Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
4 NÓGRÄD T?X?S. augusztus. 8. vásárnál*. A „fenn44 és a „fent44 helyes használata Egyik kisvárosunk szép nagy parkjának közepén kellemes melegvízű strand található. A nyugati kabinsor előtt — a bolgár Aranypartra emlékeztetőén — hatalmas, színes napernyők hívogatnak. A honfoglalásra készülőket azonban szigorú tábla tartóz tatja fel a következő felírással: „A Háziipari Szövetkezet dolgozói számára f ént tartott tárgyak használata tilos!” Elmélkedni kezdtem. Szóval ezeknek a tárgyaknak a használata tilos. De akkor mire valók egyáltalán? Napernyő asztal, szék? Ezek kétségkívül használati tárgyak, csak éppen nem használhatók. De akkor miért vannak itt? Talán most festették volna be őket? Míg én töprengek, néhány ember nyugodtan az ernyők alá települ. Érdeklődésemre kedvesen közük, hogy rájuk a tilalom nem vonatkozik, mert ők éppen a szövetkezet dolgozói. Tehát csupán a megfogalmazással van baj. Valahogy így kellett volna írniuk: A Háziipari Szövetkezet dolgozói számára fenntartott tárgyak! Kevesebb szóból jobban megértettük volna, hogy a kérdéses tárgyak használhatók, de csak a szövetkezet tagjai használhatják. (Persze másfajta helyes megfogalmazás is lehetséges.) Azonban más hiba is akad a figyelmeztető feliratban: . .fenttartott tárgyak használata tilos!” Igen, a „fenttartott” szóval valami baj van. Lehet, hogy valamilyen felül (fent) tartott tárgyakról volna szó? Nem, nincs itt semmi rejtély, csupán egy téves analógia okozta helyesírási hiba. Miből is adódik? A fenn és fent szó valóban Életműve: húszezer ember egészsége «fr. Babies Antal orvosprofesszor akadémikus zószó. Minőkét alak azonos értelemben, azonos mondatbeli szereppel használható. Tetszés szerint fel is cserélhetjük azokat. Pl: Fenn voltam a havasokban. Fent voltam a havasokban. Sőt! Mindkét szóban felcserélhető az „e” hangzó „ö '- vei is. (A nyáj fönn van a havasi legelőkön. A pásztor kisfia is fönt van.) A fenn, fent, fönn, fönt határozószavak jelentése teljesen azonos, csak alakjukban (hangsorukban) van eltérés. Mind azt jelenti, hogy valaki, vagy valami — valakihez, vagy valamihez (egy mélyebben, alacsonyabban levőhöz) viszonyítva magasaíbban var, (helyezkedik el.) De ezt a határozószót ige- kötőként is használjuk, és ilyenkor leginkább az első alakot — fenn — használjuk. Ez történik a fenntartott igénél is, amelynek nyolcféle jelentesar.iyalata közül a tárgyalt helyzetben arra az át vitt érteimére gondolunk mely szerint valaki va.akik számára egy meghatározott helyet (és bizonyos tárgyakat lefoglal r» tart. Ez esetben ugyan szabadot választhat a beszelő a fenntartott, vagy fönntartott alakok közül de semmiképpen nem helyes, ha a fenttartott, vagy jönltartott va'ozaiot használja. Tehát, ha a fenn (fönn) szót igekötóKént használjuk, nincs helye a fent-föní alaknak.) Csak így helyes: fennakad, fennáll, fennmarad, fennforgó, fennhatóság, fennkölt, fennhéjázó, fér njáró — A Háziipari Szövetkezet dolgozói számára lenntartoü tárgy ak! Az ,,e’ magánhangzók „ő”- vei való cserélgetés azonos, t megengedhető — sőt, kivána tos is lehet, mert fokozza c nyelv zeneiségét . Tóth Imre Magyar tudóst választott nemrég tiszteletbeli tagjává a Szovjetunió Orvostudmányi Akadémiája. Dr. Babies Anni személyében a választás ezúttal nemcsak egy nemzetközi elismerésnek is örvendő tudósra, hanem a szovjet pép, a szovjet orvosok nagy barátjára esett. Széleskörű tudásának, gyógyító késének ugyanis a szovjet emberek közül is sokan köszönhetik egészségüket. Dr. Babaics Antal a. magyar falu gyermeke. A dunántúli Lovászpatonán 1902-ben egy szegény iparoscsaládban tizedik gyermekként született Szegénységénél csak akaratereje volt nágyobb, ez serkentette tizennyolc iskolai és egyetemi éven át a nehézségek átvészelésére a mindvégig eminens tanulót. Diákéveiben nyaranta, mint aratómur- kás teremtette elő a kenyérrevalót, és a tandíjat, Orvosi diplomáját 1927-ben kapta kézhez. Korábbi vágya mégsem válhatott valóra, nem nevezték ki vidéki körorvosnak. Díjtalan gyakornok lett csupán az egyik dunántúli megye közkórházában. Az akkori. úgynevezett jó társaság értékelésében, amint egy lányos háznál a szomszédos szobából kiszűrődő szófoszlányokból megtudta: „Csak egy kis kezdő, névtelen orvos.” Már másnap Budapesten termett. A „med.univ.”-ból lett rövidesen sebész, majd urológus. A professzorok jobbkeze, aki a tehetősebb kollégáktól átvállalt éjszakai ügyeleteket tanulással töltötte, a nagyviziteken viszont valamennyi béteg kórtörténetet emlékezetből referálta. De a legnagyobbak mellett gyógyíthatott, Bálint Dezső a belgyógyász, Ádám Lajos a sebesz és Illyés Géza az urológus voltak a mesterei. Első ízben magántanárként, harmincnyolc évesen lett a budapesti Orvostudományi Egyetem urológiai klinikájának megbízott vezetője. Tanszékvezető professzorrá végül- is mást nevezetek ki. az akkor hivatalba lépő kultuszminiszter háziorvosát, őt a honvédkórházba helyezték át, kárpótlásul a sérelemért, tartalékos főtiszti rendfokozattal. Ebben az időben kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba. A gyanún felül álló magasrangú katonaorvos lakása menedéke volt a kommunista párt illegalitásban élő vezetőinek. A felszabadulás után a nyugatra távozott klinikavezető helyett ő foglalta el a professzori széket, éppen most húsz esztendeje. Pályafutása során eddig néhány híján húszezer műtétet végzett, és ennél is több embernek adta vissza egészségét, klinikáján a kutató és gyakorlóurológusok új nemzedékét nevelte fel, tudományos tevékenységével a vesepato- fiziológia trületén maradandót alkotatt. Elsőnek bizonyította be: a vese elzáródása esetén is — tovább működik, a műtét céljául tehát nem az eltávolítást, hanem az elzáródás sebészetileg megvalósítható feloldását kell tekinteni. Ennek megfelelően a vesében j nyirok-keringés kimutatásának eredeti módszerét dolgozta ki. Ugyancsak úttörő erdeményt ért el az uréter emocionális ingerekre való reagálásának kimutatásával embereken, ehhez az észlelő íotoelektromos műszert is maga szerkesztette. Hat monog- láfiája a veseürítő rendszer mechanizmusát, a vese idegrendszerének patofiziológiáját es műtétéit, egyes vesemegbetegedések elméleti és klinikai képeit, a gennyes vesegyulladást és a zsákvesét tárgyalják. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben levelező tagjává választotta, 1950-ben akadémikusnak nyilvánította, jelenleg az elnökség tagja, az orvosi osztály titkára. Munkásságáért 1954-ben Kossuth- díjat kapott. Elismerésének nemzetközi megnyilvánulásia: a Nemzetközi Urológiai Társaság elnökségének tagja, a Szovjetunió Sebészeti Társasága ,az olasz, valamint a Román Urológiai Társaság, a csehszlovákiai Purkyné Társaság tiszteletbeli tagja. A közéletben is tevékeny szerepet játszik: országgyűlési képviselő .és az Orvosszakszervezet elnöke. Szabad óráit olvasmányai, a természettudományi, földrajzi leírások és madarai között osztja meg. Kertjében telente félszáznál is több gerle, rigó, cinke talál otthonra, eleségre. Szenvedélye csak egy van: balatoni horgásztanyáján, várva a jószerencsét, áztatni a zsinórt. Horgászként már „diplomáciai” megbízatást is teljesített. A magyar és a szovjet horgászok szövetségei között egyik moszkvai útján ő teremtette meg a hivatalos azóta is harmonikus kapcsolatot. Kovács György azonos jelentésű helyhatároHajnal Az erdő aranytutaj. Üsznak az éj roppant szálfái keresztül a töltésen. Fekete madár sír a szélben. Fekete madár sír a szélben. Az ég viasz bordáin rügyek ökle dörömböl s a pipacs nap kinő a földből. A pipacs nap kinő a földből szívünknyi Arrarálon és beérleli arcunk ősközösségét a világon. Polner Zoltán A fák között megbúvó csinos úrilakot Halász Elemér építette 1896-ban. Tulajdonosa gavallér módon rótta le tiszteletét az ezeréves Magyarországnak. volt mit a tejbe aprítania. Ma már csak igy emlegetik a falubéli emberek a Halász-féle kastélyt. Az úrilakban a család két leszármazott lánya él. A világtól el- vonultan, keserűen... Tőlük alig pár szobányira egy másik vüág, más emberek élnek. Huszonnyolcán leltek itt meleg családi fészekre. Tíz-tizenhat éves fiúk. Árvák és félárvák, rossz családi környezetből kiszakított gyermekek. A.z egyik tizenöt éves fiú fején sérülés hosszú nyoma. Apja vágta fejbe fejszével. A másik éhezett, a harmadiknak tizenkét testvére van, anyjuk kilencet otthonba adott közülük. Cs. Jancsi állandóan levelet ír szüleinek. Választ még ■ soha nem kapott. Vádolnak ezek az életsorsok, s nem tudni mivé lesznek. ha a társadalom nem nyújt segítő jobbot. Huszonnyolc gyermek apja A gyermekotthon 1965. február 15-én nyílt meg. Igazgatója. Bratinka József, ezelőtt öt évig Varsányban, tizenkét évig Nágrádmegyeren tanított. _ Nagy öremmel, tele ambícióval, tervekkel jöttem ide ^ Arejz aLatí IC Pedig a kezdet nagyon nehéz volt. A szökések napirenden voltak. Éjjel a szobámba ilyen feliratú cédulákat dobáltak be: „Le az igazgatóval! Verjük meg az igazgatót! Este üssük le!” És én azt mondtam nekik: — Ha éreztek magatokban annyi erőt, rajta, majd meglátjuk ki húzza a rövidebbet. Valahogy nem tudtam komolyan venni ezeket a fenyegetőzéseket. Nem is volt semmi komolyabb incidens, pedig három négy gyerek a javítóintézetnek is „díszére” válhatott volna, S ezt V. Jóskának -s köszönhettem, ennek a tizenhat éves kamaszfiúnak, akit fiamként szerettem, és aki végül mégis a legnagyobb csalódást okozta. Jóska Április 20-án került ide hozzánk, gyöngyösi fiú. Idős szülei elváltak, szabadon nőtt fel, mint a mezei kóró. Bekerült egy utcai galeriba, állandóan verekedett, betört egy technikumba és egy napköziotthonba. Igazság szerint javító-nevelő intézetbe kellett volna kerülnie. De én vállaltam őt. Na, mondom magamban, most megmutathatod, hogy mit tudsz. Nem is volt vele semmi baj a megbízásokat becsülettel, szolgálat- készen teljesítette. A szívem táját bizsergette az öröm, hogy lám, sikerült egy ifjú éledet megmentenem a társadalomnak. És van-e nagyobb jutalom egy pedagógusnak ennél? A nyári szünidőben hazaengedtem egy pár hétre az anyjához. Június 20-i levelében Ezt írja: „Kedves igazgató bácsi! Apám nem volt, apai szeretetet soha nem éreztem, csak az igazgató bácsitól. Ügy érzem, hogy az édesapám. Nem akarok visszacsöppenni a régi galeriba, nem akarok újra éhezni, ezért sietek vissza.” Mikor visszajött akkor sem volt vele semmi baj. Aztán mégis megszökött. Hogy mi késztette erre? Ügy érzem, mindennek az oka a tíz napos egri úttörő tábo-, rozás. A fiúk nem gyermek- otthoni nevelők kezébe kerültek, túl szabadjára engedték őket. — Visszatérve az otthonba, flegmán és pimaszul felelhettek. Katikát, a fiatal nevelő- nőt is letegezték. Cigarettáztak, mivel az egri táborban is lehetett. Meglazult a fegyelem, s amitől féltünk, oe- következett: a rossz szellem kiszabadult a palackból. És nemsokára következett a búcsúlevél. „Nem bírom elviselni, milyen szemtelen voltam. Tessék nekem megbocsátani. Jóska.” Vonatütközőn és autóstoppal utazva nyugatra akart szökni. A rendőrség Székesfehérvárról hozta vissza. És tegnap elvitték Egerbe. Betörtek egy óvodába, őt gyanúsítják vele. Miután elvitték, két napig csak ültem és nem éreztem magam embernek. Húsz év óta vagyok pedagógus, de még ilyen lelki megrázkódtatás nem ért. Vakáció — S hogy mivel töltik a szünidőt? Dolgozgatnak, játszanak. A kastély körüli parkot rendezgetik, eljárnak a tsz-be gyümölcsöt szedni, azonkívül segítenek a járda építésében is, Szeretnek pin- pongozni, focizni, számháborúzni, sakkozni (van, aki engem is megver.) Hetente tartunk filmvetítést. Van tv-jük, lemezjátszójuk, magnójuk. Akit lehet, pár hétre haza is e ngedünk... Kint a kertben önfeledten játszanak az otthon lakói P. Kálmán pásztói fiú kissé félrehúzódottan a többiektől hegedül: ..Eresz alatt fecskefészek ...” Vajon mire gondol? Rozgonyl István Az új kolléga T agadhatalanul van benne valami ünnepélyes, szertartásos, amikor egy reggel új arc jelenik meg a műhelyben, a rajzteremben, a tantestületben, kissé félszegen és elfogódottan, s valaki körbekalauzolja: „bemutatom az új kollégát.. .” Napjainkban átélt percek ezek, most van a „rajzás” ideje — az iskolák befejeztével, némi pihenő után munkába állnak, belépnek az annyiszor emlegetett „életbe” az újak, a pályakezdők. Sportbeli hasonlattal azt mondhatnók, célbaérkezés is, start is egyszerre ez az időszak. Célbaérkezés, mert esztendők nehéz munkája, készülődése, vizsgaizgalma végétért, kézben a friss bizonyítvány, s helyesbítve már a személyi igazolvány foglalkozás rovata; eddig az állt ott: tanuló, mostantól pedig: esztergályos, orvos, tanár, mérnök, közgazdász, technikus.. . önmagában a célhozérés bizonyos értelemben talán csak személyes ügy az új szakember életében: iskolaideje lejárt, megkezdődik a mindennapi munA start viszont a fordítottja ennek. Csak bizonyos értelemben személyes ügy, annyiban, hogy az indulónak egyéni sorsa fordult és egyéni érdeke is, hogy a kezdet és a folytatás jó, előremutató legyen. S míg a célbaerésben a nagyobb rész az egyéné — a tisztességes vizsga, az alapos felkészültség megszerzése, az eltökéltség a választott hivatásra, a munkahelyvállalás — a start sikerének legfontosabb feltételei a közösség szándékában és tetteiben rejlenek. Éppen fordítva, mint a sportban. Ott az indító csak jelez, s a közönség a cél előtt buzdítja leginkább a versenyzőt — itt a kezdet napjaiban legfontosabb a hatékony társadalmi segítőkészség és akarat. Országszerte tízezernyi fiatal startol most. S e fontos napokban gyorsan eldől, hogy a sok kezdő szakember megszereti-e munkahelyét, beilleszkedik-e új környezetébe, eldől, hogy elképzeléseivel, vágyaival, vajon egybevág-e a valóság? Társadalmi érdek, a szó teljes értelmében nemzeti ügy, hogy erre a sok kédésre pozitív legyen a válasz. S hogy ezért mit lehet tenni, még egyszerűen felsorolni is sok. A fogadtatás és az első feladat, a munkahely megismertetése és az első biztató kézfogás, az idősebb társak tanácsa, készsége: mindmegannyi vonzó, vagy — hiánya- hibája — taszító lehet. rdemes egy percre az új ember módján látni, érezni, I j érdemes csak gondolatban is mérlegelni a külőnbsé- g J get, amely a tanulás és a munka felelőssége, az iskolapad és a műhely, a tervezőiroda, a tanári pulpitus között van. Az arányok olykor rendkívül nagyok. Sokhelyütt, — például a mezőgazdasági üzemekben — köny- nyen lehet, hogy a pályakezdő, aki tegnap még diák volt, mától kezdve felelős szakember, akitől nyomban sokat vár az őt fogadó közösség. S hogy e várakozásnak megfelelhessen, nemcsak rajta múlik. Az iskola felkészítette, ott megtanulta szakmája-hivatása minden lényeges tudnivalóját. A tudományt azonban az élet, a napi munka részeire, elemeire bontja, a gyakorlat ezernyi fajta követelményére a könyvekben nincs mindig konkrét felelet. A tapasztalat régi és a tudomány új emberének találkozása, azonnali és kölcsönös megértése segíthet csak át az első buktatókon. Sokat tehet a KISZ. sokat minden társadalmi-politikai szervezet. Mert a hangsúly nem azon van, hogy új kolléga, hanem azon, hogy új ember érkezett, akinek meg kell könnyíteni a beilleszkedést a többiek közösségébe. Kevés kivételtől eltekintve az új szakemberek nem indulnak irreális elképzelésekkel az életnek. Pontosan tudják, hogy évek munkájával, további odaadó tanulással és figyelemmel kell megszerezniök a tudást kiegészítő gyakorlatot. Azt viszont a társadalomnak, a közösségnek kell felismernie, hogy ez sem automatikusan, sem magárahagyottan nem megy. M eghatározó jelentőségük van ezeknek az első napoknak, ezt nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni! Értékes embereket lehet nyerni vagy ugyanezt a kincset elpazarolni, mert most sokezer új szakember indul életútján. Közössége, embere válogatja, milyen irányba. Lantos László i
