Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-11 / 188. szám
2 SÖGftÁn 1965. augusztus lí. szerda Mocskos üzlet W áltét Lipprüdnn egyik cikké, árriély a Newsweek legújabb számában jelent még, különbé élességgel veti ■fel á Fehér Ház vietnami há- bófújának álápvető kérdéseit. Azt mondja, amilyen mértékben „amerikai háborúvá válik a vietnami háború”, olyan mértékben válnak szükségessé nagyjelentőségű és távoli kihatású döntések. Ámde — írja Lippmam «=■ az alapvető kérdésekre nem lehet válaszolni anélkül, hogy ne tisztáznák, kinek van haszna ebből a háborúból, mi a tulajdonképpeni Célja és értelmei Ltppmann úgy véli, igen nehéz erre a kérdésre válaszolná. De az idézett lap számában, egy másik cikk ■— akarva-akaratlanul — mégis jelel rá. Éhből a cikkből kiderül, amit más forrásokból is sokan ismernek: az Egyesült Államok különböző jellegű hadiipari üzemel a szó szoros értelmében — aratnak. Élőbb csak 700 millió, majd utóbb 2 milliárd, most pedig már egyes szenátorok szerint végül is talán újabb 10 milliárd dollár különkiadást emészt fel az amerikaivá vedlő vietnami háború. Virágzik tehát a mocskos üzlet. A Newsweek megállapítja: egy közönséges M—16 puskáért 100 dollárt, egy 2,5 tonnás teherkocsiért 7600 dollárt, egy páncélozott terepjáró gépkocsiért 28 804 dollárt, egy 105-mm Howitzer típusú ágyúért 101 500 dollárt, egy UH—1B helikopterért 300 000 dollárt és egy F—4B Phantom Jet bombázó repülőgépért 2 millió dollárt fizet az amerikai adózó a jenki hadianyaggyárosoknak. Teljes gőzzel üzemel valamennyi hadiipari vállalkozás. SoronkivEl megrendeltek 700 000 acélsisakot. Tízezer tonna számra a bombát és egyéb lőszeranyagot, öltözéket s ezek között különleges dzsungel-holmikat: cipőt, inget, stb. Egy modern hadsereg technikai szükségleteit nem is lehet részletezni — de a végösszeget, amibe kerülnek — ki lehet fejezni. Elúsznak a végtelen mttliők és milliók. Folyik a vér Vietnam trópusos, nádas, mocsaras földjére. Es folyik a dollár a hadiipari tőkés trezorjába. Olyan tény ez, amellyel szemben minden elképzelhető elnöki szavalás a szabadság védelméről, a demokratikus rend biztosításéról és az amerikai küldetésről — „presbiteri” képmutatás, népcsalás, világméretű közönséges hazugság. Nos, a tények azt bizonyítják, hogy az imperializmus gyűlöletes arca nem változott. (vigyázó) A% amerikai közvélemény rádöbbens áss Egyesült Államok szégyene a vietnami agresszió Vietnámmal kapcsolatban fiyilakozótt Johnson elnök, illetve Rusk külügyminiszter és McNamara hadügyminiszter. Igyekeztek megnyugtatni az amerikai közvéleményt „az Egyesült Államok szilárdságáról és egyidejű tárgyalási készségről.. Korábban Johnson élnök a Fehér Házban fogadta a szenátus 40 tagját, S kétórás tájékoztatás során felvázolta előttük a vietnami helyzetet, ismertette velük Washington politikai szándékait. A tájékoztatásba bekapcsolódott Rusk, McNamara, Taylor, Harriman és Goldberg. A következő napokban a képvise-, lőház tagjait fogadják hasonló célból a Fehér Házban. Johnson elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is Dél-Vietnamban szándékozik maradni, meg akarja fékezni „az északról kiinduló agresz- sziót”, ami Washington politikai nyelvére lefordítva VDK elleni bombatámadások fokozását és a Dél-Vietnami hazafiak elleni hadműveletek ki- szélesítését jelentik. Johnson elismerte, hogy „Dél-Vietnamban súlyos problémákkal kell szembenézni”, de véleménye szerint az amerikai szempontból kedvezőtlen események „jól kiegyensúlyozzák egymást”. Azt állította, hogy „sem az országban, sem pedig a törvényhozás házában nincsenek lényeges nézeteltérések az Egyesült Államok vietnami politikáját illetően”. Miközben Johnsonnak ezek a szavai elhangzottak, a washingtoni Capitolium, a kongresszus háza előtti téren ezer- ötszázan tüntettek a vietnami háború folytatása ellen. A tömeg gyűlést akart tartani a Capitolium épületének lépcsőjén, de a rendőrség elzárta az utat. Kétszáz személyt őrizetbe vettek. Jobboldali elemek ellentüntetést rendeztek, becsmérelték a békeharcosokat, s vörös festéket öntöttek rájuk. Oakland, Califoi;nia-USA: Sorozatos tüntetések zajlottak le Washingtonban, Califor- rsiában és Indianaban a kormány agresszív vietnami politikája ellen. Képünkön: rendőrök tartóztatják fel a tüntető tömeget egy katonai csapatszállító szerelvény előtt. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Cjabb válsággal bonyolódik a görög helyzet Sztefanopulosz visszaadta megbízatását A nép Papandreut követeli Athén Sztefanopulosz, a görög király által kormányalakításra felkért miniszterelnökjelölt— mint már jélentéttük— pártjának, a Centrum Uniónak a határozata alapján felkereste Konstantin királyt, hogy a megbízást viszaadja. Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz az uralkodó kővetkező lépése; a UPI egyik kommentárja szerint, ha a parlamentre támaszkodva akar megoldást találni, akkor el kell fordulnia a Centrum Uniótól, az ország legnagyobb pártjától. Hétfőn este ismét nagyszabású tüntetések voltak Papandreu mellett Athénban és Szalonikiban. A görög főváros központjában tízezres tömeg vonult fel az utcákon, jelszavakat kiáltozva a királyi család és főleg Frederika anyakirálynő ellen, akinek az országból való távozását követelték. A tüntetők az egyetem közelében gyülekeztek, majd a város központja felé tartottak, onnan a királyi palota irányába akarták befordulni, de á rendőrségi hangszórók figyelmeztetésére az útirányt megváltoztatták és békés menetben vonultak végig a Venize- lösz sugárúton. Hírügynökségek megállapítása szerint július 23-a óta ez volt a legnagyobb tüntetés Papandreu mellett. Incidensekre vagy a rendőrség közbelépésére nem kérült sor. A Centrum Unió ifjúsági csoportjának egy szóvivője kijelentette, hogy mostantól kezdve minden este tüntetni fognak Athénban, „amíg csak nem teljesül a nép akarata”. Szalonikiban mintegy kétezer tüntető követelte, hogy Görögországban tartsanak népszavazást. Mint az AFP jelenti, Papandreu országjáró körútra akar indulni, hogy a lakosságnak megmagyarázza a jelenlé? gi politikai válság okalt. Felrobbant Titán üzemanyaga — 50 halott Arkansas, (UPI) Súlyos szerencsétlenség történt hétfőn egy amerikai raké- takisérleti telepen az Arkansas állambeli Searcyben. Egy Titán-3. tipusú rakéta 48 méter mély kilövőhelyén délután háromkor (magyar idő: este tíz) kisebb tűz keletkezett, majd fülsiketítő robbanás hallatszott és lángoszlop tört a magasba az aknából, amelyben körülbelül 50 katonai és polgári személy dolgozott a rakéta tökéletesítésén. A munkások és mérnökök az akna felső „emeleteinek” egyikében tartózkodtak, s hetvenöt tonna súlyú, flektromos szerkezettel nyitódó-csukódó ajtó választotta el őket a külvilágtól. tekintettel a kilövőhelyen felhalmozott, rendkívül nagy mennyiségű nyersolajra és arra a körülményre, hogy a Titán-3 nukleáris robbanófejjel szerelt rakéta. Bár vizsgálati eredmény egyelőre nem áll rendelkezésre, feltehető, hogy a csapoaj- tó elektromos szerkezete okozott rövidzárlatot. maid tüzet, amely végül a föld alatt gyújtotta be a rakéta üzemanyagát. Hivatalos közlés szerint a szerelés előtt a rakétáról eltávolították a nukleáris robbanófejet, az atomrobbanás veszélye tehát — állítólag — nem állt és nem áll fenn a támaszponton. Johnsont tájékoztatták az eseményről. Az elnök azonnali és beható vizsgálatot rendelt el. A legfrissebb jelentések szerint a rakéta-öngyulladás halálos áldozatainak szama kedd reggelre 19-re emelkedett. 29 munkás, illetve szakértő. az izzó aknában rekedt, és életükről szintén lemondtak. bár holttestüket még nem hozták felszínre. Sólyom Jóxaefi SOY CUBS Anya, szerelmes nő szeretne lenni csupán — Tudom nem könnyű maguknak megérteni minket — mondotta ezen az esti beszélgetésen Siomara. — A Kubaba érkező külföldieknek furcsa lehet látni, hogy egy egész nép fegyverben áll. A mi forradalmunk azonban élet-halálharc elé került, a sorsunk hozta a törvényt: Patrios muerte! Haza vagy halál! Nem volt más választásunk. Ezért fogott fegyvert férfi és asszony, öreg és fiatal. Higgye el, hogy mi mindenre felkészültünk itt Kubában. Egy egész nép állt készen a végső győzelemre, vagy a hősi halálra. Most bízunk abban, hogy nem a fegyveres harc, hanem a békés építő munka korszaka következik. Ne higgye azonban, hogy ez könnyű korszak lesz. Az emberek, akik tegnap bátran szegezték volna mellüket a legveszedelmesebb. legvadabb golyózápornak, meg kell, hogy szokják a gondolatot — a szabadságharcot, forradalmunk ügyét úgy szolgálhatják V. legjobban, ha kitartóan tanulnak, naponta nyolc órán át dolgoznak. Milicistának lenni ez egyre inkább nálunk azt jelenti, hogy jó munkásnak lenni. Épp úgy megköveteli tőlünk ezt a becsület, mint, ha kell, fegyverrel 1 helytállni. Szürkébb, de elégedettebb hétköznapok várnak ránk; a munka, az építés, a csendesebb örömök, az egyre jobban kibontakozó jólét napja. Siomara nem tartja magát hősnek és legszívesebben úgy élne, mint Budapesten, vagy Prágában az asszonyok. Esténként boldogan sietne haza munka után családjához, férjéhez, színházba, táncolni járna, és szeretne szépen, csinosan öltözködni, mint bármelyik másik fiatal nő. Férje azonban távoli Idegenben él, s munka után ma még nem a családjához siet, hanem szolgálatba, őrt állni. Ilyenkor nem estélyi ruhát ölt, mint a színházba igyekvő asszonyok. hanem a zöld zsávoly, milicista egyenruhát. Panasz nem hagyja el az ajkát, vállalja sorsát, mint s többi kubai nő. Nem vágyik kitüntetésekre és arra sem, hogy hős legyen. Néha arról ábrándozik, hogy férje visszatér hozzá, s a kis Siomarával együtt sétálnak a havannai tengerparton. Asszony, aki boldogságra vágyik. A Banditák Elleni Harc Divixió Trinidad, a Las Villas provincia központja. Csendes, álmos hangulatú, vidéki kisváros. Utcasorokat alkotnak az ódon, spanyol ízlés szerint épült, földszintes és egyemeletes cifra díszítésű házak. A legfőbb ékessége mindegyiknek a tágas, virágokkal díszített erkély. Mintha Spanyol- ország, vagy Olaszország valamelyik külvárosában lennénk; ingek, lepedők száradnak az utca felett kifeszített köteleken. S amikor lebukik a nap, enyhül a perzselő forróság. a messzi tengerek felől a hullámok hátán frissítő szél érkezik, az emberek kiülnek a kapu elé, beszélgetnek, ki- sebb-nagyobb csoportokba verődnek, tárgyalják a nap egyszerű, szokásos eseményeit. A borbély is az utcára húzza székét, dús habot, pamacsol a vendég arcára, de azért oda figyel a beszélgetőkre és beleszól a társalgásba. A vendége is résztvesz a vitában — ha a borotva nem éppen a szája körül jár. Néhány lépéssel arrébb pedig úgy érezhetjük, mintha egy mexikói film elevenedne fel előttünk. Sovány, rövid lábú lovacskán, dúsan cifrázott, magas nyeregben kockás inges, széles karimájú somberót viselő fiatal legény érkezik. Egykedvű arccal rázatja magát a nyugodtan kocogó paripán, szájszegletében hosszú szivar. Néhány pillanattal később ugyanilyen kockás inges, sombreros legény tűnik fel — hangosan pöfögő, piros színű csehszlovák Zetor nyergében. Az utcán trécselő társaság fel sem figyel rájuk, megszokott látvány itt a lovas tehenész és a traktoros is. A kis várost dzsungelek veszik körül, az utolsó házak után áthatolhatatlan őserdő következik. Keskeny földül fut az erdőbe, s az egyik kanyar mögött sorompó zárja el az utat. Magas, katonai egyenruhás négei; férfi igazoltat és kisérőm megmutatja a minisztériumi engedélyt. A katona hóllnt: — Parancsoljanak. A Divízió parancsnoka már várj^ önöket. Egy lobbands az ég végtelen kékjében... Indul az cllenrakéta.« Moszkva (MTI). „Az utóbbi időben további fontos lépésekkel sikerült fokoznunk rakétaelhárító rendszerünk hatékonyságát”, — írja a keddi Krasznaja Zvezda első oldalon közölt fényképes riportjában, amely rövid kísé- rőszüvcggel két különleges fényképet tartalmaz, A riport elmondja, hogy az imperialista hatalmak nagy reményeket fűznek az atomra- kélákhoa, amelyeknek megsemmisítését igen bonyolult feladatnak tartják. Ugyancsak nagyon bíznak a repülőgépekről indított „Levegő-föld” rakétákban, amelyek az aktív védelmi eszközök hatókörén kívül válnak el a rakétahordo- zó repülőgéptől. A rakéták elleni védelem két részből áll. Erős rádiólo7 kációs berendezések nagy távolságban észreveszik, felismerik, követik a támadó rakéta robbanófejét, majd rávezetik az ellenrakétákat. A Krasznaja Zvezda egyik fényképe a szovjet rakétavédelemben rendszeresített célkövető lokátorállomást, a másik képe pedig induló ellenrakétát ábrázol. „Egy lobbanás az égbolt végtelen kékjében — ez a jele annak, hogy az elfogás sikerült. A rakétát rakéta semmisítette meg”. Külföldi kaleidoszkóp TOKIO: Kedden Tokióban ismét megkezdődtek a polgári léRi- forgalommal kapcsolatos japán-amerikai tárgyalások, amelyek — mint ismeretes — ez év júliusában szakadtak félbe. (TASZSZ) HELSINKI: A kelet-finnország-i Kotka kereskedelmi kikötőben teljesen megbénult az élet: a rakodómunkások hétfő reggeltől sztrájkban állnak, mert a vállalkozók nem hajlandók eleget tenni béremelési követelésüknek. A kikötőben jelenleg 33 hajó vesztegel. AMERICUS: A Georgia-éllambeli Ameri- cus városban — ahol az elmúlt napokban egymást követték a négerek polgár jogainak érvényesítését követető tüntetések — mintegy kétszáz néger tüntetett a választójogra igényt tartók összeíráséval foglalkozó hivatal előtt, mert annak tisztviselői különböző kifogásokkal lassítják a jelentkezők felvételét a névsorba. (UPI)
