Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

ilWÍ. augusztus 12. csütörtök: s Tapasztalatok a szénbányáknál /I jobb anyagi ösztönzés és helyes alkalmazása A bányász szakszervezet trosztbizottsága brigádmunká­ban mértó fel, hogy a decem­beri párthatározattal kapcso­latos néhány intézkedés, a r ormakarbantartás, az új fi­zikai premizálás milyen haté­konyan segítette elő a szénbá­nyákban a termelékenység növelését, a minőség javulá­sát. Erről tárgyalt legutóbbi ülésén a salgótarjáni járási párt vb is. A párthatározat előírja a termelékenység növelé­sét, a gazdas': issság foko­zását, a takarékosság érvényesítését az élet minden területén. Ezeknek elengedhetetlen fel­tétele a vezetés színvonalának állandó javítása. A tett intéz­kedések is ezt a célt szolgál­ták. Kezdetben áz új premizálá­si rendszerrel kapcsolatban a szemléletben volt hiba. Annak ellenére, hogy már félév óta alkalmazzák ezt az elsősorban a széntermelésre, termelé- enység növelésére ösztönző módszert, még egyes helyeken mindig találkozni ezzel a meg nem értéssel. Éppen ezért na­gyon is helyes az az elhatáro­lás. hogy a közeljövőben tan- elvamszerűen foglalkoznak a .z'-zdasági, mozgalmi vezetők a premizálási rendszer lényegé­vel, pótolják a korábban mu­lasztottakat. Az új bányász bérezési. illetve premizálási rend­szer nemcsak feltételezi, hanem megköveteli a gaz­dasági műszaki vezetők fokozott felelősségérzetét, a munkaszervezés állandó javítását, a telepítési ren­det. A dolgozókat nemcsak a jobb munkára ösztönzi, hanem arra is, hogy vezetőiktől meg­követeljék a norma teljesíté­séhez szükséges műszaki fel­tételeket, hiszen ettől függ a keresetük is. Az ösztönző bérezésnek nagy része van abban például, hogy az elmúlt félévben a tervezetthez viszonyítva 43 kilogrammal növekedett a szakmányös műszakteljesít­mény. Eredmény, hogy a ká- nyási dizentéria járvány elle­nére csökkent a táppénzes ál­lomány. Javult, bár kisebb mérték­ben, a műszaki, szervező irá­nyító munka, a létszám tele­pítés megfontoltabb, céltuda­tosabb lett általában. Ha rész­leteiben vizsgáljuk ezt a kér­dést, már más képet kapunk. Egyes üzemeknél még mindig késnek a szakmányad ássál Hónap elején még nem tud­ják a csapatok, hogy mennyit is kell termelniük a terv, il­letve a prémiumfeladat telje­sítéséhez. A másik gond a tartalék munkaerő képzés. Mátranová- kon, Mizserfán aránylag már kevesebb gondot okoz ez, de a Zagyvái Bányaüzemnél és Kis terényén sok esetben arra kény­szerülnek, hogy a betegekből csökkent munkaképességűek- ből képezzenek tartalékot. Az is előfordul, hogy csapatokat kénytelenek széjjeltelepíteni, Közös erővel jobban megy A r.ógrádi termelószövetk#- zetben is sok bajt okozott a csapadékos időjárás. Az ara­tás idejére összetorlódtak a különféle mezőgazdasági munkák és egyre jobban ve­szélyeztették a gabona betaka­rítás sikerét. A termelőszövet­kezet vezetősége a pártszerve­zethez fordult segítségért. Rendkívüli párttaggyűlést hív­tak össze, ahol megbeszélték, hogyan lehetne a leghatáso­sabban segíteni a közös gazda­ságon. Elhatározták, hegy mindenekelőtt a párttagok mutatnak példát a segítség- nyújtásban. S mivel erre a gyűlésre meghívták a tömeg- szervezetek képviselőit is. úgy azok is csatlakoztak a parttaggyűlési határozat vég­rehajtásához. Vasárnap reggel megélén­kült a nógrádi határ. Vontató­kon, fogatokon igyekeztek az emberek a földekre. A párt- szervezet tagjaihoz csatlakoz­tak a kiszes fiatalok, a Ha­zafias Népfront, Nőtanács, a Vöröskereszt, az önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai és a kisiparosok is. Lendületes munkába kezdtek az alkalmi munkások. Nagy verseny ala­kult ki az egyes csoportok kö­zött. Különösen a kiszesek és az ifjú önkéntes tűzoltók tet­tek ki magukért a kévék ösz- szehordásában, a fogatok, gép­jármüvek megpakolásában. Jól sikerült a vasárnapi munka Nógrádon. Csupán egyetlen szépséghibája volt, hogy hiányoztak a földműves­szövetkezet és a helyi tanács dolgozói — holott még azok a nógrádiak is eljöttek segí­teni, akik a járási tanácson dolgoznak. Emmer Ferenc hogy a távollévők helyére le­gyen elegendő munkaerő. Jobban egységesíteni kellene tehát az egész tröszt területén a tartalékképzést. Az új premizálási rendszer alapjában jó és ezt ma már a korábbival ellentétben mind több bányász hangoztatja is A hiba az alkalmazásnál tapasztalható merevség­ből fakad, amit még min­dig nem sikerült áttörni. Ez megmutatkozott ott, ahol a műszaki feltételek hiányoz­nak, a telepítési tervfégj elem laza és mindez a premizálási rendszer nem egységes értel­mezésére vezethető vissza. Az úgynevezett 15 százalékos sza­bad prémium keretet nem egyértelműen használják fel, hanem ahány üzem, szinte annyiféle módon. Egyik he­lyen többet, a másikón keve­sebbet fizetnek ki, mint amennyire lehetőség lenne. Ezen változtatni kell a jövő­ben. A tapasztalatokat összegez­ve megállapítható, hogy a kezdeti eredmények ellenére még igen sok a tennivaló, hogy a decemberi párthatá­rozat szellemé érvényesüljön a nógrádi szénbányákban. El­sősorban arra van szükség, hogy a vezetés érvényt sze­rezzen a jól megalapozott uta­sításoknak, növelje a felelős­ségérzetet a bányák területén, ami még nem kielégítő. Erre enged következtetni a telepí­tési fegyelem lazasága, az uta­sítások nem egyértelmű végre­hajtása, a túlórák indokolat­lan nagy száma, itt-ott a va­sárnapi termelés, ami ugyan­csak előfordul az év elején kitűzött cél ellenére is. Nagyobb összhangra len­ne szükség a tröszt egyes osztályai között is, hiszen sokszor egymástól elvo­natkoztatva intézkednek. A brigád vizsgálat és a járá­si párt vb ülése nagyon sok tapasztalatot felszínre hozott, olyanokat, amelyekből okul­ni kell a jövőt illetően. Egy­részt már most meghatározni azokat a célfeladatokat, ame­lyek az idei tervév sikerét, a jövő alapjainak a megterem­tését lesznek hivatva elősegí­teni. Ehhez a lehetőségekhez mérten biztosítani az anyagi ösztönzést és a teljesítmények alapján felhasználni a bérl­és prémium keretet. A műszaki fejlesztés sokat hozott a huzalműben Körúton a» üzemvezetővel Az üzemvezetői iroda falát különböző grafikonok tar­kítják, száruk felfelé ivei. Az egyik a termelés alakulását jelzi több évre visszamenően. A másik a gépek húzósebes­ségének alakulását. Az idegennek nem sokat mondanak, an­nál többet a helybelieknek, a szakembereknek. Vágvölgyi Tivadar üzemvezető, amikor érdeklődünk, készségesen el­igazít bennünket a grafikonoknál. melt. Azóta itt a műszak kez­dés, de megy is úgy a munka, hogyha vagon is lesz, már most, ebben a hónapban be­hozzuk azt az elmaradást, amit a múlt negyedévben az anyaghiány okozott — magya­ré zzza az üzemvezető. Újítás volt az is, hogy a hideghengermű fáradt pácle­vét hasznosítjuk- <3k 10—J? —Ez itt a termelés felfu- túllépni? Van-e még lehető- tását ábrázolja. Itt van, lát- ség? szik, hogy a felszabadulás —Év elején, amikor a de­óta, ha nem is egyenletesen, cemberi párthatározatra ín- százalékos kénsavtartalomwal de állandóan ível és különö- tézkedési terv készült, mi Is a^jj^k át, mi két-három szá- sen ugrásszerűen az államosí- úgy voltunk először, hogy ne- zaiékig hasznosítjuk és ezzel tás óta. Ha az 1038 évit vesz- héz lesz. Ezután számba vet- jelemig töménysavat takan- szük 100 százaléknak, az idei tűk mit is kellene még tenni tünk meg. termelés annak 475 százaié- és mit lehetne, Nem mondom, — itt két munkahelyet ösz- ka. ami keretet kértünk műszaki, szevontunk a technológia — Nagy beruházások voltak fejlesztésre, mgkaptuk. Per- megváltoztatásával. Létszámo* itt — tesszük fel a kérdést. sze a műszaki fejlesztés és az takarítottunk meg — muta — Nem mondhatnám. Az üzemszervezés együtt szere-. egy másik gépre. üzem területe ugyanakkora, számítottuk** hog^ félév ~ Az anyagmozgatást Is mint akkor volt. Igaz, a gépe- f0! jobbá tettük. Két villamos­két folyamatosan kicseréltük, , t t takarítunk mee a targoncát kaptunk és két rob- átalakítottuk. Ez jelentette a “2 ° ki j Vesztéssel és a kü- banómotorosat itt a gyárban kapaciás bővülését - magya- munkát' razza azután egy másik gra- sekkel Mogt értékeltük ezt és ben a hónapban munkába .. »xks állnak. A közlekedési uta­fél?,YLeL*dTfr/J?kb mint kat ,s saját erőb6, épített(ik ki úgy, hogy targoncákkal közlekedni tudjunk. — Oj termékek vannak-e? — Akad néhány Megváló­fikonhoz invitál. — A húzógépek akkor per- egymjUj<5 844 ezer forint meg- cenként áthagosan csak 63 takarítás. Szépséghiba, hogy métert húztak, most ez a hu- az anyaghányadot nem tud­zasi sebesség 315 méter. Ez tuk 0jyan mértékben csökken- jelenti a különbségét, tení, ahogy szerettük volna, . ~~. .P*B"pe - onnan oka, hogy kisebb karikákból sftottuk a csavartszegek gyár- Kaptan onet. gyártottunk, régi elfekvő tását. Ez import megtakarítást — Legnagyobb részük itt anyagokat dolgoztunk fel és jelent a népgazdaságnak. A készült a gyár műhelyében, emiatt sok volt a hulladék és gumiipar számára 2,5 tonna azután Diósgyőrött. A szegve- a pácolási veszteség. — horganyzott vékony huzalt rőben a régi farugós gépeket A ^bbit üzemjárás közben, készítettünk, amivel ugyan- teljesen kicseréltük nagyrészt tU!jtam meg. A csarnok kö- csak importot lehet megtaka- saját készítésű modernebb ge- zep£n versenytábla. Előtte rítani. Kísérletezünk nagygzi- pekre, ezenkívül van csehsz.o- csoportosuI a délutános mű- lárdságú acélszemcse gyártás- vák és NDK gépünk is. szak néhány dolgozója. Vitat- sál az öntödék számára, ’ — Mikor kezdődött ez a koznak. Üzemlátogatásunk végén nagyobb arányú műszaki fej- — ezek mentek! elhívták az üzemvezetőt. Va- lesztés? _ Nem baj, csak ne legyen gont kaptak, intézkednie kel­— .Ahogy a grafikonok is gépkiesés. lett, mit szállítsanak először mutatják, 1948-tól folyamatos ~ _ Még nem volt ilyen ver- A tervteljesítés nagymérték- a műszaki fejlesztés, ami seny. A táblára most min- ben ettől függ és a huzalmű- nemcsak a gépek cserélődé- dennap kiírjuk melyik szak, ben nem akarnak adósak ma- d sét, hanem a gyártástechno- melyik brigád mennyit tér- radni. lógia állandó tökéletesítését, az üzemszervezést is magába foglalja — válaszol .4 látottak, hallottak arra engednek következtetni: itt megértették a decemberi párthatározatot. Többet, gazdasá­. ...... gosabban és jobb minőségben akarnak termelni. Nem is- Bizonyára azért jelentős ^mpdity munka ez itt> hanem állandó folyamat. Lépésról­létszámnövekedés is volt alatt az idő alatt? — No, nem. — azután egy összehasonlító adat a har­mincnyolcas és az idei létszám között. A logarléccel máris kiszámítja. — A létszám csak 28 száza­lékkal növekedett a 475 szá­zalékos termeléssel szemben — mondja, és amint látja, hogy csodálkozunk, nevetve hozzáfűzi — hihetetlennek tű­nik, de a számok nem csal­nak. — Vajon elérte-e ez az üzem azt az úgynevezett pla­font, amelyet már nem lehet lépésre haladnak előre az úton, amelyet egyengetnek. saját maguk B. X Hétfőn megkezdődött a komlószüret Szirókon Szüretre érett a komló, szántóföldjeink idei legszor­galmasabb növénye Szirákon. hazánk legészakibb komlóte­lepén. A május közepétől na­ponta 15—20 centimétert nőtt indák a vártnál sokkal jobb termést hoztak. Tavaly négy mázsát fizetett holdanként 8 sziráki komló, a 64 holdas te­lepítés idei termésátlagát 6 mázsára becsüli az állami gazdaság idős, komlótermesz­tő szakembere Zelnik János. Az idei komlószüret 130 szi­ráki és környékbeli lány és asszony részvételével vette kezdetét. A szüret kezdésével egyidóben megtartották az egy éve épült és üzembehelyezett korszerű komlószárító próba- üzemeltetését is. A titokra fény derül... S okan ismerik azt a köz­mondást, hogy „Ha a hegy nem megy Moha­medhez, Mohamed megy a hegyhez.” Ennek a mondásnak az átformált változata érvé­nyesül a pásztói járásban. Ugyanis azt mondja Ispán Károly, a pásztói járási ta­nács mezőgazdasági osztály­csegtető a komplex-munka­szervezés. Az idei év tapasz­talatai ezt sokszorosan igazol­ták. Igaz, nem kezdhettek, úgy ahogy szerettek volna, de az indulás óta majdnem minden termelőszövetkezet határát be­járták és megvizsgálták a táb­lákon álló kereszteket. Ahol csírázó gabonát találtak, be­vitték a tsz irodába, hogy tud- nak-e róla, mit tegyenek ve­ebben a járásban a legelőre- haladottabb az aratás, a hor­dás, cséplés és a talajmunka. vezetője; „Mivel az időjárás Nem dicsekedett azzal az nem alkalmazkodik hozzánk, osztályvezető, hogy náluk már nekünk kell alkalmazkodnunk elérkeztek az aratás félidejé­hez, legjobb a kombájnok ki­használása, gyors a behordás és szervezett a talajmunka — inkább egészséges türelmet­lenkedéssel jegyezte meg, hogy még jobbak is [ehetné­nek az eredmények. Arról sem beszélt, hogy az idáig elért eredményekben igen nagy sze­repe van a járási tanács me­zőgazdasági osztályának. An­nál szerényebb Ispán Károly. Pedig ezt le sem lehet tagad­ni. Mivel az idén más a mun­kaszervezés a járási osztályon, más a termelő üzemekben is. A pásztóiak nem arról beszél­nek egy-egy termelőszövetke­zet meglátogatása alkalmával, hogy mit kell tenni, hanem arról — hogyan. S ez nagy különbség. S még egyet! A pásztóiak végre rangra emel­ték azt az elvet, amit oly ré­gen hajtogatunk, hogy a járás szakemberei a helyszínen nyújtsanak segítséget. A járá­si osztály dolgozói minden az időjáráshoz”. S ezzel el­árulta a pásztói járás eddigi eredményeinek titkát. Mert mi van a pásztói já­rás termelőszövetkezeteiben? Az év elején, tavasszal arról beszéltek — akárcsak tavaly —, hogy a pásztóiak lemarad­tak, nem megy a munka. Most pedig ezekben a nehéz napokban az derül ki. hogy ezen a területen a legbizta­tóbbak a gépi munka ered­ményei. Pedig náluk is esik az eső, ezt a járást sem kí­méli a szeszélyes időjárás. A természet csapásai sok kárt okoztak. Nos, ezeket a csapá­sokat igyekeztek kivédeni, a károkat pótolni. Ezt pedig csak jó munkaszervezéssel le­hetett elérni. S ez az osztály- vezető által említett alkal­mazkodásnak a magasabb for­mája. Tavaly már rájöttek arra, a pásztóiak, hogy mennyire fon­tos és jó eredményekkel ke­lemaradást behoztak — sőt, le. A tanácsukat mindenütt megfogadták és átrakták a kereszteket, kúpba rakták a kévéket, mert így gyorsabban szárad a gabona, A pásztóiak azt _ tartják, hogy szervezés az alapja min­dennek. sok gyakorlati intéz­kedés bizonyítja. Javasolták például a termelőszövetkeze­teknek, hogy ne tarlóhántást végezzenek, hanem mélyszán­tást. mivel az utóbbi ilyen csapadékos időjárásban nem tölti be agrotechnikai szere­pét. Azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy az osztálynak is nagy szerepe volt abban, hogy a kombájnokra igen lel­kiismeretes embereket ültet­tek, akik tudásuk legjavát ad­ják a munkához, s minden percet kihasználnak a betaka­rítás érdekében. De ide tarto­zik az is. hogy a tanács, a pártbizottság és a gépállomás egyetértésben dolgozik. Ennél nagyobb erőt pedig nehéz el­képzelni. J ót. s jól, ebben áll a nagy titok... — mond ta Kazinczy. S ehhez nem kell más, mint szakérte­lem, lelkiismeret — de min­denki részéről. Pádár András A HELYETTESEK HELYETTESEI Nyár van; „pangás”, „ubor­kaszezon” — hol minek neve­zik. Nem egy helyen nagyon is nyár van: az üzem titkár­ják. Legalább annyira üzemi és népgazdasági érdek, hogy a termelés ellenőrzése, irányí­tása se szenvedjen csorbát az ságán megtudjuk, hogy nincs egy időben szabadságra menő igazgató, nincs főmérnök, felelős vezetők miatt, márpe­nincs főkönyvelő, nincs párt- dig kézenfekvő, hogy az titkár, szabadságon vannak, egyetlen emberre otthagyott Ki vezeti a gyárat? Egy szál gyár aligha dolgozik zökkenő- termelési osztályvezető, aki mentésem egymagában mindenki. Igaz- A másik furcsa, s minden- gató, főmérnök, főkönyvelő, képpen elgondolkoztató, hogy párttitkár — mivel ő a párt- hol vannak a helyettesek? vezetőségben a szervező titkár Vagy azok is szabadságon, — s természetesen termelési vagy — nincsenek! Ezért kell osztályvezető is... Képtelenség? — például — a személyzeti Nem az! Mert a másik üzem- Osztály vezetőjének helyette- ben ugyanezt mondják, azzal sítenie a műszaki osztály ve- a különbséggel, hogy ott a fő- zetőjét... Igaz, példánk eseté- mérnök van egymagában, vi- ben ez még hagyján, mert a szont a szakszervezeti bízott- személyzeti vezető korábban ság titkára is szabadságon lakatos volt, dehát mégis­van. Ki irigyelné a megérde- csak furcsa, hogy a nyolcta- melt pihenést, főként azoktól, Sú osztályon nincs olyan em- akik egész évben egy üzem her, aki alkalmas lenne he- munkájáért felelnek, akik na- lyettesnek,^ hanem a személy- pi tizenkét, sokszor tizennégy zeü vezetőt kell megbízni ez- órát dolgoznak? Csakhogy zeL Furcsa, s hibás gyakorlat- így szabadságra menni? Ta- ra mutat: arra, hogy a sok­ián nem tévedünk, ha azt szor hangoztatott elv, misze- mondjuk: ilyenkor még in- rint minden vezetőnek köte- kább szükség van a termelés- lessége kellő helyettest, eset­irányítás szilárdságára, a fe- leS utódot nevelni beosztott- lelős és gyors döntésekre, ^ai közül; elv maradt. Leg­mert a műhelyekből is sokan alahb is igen sok helyen, szabadságon vannak, mert A szabadságon levő „vezér- hasonló okokból akadozik a ^a.r helyetteseinek helyette- kooperáció s így tovább. Az természetesen mindent el­egy szál főmérnök, vagy a követnek, hogy ne legyen termelési osztályvezető mit te- fennakadás, vagy legalább is hét? Kapkod, idegies, egyik ne -esy®n nagy botrány, míg helyről a másikra szalad, ér- a helyettesített vagy nem tekezlebre hívják hat helyre, feteza helyettesek és a ve- postát bont és aláír... szóval ze^°* szabadságon vannak, mindent csinál, s ezért lénye- Az időarányos, tervszerű ter- gében semmit sem! melesrol sokat beszelünk. Kí­vánatosnak tartjuk, hogy a Gyárainkban, vállalataink- kapkodás, a „tűzoltómunka” nál — igen helyesen — az mindinkább ismeretlenné vál- üzemí és a népgazdasági érdé- jék üzemeinkben. Nos ez csak két szolgálva a dolgozóknak akkor sikerülhet, ha a vezetés szabadságuk egy részét úgy mjnden láncszeme, minden pillanatban akcioképesen mu- kell kivenniök, ahogy azt ködik. munkahelyi vezetőik megszab- M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents