Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

4 NÖGR\D 1965, augusztus It. szerda Sikerük titka a kölcsönös segítségnyújtás A szécsényi járási művelő­dési ház egyik vitrinjébe annyi a dicsérő oklevél, hogy időbe telik megszámlálni. Ezeket az okleveleket a föld művesszövetkezeti tánccsoport kapta négy évi működése alatt. Amíg a művelődési elő­adóra és az igazgatóra várunk az asztalon heverő képesla­pokat, újságokat forgatjuk. Belelapozunk a szlovákiai ma­gyarnyelvű „Haladás” című újságba. „Nagy sikert arat­tak a szécsényiek táncjátékuk­kal, különösen a Molnártánc­cal és a Huszárverbunkkal”. Ez a néhány sor egy helyszí­ni riportból való, amit a szé­csényi földművesszövetkezeti tánccsoport ottani fellépésé­ről írtak. A Molnártáncot sokan lát­ták a megyében. A friss, öt­letes táncjátéknak sokan tap­soltak már és aki látta va­laha is a szécsényi táncoso­kat, mindig szívesen emlék­szik vissza kiváló produkció­jukra. Közben megérkezik Bago- sa Sándor, művelődési elő­adó és Tóth Endre, a művelő­dési ház igazgatója. Tőlük M álna, piros málna. A főszezonnak vége. S vége a szüretnek is? — No, annak éppen­séggel még nincs vége — dörmögi Bállá Ferenc mun­kavezető. Sapkáját a szemé­re húzza, úgy hunyorít. A szeme kék. A málna piros. A magyar­nádori állami gazdaságnak egyik legféltettebb kincse. Va­lóban kincset ér, kemény va­lutát. Európa stík országába szállítják. Csobog a málna leve a hatalmas darálóban. Mint a vér! Az érett gyümölcsöt Bó- ta Tibor önti a garatba. Sán­dor József hajtja a kereket Távolabb mérnek. Még ar­rébb, hordókat súrolnak tisz­tára. Ami a színek alatt fo­lyik, az a darálás és a „hor­dozás”. Diákok végzik. A többiek a málnásban van­nak, ezüst-fényű vödrökkel. Abba szedik a gyümölcsöt. A gazdaságban két üzemegység­ben terem a málna. Málna, piros málna. Száll, s mindent betölt az illata. Evenként diákok is részt T. E. Mészáros Ottó: wwmwyymíwwww A szabadalom tárgya : atom máglya Sárospatakon is, ahol ezüst érmet nyertek. (De ezen a ki­tüntetésen kívül nyertek már három aranyérmet is.) A készülődés most sem szü­netel. Legközelebbi fellépé­süket augusztus 20-ra terve­zik, majd — az idén már má­sodszor — három napot Szlo­vákiában töltenek. Ezenkívül azt is tervezik, hogy ajándék­műsorral lepik meg azt a há­rom-négy termelőszövetkezetet a járásban, amelyek a leg­hamarabb végeznek az ara­tással. Tíz lány és tíz fiú tagja van a szécsényi tánccsoport­nak. A próbákra pontosan jár­nak, szeretik a táncot, a mu­zsikát. Annyira összeforrtak, hogy együtt töltik a szabad­idejüket, vasárnapjukat is. Együtt szórakoznak, kirándulá­sokra járnak. S amikor a színpad forró légkörében tán­cukat tapsokkal köszöntik, együtt örülnék a sikernek, tudják, hogy ezt az örömet társaiknak, oktatójuknak és a csoport patronálóinak éppen úgy köszönhetik, mint saját szorgalmuknak, lelkesedésük­nek. K. E. általános iskolába járnák Nagy József, Csordás Ferenc, Tamaskovics László, Sándor József, Oman József, Benkó József, Csálár Mária, Szőlősi Rozália, Varga Magdolna, Le­va Erzsébet, Bárány Erzsébet, a három Barát, István, And­rás, János, Meló István, Meló Margit és a többiek. — Az idei termés gyengébb, mint a tavalyi, azért is dol­goznak most kevesebben az iskolásak — mondja Bállá munkavezető. S elnéz a föl­dek felé. MáJna., piros málna. Nagy Ferenc, Nagy Róbert, Kondorost Zsolt salgótarjáni fiatalok is itt vannak a szí-i nek alatt. Piros málna. V an ,aki más „élmény­ben” is részesül. Egy kis iskoláslány, Varga Magdolna apró veréb­fiókára bukkant. Tartja a te­nyerében, aztán elengedi a csipogó pöttöm jószágot. Az el is tűnik hamarosan a mál­nás millió töve között. Néz­nek utána. Málna, piros málna! Balassagyarmat és az idegenforgalom 1939-et írtak. Európa a há­ború szakadékába zuhant. Hit­ler és tábornokai, régóta ki­dolgozott terveik valóraváltá- sát megkezdték. Közben új terveket kovácsoltak, új és új népeket vettek fel a leigázan- dók, szabadságuktól megfosz- tandók listájára. Az első ál­dozat Lengyelország volt, hi­szen Ausztriát és Csehszlová­kiát „törvényesen” foglalta el a náci áradat. Akik csak kissé is jártasak voltak a történe­lemben, a társadalomtudo­mányban, elismerték, hogy a Harmadik Birodalom hatalmi mámortól tébolyodott urai nem állnak meg egyetlen ha­tár előtt sem, hacsak — meg nem állítják őket! A taktiká­zó, s nem egyszer Hitler ked­vében járó burzsoá politiku­sok kénytelenek voltak belát­ni, hogy a palackból kienge­dett szellemnek már nem tud­nak parancsolni. Ez teszi ért­hetővé azt a fogadtatást, amelyben néhány tudós javas­lata részesült. A barnainges fajüldözés elől emigráló tudósok zöme az Egyesült Államokban telepe­szeretnénk hallani a csoport működéséről. — Nagyon sokat tesz a földmúvesszövetkezet a tánc- csoportért — mondja elisme­réssel az igazgató. — Pél­dául a koreográfusnak. Szé­kely Istvánnak négyszáz fo­rintot fizetnek havonta. Ezen­kívül majdnem minden eset­ben a földművesszövetkezei, fedezi az utazási és étkezési költségeket a különböző fel­lépéseknél. Nem régen kap­tak a táncosok két garnitúra női és egy garnitúra férfi ruhát. A női palóc, és orosz népviselet, a férfi huszáröUö- zók. — Hogyan járul hozzá a sikerekhez a művelődési ház? — Mi biztosítjuk a szak­embereket a próbákhoz és a helybeli fellépéshez a helyi­séget. Mi szervezzük a fesz­tiválokon, vagy más városok­ban a vendégszereplést is. Szép eredményekre nézhet­nek vissza a tánccsorport leá­nyai és fiai ebben az évben is. A különböző ünnepeken való fellépéseken kívül Szé- csényben tartották az idén a megyei bemutatót is. Jár­tak a parádi palócnapon es Maina, piros málna vesznek a szüretben. Idén mi­niszteri rendelet is segíti a diákokat, hogy munkát vál­lalhassanak a nyári vakáció­ban. Hogy pénzt kereshesse­nek — lesz kiadás bőven szeptemberben! —, s hogy megismerjék, megtanulják szeretni a munkát, megbe­csülni azt, aJd dolgozik. Bállá Ferenc dörmögi: — Három éve itt 6800 mun­kanapot dolgoztak diákok szü­retkor. Taxiasly 200, idén is 100—ISO diák dolgozott. A munka július 1-én kezdődött. Itt dolgoztak a balassagyar­mati Bajcsy-Zsilinszky úti ál­talános iskola, s a Rákóczi gimnázium tanulói. Már el­mentek. De most is sok itt a diák, akik segítenek befe­jezni a szüretet. Körülbelül 25-30-an, mohoraiak, szanda- váraljaiak. A napi normájuk 8—10 kiló, majdnem mind „megszedik”, Pedig még csak dett le. 1939-ben már itt élt Albert Einstein, Lise Meitner, Neils Bohr, Fermi, Segré, Pontecorvo, s hazánkfiai is: Szilágyi Leó, Wiegner Jenő, Teller Ede, Neumann János Lánczos Kornél. Az új tudo­mányág, az atomfizika műve­lőinek „krémje” dolgozik együtt, s vesz részt abban a versenyfutásban, amely a ná­ci Németországgal folyik. A Harmadik Birodalomban két­száz tudós foglalkozik a mag­energia hasznosításával. — fegyverként, az USA-ban Peg- ram professzor a kezdeti irá­nyító, s ő az, aki beszámol a haditengerészet vezetőinek ed­digi kísérleteikről. A táborno­kok és admirálisok érdeklő­déssel hallgatják a tudóst, ám egy centet sem biztosítanak a kutatás folytatásához. Köz­ben Németország mind mo­hóbbá válik, a japánok Pearl Harbour elleni támadása mindenki előtt világossá teszi, hogy a fasizmus nem válogat az eszközökben, s ha netán az új fegyver birtokába jutna, jaj a világnak! A hadsereg értetlensége, a fasizmus veszélyének felisme­rése adja Albert Einstein ke­zébe a tollat, hogy magához az Egyesült Államok elnöké­hez intézett levélben hívja fel tudós kollégái kutatásaira a figyelmet. A Roosevelt el­nökhöz intézett levél e sza­vakkal kezdődik: „Uram! Enrico Fermi és Szilárd Leó legújabb munkája — amelyet kéziratban olvastam — való­színűvé teszi azt a- reményt, hogy az urán a közeljövőben újfajta, rendkívül fontos ener­giaforrássá alakítható...” Roosevelt elnök felismeri az ügy jelentőségét, s kinevezi az első bizottságot, az Advisory Commitee on Urániumot, amely megszervezi és elin­dítja a most már államilag támogatott és — ellenőrzött munkát. E bizottságtól egy év múlva az NDRC (National Defense Research Commitee) veszi át az irányítást. Több mint tíz helyen indul meg a kutatómunka, többek között a Columbia, a princetoni, a Cor­nell, a minnesotai, a John Hopkins, a californiai, a vir­giniai és a chicagói egyete­men. 1941-ben a nyugati hatal­mak kémszolgálatai számuk­ra nem sokat mondó, de a tudósokat annál inkább iz- golomba hozó értesüléshez jutnak: Németország Norvé­giában nehézvizet gyárt! A tudósok most már biztosak abban, amit idáig feltételez­tek: az új fegyver, az urán­bomba készítésének titkát a németek is igyekeznek. meg­fejteni. Az amerikában dol­gozó tudósok — de még a A ( kedves ven­minan ^ voltak I a balassa­gyarmati városi tanácsnak, il­letve Kmetty Kálmánnak, a városi tanács vb. elnökhelyet­tesének. Négy francia turis­ta : nem párizsiak, hanem egy területben, s a lakosság számában körülbelül Balassa­gyarmattal megegyező, 10-15 ezer lakosú francia kisváros lakói. Mint mondották, azért láto­gattak el a városba, hogy megismerkedjenek egy ma­gyar kisváros viszonyaival, életével, tanulmányozzák a tanács munkáját, a. hagyo­mányok ápolásában kifejtett tevékenységet, az idegenfor­galmat, stb. A szívélyes be­szélgetés során kiderült: ott­hon maguk is tanácstagok, s hogy a beszélgetést afféle nem hivtalos tapasztalatcserének tekintették. Kmetty Kálmán tájékoztatása szerint a francia vendégek kedvező benyomá­sokkal távoztak a városból. Vajon valamennyi Balassa­gyarmaton tartózkodó, illetve átutazó vendég így távozik-e? Ezzel, s más hasonló kérés­sel kerestük fel Kmetty Kál­mán vb. elnökhelyettest, hogy tájékozódjunk a város, s az idegenforgalom viszonyáról — Használhatjuk-e ezt a kifejezést; Balassagyarmat idegenforgalma? Más szóval, van-e idegenforgalom? — A „Balassagyarmat ide­genforgalma” kifejezést feltét­lenül használhatjuk, idegen- forgalom van. s évről-évre növekszik. Minthogy a város közvetlenül az ország határa mellett fekszik, e helyzete meghatározza idegenforgalmát is. főként átutazó idegenfor­galomról beszélhetünk. Legin­kább, s legnagyobb számban csehszlovák, s lengyel vendé­gek fordulnak meg a város­ban, de ellátogatnak hozzánk kisebb számban NDK-beliek, Az Acélárugyár oktatási osztálya éppen ezekben a na­pokban fejezte be a dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlásnak számbavételét. A statisztikából a következő­ket lehet megállapítani: az üzem több mint négyezer dolgozója közül 26 analfabéta, kémszolgálatok sem — nem tudták, hogy ebben az idő­szakban a hitleri Németország előbbre volt a magkutatás­ban, semmint feltételezni le­hetett volna. Az USA-ban még csak keresték a láncreak­ció létrehozásának feltételeit, Németországban már meg is próbálkoztak annak megte­remtésével, igaz, hogy — ered­ménytelenül. A Berlin mellett fekvő Vilmos Császár Fizikai Intézetben 1940-ben 6S00 ki­logramm uránoxid felhaszná­lásával kísérelték meg az első atommáglya üzembehelyezé­sét, a láncreakció azonban nem indult meg, a keletkezett neutronok száma nem haladta meg a bűvös egyet, azaz a keletkezett neutronok száma alatta maradt a láncreació megindításához nélkülözhetet­len értéknek. Az eredmény­telen kísérletet csak 1943-ban követte másik, de addigra az Amerikában dolgozó tudó­sok behozhatatlan előnyre tet­tek szert... A Fermi professzor vezette kutatócsoport 1940-ben mind­össze hatezer dolláros költ­ségvetéssel kezdett munkához, a következő évben azonban már százezer dollárok felett rendelkezett. Hallatlan nehéz­ségekkel kellett megküzde- niök: kiderült ugyanis, hogy az uránnak háromféle izotóp­ja is van — az U234’ U235’ U238 — s ezek közül az U236 a legalkalmasabb láncreakció létrehozására.. Az U235 azon­ban természetes állapotban rendkívül ritka, az U23g-astól csak bonyolult műveletek so­kasága után elválasztható. Fermi és munkatársai sikerrel franciák, s a Német Szövetsé­gi Köztársaságból érkezők is. — Idegenforgalmunk egyik legnagyobb gondja szerte az országban a vendégek elszál­lásolása. Hogyan alakulnak Balassagyarmaton a szállas- gondok? — E gondokat is mindenek­előtt az átutazó-jelleg hatá­rozza meg. A szállás-problé­mák nem arányosak a forga­lommal. Viszonylag kevesebb a városban megszállók, mint az átutazók száma. A külföl­diek „beljebb” igyekeznek, s minél előbb el akarják érni uticéljukat, Vácot, Budapestet, vagy a Balatont. Ennek elle­nere esetenként akadnak el­szállásolási gondok. Különösen a nyári időszakban. Az Ipoly szálló kicsi, mindössze 24 ágy- gyal rendelkezik. Működik a városban fizetővendégszolgá­lat is, azonban nagyobb lét­számú kül- és belföldi csopor­tok elszállásolását így sem tudjuk megoldani. Pedig a tü- ristacsoportok nemcsak egy­két órát, hanem egy-két na­pot is szívesen eltöltenének esetenként a városban, illetve a magyar irodalom emlékei­vel vonzó vidékén, Csesztvén, Horpácson. — A szállás-gondokat eny­híthetné a camping, elkészül- e idén? Régi ter­eit. vünk válik ezzel valóra, sajnos az „üzembehelyezés”- sel kicsit megkéstünk, de eb- ben_ a hónapban már igényel­hető lesz Balassagyarmaton is sát°r. A campinghelyet már kijelöltük, a városi strand mellett lesz. A napokban he­lyezzük el e területen a szük­séges táblákat, jelzőberende­zéseket, feliratokat. A cam­ping 40 személyes lesz, a sát­rakat most szállítják. — Ki mire kíváncsi a vá­Az oktatási osztály törekvé­se az, hogy a jövőben főleg a negyven éven aluliak foly­tassák tovább tanulmányai kát, illetve szerezzék meg a megküzdőitek a nehézségek­kel, s 1941 végén jelentkez­tek munkájuk első eredmé­nyei: megkezdték az atom­máglya építését. Chicago élte a maga éle­tét, lakói közül senki nem tudta, hogy a város labdarú­gópályáját milyen célra vet­ték igénybe, s nem sokat tö­rődtek a csukott, hatalmas tehergépkocsikkal, az állig felfegyverzett őrökkel, gondol­ták, valami katonai raktár le­het itt. A nyugati lelátók alatt, a volt fedett teniszpá­lya épületében ekkor mái’ Fermi dolgozott asszisztensei­vel. A legszigorúbb biztonsá­gi intézkedéseket léptették életbe: az őrség éjszaka fel­szólítás nélkül lőtt, s nappal is csak a különleges igazol­ványokkal ellátott személyek közelíthették meg az épületet. Az igazolványokat hetente cserélték... Fermi az ellenőrzött lánc­reakció létrehozásán fárado­zott, s ennek érdekében épí­tették a hivatalosan CP—1, maguk között pedig pile (ha­lom) nevet kapott máglyát. Sem Fermi,, sem senki a vi­lágon nem tudta ekkor még, milyen erők rejlenek az U235- ben. Nemcsak technikai prob­lémákkal kellett megküzde- niök, hanem az Ismeretlennel is, amely könnyen lerázhatja magáról az ember fékező ke­zét! Ma már tudjuk, hogy , »v kilogramm U235 három mi1"' kilogramm szén energiája megfelelő energia mennyis szolgáltat. És Fermi nem kilogramm U236-öt épített be a pileba. .. Következik: Manhattan-terv. rosban és környékén? Mi ma­rasztalja a vendéget? — Sok problémát okoz a vá­rosban a megfelelő kulturális program, vendégmarasztaló rendezvények hiánya. Pedig ezen a téren komoly lehetősé­geink vannak, mindenekelőtt a palóc hagyományok felújí­tására, illetve ápolására gon­dolhatnánk. Az idegenvezetést egyébként három vizsgázott idegenvezető látja el. A ven­dégek általában megtekintik a Palóc Múzeumot, annak ud­varán az ország első szabadté­ri múzeumát, a ligeti Madách szobrot, a volt megyeházát, s még néhány más irodalmi em­léket, műemléket. A város far lai között élt Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Szabó Lő­rinc, Rózsavölgyi Márk, az ő emlékük is sokakat vonz Ba­lassagyarmatra. — Az idegenforgalom és a vendéglátás szoros kapcsolat­ban van egymással. Kielégilő- e a vendéglátás! — A korszerű vendéglátás igényeinek jelenleg talán csak az Ipoly étterem felel meg. Azonban előreláthatóan már a közeljövőben változás áll be vendéglátóipari egységeink és kereskedelmi hálózatunk kul­turáltságában is. Néhány üzle­tet, s éttermet felújítanak, fokozottabb figyelmet for­dítanak a tisztaságra, az ud­varias kiszolgálásra is, hiszen ezek sem közömbösek az ide­genforgalom szempontjából, —A városban ^ ,eg mncs idegenforgalmi hivatal. Kielégíti-e az igényeket az IBUSZ egy útlevelekkel is foglalkozó megbízottja? Nem gondoltak-e még idegenfor­galmi hivatal, vagy IBUSZ iroda létesítésére? — Egyelőre nem. Egy-két évig még nem is lesz ilyen igény. (tóth) iskolai végzettsége. Ebből 393 helybeli és 581 vidéki dolgo­zó. A statisztikát vizsgálva megállapítható az is, hogy a 974 dolgozóból 531 olyan, aki különféle szocialista brigád­ban dolgozik. Ez a magas szám a szocialista brigádok­nak szinte parancsólag szab­ja meg, hogy a korszerű tech­nika világában a legminimá­lisabb követelmény a nyolc általános elvégzése. Az általános iskolák mellett a vállalatvezetőség és az ok­tatási osztály különféle szak- tanfolyamokat is szervez. Az elmúlt évben 53 szaktanfolya­mon 1596-an tanultak. Az Acélárugyárban számos ipari tanulót képeznek, emel­lett foglalkoznak a szakkö­zépiskolások nevelésével is. Az elmúlt évben csaknem 600 fiatalt képeztek tovább, az idén a szakközépiskolák­nál jelentős létszámnöveke­dés várható. Nagy az érdek­lődés a lakatos és villany- szerelő szakmák iránt. Az ipari tanulóknál még öntő, hőkezelő, kovács, kőműves és. hegesztő szakmákban van­nak szabad helyek. A gyár oktatási osztálya az elmúlt időszakban a felsőbb fokon tanuló dolgozók továbbkép­zésével is sokat foglalkozott. A különféle egyetemek leve­lező tagozatán 13 szakágban 87-en tanultak tovább, míg a középiskolákban 271-en. A feladatok nagyok, tenni­való is van bőven a tovább­képzésben. Az acélárugyári oktatási osztály úgy véli: a vállalatvezetőség, a szakszer­vezet, valamint a nagyüzemi KISZ bizottság és a szocialis­ta brigádok segítségével el iehet érni, hogy a jövőben az üzem dolgozói megfelelő szintre . emeljék általános és szakmai műveltségüket. D. L. Az Acélárugyár oktatási osztálya jó gazdája a továbbképzésnek 2141 dolgozónak nincs meg munkához szükséges iskolai a nyolc általános iskolai vég- végzettséget, mivel közülük zettsége. Ebből a számból 974-nek nincs nyolc általános több mint ezer a helybeli.

Next

/
Thumbnails
Contents