Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
10 NÖGRAD 1965. szeptember 19., vasárnap Vasárnapi fejtörő A rakétarepülés atyja Harminc évvel ezelőtt, 1935. szeptember 19-én halt meg K. E. Ciolkovszkij a rakétaszerkesztés nagy úttörője, a világűrrepülés elméletének megalapozója. A tudományos vtlág joggal nevezi őt a ra kétarepülés atyjának. VÍZSZINTES: 1. Ciolkovszkij találta fel és építette meg elsőnek ezt a berendezést, amely a repülési kísérleteknél nélkülözhetetlen. 13. Vadállat. 14. Számnév. 15. Azonos magánhangzók. 17, Éveinek száma. 18. Kéz. 19. Betű kiejtve. 20. Tüzet fékez. 22. Azonos mássalhangzók. 23 Erdőben van. 25. Erkölcs 27. Város Franciaországban. 29. Vissza: íz. 32. Mogorva. 33. Gömbölyű. 35. Szín, névelővel. 37. Szennyest tisztít. 38. A hét vezér egyike. 39. Rokonság kezdete. 41. Vissza: tisztesség. 43. Skálahang. 44. Ezt is Ciolkovszkij tervezte és szerkesztette meg elsőnek s megalapozta elméletét is. (névelővel). 48. Kettős mássalhangzó. 50. Verlek. 51. AS. 52 Vissza: testrészt. 54. Kár- tvafigura. megfordítva, 56. Vissza: másolat. 58. Rokon. 60. Muszáj, szükséges. 62. Mázolok. 64. Északeurópai ham vége. 12. A rakéták változó tömege és a rakétából kilövellő gázok sebessége közötti összefüggés matematikai leírásának neve 16. Nem olyan. 19. Ételt puhít gőzben. 21. Erdélyi város. 23. Ciolkovszkij mondotta ki a világon elsőnek, hogy a rakéták meghajtására ilyen üzemanyagot kell használni. 24 Ökölvívó mérkőzés színhelye (névelővel). 26. Omla- dék. 28. Tagadószó. 30. Időhatározó. 31. A könnyelmű. 34. Iskolai íróeszköz. 36. Vágd a gabonát! 40. Dől, roskad 42. Indulatszó. 45. Réten van. 46 Egyszerű keleti ruhadarab. 47. Tivornya (ékezet felesleges). 49. Gyümölcskocsonya. 53. Elnyűtt, használhatatlan ruhadarab. 55. Ül ellentéte. 57. Kicsinyítő képző. 59. ÓF. 61. Női név 63. Körbe jár. 66. Sakkjátszma vége 69. Színházi eseményt élvező. 73. Mint a vizsz. 18. nép. 65, Jóneveltség, udvariasság. 67. Kettős mássalhangzó. 68. Betű kiejtve. 70. Rang volt a janicsároknál 71. Csodálkozást kifejező szó. 72. Igerag. 74. Névelővel: szörny. 76. Fordított kettős mássalhangzó. 78. Ügyiratot vesz számba, 80. Tüzelő és építőanyag kapható itt. 82. Ciolkovszkij készítette el elsőként ennek (fémvázzal robbanómotorral és áramvonalas törzzsel) leírását, rajzát és számításait FÜGGŐLEGES: Z Betű kiejtve. 3 Pakol. 4. Ürügyed 5. ősrégi fegyver. 6. Becézett női név. 7. Irdulatszó. 8 Kerti növény. 9 Lendület. 10. Égési melléktermék. 11. Ro74. Varrószerszám névelővel. 75. Fordítva: vizi madár. 77. Tagadószó 78. Olasz névelő. 79. Személyes névmás. 81. Betű kiejtve BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1, 44, 82; a függőleges 12 és 23. A szeptember 12-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: — Már a víg szüretelek örül minden ember, mellyel örvendeztet bennünket szeptember. — Betakarít, Vetés, Tüzelő. Könyvjutalmat nyertek: Tőre László Zagyvaróna, Payer Imre Pásztó, Gőz Béla Star- ján. A könyveket postán küldjük ki. Hordozható műanyag; légcsarnok A mezőgazdasági termények biztonságos elhelyezése sok esetben okoz komoly gondokat. Nemrég külföldön és legújabban hazánkban is olyan új rendszerű, hordozható csarnokokat építettek, amelyek meghatározott mérethatárig kedvező körülményeket nyújtanak a termények elhelyezésére. A szállító légcsarnok egy fél hengerből és két negyed gömbből álló térséget zár körül. A felszerelésnél a műszálakból készült csarnokburkolatot szétterítik a csarnok helye fölött. A határvonal úgy rögzíti le a burkolatot a földhöz, hogy lehetőleg légmentes zárás keletkezzék. Ezután kompresszorokon keresztül — amelyek a csarnokon kívül helyezkednek el — levegőt táplálnak be, így túlnyomás keletkezik, a csarnok felfúvódik és kialakult a terménytároláshoz kívánt légtér. A csarnok formaadásánál tekintettel vannak arra az alapelvre, hogy a lehető legkisebb felülettel a legnagyobb térfogatot kell elérni. A hordozható légcsarnok a könnyebb előállítás miatt különálló elemekből készül. A felületeket össze lehet ragasztani. vagy forrasztani egymással. A felületek összeillesztésének helyét, hogy légmentesebben zárjon, még egyszer egy csíkkal átragasztják. A levegő kiszüremlésének megakadályozására a csarnok bejáratát zsilipként alakítják ki. Minél nagyobbak a csarnokok, annál jelentéktelenebbé válik a levegőveszteség a bejáratoknál. A bejáratok és a zsilipek beillesztése a csarnokburkolatba különleges gondosságot igényel, mert a nagy felületeknek a sarkokhoz vagy szélekhez való illesztése és az ezáltal előidézett redőképződés a csarnokburkolatban a szövedék helyi túlfeszülését okozhatja. A hordozható légcsarnokok hasznosítási lehetősége igen sokoldalú. Felhasználásúkra nagy jövő vár különösen a mezőgazdasági termelésben. I.igeti György A Kreml nevét a földkerekség csaknem valamennyi lakója ismeri. Magasra szökő, csipkés falai és nyúlánk tornyai mély szimbólumként fejezik ki: a Kreml a szovjet főváros szíve. Valahányszor a nevét halljuk, nyomban arra a magaslatra gondolunk, amely a Moszkva folyó partiéiról a víz tükrébe tekint, hogy abban is megnézze koronaként csillogó hagymakupoláit, a Legfelsőbb Tanács méltóságteljesen magas, fehér épületét és a falak lelett őrködő bástyákat. A Kreml építményeit csodáló látogatók közül bizonyára kevesen tudják, hogy e lenyűgöző épületegyüttes távolról se egyetlen alkotás. Kevesen tudják, hogy a neOROSZORSZÁG KREMLJEI A mi kremljeink tehát az orosz állam újjászületésének szemtanúi és egyben aktív részesei is. Oroszország legrégibb kővárát a XI. században „Velikij Novgorod úr” építtette. Száz év sem telt el és a novgorodi tájak északi határán, a Ladoga tó Közelében, a Volhov folyón felépítették a „Ladoga” erődítményt. A harmadik kremlt a balti partok közelében, Ko- porban emelték. És aztán sorra épültek a többiek: 1308- ban a pszkovi, 1367-ben rakban azonban cseppet sem csökkent, sőt, újabb virágkorát élte: északon és délen, keleten és nyugaton évről-év- re növekedtek az erődítmények. Hatalmas díszes termek, pompás hagymakupo- lásu templomok, gazdagon ékesített székesegyházak kerültek ki a neves építőmesterek kezei alól. A kremlek így fokozatosan elveszítették szigorú hadikülsejüket, ugyanakkor puszta megjelenésükkel is kifejezték az ország megnövekedett erejét. alkotó géniuszát. Az orosz várak éppen emiatt, nemcsak a hadiépítkezés emlékművei, hanem a nemzet művészi erejének is méltó megtestesítői. Mind a pszkovi fehér kőfalai, valamint a Volga és az Oka fölé emelkedő Nyizse- gorodszki fensége? formái, mind a meseszép rosztovi az orosz nép nemes művészi adottságainak megragadó tükörképei. Érdekes megfigyelni, hogy olasz kortársaiktól eltérően az orosz építőművészek nem kedvelték a merészséget. Csak a tulai és a zarajszki várak szögletesek. A többiek szinte szabadon követik a halmok vonulatait, a folyók, taA rosztovi kreml a legszebb építészeti remekművek közé tartozik. vezetes moszkvai erődítményen kívül még tizenöt hasonló található Oroszországban. És közülük a moszkvai nem is a legidősebb. Természetesen nem a cárok véletlen elhatározásából pattant ki felépítésük gondolata, hanem a szükség parancsoló szava követelte ezt. Mivel az ellenség hol innen, hol onnan rontott az orosz népre, az ország határain erődítményeket építettek, hogy segítségükkel megtörjék a támadók erejét. Építésük tehát fontos állami feladat volt. S hogy az ide vonatkozó előírásokat milyen szigorúan vették, bizonyítja a hét évig tartó szmolenszki építkezés is: az alatt az idő alatt halálos büntetés terhe mellett tilos volt bármilyen egyéb kőmunkát végezni az országban. felépítették a régi moszkvait- a XVI. században Nyizsnij Novgorodban, Tulában, Zara jszkban, Kolomneben és Szerpuhovban emeltek vastag, erős, díszes, vagy dísztelen várfalakat, magas tornyokat, hogy védelmezzék az orosz népet az ellenséges támadásoktól. Mert eilenség azidőtájt bőven akadt. A teutonok, a svédek, a dánok, a tatárok s a litvánok szinte versengve törtek be az orosz földre, de támadásaik ereje végül mégis lelohadt. És abban jelentős szerepet játszottak az orosz föld megerősített végvárai is. A XVIII. században Oroszország végre elűzte az ellenséget, megszüntette sorozatos támadásaikat) Ezzel együtt megszűnt a várak korábbi katonai jelentősége is. Az építőmunka lendülete a váA novgorodi kreml tornyai. Említést érdemel, hogy a vártornyok nagy változatossá- nép világosan látta e a várak guk ellenére is egységes, jelentőségét. Nem a fejedel- harmonikus, művészi egészet mek mánikus igényei kielégí- alkotnak, tésének tekintették, hanem Ebben rejlik az egykori jól tudták, hogy veszély ide- orosz építőmesterek szinte jén a vastag kőfalak között utánozhatatlan művészi biztos menedéket találnak, A nagysága. nép ezért szerette, épületeibe Lev Voszkreszenszkij ezért lehelte bele legteljesebb (Robinov és Malisov felvételei) Ekkor, a békés alkotás évtizedeiben készült Oroszország nagyszerű építészeti remekműve, a rosztovi kreml. Dús fantáziával formált díszes tornyai és várfalai, mél- ;óságteljes kőfalai az élettelen ásvány nyelvén hirdették a világi hatalom győzelmét az egyházi felett. vak partjait. De nemcsak a várak, hanem tornyaik formái sem ismétlik egymást. Mindenütt a célszerűség dominál, mesterien ötvözve a harmonikus megoldásokkal: a csipkézett, vagy egyenesoldalú várfalak, a dísztelen, vadv meseszerűen díszített Az egyik elkészült nagyméretű szobor ÉPÜL A VIGADÓ Ha a járókelő ma végigsétál a pesti Duna-parton, a Vigadó téren még hatalmas állványerdő fogadja. Az állványok mögött azonban nagyszabású munkálatok folynak és Feszi Frigyes száz évvel ezelőtti alkotása, a pesti Vigadó rövidesen új „ruhában” ismét látható lesz. Igaz, egyelőre csak kívülről készül el a híres műemléképület, de előreláthatólag 1968-ban már átadják rendeltetésének. A Vigadó a második világháború alatt teljesen kiégett. A romokból való újjáépítése különösen az utóbbi másfél évben nagy ütemben haladt előre. Már elkészült az épület külső homlokzata, befejeződéshez közeledik a szobrok elhelyezése. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat ugyanis tíz nagyméretű szobrot készít, a Vigadó homlokzatára. Négy már a helyén van, az épület legtetejét díszítik és a budai oldalról is jól láthatóak lesznek, hiszen három és fél méter nagyságúak. További hatot 1966 tavaszáig készítenek el. A tíz szobor jórészben a régi épületből maradt fenn és bizonyos kiegészítésekkel csak restaurálni kellett őket. Ezt a munkát négy szobrászművész: Pándi Kiss János, Nagy Géza, Győri Dezső és Grant- ner Jenő végezte el. A szobrokhoz Bulgáriából hozattak megfelelő mészkövet. Rövidesen lekerülnek az állványok a kívülről teljesen helyreállított Vigadó épületéről és látható lesz az a tizennégy dombormű is, amelyek ugyancsak az épület homlokzatát díszítik, s a magyar történelem nagyjait ábrázolják. Száz éve annak is, hogy Lotz Károly megkezdte a Vigadó freskóinak megfestését. Ma már csak egyetlen 6X6 méteres festménye található a főlépcső felett, erősen megrongált állapotban. Bizony nagy gondot jelent majd restaurálása. Az épület belső javítási munkálatai még csak ezután kezdődnek. A tervek szerint bálterem, kiállítási csarnok, a földszinten étterem és fogadásra alkalmas ■ helyiségek épülnek majd. A hátsó tűzfalat is épülettel takarják el, de addig még néhány évnek kell eltelnie. A Duna felől azonban már rövidesen mindannyiunk örömére látható lesz egyik legértékesebb művészet- történeti és építészeti műemlék-remekünk.
