Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-11 / 188. szám
4 NÖGR\D 1965, augusztus It. szerda Sikerük titka a kölcsönös segítségnyújtás A szécsényi járási művelődési ház egyik vitrinjébe annyi a dicsérő oklevél, hogy időbe telik megszámlálni. Ezeket az okleveleket a föld művesszövetkezeti tánccsoport kapta négy évi működése alatt. Amíg a művelődési előadóra és az igazgatóra várunk az asztalon heverő képeslapokat, újságokat forgatjuk. Belelapozunk a szlovákiai magyarnyelvű „Haladás” című újságba. „Nagy sikert arattak a szécsényiek táncjátékukkal, különösen a Molnártánccal és a Huszárverbunkkal”. Ez a néhány sor egy helyszíni riportból való, amit a szécsényi földművesszövetkezeti tánccsoport ottani fellépéséről írtak. A Molnártáncot sokan látták a megyében. A friss, ötletes táncjátéknak sokan tapsoltak már és aki látta valaha is a szécsényi táncosokat, mindig szívesen emlékszik vissza kiváló produkciójukra. Közben megérkezik Bago- sa Sándor, művelődési előadó és Tóth Endre, a művelődési ház igazgatója. Tőlük M álna, piros málna. A főszezonnak vége. S vége a szüretnek is? — No, annak éppenséggel még nincs vége — dörmögi Bállá Ferenc munkavezető. Sapkáját a szemére húzza, úgy hunyorít. A szeme kék. A málna piros. A magyarnádori állami gazdaságnak egyik legféltettebb kincse. Valóban kincset ér, kemény valutát. Európa stík országába szállítják. Csobog a málna leve a hatalmas darálóban. Mint a vér! Az érett gyümölcsöt Bó- ta Tibor önti a garatba. Sándor József hajtja a kereket Távolabb mérnek. Még arrébb, hordókat súrolnak tisztára. Ami a színek alatt folyik, az a darálás és a „hordozás”. Diákok végzik. A többiek a málnásban vannak, ezüst-fényű vödrökkel. Abba szedik a gyümölcsöt. A gazdaságban két üzemegységben terem a málna. Málna, piros málna. Száll, s mindent betölt az illata. Evenként diákok is részt T. E. Mészáros Ottó: wwmwyymíwwww A szabadalom tárgya : atom máglya Sárospatakon is, ahol ezüst érmet nyertek. (De ezen a kitüntetésen kívül nyertek már három aranyérmet is.) A készülődés most sem szünetel. Legközelebbi fellépésüket augusztus 20-ra tervezik, majd — az idén már másodszor — három napot Szlovákiában töltenek. Ezenkívül azt is tervezik, hogy ajándékműsorral lepik meg azt a három-négy termelőszövetkezetet a járásban, amelyek a leghamarabb végeznek az aratással. Tíz lány és tíz fiú tagja van a szécsényi tánccsoportnak. A próbákra pontosan járnak, szeretik a táncot, a muzsikát. Annyira összeforrtak, hogy együtt töltik a szabadidejüket, vasárnapjukat is. Együtt szórakoznak, kirándulásokra járnak. S amikor a színpad forró légkörében táncukat tapsokkal köszöntik, együtt örülnék a sikernek, tudják, hogy ezt az örömet társaiknak, oktatójuknak és a csoport patronálóinak éppen úgy köszönhetik, mint saját szorgalmuknak, lelkesedésüknek. K. E. általános iskolába járnák Nagy József, Csordás Ferenc, Tamaskovics László, Sándor József, Oman József, Benkó József, Csálár Mária, Szőlősi Rozália, Varga Magdolna, Leva Erzsébet, Bárány Erzsébet, a három Barát, István, András, János, Meló István, Meló Margit és a többiek. — Az idei termés gyengébb, mint a tavalyi, azért is dolgoznak most kevesebben az iskolásak — mondja Bállá munkavezető. S elnéz a földek felé. MáJna., piros málna. Nagy Ferenc, Nagy Róbert, Kondorost Zsolt salgótarjáni fiatalok is itt vannak a szí-i nek alatt. Piros málna. V an ,aki más „élményben” is részesül. Egy kis iskoláslány, Varga Magdolna apró verébfiókára bukkant. Tartja a tenyerében, aztán elengedi a csipogó pöttöm jószágot. Az el is tűnik hamarosan a málnás millió töve között. Néznek utána. Málna, piros málna! Balassagyarmat és az idegenforgalom 1939-et írtak. Európa a háború szakadékába zuhant. Hitler és tábornokai, régóta kidolgozott terveik valóraváltá- sát megkezdték. Közben új terveket kovácsoltak, új és új népeket vettek fel a leigázan- dók, szabadságuktól megfosz- tandók listájára. Az első áldozat Lengyelország volt, hiszen Ausztriát és Csehszlovákiát „törvényesen” foglalta el a náci áradat. Akik csak kissé is jártasak voltak a történelemben, a társadalomtudományban, elismerték, hogy a Harmadik Birodalom hatalmi mámortól tébolyodott urai nem állnak meg egyetlen határ előtt sem, hacsak — meg nem állítják őket! A taktikázó, s nem egyszer Hitler kedvében járó burzsoá politikusok kénytelenek voltak belátni, hogy a palackból kiengedett szellemnek már nem tudnak parancsolni. Ez teszi érthetővé azt a fogadtatást, amelyben néhány tudós javaslata részesült. A barnainges fajüldözés elől emigráló tudósok zöme az Egyesült Államokban telepeszeretnénk hallani a csoport működéséről. — Nagyon sokat tesz a földmúvesszövetkezet a tánc- csoportért — mondja elismeréssel az igazgató. — Például a koreográfusnak. Székely Istvánnak négyszáz forintot fizetnek havonta. Ezenkívül majdnem minden esetben a földművesszövetkezei, fedezi az utazási és étkezési költségeket a különböző fellépéseknél. Nem régen kaptak a táncosok két garnitúra női és egy garnitúra férfi ruhát. A női palóc, és orosz népviselet, a férfi huszáröUö- zók. — Hogyan járul hozzá a sikerekhez a művelődési ház? — Mi biztosítjuk a szakembereket a próbákhoz és a helybeli fellépéshez a helyiséget. Mi szervezzük a fesztiválokon, vagy más városokban a vendégszereplést is. Szép eredményekre nézhetnek vissza a tánccsorport leányai és fiai ebben az évben is. A különböző ünnepeken való fellépéseken kívül Szé- csényben tartották az idén a megyei bemutatót is. Jártak a parádi palócnapon es Maina, piros málna vesznek a szüretben. Idén miniszteri rendelet is segíti a diákokat, hogy munkát vállalhassanak a nyári vakációban. Hogy pénzt kereshessenek — lesz kiadás bőven szeptemberben! —, s hogy megismerjék, megtanulják szeretni a munkát, megbecsülni azt, aJd dolgozik. Bállá Ferenc dörmögi: — Három éve itt 6800 munkanapot dolgoztak diákok szüretkor. Taxiasly 200, idén is 100—ISO diák dolgozott. A munka július 1-én kezdődött. Itt dolgoztak a balassagyarmati Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskola, s a Rákóczi gimnázium tanulói. Már elmentek. De most is sok itt a diák, akik segítenek befejezni a szüretet. Körülbelül 25-30-an, mohoraiak, szanda- váraljaiak. A napi normájuk 8—10 kiló, majdnem mind „megszedik”, Pedig még csak dett le. 1939-ben már itt élt Albert Einstein, Lise Meitner, Neils Bohr, Fermi, Segré, Pontecorvo, s hazánkfiai is: Szilágyi Leó, Wiegner Jenő, Teller Ede, Neumann János Lánczos Kornél. Az új tudományág, az atomfizika művelőinek „krémje” dolgozik együtt, s vesz részt abban a versenyfutásban, amely a náci Németországgal folyik. A Harmadik Birodalomban kétszáz tudós foglalkozik a magenergia hasznosításával. — fegyverként, az USA-ban Peg- ram professzor a kezdeti irányító, s ő az, aki beszámol a haditengerészet vezetőinek eddigi kísérleteikről. A tábornokok és admirálisok érdeklődéssel hallgatják a tudóst, ám egy centet sem biztosítanak a kutatás folytatásához. Közben Németország mind mohóbbá válik, a japánok Pearl Harbour elleni támadása mindenki előtt világossá teszi, hogy a fasizmus nem válogat az eszközökben, s ha netán az új fegyver birtokába jutna, jaj a világnak! A hadsereg értetlensége, a fasizmus veszélyének felismerése adja Albert Einstein kezébe a tollat, hogy magához az Egyesült Államok elnökéhez intézett levélben hívja fel tudós kollégái kutatásaira a figyelmet. A Roosevelt elnökhöz intézett levél e szavakkal kezdődik: „Uram! Enrico Fermi és Szilárd Leó legújabb munkája — amelyet kéziratban olvastam — valószínűvé teszi azt a- reményt, hogy az urán a közeljövőben újfajta, rendkívül fontos energiaforrássá alakítható...” Roosevelt elnök felismeri az ügy jelentőségét, s kinevezi az első bizottságot, az Advisory Commitee on Urániumot, amely megszervezi és elindítja a most már államilag támogatott és — ellenőrzött munkát. E bizottságtól egy év múlva az NDRC (National Defense Research Commitee) veszi át az irányítást. Több mint tíz helyen indul meg a kutatómunka, többek között a Columbia, a princetoni, a Cornell, a minnesotai, a John Hopkins, a californiai, a virginiai és a chicagói egyetemen. 1941-ben a nyugati hatalmak kémszolgálatai számukra nem sokat mondó, de a tudósokat annál inkább iz- golomba hozó értesüléshez jutnak: Németország Norvégiában nehézvizet gyárt! A tudósok most már biztosak abban, amit idáig feltételeztek: az új fegyver, az uránbomba készítésének titkát a németek is igyekeznek. megfejteni. Az amerikában dolgozó tudósok — de még a A ( kedves venminan ^ voltak I a balassagyarmati városi tanácsnak, illetve Kmetty Kálmánnak, a városi tanács vb. elnökhelyettesének. Négy francia turista : nem párizsiak, hanem egy területben, s a lakosság számában körülbelül Balassagyarmattal megegyező, 10-15 ezer lakosú francia kisváros lakói. Mint mondották, azért látogattak el a városba, hogy megismerkedjenek egy magyar kisváros viszonyaival, életével, tanulmányozzák a tanács munkáját, a. hagyományok ápolásában kifejtett tevékenységet, az idegenforgalmat, stb. A szívélyes beszélgetés során kiderült: otthon maguk is tanácstagok, s hogy a beszélgetést afféle nem hivtalos tapasztalatcserének tekintették. Kmetty Kálmán tájékoztatása szerint a francia vendégek kedvező benyomásokkal távoztak a városból. Vajon valamennyi Balassagyarmaton tartózkodó, illetve átutazó vendég így távozik-e? Ezzel, s más hasonló kéréssel kerestük fel Kmetty Kálmán vb. elnökhelyettest, hogy tájékozódjunk a város, s az idegenforgalom viszonyáról — Használhatjuk-e ezt a kifejezést; Balassagyarmat idegenforgalma? Más szóval, van-e idegenforgalom? — A „Balassagyarmat idegenforgalma” kifejezést feltétlenül használhatjuk, idegen- forgalom van. s évről-évre növekszik. Minthogy a város közvetlenül az ország határa mellett fekszik, e helyzete meghatározza idegenforgalmát is. főként átutazó idegenforgalomról beszélhetünk. Leginkább, s legnagyobb számban csehszlovák, s lengyel vendégek fordulnak meg a városban, de ellátogatnak hozzánk kisebb számban NDK-beliek, Az Acélárugyár oktatási osztálya éppen ezekben a napokban fejezte be a dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlásnak számbavételét. A statisztikából a következőket lehet megállapítani: az üzem több mint négyezer dolgozója közül 26 analfabéta, kémszolgálatok sem — nem tudták, hogy ebben az időszakban a hitleri Németország előbbre volt a magkutatásban, semmint feltételezni lehetett volna. Az USA-ban még csak keresték a láncreakció létrehozásának feltételeit, Németországban már meg is próbálkoztak annak megteremtésével, igaz, hogy — eredménytelenül. A Berlin mellett fekvő Vilmos Császár Fizikai Intézetben 1940-ben 6S00 kilogramm uránoxid felhasználásával kísérelték meg az első atommáglya üzembehelyezését, a láncreakció azonban nem indult meg, a keletkezett neutronok száma nem haladta meg a bűvös egyet, azaz a keletkezett neutronok száma alatta maradt a láncreació megindításához nélkülözhetetlen értéknek. Az eredménytelen kísérletet csak 1943-ban követte másik, de addigra az Amerikában dolgozó tudósok behozhatatlan előnyre tettek szert... A Fermi professzor vezette kutatócsoport 1940-ben mindössze hatezer dolláros költségvetéssel kezdett munkához, a következő évben azonban már százezer dollárok felett rendelkezett. Hallatlan nehézségekkel kellett megküzde- niök: kiderült ugyanis, hogy az uránnak háromféle izotópja is van — az U234’ U235’ U238 — s ezek közül az U236 a legalkalmasabb láncreakció létrehozására.. Az U235 azonban természetes állapotban rendkívül ritka, az U23g-astól csak bonyolult műveletek sokasága után elválasztható. Fermi és munkatársai sikerrel franciák, s a Német Szövetségi Köztársaságból érkezők is. — Idegenforgalmunk egyik legnagyobb gondja szerte az országban a vendégek elszállásolása. Hogyan alakulnak Balassagyarmaton a szállas- gondok? — E gondokat is mindenekelőtt az átutazó-jelleg határozza meg. A szállás-problémák nem arányosak a forgalommal. Viszonylag kevesebb a városban megszállók, mint az átutazók száma. A külföldiek „beljebb” igyekeznek, s minél előbb el akarják érni uticéljukat, Vácot, Budapestet, vagy a Balatont. Ennek ellenere esetenként akadnak elszállásolási gondok. Különösen a nyári időszakban. Az Ipoly szálló kicsi, mindössze 24 ágy- gyal rendelkezik. Működik a városban fizetővendégszolgálat is, azonban nagyobb létszámú kül- és belföldi csoportok elszállásolását így sem tudjuk megoldani. Pedig a tü- ristacsoportok nemcsak egykét órát, hanem egy-két napot is szívesen eltöltenének esetenként a városban, illetve a magyar irodalom emlékeivel vonzó vidékén, Csesztvén, Horpácson. — A szállás-gondokat enyhíthetné a camping, elkészül- e idén? Régi tereit. vünk válik ezzel valóra, sajnos az „üzembehelyezés”- sel kicsit megkéstünk, de eb- ben_ a hónapban már igényelhető lesz Balassagyarmaton is sát°r. A campinghelyet már kijelöltük, a városi strand mellett lesz. A napokban helyezzük el e területen a szükséges táblákat, jelzőberendezéseket, feliratokat. A camping 40 személyes lesz, a sátrakat most szállítják. — Ki mire kíváncsi a váAz oktatási osztály törekvése az, hogy a jövőben főleg a negyven éven aluliak folytassák tovább tanulmányai kát, illetve szerezzék meg a megküzdőitek a nehézségekkel, s 1941 végén jelentkeztek munkájuk első eredményei: megkezdték az atommáglya építését. Chicago élte a maga életét, lakói közül senki nem tudta, hogy a város labdarúgópályáját milyen célra vették igénybe, s nem sokat törődtek a csukott, hatalmas tehergépkocsikkal, az állig felfegyverzett őrökkel, gondolták, valami katonai raktár lehet itt. A nyugati lelátók alatt, a volt fedett teniszpálya épületében ekkor mái’ Fermi dolgozott asszisztenseivel. A legszigorúbb biztonsági intézkedéseket léptették életbe: az őrség éjszaka felszólítás nélkül lőtt, s nappal is csak a különleges igazolványokkal ellátott személyek közelíthették meg az épületet. Az igazolványokat hetente cserélték... Fermi az ellenőrzött láncreakció létrehozásán fáradozott, s ennek érdekében építették a hivatalosan CP—1, maguk között pedig pile (halom) nevet kapott máglyát. Sem Fermi,, sem senki a világon nem tudta ekkor még, milyen erők rejlenek az U235- ben. Nemcsak technikai problémákkal kellett megküzde- niök, hanem az Ismeretlennel is, amely könnyen lerázhatja magáról az ember fékező kezét! Ma már tudjuk, hogy , »v kilogramm U235 három mi1"' kilogramm szén energiája megfelelő energia mennyis szolgáltat. És Fermi nem kilogramm U236-öt épített be a pileba. .. Következik: Manhattan-terv. rosban és környékén? Mi marasztalja a vendéget? — Sok problémát okoz a városban a megfelelő kulturális program, vendégmarasztaló rendezvények hiánya. Pedig ezen a téren komoly lehetőségeink vannak, mindenekelőtt a palóc hagyományok felújítására, illetve ápolására gondolhatnánk. Az idegenvezetést egyébként három vizsgázott idegenvezető látja el. A vendégek általában megtekintik a Palóc Múzeumot, annak udvarán az ország első szabadtéri múzeumát, a ligeti Madách szobrot, a volt megyeházát, s még néhány más irodalmi emléket, műemléket. A város far lai között élt Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Szabó Lőrinc, Rózsavölgyi Márk, az ő emlékük is sokakat vonz Balassagyarmatra. — Az idegenforgalom és a vendéglátás szoros kapcsolatban van egymással. Kielégilő- e a vendéglátás! — A korszerű vendéglátás igényeinek jelenleg talán csak az Ipoly étterem felel meg. Azonban előreláthatóan már a közeljövőben változás áll be vendéglátóipari egységeink és kereskedelmi hálózatunk kulturáltságában is. Néhány üzletet, s éttermet felújítanak, fokozottabb figyelmet fordítanak a tisztaságra, az udvarias kiszolgálásra is, hiszen ezek sem közömbösek az idegenforgalom szempontjából, —A városban ^ ,eg mncs idegenforgalmi hivatal. Kielégíti-e az igényeket az IBUSZ egy útlevelekkel is foglalkozó megbízottja? Nem gondoltak-e még idegenforgalmi hivatal, vagy IBUSZ iroda létesítésére? — Egyelőre nem. Egy-két évig még nem is lesz ilyen igény. (tóth) iskolai végzettsége. Ebből 393 helybeli és 581 vidéki dolgozó. A statisztikát vizsgálva megállapítható az is, hogy a 974 dolgozóból 531 olyan, aki különféle szocialista brigádban dolgozik. Ez a magas szám a szocialista brigádoknak szinte parancsólag szabja meg, hogy a korszerű technika világában a legminimálisabb követelmény a nyolc általános elvégzése. Az általános iskolák mellett a vállalatvezetőség és az oktatási osztály különféle szak- tanfolyamokat is szervez. Az elmúlt évben 53 szaktanfolyamon 1596-an tanultak. Az Acélárugyárban számos ipari tanulót képeznek, emellett foglalkoznak a szakközépiskolások nevelésével is. Az elmúlt évben csaknem 600 fiatalt képeztek tovább, az idén a szakközépiskoláknál jelentős létszámnövekedés várható. Nagy az érdeklődés a lakatos és villany- szerelő szakmák iránt. Az ipari tanulóknál még öntő, hőkezelő, kovács, kőműves és. hegesztő szakmákban vannak szabad helyek. A gyár oktatási osztálya az elmúlt időszakban a felsőbb fokon tanuló dolgozók továbbképzésével is sokat foglalkozott. A különféle egyetemek levelező tagozatán 13 szakágban 87-en tanultak tovább, míg a középiskolákban 271-en. A feladatok nagyok, tennivaló is van bőven a továbbképzésben. Az acélárugyári oktatási osztály úgy véli: a vállalatvezetőség, a szakszervezet, valamint a nagyüzemi KISZ bizottság és a szocialista brigádok segítségével el iehet érni, hogy a jövőben az üzem dolgozói megfelelő szintre . emeljék általános és szakmai műveltségüket. D. L. Az Acélárugyár oktatási osztálya jó gazdája a továbbképzésnek 2141 dolgozónak nincs meg munkához szükséges iskolai a nyolc általános iskolai vég- végzettséget, mivel közülük zettsége. Ebből a számból 974-nek nincs nyolc általános több mint ezer a helybeli.
