Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
4 NŐGRAD 1965. augusztus í. vasárnap. Rí nem hallott azokról a nagy tervekről és elképzelésekről, amelyek az egykori zordságáról és természeti viszontagságairól nevezetes Szibéria átalakításáról, a Szovjetunió egyik fő ipari-energetikai bázisává formálásáról szólnak. Ám egy szibériai látogatás, még ha térben és időben viszonylag nem nagy is, hatásában, élménygazdagságában sokszorosan túltesz mindenféle várakozáson. Nem volt túlzás tehát, hogy csaknem háromheti Irkutszk-terü- leti ú tünkről hazafelé indulva egységesen vallottuk: ha vannak igazán hű jelképek a világon, Szibéria ezek közé tartozik. Valamikor határtalan nélkülözések, kietlenség, száműzetés jelképezte, ma a kommunizmus hatalmas építkezései, erő, az ember nem könnyű, de győzelmes harca a természettel. íme, mire képes egy nép, ha elszántsága, törekvései, a kommunizmus eszményével vívmányaival egyesülnek. Az első hatás, amely az embert Szibériában éri, kétségtelen a nagy méret-arányok látványa. Csupán az irkutszki terület 768 ezer négyzetkilométer. Rajta háromszor férne el Anglia. Erdeinek fatartaléka nyolcmilliárd köbméter. Természeti kincseinek gazdagságára jellemző, hogy a Mende- lejev táblázat szinte valamennyi eleme megtalálható itt. Jelenleg is húszezer geológus végez kutató munkát e vidéken. Jártunk Selehovóban, amelyet tíz évvel ezelőtt, szó szerint egy fenyőerdő helyén, a Komszomol hívására jött or- joli fiatalok kezdtek építeni. Ma modern város, 27 ezer szép lakással és egy épülő hatalmas aluminium gyárral. Nyolc üzemrészéből négy már működik. Felépülése után annyi alumíniumot fog terHarcoljunk a Az úgynevezett bizalmas nyelvhasználat már nagyon sok káros és csúnya szót teremtett. Ezek közé tartozik a címadó cucc is. Különösen a sokat utazó ép nyelvérzékű emberek fülét gyötri a cucc. Vigye odébb a cuccot, öreganyám! — felkiáltással lökdösik arrébb a sámsonháziak túróval, tejföllel megrakott kézi- vagy hátikosarát. Mi az ördögnek hoztál magaddal ennyi cuccot? Kérdezik a táborhelyre megérkezett kisdiáktól, amikor az rakosgatni kezdi a sok ruhát. Mindenki rakja fel a cuc- cát az autóbusz tetejére! Szól a külföldi túrára induló csoporthoz a gépkocsi vezetője. Otthon hagytam a cuccot! Kiált fel a kisdiák, amikor nem találja a tízórais zacskót vagy a tisztasági csomagot. Es a nyelvszünkítő jelentés- árnyalat bővülésének se vége, se hossza. Mert a cucc szót átviszik egészen más természetű dolgok. tárgyak, jelenségek megjelölésére is. A kéményseprő közli, hogy a padlás tele van mindenféle gyúlékony, ócska cuccal. Találkoztam már olyan gyerekkel is, aki írásbeli és szóbeli feladatainak sikeres elvégzését jelentette be ilyenképpen : — No, készen vagyok az egész cuccal. Sőt, azt is hallottam már valakitől, hogy a gazdagon megterített asztal finomnál finomabb cuccaiból nem is tudta, mit válasszon. A veszekedő emberek ke- dél'reskedő fenyegetése — Öregem, hagyj békén, mert szétrúgom a cuccodat! — pedig már egész megszokottnak hangzik. De vajon rendben van ez Testvérek kozott baráti földön Szibériai utijegyzetek bizottságok nagy alapossággal és körültekintéssel foglalkoznak az aktívák képzésével. Nagyon jó benyomást keltettek azok a területi, kerületi vezető funkcionáriusok, akikkel alkalmunk volt beszélgetni és véleményt cserélni. melni, mint jelenleg Francia- ország. Láttuk a már működő irkutszki vízierőművet, amelynek évi termelése több mint négymilliárd kilowatt-óra, és eddigi üzemelése nyomán már megtérültek a beruházási költségek. Jellegzetes magának Ir- kutszknak fejlődése is. Ez a csaknem 300 éves város a forradalom előtt jóformán alig rendelkezett iparral, és mint Kelet-Szibéria adminisztratív központja, főleg a száműzöttek szomorú útjának állomásaként volt nevezetes. Lakosainak száma azóta négy és félszeresére növekedett, ma 400* ezernél többen lakják, köztük 60 ezer gyárimunkás Jelentős gép- és könnyűipara. Hét egyeteme, főiskolája van negyvenháromezer diákkal. Irkutszk Kelet-Szibéria tudományos központja is egyben. Tudományos intézeteinek száma alig kevesebb harmincnál. Itt működik a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Kelet-Szibériai részlege. Utunk legnagyobb hatású élményét kétségkívül Bratszk- ban tett látogatásunk nyújtotta. Ennek a szintén tízéves, de már jelenleg is 140 ezer lakosú városnak a megjelenése a tajgában, túlzás nélkül forradalmasította Szibériának ezt a vidékét. Bratszk ugyancsak a Komszomol védnöksége alatt épült. Hogy az itt tapasztaltak milyen hatással vannak a látogatókra, ehhez a legcélszerűbb volna egyszerű kivonatokat közölni bármely ottani vendégkönyvből. Jellemző, hogy hatása alól még Harriman — az ismert ameri„cucc44 ellen ! így? Ezek szerint csupán a példáimban szereplő eseteket figyelembe véve a következőket jelenti a cucc: kosár, ruha, bőrönd, tízórai, törülköző, szappan, limlom, lecke, étel, fenék. És ez semmiképpen sem a teljes lista! A cucc önmagában sem kellemes hangzású szó. (Általában természetesen a jelentése sem kellemes, mert a legtöbbször mégiscsak azt jelölik meg vele, ami a cipelései- vel megkeseríti utazásainkat.) Ha pedig arra gondolunk, hogy más pontos jelentéstartalmú helyes magyar szavak egész seregét száműzi nyelvünkből, akkor mindenképpen indokolt a mértéktelenül elharapózó „cuccozás" elleni harc. A bizalmas nyelvhasználatban „csomag, batyu” jelentéssel még csak elmegy valahogy, de itt se higgyük, hogy szellemesebb a kiszorított két szónál. A köznyelvben, a hivatalos nyelvben természetesen nincs helye, tehát a világért sem javasoljuk, hogy az állomások Csomagmegőrző vagy Pogy- gyászmegőrző tábláit „Cucc- megőrző”-re változtassák. Ezek szerint a „cuccal kapcsolatos harc” kétirányú. Harcoljunk a cucc (csomag, batyu) ellen úgy, hogy semmiféle felesleges dologgal ne tömjük tele bőröndjeinket, ne terheljük csomagjainkat, mert megkeseríti utazásunkat. Ami pedig a nyelvhelyességet illeti, kerüljük a nyelvcsonkító és nyelvcsúfító cucc szót! A magyar szavak száma egymillióra becsülhető. Ebből könnyen kiválaszthatjuk azt a szót, amely az adott helyzetben megfelelőbb; és szebb is, pontosabb is, mint a cucc. Tóth Imre kai politikus — sem tudta kivonni magát. „Aki nem látta Bratszkot — írta — az nem tekintheti egyetemi tanulmányait befejezettnek”. Bratszk lényegében a már viághírnevet kivívott vízierőmű építésével keletkezett. 1955-ben kezdték építeni, 1961-ben már működött, ma pedig a tervezett 20 turbinából 16 már áramot fejleszt feledkeztek meg a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítéséről. BratsZkban is jól ellátott, korszerű üzletsorokat láttunk. Több áltálunk meglátogatott üzemben nagy gonddal tanulmányozták, milyen falminták és színek teszik kellemessé, eredményesebbé a munkát. A szljudánkái márványbányában, jól szervezett gépesítéssel, gyakorlatilag denek. Közülük kiemelkedik majd a Tajset-i kohászati kombinát. Lehetetlen meg nem emlékezni a csodálatosan szép Baj- kál-tóról. A 636 kilométer hosszú és helyenként 80 kilométer széles tó mélysége általánosan egy kilométer. Kristálytiszta vízével, az őt körülölelő, hóborította hegycsúcsaival valóban elragadó látvány. Hadd említsek néhányat azokból a tapasztalatokból, amelyeket Kitűnt tájékozottságuk a problémák és területük ismerete, nagy többségük egyetemi végzettséggel rendelkezik. Külön élményben volt részünk a burját nemzetiségű körzetben, ahol 50 ezer burját él. A forradalom efőtt a csupán három százalékuk tudott Gátjának vasbeton része 11 millió tonna súlyú, egy kilométer hosszú, 126 méter magas. Ez az erőmű már jelenleg is a világ legolcsóbb áramát termeli. Száz kilowatt önköltsége hét kopek, de az erőmű teljes kapacitásának működésbe lépése után négy-öt kopekra csökken. Érthető, hogy egy ilyen hatalmas erőmű, (teljes kapacitással négy és félmilliárd kilowatt) olcsó áramával nagyszerű lehetőséget teremt Bratszk, és környékének hatalmas ipari komplexummá fejlesztéséhez. megszüntették a nehéz testi munkát Az irkutszki csillám-pala feldolgozó üzemben szinte tudományos pontossággal őrködnek a közegészségügyi normák betartásán. Gyors ütemben épülnek az iskolák és kulturális intézmények. Hat év alatt 64 ezer tanuló befogadására alkalmas iskolát emeltek. Voltunk a bratszki energetikusok ízléses, korszerű kula pártmunkás szemével szereztünk. Igen imponálóak benyomásaink arról, hogy a különböző gazdasági és más feladatokról, problémákról, bármely szinten is esett szó róluk területi, kerületi bizottságokban. vagy alapszervezetekben, az abszolút egységes felfogás, az „egy nyelven” értelmezés volt a jellemző. A kommunisták a különböző pártszervek határozatait ponírni és olvasni, most öröm volt beszélni az elég nehéz természeti feltételek között élő dolgozó körzet sok vezetőjével. Ahogy tájékoztattak munkájukról, válaszoltak kérdéseinkre, s főleg amilyen kérdéseket tettek fel nekünk, az nagyon sokat mondott arról: mit is jelent egy nemzeti kisebbség számára a szovjet- hatalom. Nehéz szavakban kifejezni azt a melegséget, ahogy Ir- kutszkban, bármerre is jártunk, őszinte barátsággal fogadtak bennünket. A cserem- hovói bányászok elmondták” hogy a polgárháború éveiben /elük együtt sok volt magyar hadifogoly harcolt derekasan a szovjetállam védelmében. Jól emlékeznek arra, hogy az ellenforradalmár Kolcsaktól visszaszerzett aranyvonatot Zalka Máté vezetésével kísérték Moszkvába. Irkutszkban ma is több magyar veterán él, akik a Szovjetunióban leltek második hazájukra, de akik sohasem hoztak szégyent szülőföldjükre. Büszkén mesélték a selehovóiak, hogy 1963-ban Kádár János meglátogatta őket és hogy szeretett vendégüket tiszteletbeli kohásszá is választották. Megkértek bennünket, továbbítsuk levelüket Szibéria hatalmas folyója, az Angara Kádár elvtárshoz, amelyben Több száz kilométeres repü* lőutunkon Irkutszkból Bratszk- ba szinte állandóan láttuk a tajgán keresztül felépített hatalmas vezetékeket. Bratszktól nem messze már működik egy nagy kapacitású ércdúsító, épül és 1966-ban már termelni fog a világ legnagyobb alu- miniumgyára. Láttuk a bratszki fafeldolgozó kombinát építését is. (12 ezer ember dolgozik rajta.) Csaknem egy órába tellett amíg gépkocsival keresztülhaladtunk az építkezésen. A gyár-kollosszum, ha kész lesz, hatmillió köbméter fát fog évente feldolgozni. Termékei között megtalálható lesz az igen értékes kord-cellulózétól kezdve a kartonpapírig soksok termék. Mind Selehovó, mind pedig Bratszk érdekessége, hogy lakói nagyon fiatalok. Idősebb korosztályú lakost itt alig látni. Bratszk arról is nevezetes, hogy az egész Szovjetunióban itt a legnagyobb mérvű a természetes szaporodás: Évente három és félezer ifjú polgárral gyarapodik a város. Az építkezésre tíz évvel ezelőtt érkezett fiatalok egy ideig sátrakban laktak, komoly megpróbáltatásokat okozott a hideg, nem is birta mindenki a nehézségeket, jó néhányan el is hagyták az építkezést. Az egyik legégetőbb probléma ma is a lakás, kölünösen azért, mert nagyon sokan költöztek e területre Tíz év alatt a lakosság száma 1.7 millióról 2,2 millióra nőtt. Ebből másfél millióan városokban élnek. Személyesen tapasztaltuk azonban, hogy a gyors és nagyméretű építketurpalotájában is. Ebben a városban már működik a televízió-stúdió. A terület nagyobb városainak színháza is van. Irkutszkba három nagy színház, állandó cirkusz, ad műsort és a városnak szintén van önálló tv-studiója. Mi természetesen az irkutszki területnek csak töredékét látogattuk meg. Vendéglátóink azonban elmondták, hogy a hétéves terv során eddig 350 új vállalat kezdte meg működését. 1970-ig a termelés megkétszereződését tervezik. Teljesen befejezik a Bratszki Vízierőmű építését és Uszty-Ilimben még egy ugyanilyent hoznak létre Erre az időre tető alá kerül több alu- miniumgyár, olajfeldolgozó, ércdúsító, és számos más monstrum, építkezésébe keztosan ismerik, minden idegszá- lukikal végrehajtásukra törekszenek, ugyanakkor alkotóan értelmezik azokat. A gazdasági célokat, mutatókat a párt- szervezetek aktivistái jól ismerik, függetlenül attól, milyen részfeladattal vannak megbízva. Úgy láttuk, nincs mereven értelmezett külön szervező, ideológiai vagy gazdasági munka. Meglepő volt, ahogy például a Cseremhovói Városi Pártbizottság iparért felelős titkára tájékoztatott bennünket a pártoktatásról, az ismeretterjesztésről és az iskolákról. Mindenhol tapasztaltuk, hogy az illetékes párt- komszomol és szakszervezeti beszámolnak munkájukról* eredményeikről. Ezek után nem meglepő, hogy hazánktól hétezer kilométerre nagyon aktívan működik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Irkutszk-i szervezete. A társaság vezetőivel történt találkozásunkkor hosz- szasan és lelkesen sorolták fel: mit tettek eddig a Magyar Népköztársaság megismertetéséért, és elmondták; most készülnek Kölcsey Ferenc közelgő születése évfordulójának megünneplésére. E találkozás méltó befejezése volt utazásunknak. Havas Péter zés és fejlesztés ellenére sem A Bratszki Vízierőmű
