Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

1965. augusztus 11. szerda WÖGRÄD 3 Bűnös herdálása a nép vagyonának Javításra váró motorok nyomában nál — tudtunk felvenni a vizs- Rpndlíívílls?^.. a hi,kás gázott szakmunkások közül és gépünk. Jelen- több szakmai gyakorlatos te- leg 147 külöféle villamosmo- kercselőt és villanyszerelőt, tor van javítás alatt. Lassan akikből a jövőben lesznek haladunk -—- a többi között ezt szakmunkások mondta Bemard Rezső elv- Csak a létszámhiány? társ, a Zagyvái Bányaüzem igazgatója a legutóbbi tröszti ----- j\em. Vananyaghi­p ártbizottsági ülésen. Ez ad­ta az ötletet, hogy elindul- ány is. Megnéztük a raktárt, junk a hibás motorok nyo- Kimutatásokat. Tekercselő hu- mába. A tapasztalatok, úgy zalokból van különösen nagy véljük, érdekesek. hiány, szinte egyik napról a — Tessék, így jönnek öm- másikra élnek. A második ne- 1 es7"ve. Nem egyszerű meghi- gyedévi tekercselő huzalkeret- básodásokról van szó. hanem bői még 190 kilogrammot összetört, teljesen kibelezett mindig nem kaptak meg, hol- motorokról — mutatnak a ott már a harmadik negyed- Nagybátonyi Szolgáltató Vál- évből is eltelt egy hónap. Kü- lalat udvarán a javításra be- Ionosén hiányzik a 0,6 és 0,8 küldött villamosmotorokra. milliméter átmérőjű tekercse- Valóban elrettentő a kép. lőhuzal, amire a Kóta rako­Az egyiket olyannyira tönk- dók és csuzdák motorjainak retették, hogy az csak beol- a tekercselésénél van szükség, vasztásra alkalmas. Soknak A raktárban a következő pár­az öntöttvas palástja repedt beszédnek voltunk tanúi, el több helyen. A léghűtést — Nem adtak ki huzalt szolgáló bordázat némelyiken tegnap ugye? — kérdi a fő- alig van már, letördelték. A mérnök a raktárostól, vastag talp letörve, darabja — De igen — válaszolt az. hiányzik. Sújtólégbiztos mo- és sorolja milyen méretűt, torokból a csavarokat kisze- — Nem mondtam, hogy egy relték, holott azt előírás tilt- gramm sem mehet ki, hiszen ia. Több motoron meglátszik úgy kell mint a kenyér és az erőszakos rongálás, hiszen egy-két nap múlva itt állunk van olyan borító lemez, ame- megfürödve. Mi lesz akkor? lyen teljesen kivehető a csá- — Nem tudom! Az anyag- kány ütötte szakadás. És nem osztály utasított a tröszttől — egy, nem kettő, hanem törne- válaszol ijedten a raktáros, gével Igaza van a zagyvái — Velük megbeszéltem és igazgatónak, nagyon sok a hi- meg is egyeztünk, hogy nem bás motor. visznek el abból amire ne­— Mennyi idő alatt tudnak künk is szükségünk van — kijavítani egy motort? tesz- így a főmérnök. szűk fel a kérdést Gazsi Zol- — Elvitték az Üveggyárhoz, tán főmérnöknek. — Vágja rá a raktáros. — A sürgős eseteknél álta- A főmérnök látszik, robban- lában négy-öt nap, de ha nem ni tudna, de azután körülnéz egyszerű tekercselésről van és nagy mérgesen csak le­szó, hanem ilyenekről, mint gyint. — Sajnos az anyagosz- itt látni lehet, nehéz az időt tály rendelkezik itt is a rak- megállapítani. Havonta ezek- tárkészlettel, mi meg tartsuk bői a váltakozó áramú elekt- a hátunkat, ha emiatt itt áll- romos motorokból átlagosan nak a javításra váró gépek — 100 darabot javítunk ki és ügy véljük ehhez sem kell küldünk vissza a bányáknak, kommentár. Egyszerre 25—30 van munka aiatí % jeienle,!sK290 Ttor A sok hibás valSoiorwá vár javításra és valóban arány- aianoi ma talanul sok a zagyvái bányáé nyozni kell, ha csak nem — magyarázza, annyi a tartalék, hogy nincs rájuk szükség. Nem hinnénk nagyságú és a jelek sem ezt mutatják fénymáso- A lassú javítás oka a javító lássa! készült kimutatás ke- vállalat túlzott terhelése, rül az asztalra. A Zagyvái anyag, és létszámhiány. Ebbe Bányaüzen TMK-terve belenyugodni azonban nem A terv tanúsága szerint az lehet. Sürgősen változtatni üzem birtokában 857 váltako- kellene rajta és meg is van zó áramú villam.osmotor van. erre a mód, ha majd a job'o- Ebből az idei évre, tehát 12 kéz is tudja, mit csinál a bal. hónapra, a Nagybátonyi Szol- Ez azonban csak egyik olda- gáltatónál 32 motor javításai ja a dolognak és másodlagos, igénylik. Ha valahol felesle- Az első és legfontosabb i gesen készült terv, itt azután gépek, villamosmotorok meg- igen. Miért? Mert már az óvása lenne. Ezt nem oldja első félévben a Nagybátonyi meg sem a szolgáltató sem az Szolgáltatónál 125 darabot ja- anyaellátó vállalat, csak az vítottak. újítottak fel a zagy- üzemek ahol a villamosmo vaiak részére és jelenleg is torokkal dolgoznak. Az öm- 42 olyan van itt, amit égetően lesztve beszállított' gépek lát- sürgetnek. Ha időarányosan tán önkéntelenül is felvetődik vesszük a tervet, akkor a va- a kérdés, vajon milyen becsü- lóság annak tízszerese. Eh- iete van egyes helyeken és itt hez azután ténvleg nem kell elsősorban a Zagyvái Bánya­kommentárt fűzni, de még- üzemnél a társadalmi tulaj- is összehasonlításképpen meg- bonnak? Miért nem tudnak néztük a többi bánya TMK- ha kell törvényesen is érvényt tervét és a tényekkel összeha- szerezni a társadalmi tulajdon sonlítottuk. Igaz van eltérés, védelmének? A szép szó nem de csak egy-két darabbal mindig elegendő, néha ennél több, vagy kevesebb érkezett többre van szükség. Egyetlen javításra. __ vezetőnek sincs joga ahhoz, Talán egyszerűen elszámí- hogy eltűrje a társadalmi tu- tották magukat? Lehet, de iajdon szándékos rongálását ilyen óriási mértékben mégis­csak furcsa. Ebből természetes bonyodalmak származnak. — Nálunk sajnos véges a kaoacitás — mondják a szol­gáltatónál és alaposan indo­kolják is. — A féléves munkáslétszám •átlagosan 34 fővel volt keve­sebb a tervezettnél. Ezen be­lül a második negyedévben 41 fő hiányzott és nem mind­egy, hogy ki. Csaknem vala­mennyi villanyszerelő, teker­cselő és elektrólakatos, aki hi­ányzott. A vállalat tervét nem hiába csökkentették időköz­ben csaknem két-és félmil­lió forint értékkel és ez mind villamos munka, felújítás és beruházás. Az vallja kárát. Amikor tudtunk volna munkást felvenni a tröszti létszámzár­lat nem tette lehetővé. Az utóbbi időben már némi eny­hülés tapasztalható — magya­rázták a munkaügyi csoport­Egy lepedő Bodó János Túl as ors&úgos átlagon Jóllehet, a szarvasmarha te- egy-egy tehéntől. A megyei jének hasznosításáról már év­ezredekkel azelőtti krónikák is „beszélnek”, mégis hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, hogy a különböző hasznosítási lehetőségek „versenyéből” a tej, a tejtermelés kerüljön ki győztesen. Egészen a közép­korig a húsáért, igaerejéért tartották a szarvasmarhát. A tejtermelésnek csupán aláren­delt szerep jutott. Mennyi tejet isznak az emberek? Ma már szerte a világon, nálunk is, a szarvasmarha sokfajta hasznosítása közül a tejtermelés áll az első helyen. Az emberek táplákozása fo­kozatosan átalakult, igénye­sebb lett mindenütt. A világ „étlapján” mind több találha­tó a fehérjékben gazdag táp­anyagokból. A tej és termé­kei, a vaj, a sajt, a túró ma már fontos élelmiszerek. Az indok ismeretes: együttesen tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, amelyekre az egészséges, emberi szervezet­nek szüksége van. • Ez a magyarázata, hogy az utóbbi években szinte roha­mosan nőtt a tejfogyasztás a világon. Á statisztikai adatok szerint a világ országaiban nem kevesebb mint 275 mil­lió tonna tej fogy évente. Ná­lunk egy ember 150 liter te átlag, az állami gazdaságok­ugyanazok maradtak mint ad- valyinál. Az új, gépesített is- dig. A régi tehenészeket sem tállóban igaz ma már kílenc­ban és termelőszövetkezetben cserélték fel újakkal. A for- ^v^ÍT el-rfa íztefT A* fe- egyaránt az országos számok dulat tavaly következett be. jöstehenek 14 liter tejet adnak alatt maradt. Nógrád megye állami gazdaságaiban nem egészen háromezer litert, a szövetkezeti gazdaságokban pedig valamivel több mint kétezer liter tejet fejtek egy tehéntől átlagosan. Akkor ugyanis már 266.519 naponta átlagosan. Éz annyit Szalai Imre. a szövetkezet főagronótnusa örvendetes azonban. liter tejet fejtek. Ha ezt a mennyiséget „igazságosan” el­osztják az istállóban sorako­zó nyolcvanegy tehén között, mindegyikük 3290 liter tejet adott volna. Két évvel azelőtt, amikor a főagronómus Nagyorosziba ke" rült, még csak hetvenkét te­hén volt az istállóban. Rosz- szul táplált, kevés tejet adó állatok. Az évi hozamuk nem volt több 1633 liternél. A tehenészek azokat a tehene­ket „tömték” a drága abrak­kal, amelyek mindig rosszul tejeltek. Igaz, így sikerült né­miképp feljebb tolni a tejho­zamot jelző görbét, s ez egy­ben több fizetést is jelentett az embereknek. A siker azon­ban nem volt tartós. Szalai Imre azt az elvet vallotta, hogy egy tehenészet­ben hogyan alakul a tejho­zam, abban a legnagyobb sze- hogy rePe az állatok takarmányozá­is jelent, hogy a tervezett tej­hozamnak, ami lényegében megegyezik a tavalyi 3290 li­terrel, most sem lesz híja. Nem fizetnek rá Természetesen ez a váltás a gyakorlatban koránt sem ment ilyen egyszerűen. A mezőgaz­dásznak a legnagyobb gondot éppen a tehenészek okozták. Meghallgatták azok mind a tapasztalt szakember szavait. Ha az istállóban volt, ponto­san ügy végezték dolgukat, ahogy Szalai kérte. Az előké­szített takarmányokat ponto­san, a meghatározott időben melőszövetkezetek között is jet iszik meg ezalatt az idő több olyan van már. ahol a gókbanALófban,’,te Hollandiái 'P,termeleS enné! magasabb' ban. Svédországban ennél lé­nyegesen több, kétszáznyolc­van háromszáz liter tejet fo­gyaszt el egy ember. Alacgony a tejhozam Annak, hogy nálunk is any- nyi tejet ihassanak az embe­rek, mint mondjuk Hollandiá­ban vagy Szovjetunióban, an­nak ma még az alacsony tej­az állami gazdaságok, a tér- sának van. A termelőszövet­kezetnek gazdaságosabb, ha kevesebb tehenet jól, mint sok tehenet, gyengén etetnek A főagronómus első lépése az nagyüzemi szinten folyik. Ilyen a nagyoroszi Egyetértés vo^’ bogy a meglévő takar­mánnyal okosan gazdálkodva, megváltoztatta az etetés addi­Hinger József, a kitüntetett tehenész Termelőszövetkezet is, ahol a tehenenkénti tejhozam ta­valy, s az idén is túlszárnyal- Ik helytelen módszerét. A te- ta az országos átlagot. henek „képességeinek” isme­retében mindegyiknek annyi abraktakarmányt adtak, amennyit megérdemelt Az a vetették a jászlakba, az álla- Azt mondja Szalai Imre, a tehén, amelyik hét liter tejet tok elé. Azért amikor tehet- termelőszövetkezet főagronó- sem adott naponta, nem ka- fék, csak vissza-vissza „szök­A tavalyi fordulat hozam szab határt. Tavaly az musa, a tejhozam egyetlen év pott abrakot. Annál bőkezüb- lek” a régihez, a megszokott­alatt száz százalékkal nőtt a ben „jutalmazták” azonban a boz. Hozzávetőlegesen egy hónapja isme­rem, ha ismeretség­nek nevezhetjük a háromszori vélet­len találkozást. Sze­mélyét illetően elő­rebocsátom, hogy csak a nevét és ko­rát tudom. Tíz­éves, csibész kiné­zésű, fekete hajú lurkó. Először akkor volt szerencsénk egymáshoz, amikor a Pécskő utcában bandukoltam. Ö ke­rékpárt tolva jött szembe. — Bácsi, kit ke­res? — A cigányklu­bot. — Egy cigiért ország állami gazdaságaiban 3028. a termelőszövetkezetben termelőszövetkezetben. Pedig jól tejelő állatokat. A szoká- Iev volt p,,pi a, Pevik Je­pedig 2230 liter tejet fejtek az állatok az istállóban sós zöldtakarmány mellett, tapasztaltabb fejőgulyás, Hin­ger József is. Hanem amikor az előkészített állatok leellet- tek, s a fejőedényekbe való­sággal önlött a tej, ő is fel­engedett. Hamar belátta, az új módszerre semmiképpen sém fizethet rá. Ott dolgozik a tehenészetben most is. Ha sok a tennivalója felesége is odaáll a fejőgép mellé. így havonta összesen kilencven- százhúsz munkaegységet érnek el. Ez több mint háromezer forintos fizetést jelent, a ter­vezett munkaegységértékkel számolva. Hingerék elégedet­tek. A hatvanhoz közel álló, volt nagygazda, most a tavasz- szal a mezőgazdaság kiváló dolgozója lett De sokat nyert a termelő­szövetkezet is. A tehenészet, szinte máról holnapra, biztos jövedelem forrása lett. Két év­vel azelőtt még ráfizettek a tejtermelésre. Nem csoda. Egy liter tej 6,35 forint volt a termelőszövetkezetben. Ahogj azonban nőtt a tejhozam, hir­telen olcsóbb lett a tej. Már tavaly sem érte el a három forintot egy liter ára. A tej literéért, a zsírtartalomtól függően, 3,10 forintot kap Megérkezett az „utánpótlás”. Naponta több mázsára tehető takarmányt fogyaszt a tehe­nészet (Béla megmutatom, hogy hol van. — Milyet szívsz? — Minden jöhet, nem vagyok válo­gatós. — Én viszont nem dohányzom. így nem tőle tud­tam meg, hogy hol működik a cigány- klub. Legközelebb a stadionban láttam viszont. Három tár­sával vígan ereget­te a füstkarikákat (Munkást szívott) és közben a bírót szidta. — Le a bíróval! Ne rontsa a pályán a levegőt! S még másokat is mondott, ezek idé­zésétől eltekintek. A Salgó presszó­ban beszélgettem is­merősömmel. A ze­ne halkan szólt: „Emlékezz rám ...” Hirtelen felbuk­kant a mi Béla ba­rátunk kócos feje. Otthonosan felült az alacsony ablak­ba, s közben füttyé­vel meglepően kifo­gástalanul kísérte a triót. S beszólt az ablakon: — Bácsi, adjon egy kis sört! Miután ismét csa­lódnia kellett, ká­romkodva visszavo­nult. Holnap lehet, hogy újra megjele­nik. H angs úlyozom. közelebbről nem is­merem sem őt, sem szüleit. És mégis mennyi mindent tudok róla. — R — amelyet télen silóval, takar­mányrépával pótoltak, nyáron két és fél, télen pedig három kiló abrakot kaptak ezek az most a szövetkezet. Igaz, a tej állatok. előállítási költségét még lehet­A teheneket természetesen ne csökkenteni Nagyorosziban, előkészítették a nagy „mun- Persze így sem járnak rosz- kára, a tejtermelésre. Ismere- szül. A szövetkezet kétszáz- tes, hogy a tejhozam minden ezer liter tejet értékesít az tehénnél az ellést követő hó- idén. Eredetileg lényegesen napokban a legmagasabb. Az kevesebbet terveztek. A szö- előkészítő munkát azonban vetkezet vezetői azonban, lát- már az ellés előtt két hónap- va, hogy a tejtermelés kedve- pal megkezdték a szövetkezet zően alakul, „önkényesen” tehenészei. A tehenek napon- megváltoztatták a tervszámot. ta három kiló abrakot gyasztottak el. fo­Ez a módszerük most is a nagyorosziaknak, s az ered­mények sem rosszabbak a ta­Jól számoltak. A tejért, ha a zsírszázalékot nem sikerül is növelni, 620 ezer forintot kap a gazdaság. Vincze Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents