Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

2 N 0 C■ K ' I • 1905. augusztus 17. kedd. Húszéves a „10000 sziget** köztársasága Húsz esztendővel ezelőtt kiáltották ki az Indonéz Köz­társaságot. Ma, amikor a Tá­vol-Kelet e több mint száz­milliós országa a tevékeny gyarmatosításellenes harc résztvevőjévé vált és e harc­ban nagy tekintélyt szerzett — a húsz évvel ezelőtti dátum a megtett út impozáns jelképé­ve magasodik. Azon a napon, amikor az Indonéz Köztársa­ságot a Malájföldtől egészen Ausztrália kapujáig húzódó „tízezer sziget országában” ki­kiáltották — Indonézia föld­jén még félmillió állig fel- fegyverzett japán katona állt. A terror nyomásból kiszaba­dult nemzeti felszabadító mozgalom azonban hatalmas erővel tört felszínre. A „Merdeka” — Szabadság — kiáltás végigharsogott Jáván és Szumátrán. A legnagyobb gócpontok szinte néhány nap alatt kerültek a hazafiak bir­tokába, Mindenütt diadalma­san lobogtak a köztársaság vörös-fehér zászlói és csak­nem 400 éves holland gyar­mati uralom után a falakat szinte eltakarták a feliratok: „Soha többé gyarmati rab­szolgaságot”. Indonézia azonban egyike volt azoknak az országoknak, ahol a gyarmatosítók a má­sodik világháború után fegy­verrel próbálták visszasze­rezni a hatalmat. Már 1945 novemberében angol hajó­ágyúk lőtték az ország leg­nagyobb kikötővárosait. A kö­vetkező esztendő a tárgyalás, a megállapodás megszegése és az intervenciós kísérletek szüntelenül ismétlődő körfor­gását hozta — míg végül 1947 júliusában amerikai-an­gol támogatással holland fegy­veres intervenció tört a szi­getre;. Ez a háború voltaképpen 1949-ig tartott. így a köztár­saság kikiáltását éa a függet­lenség nemzetközi elismerte tásét több mint négy esztendő választotta el egymástól. Négyéves fegyveres felszaba­dító harcban vívta ki Indoné­zia a maga függetlenségét. S e harc utolsó szakaszában rendkívüli jelentősége volt Szovjetunió politikai és diplo­máciai támogatásénak. A szovjet fellépés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intervenciósok végül is kény­telenek voltak beszüntetni hadműveleteiket, szabadon engedni a fogságba vetett in­donéz politikusokat — köz­tük Sukarnot, a köztársaság jelenlegi elnökét — és leülni a ..kerekasztal konferencia” tárgyalóasztala mellé Az ott hozott döntések megadták a lehetőséget az indonéz népnek arra, hogy független politikai irányvonalat dolgozzon ki. Indonézia ma a „harmadik világ” legkövetkezetesebben imperialistaellenes politikát folytató országai közé tarto­zik. Bátran szembeszállt azokkal a gyarmatosító fe­nyegetésekkel, amelyek a Malaysia „támaszpont-állam” megalkotásában öltöttek tes­tet. Szilárd magatartása egyik fontos tényezője annak, hogy ez a mesterséges államalaku­lat — mint Szingapúr kiválá­sa mutatja — a belső bom­lás állapotába került. Az in­donéz állam belpolitikáját is haladó intézkedések egész sora — mindenekelőtt a kül­földi tőke támaszpontjai el­len vívott következetes harc jellemzi. Indonézia kétségtelenül ki­használta a függetlenség ki­vívásával nyert lehetőségeket. A formát pozitív tartalommal töltötte meg s kivívta az egész haladó emberiség elismerését és megbecsülését Külföldi kaleidoszkóp MENDOZA Áz argentin—chilei határ közelében, az Andok keleti lej­tőjén fekvő Puente Del Inca városka szállodájában vasár­nap nyolc vendég lelte halá­lát, amikor a hegyoldalról le­zúduló lavina- és kógörgeteg a szó szoros értelmében el­söpörte a szállodaépület egyik részét. A közelben levő posta- hivatalt a lavina szintén be­temette, az épület azonban nem rongálódott meg, a bent- tartózkodókat sikerült kimen­teni. DAMASZKUSZ A szíriai uralkodó pért a Baath (szocialista) vasárnap bejelentette, hogy megválasz­totta új országos vezetőségét, amely átveszi a párt irányí­tását'Szíriában. A párt nyilat­kozata szerint az új vezető­séget a pártnak augusztus 8-tól 14-ig tartó rendkívüli országos gyűlésén választották meg. A tizenhattagú vezető­ség tagjai között szerepel Ha­fez, a szíriai elnöki tanács elnöke, Atasszi helyettes mi­niszterelnök, a kormány két minisztere, a hadsereg hét tisztje és három tartományi kormányzó. KAIRÖ Az omdurmam rádió sze­rint Etiópia kormányának rendelet« értelmében a dél- szudáni szeparista vezetőknek haladéktalanul el kell hagy- niok az ország területét. A Szudánt belügyminiszter ki­jelentette, hogy a szeparis- ták a Szudánnal szomszédos kelet-afrikai országokat tá­maszpontként használják fel a délszudáni tartományba vezé­nyelt kormányerők elleni ak­ciókhoz. PRÁGA Csehszlovákiában átlagosan 35 százalékkal leszállították 340 fajta női, férfi és gyer­mekcipő, valamint 540 féle bőrdíszműáru árát. Sólyom József: SOY CUBA XI. Munkásosztály és a forradalom A másik ok, amelyért vé­leményem szerint a munkás- osztály egyértelműen támo­gatja ezt a forradalmat, meg­győződésem, hogy fontosabb, mint az első. Ez az ok pedig bér harcban született önér­nem más, mint a kubai em- zete, évszázadok után elnyert emberi méltósága. Ez a for­radalom emelte a kubai mun­kást az ember rangjára, s higyjék el, hogy ebben az or­szágban ennél nincs féltet­tebb, magasabb rang. A ku­bai munkás őszintén elége­dett, hogy hazája szabad, nincs alávetve idegen érde­keknek, nem gyarmata az USA-nak, mint a forradalom előtt volt. S ez milyen óriási változás, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint még nem is olyan régen ugyanezek az emberek milliói el sem tud­ták képzelni: lehet az US A- tól is függetlenül élni. Elhi­tették velük és ők el is hit­ték, hogy hazájuk, a szeren­csétlen Kuba az Amerikai Egyesült Államok nélkül egy­szerűen életképtelen. Amikor a zsarnokság idején politiku­sok között Kuba szocialista átalakulásáról beszélgettünk, amikor csupán álmodoztunk a jövőről, akkor nemcsak a polgári politikusok, ideológu­sok. hanem jól képzett szo­cialista teoretikusok is állítot­ták: Kubában mindaddig nem valósulhat meg a kom­munizmus, amíg az USA-ban nem győz végleg a szocialis­ta forradalom. Szigetorszá­gunk fekvése, Amerika szom­szédsága, elmaradott ipari, gazdasági állapotunk, igény­telenségre. nemtörődömségre nevelt ember milliók — ezek voltak a tények, amelyek re­ménytelenségre késztették a kapitalizmustól megundoro­dott, a zsarnokságtól rettegő politikusokat is. A nemzeti polgárság nálunk nem is mert ellent állni az észak­amerikai imperializmusnak. Többségüket már az Egyesült Államok puszta közelsége is megbénította, egyszerűen le­mondtak még a gazdasági ön­védelem reményéről, kísérle­téről is. Azt hitték és mond­ták: nekünk sorsszerű cívi­seink elszenvedni az impe­rializmust. Az ország hivata­los propaganda gépezete ia ezt hirdette, ezt a gondolatot igyekezett tűzzel, vassal be­leverni az emberek tudatába. A legvadabb szovjet és kom­munista ellenes hajsza kez­dődött nálunk 1947-től kezd­ve. s a terror soha nem is­mert méreteket öltött Kubá­ban. Az újságok és televízió adóállomások, rádióadók szü­net nélkül a kommunisták el­len uszítottak és istenítették az amerikai életformát, a szerintük felsőbbrendű faj életformáját. A forradalom mindezek ellenére győzött, kivívta a nemzeti független­séget és elhozta a szocializ­must Kubába. Ismétlem: a szocializmus hozta erre a földre, ahol nemrég halálos bűn volt kommunistának lenni. Ma Kubában a kom­munista ellenesség egyenlő az ellenforradalommal. — A tenger túlsó partján eleinte nagyon lebecsülték forradalmunkat. A hivatalos amerikai propaganda egész egyszerűen nevetségesnek hir­dette és napokon belüli cső­döt jósolt. Az USA propagan­dája jutott nevetséges csődbe és nem Kuba. Megpróbáltak gazdaságilag megfojtani min­ket, elvették tőlünk a cu­kor kvótát, nem adtak alkat­részeket a gépekhez, üzem­anyagot a termeléshez, s a kubai forradalom mégis töret­lenül haladt tovább a maga útján. Azt hirdették, hogy a guantanamoi tápaszpontról, mint a pelyhet, elfujják ezt a rendszert. Sajnos a guanta- naimoi támaszpont ma is léte­zik, de mégis él a szocializ­mus Kubában. Playa Giron- nál fegyveres ellenforradalmi bandákat küldtek ellenünk és a szocializmus erői győz­tek. Éppen ez orvtámadás után való napon, az ország élet-halál harcának napján jelentette be Fidel Castro az egész népnek, hogy Kuba a szocializmus útjára lép és semmilyen orő nem tarthatja vissza, nem térítheti le erről az útról. Mindezt azért mond­tam el, hogy bebizonyítsam: a kubai dolgozók látják a forradalom erejét, s ezért jo­gos az önbizalmuk, hogy ha­zájuk szabad, s ők maradnak ezentúl is az ország urai. Ez a munkásosztály kész, hogy mindent megtegyen a szo­ciálisa forradalomért Kész dolgozni és ha kell, a vérét is ontani érte. S nemcsak a saját erejében, tántoríthatat­lan hűségében hisz ez a nép, hanem ugyanilyen hittel hisz a barátaiban, a Szovjetunió­ban, a szocialista országok nagy közösségében, amelyhez tartozónak vallja magát. Kuba nem szegény ország. Olyan természetű kincsekkel rendelkezik, amelyekkel jólé­tet lehet teremteni. Nem a kubai nép tehet arról, hogy egészen a közelmúltig nem tudott élni az ország nagy­szerű gazdasági lehetőségei­vel. Az amerikai imperialis­ták a szó legszorosabb ér­telmében fosztogatták ezt az országot és csirájában elfoj­tottak minden nagyobb önálló ipari vállalkozást. Ennek el­lenére Kuba termelte a leg­több cukrot a világon. A ré­pa és a nádcukor termelést együtt számítva az ENSZ a következő statisztikát adta ki: 1955- ben tonna: Világter­melés 38,658.000. 1. Kuba 4,528.000, 2. SZU. 3.716.000. 3. USA. 2,164.000. 1956- ban tonna: Világter­melés 39,840.000. 1. Kuba Még tart az ostromállapot Les Angelesben A halálos áldozatok száma tegnap estig 32 Azzal a fehér rendőrtiszttel együtt, aki vasárnap este Long Beachben — 25 kilomé­ternyire a Los Angeles-i né­ger gettótól — agyonlőttek, már összesen 32 halálos áldo­zata van a szerdán kirobbant néger felkelésnek. Egyen adatok is módosul­tak. Sebesülés: 762, letar­tóztatás: 2334. Anyagi kár: 175 millió dollár. A Reuter híradásából kitű­nik, hogy a 32 halálos áldo­zat közül 27-en négerek vol­tak. A rendőrség, illetve a nemzeti gárda állítólag azért lőtte agyon őket, mert fegy­vert. találtak kezükben. A legújabb jelentésekből kitűnik, hogy Los Angeles Watts nevű negyede, a néger gettó, a rendkívül erőteljesen életbe lépetetett kijárási ti­lalom következtében viszony­lag nyugodt éjszakát töltött el, a lövöldözés csak szórvá­nyos volt, a lázongás azonban áthaladt, a csendőrkordonon, Vasárnap este rendőri riadóegységeket küldtek Long Bearhbe, az ott ki­tört lázadás megfékezésé­re is. Brown kaliforniai kormány­zó vasárnap este újabb 24 órá­val hosszabbította meg a Los Angeles-i négemegyed kijá­rási tilalmát, a rendőrség pe­dig további 22 háztömböt csa­tolt ahhoz a 40 négyzetmér­földes övezethez, amelyre a tilalom vonatkozik. A veterán újságíró sze­rint a négernegyed azok­ra a német városokra em­lékeztet, amelyeket a má­sodik világháború alatt szőnyeg bombázás pusz­tított el, „Csak a bomba­tölcsérek hiányoznak” — írja. Johnson elnök vasárnap újabb nyilatkozatot tett köz­zé a Los Angeles-i helyzet­ről. Élesen elítélte az erő­szakos cselekményeket, ua kénytelen volt ' rámutatni, hogy az Egyesült Államoknak szét kell zúznia azokat az igazságtalan körülményeket, amelyekből a mostani 'kilen­gések származnak”. Bravúron partizántámadún Saigonban Felrobbantották az országos rendőrparanesnokság épületé! — Aknavetőtűz a Dúc Co-i repülőtérre A dél vietnami szabadsághar­cosok hétfőn reggel merész tá­madást hajtottak végre a *ai- goni országos rendőrparancs­nokság épülete ellen, amely hírügynökségek megállapítá­sa szerint a város legerőseb­ben védett épülete, őrsége »ok­kal nagyobb, mint a kormány­épületeké, vagy az amerikaiak által lakott házaké. A táma­dás úgy zajlott le, hogy a szabadságharcosok négy gép­kocsival közelítették meg a rendőrség főhadiszállását. A kocsik egyike, amely robbanó­anyagot szállított, egy ameri- I kai szolgálati kocsi nyomán I behajtott az udvarra, majd 4.740.000. 2. SZU. 4,733.000. 3. USA. 2,280.000. 1957- ben tonna: Világter­melés 44,012.000. 1. Kuba 5.672.000. 2. SZU. 4,882.000. 3. USA. 2,322.000. 1958- ban tonna: Világter­melés 48,690,000. 1. Kuba 5.966.000. 2. SZU. 5,400.000. 3. USA. 2,553.000. A világhírű kubai cukor- gyártás mellett nemzetközi viszonylatban is jelentős érc­bányászat folyt már a forra­dalom előtt is Kubában. A mangánérc termelő országok között az előkelő tizenhatodik helyet foglalta el: 1958-ban 31.000 tonna mangánt bá­nyásztak. A krómérc terme- melő országok sorában a ti­zedik helyet foglalta el Kuba. Ugyancsak 1958-ban 26.000 tonna krómoxidot termeltek. A nikkelére bányászásban Kuba megelőzte az Egyesült Államokat is. Ezeket a rendkivül értékes érceket azonban nem fordít­hatták az ország iparosításá­ra. sőt sokszor az amerikai monopóliumok már csupán azért felvásárolták a kibá­nyászott termékeket, nehogy valakinek eszébe jusson eze­ket Kubában feldolgozni. A forradalom tehát egy olyan országban győzött, amely a természetes lehetősé­gek ellenére sem rendelke­zett számottevő nehéziparral. S nemcsak nehézipara nem volt Kubának, rendkivül el­maradott állapotok uralkod­tak a könnyűiparban is. Leg­jobb bizonyíték erre, hogy a cipőgyárakban kézműves munka folyt és a hazai tex­tilipar megközelítőleg sem tudta ellátni a szükséglete­ket. A trópusi országnak egyetlen villanyhűtőgépet ké­szítő üzeme sem volt. A ház­tartási gépek gyártására még kisüzemeket sem létesítettek. — Nincs is szükség ilyen gyárakra, üzemekre — mond­ták az amerikaiak. — Cukor­ért, a króm, nikkel és rézérc­ért mi készárut szállítunk, el­látjuk az országot konzervtől szerszámgépig minden szük­ségessel. 1 miután rakományát lerakta, visszatért a kapuhoz, addigra már riasztották a rendőrséget, de a támadók másik három gépkocsijából, amelyek a be­járattal szemben álltak, a ben- neülők lövöldözni kezdtek. Időközben a rendőrség udva­rán felrobbant a lerakott rob­banóanyag. A robbanás és a lövöldözés fedezetével a négy gépkocsi eltűnt. A felvonult rendőri riadókészültség az utak lezárása ellenére sem ta­lálta meg a támadókat. A robbanás ledöntötte a rendőr­ség épületének egyik falát, s a légnyomás több környező ház ablakait betörte és tető­cserepeit lesodorta. A táma­dásnak őt halálos áldozata van, köztük egy rendőr. A leomló fal megsebesített mint­egy 15 személyt, akik között három amerikai katona is volt. Mint az AFP Írja, a rendőr­ségnek abban az épületében,, amely ellen a támadást el­követték, a fontosabb foglyo­kat őrzik, s itt zajlanak le a kihallgatások is. Ez a rendőr­ségi központ egy kilométer hosszúságban húzódik a főút­vonalon, amely Saigont Cho- Ion kínai lakónegyeddel köt) össze. A DNFF egysége! vasárnao este aknavetőkkel támadták a Saigontól 215 mérföldnyire északra fekvő Due Co repülő­terét. Háromnapí csend után ez volt a szabadságharcosok első támadása ezen a vidé­ken, s ez is csak mintegy 20 percig tartott Veszteségekről nem érkezett jelentés. Egy amerikai szóvivő köz­lése szerint az amerikai hadi- tengerészet „Phantom” típusú lökhajtásos gépei vasárnap el­ső ízben légi járőrtevékeny­séget és úgynevezett „biztosító feladatot” hajtottak végre Észak-Vietnam felett és 870 mérföldnyire megközelítették Hanoit Az amerikai haditengerészet más gépei vasárnap folytat­ták támadásaikat a DNFF csa­patai ellen. A szóvivő közlés? szerint Da Nang vidékén öl dél-vietnami szabadságharcost lelőttek az amerikaiak a Hu? Phu öböltől északra és a Chu Lai repülőtértől délre kisebb veszteségeket szenvedtek. Hz egység megbontásának veszélye Görögországban A Centrum Unió több tagja elhatárolta magát Papandreutól — Letartóztatások Szalonikiben Hétfőn második hónapjába lépett a görögországi politikai válság. Ezen a napon a . király j — az előzetes program sze­rint — fogadta Sztefanosz Sztefanopuloszt és Eliasz Ci- rimokoszt, a Centrum Unió két ismert politikusát, akik a múlt héten elhatárolták. ma­gukat Papandreutól és azt ál­lítják, hogy egyedül is képe­sek megszerezni a parlamenti többséget. Athénban máris ta­lálgatják, melyikükre esik a király választása. Papandreu egyébként fel­hívta a görög politikai élet Összes erőit, vessenek véget a válságnak. APF-jelentés szerint a Sza­loniki rendőrség eljárást indí­tott Georgiosz Panagosz EDA- képviselő és a párt 11 tagja ellen „a királyi család meg­sértése” miatt. A haladó sza- loniki polgárok ugyanis szer­dán a demokrácia védelmében tartott nagygyűlésen szói emeltek „a német nő”, „a Gestapo női ügynöke” ellen (Frederika anyakirálynéról volt szó), továbbá támadták az amerikaiiakat és a gyilkos udvari klikket, valamint nép­szavazást követeltek az állam- forma megváltoztatására. A 11 EDA-tagot letartóztatják, Pa­nagosz ellen pedig megindít­ják a mentelmi bizottságban az eljárást. Csőmbe katonai segélyt kér Bonniéi Gbenye, a kongói forra­dalmi kormáiny elnöke befe­jezte az EAK-ban tett egy­hetes látogatását és vasárnap este Kairóból Khartumamba utazott. Gbenye kíséretében van Thomas Kanza külügyminisz­ter. Csőmbe kongói miniszterel­nök vasárnap este repülő­géppel Münchenből Bonnba érkezett, kétnapos látogatásra Bonná tartózkodása alatt Csőmbe Lübke elnökkel. Er­hard kancellárral folytat majd eszmecserét. Az ADN szerint nyílt titok, hogy a megbeszé­lések egyik fő kérdése az NSZK katonai segélynyújtása a Csombe-rezsimneik.

Next

/
Thumbnails
Contents