Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
KÖCRÄD 3 Í9€5 augusztus ?S. szombat. A passiói példa A jól szervezett, folyamatos munka az idén is eredményesnek bizonyult Befejezéshez közeledik a gabonacséplés a pásztói járás közös gazdaságaiban. Amikor a napokban a megye termelőszövetkezetei végeztek az aratas nagv munkájával, a pásztói járásban már maguk mögött hagyták a cséplés jelentős részét is. De ötven cséplőgép még mindig zúg. A cséplőgépek morajával kombájnok dobogása keveredik sok község határában. A pásztói járás, a mezó- gazdasagi üzemek vezetői, szakemberei egyaránt azt tartják, mindig, de ilyen szeszélyes, csapadékos nyáron különösen fontos, hogy a gabona mielőbb biztos helyre, a magtárba kerüljön Ennek megfelelően szervezték a munkát mindenütt, egyesítve a gépek, a fogatok a termelőszövetkezeti tagok ereiét. Már az előkészületek során, de a későbbiekben is számításba vették, a nyári munkát csak akkor tekinthetik befejezettnek, ha az aratás után zsákokba kerül a mag, a gabonatarlókról letakarítják a szalmát és ezután késedelem nélkül munkához látnak a szántótraktorok. Most már Ismeretesek az első számítások, melyek szerint a megye termelőszövetkezetei több mint hatvan- nvolcezer hold gabona termését aratták le, takarították be az idén. Az aratógépek, kombájnök és a termelőszövetkezeti tagok munkáját az aratás ideTén. de most is sokszor szakítja félAugusztus végét jelzi a naptár, s hűvösebb, esős napok is figyelmeztetnék, a nyár vége felé járunk, nemsokára beköszönt az első „ember”-hó- nap, az ősz. Szeptember első napján szerte az országban az iskolákban megszólalnak a szeptemberi csengők, s benépesednek a nyáron felújított osztálytermek. Mert mi minden előzi meg a tanév kezdetét? Az iskolák, kollégiumok, diákotthonok felújítására idén jelentős összeget költ államunk. A megyében is számos helyen zajlott, illetve zajlik még ma is a tatarozás. Előfordul: néhány helyen el se készülnek a tanév kezdetére. A balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumban viszont minden rendben. A gondnok, Kovács Gábor- né tájékoztat: — Felkészültünk az új tanévre időben. Igaz, nálunk nem volt a nyáron sem felújítás, sem tatarozás, csupán a szokásos nagytakarítás Miből áll ez? Hát kérem, festés, meszelés, cserépkályhák felújítása, tisztogatása. A „nagytakarításra” körülbelül tízezer forintot költöttek. A takarítást tizennyolcán végezték, az úgynevezett „technikai” személyzet. Valamennyien a kollégium alkalmazottai. Bizony, zajlott az élet az 1840-ben későklasszicista stílusban épült épület falai között egész nyáron. De megérte. — Augusztus harmincegyedikén este már jöhetnek a tanulók, a kollégisták. Készen áll fogadásukra az öt háló, a négy tanuló, a két ebédlő, s valamennyi helyiség, az egész kollégium és berendezése. A húsz darab cserépkályha sem füstöl majd a hűvösebb őszi és téli hónapok beköszöntővel. Gondja azért még mindig akad a gondnoknak. Az utolsó simítások ideje ez a pár nap. A „személyzet” dolgozik, s a felügyelet, az irányítás az ő dolga. E napokban kerülnek helyükre a tanulóban az asztalok és a székek, a hálóban a bútorok, az ebédlőben, illetve a konyhában a „felszerelés” a tányérok. poharak, edények. Az igazgató. Szomszéd Imré- né szabadságon van, nincsen be az eső. A terület nagy részéről, mintegy negyvenezer holdról így is gépek vágták le a gabonát. A pásztói járásban azonban ennél is jobban „dolgoztatták” a gépeket. A 15 ezer hold gabonáról több mint 11 ezer hold termését aratógépek, kombájnok aratták le. A közös gazdaságokban- a még lábonálló gabona mellett mindenütt teljes erővel ®s folyamatosan szervezték meg a hordást és a cséplést. A munkában valamennyi község határában a gépállomás és a termelőszövetkezetek gépei, a fogatok, termelőszövetkezeti tagok, családtagok, ipari munkások is résztvettek. Ez a magyarázata, hogv Buják. Mátra szől- lős. Cserhátszentiván. Kutasd, Bér. ahoi a korábbi években mindig gondot okozott és hosszú ideig elhúzódott a gabona betakarítása, most az “Isők között fejezte be az aratást. A felszabaduló gépeket a járási operatív bizottság azonnal oda küldte, ahol valami hiba csúszott a szövetkezeti veze+ök korábbi számításába, s nem ment folyamatosan a gabonabetakarítás. ígv kapott annakidején a’-atógéoet, kombáint az erdőkürti, a szurdokpüspöki és az egvházasdengelegi termelőszövetkezet. Az ecsegl cséplőgépet meg amikor az a község határában befelezte a munkát, „elkísérte” Csecsére a csénlőcsapat is. Ott dolgoznak egészen eddig, míg még itt a négy nevelő serh, ők csak később érkeznek, a konyha vezetője, dr. Szent- györgyi Károlyné is pihen. A gondnok volt-e már szabadságon? — Még nem — mosolyodik el. — jut még Idő arra Is talán. Igen, talán. Hiszen még sok a munka. Például e napokban kell elkészíteni a mindennapi menüt. Egy-egy hétre készül a menü, körülbelül 330 diáknak főzünk. E létszámba a tanulószobásokat is beleszámítjuk. Egy napi menü körülbelül 2400 forintba kerül. Kővári M. — Kérem panasz mindig van — mosolyog Kovács Gá- borné, majd komolyra fordítja a szót. — A legnagyobb bajunk, hogy már hosszú évek óta egy mosónőnk van. Molnár Lajosné. Nagyon szorgalmas, becsületes asszony, de mind kevésbé bírja a sok munkát. Tizenegy éve dolgozik nálunk egyedül ebben a minőségben. Ekkora létszámra mosni nem gyerekjáték. A Patyolatot meg nem vehetjük igénybe, illetve ha igénybe vennénk Is, megbüntetnének bennünket. Rengeteg a szeny- nyes az ebédlők, hálók szeny- nyese. Nem bírja egy ember. Sajnos segítség nem nagyon érkezik sehonnan, pedig már több. helyen is szóvátettük ezt. Az idei létszám 144 lesz. Középiskolás leányok, a két balassagyarmati gimnázium tanulói laknak majd ebben a kollégiumban. — Az értesítés már „kiment” —fejezi be a tájékoztatást a kollégium gondnoka — Egy tanuló véletlenül nem kapott értesítést, de a testvére, aki szintén nálunk lakik, megkapta a ..behívót”, s különben is a lány szüléi már telefonáltak, s megnyugtattuk, jöhet ő is. véletlenül maradt el a „behívó”. A gondnok egész nyáron dolgozott azért, hogy aki jön, ha megkésve is, tiszta, barátságos otthonra leljen e falak között egész tanévben. S 6 a „nagytakarítást" fejezte be addig, míg sokan, tanárok, tanulók pihentek, mielőtt az értesítés „kiment”. a szomszédoknak el nem fogy a csepelnivalójuk A munka valamennyi termelőszövetkezetben megfelelően halad, A járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint eddig már 11—12 ez^r holdról lehordták a gabonakereszteket és jó tizenkétezer hold termését már elcsépelték a kombájnok és a cséplőgépek. A napokban már száz traktor is munkához látott a szövetkezeti földeken. Hatvan gépen az esti órákban friss, pihent emberek váltják a vezetőket. s kezdődik a második műszak. Azokról a gabonatáblákról, amelyeken az aratógépek, kombájnok befejezték a munkát, lehúzzák a szalmát, s a szántótraktorok nyomán szaporodik a barázda. Eddig mintegy ötezer hold tarlót szántottak meg a gépállomás és a termelőszövetkezetek erőgépei. A munka üteme úgy lett gyorsabb, ahogy felszabadultak az aratógépkezelők, kombájnosok. Hiszen szakképzett traktorosoknak nincsenek bőviben a pásztói járásban sem. Az idő pedig sürget, a hónapok múlásával a tennivalók nem fogynak. Az ősszél, pontosan úgy, mint tavaly, körülbelül tizennégyezer holdon vetnek árpát és búzát a közös gazdaságok. A jól szervezett, folyamatos munka a múlt évben is eredményt hozott. A járás közös gazdaságai, az országban elsőként végeztek a gabonabetakarítás nagy munkájával. A munkaszervezés tavaly jól bevált gyakorlatát követték az idén is a pásztói járásban, s az eredmények most is figyelemreméltóak. A megyei átlagnál jobb volt a gépi munka aránya az aratásban. A pásztói szövetkezetekben használták ki legjobban a kombájnok erejét gyorsan, jól dolgoztak a gépek. De követésre méltó a pásztóiak példája a szántásban is. A megyében elsőként, a pásztói járás termelőszövetkezetei teljesítették éves kenyérgabona értékesítési tervüket. Különösen az ecsegl Béke Termelőszövetkezet jeleskedett ebben. Mind a három gazdaság lényegesen több gabonát szállított az átvevőhelyre, mint amennyire annakidején értékesítési szerződést kötöttek. Vincze Istvánná Azt mondjuk: „Nincs semmi új a nap alatt”, s nap mint nap összehasonlítunk mégis dolgokat. Megjegyezzük: ez volt régen és ez van ma. A tegnap és a ma közti különbség természetesen nemcsak a „külső világ” dolgainak változásával mérhető le, ám a „tanulság” levonása talán segítségükkel a legegyszerűbb, De minek? Valóban, néha „nem sok értelmét" látjuk az efféle hason- litgatásoknak, a „múlt hány- torgatásának”, s csupán „érdekességként ” emlegetjük a régi világot, s emberének szokásait. Hiszen különben is tudjuk: más a világ, mint régen! Néha elég is ez tanulságnak1 Fenti gondolatok elmondására egy Balassagyarmaton történt múzeum-látogatás késztetett. — A XVIII. század végén és a XIX. század elején persze roppant egyszerű volt a ház belseje — mondotta a Palóc Múzeumban Zólyomi József igazgató. — Körben voltak a lócák, volt aztán egy kecskelábú asztal és tornyos faágyak. Mindez látható az udvarunkon lévő palóc-házban. Milyen is ez a palóc-ház? A tetőn zsupp-fedél, a fala. padlója döngölt agyag, az ablaka kicsi, i a „berendezése” . vaMielőtt az értesítés „kiment” Tanév előtt a Geisler Eta Leánykollégiumban a Néhány szó írj 1945 előtt a megyét átfogó képzőművészeti tevékenység nem folyt. Éltek itt festők: Glatz Oszkár Bujákon, Fajt Frigyes, Bátki, Bohakovics Salgótarjánban, de tevékenységük inkább öncélú, a megélhetés, illetve ezen túl az alkotó kedv kielégítése jegyében folyt. Ez természetes is, hiszen az akkori idők gazda- sagi-politikai és kulturális vonalvezetése nem kívánta a széles tömegek esztétikai igenyenek tudatos ébresztését, kielégítését. Az, mint a vadhajtás nőtt, és a kereskedelmi érdekek szülte vásári Ízléstelenség befolyására egyre romlott, veszítve ősi, generációk termelte ösztönösségéből. A felszabadulás után, mint mindenütt másutt, megyénkben is történtek kísérletek a képzőművészeti élet szervezett formába való összefogására, a népművelés szolgálatába állítására. A Bányász Szakszervezet keretén belül Bónako- vács Károly vezetésével Bag- lyasalján képzőművész kör létesül, ahol a tehetséges fiatalok már megfelelő képzőművészeti nevelést kapnak. A kör tevékenysége túlnő a város határán. Levelező formában a körhöz kapcsolódtak azok a képzőművészettel kedvtelésből foglalkozó egyének, akik eddig minden irányítás nélkül, magukra utalva hódoltak a képzőművészetnek, alkottak a maguk módján. Első kiállításukat az ötvenes évek felében rendezik meg a Megyei Tanács épületében. Mai szemmel talán megmosolyogjuk ezt a próbálkozást, pedig nem volt haszontalan, mert előkészítette és lehetővé tette később a megyei képzőművészeti csoport életrehívását 1956- ban, amikoris a rajz-pedagógusok a tehetséges, öhtevé- keny, valamint az igen kisszámú hivatásos művészekből 12 tagot számláló csoport alakul. Ez a társulás lesz magja a magyét átfogó képzőművészeti életnek. Egészséges fejlődésének bizonyítéka, hogy a rövid Idő alatt megtett út eredményeiben a tradícióval rendelkező megyék szintjére emete Nógrád képzőművészetét. A csoport nem zárkózik be. Évente két alkalommal Qíídamk lóban a fentiekből tevődik össze. — Az asztal tölgyfából, az ágyak fenyőfából készültek. Egész Nógrád arról volt nevezetes, hogy hatalmas erdők terültek el határai közt. A nagykiterjedésü' erdőkről Bei Mátyás is megemlékezik. 1847- ben irt s Nógrád megyéről szóló monográfiájában már tesz említést arról, hogy a hatalmas tölgyerdők alkalmat adnak a nógrádi parasztságnak, hogy nemcsak bútorait készítheti fából, hanem a házait is. A múlt század második felében az erdők jelentős részét kiirtották, a parasztságnak mind nehezebb volt jóhoz jutnia. Ekkor kezdte vásárolni bútorait iparosoktól. Ilyen bútorok voltak a szuszék, a tornyos ágy, a „kasz- nyi” és a tulipános láda. Amikor a lány férjhez ment, ösz- szes ruháját a szuszékbe tették. A „kasznyi” a férfiak ruhaneműinek „tárolására” szolgált. A bútorokat ekkor általában az északi szlovákok készítették, akik Gyetva és Zólyom környékén éltek. A parasztok a bútorokat nem pénzért vásárolták. Volt egy fatál, egyszer, vagy többször töltve búzával. Az volt az ára. A bútorokhoz tartoztak még: a fabölcsök, a járóka és az állóka. Mindez a szobában volt, a rendez kiállítást, amelyre nemcsak a tagok, hanem bárki küldhet önálló alkotást, a zsűrire bízva a döntést Kapcsolat jön létre a Műcsarnokkal és a Képcsarnokkal. Az előbbi rendszeresen rendez a megye területén, főleg művészi reprodukciókból összeállított anyaggal kiállításokat, melyek községről-községre vándorolnák. A képcsarnok megrendezi a ..Munka dicsérete” c. kiállítást. Elvétve egyéni bemutatkozások ts történnek a Palóc Múzeum, a József Attila kultúrotthon rendezésében Ugyanakkor háromra szaporodik a szakKö- rök száma, ahol lehetőség nyílik a tehetséges ifjúsággal való foglalkozásra Eredményeiket igazolja a képzőművészeti gimnáziumba felvettek számaránya. A megyei Képzőművész Csoport ilyen szervezeti formájában betöltötte kulturális feladatát. Az élet cvonban nem á!l meg A megyei kereteket országosan feszíti az időközben természetszerűen bekövetkezett csoportokon belüli minőségi változás, mely a további fejlődés érdekében nagyobb területi egységeket hív életre. Ennek eredményeképpen Nógrád, Borsod, Heves és az időközben levált es Debrecenhez csatlakozott Szaa tagság elnyerése olyan magas művészi szintet követel, mellyel sok tehetséggel megáldott emberünk még nem rendelkezik, teszi szükségessé egy átmeneti szervezeti forma életrehívását. mivel félő. hogy azok a képzett, vagy autodidakta úton fejlődd művészi igénnyel dolgozó alkotók akik magukra maradtak, fejlődésükben megállnak.” Az új átmeneti forma az időközben 31 taggal megalakult Megyei Képzőművész Stúdió mely a m®gvei Művelődési Ház mellett tevékenykedik, A Stúdió feladata: I. A megye területén élő. a képzőművészétét már megfelelő szinten gyakorlatban folytató egyének összefogása, tömörítése. ? Tehetségkutatás, a szakköri élet fellendítése, segítése. •4. A szakkörökben működő felnőtt tagok számára felvételi lehetőség biztosítása a Stúdióba. 4. A Stúdiőtagók legjobbjainak munkásságuk alapján felvételi lehetőség biztosítása Észak-Magyarországi Területi Szervezetbe Tehát a folyamatosság biztosítása, a felvételek legszigorúbb betartása mellett, ez a meghatározója a Stúdió célkitűzésének. bolcs-Szatmár megyékből megalakul a Magyar Képzőművész Szövetség Észak- Magyarországi Területi Szervezete. Az új szervezeti forma szigorúbb feltételekhez köti a tagok felvételét- Természetesen így igen sokan kívül rekedtek a kapun, ami annak veszélyét hordta magában, hogy többen a fel nem vett régi csoporttagok közül magukra maradva elkedvetlenednek, szépen induló fejlődésük törést szenved. Ennek felismerése, valamint a képzőművészeti kultúra terjesztésének intenzívebbé tétele egy újabb átmeneti szervezeti formát kíván, mert mint a „Tervezet” mondja: „Tekintve hogy az Észak- Magyarországi Szervezetben | Minden terv annyit ér. amennyit megvalósítunk belőle. Csak pár hónapos a Stúdió, már Is történt néhány említésre méltó dolog. Ilyen például a Stúdió és a Bányász Képzőművész Kör legjobbjainak eresztvényi nyári művésztelepe. Többen vettek részt a pedagógus művészek Balaton melletti nyári telepén. Most előkészületek történnek a Stúdió ez évi bemutatkozó tárlatának rendezésére. Megkezdtük a Stúdlótav- ság látogatását, a vidéken élő tagok elszigeteltségének megszüntetése és fejlődése érdekében. A megyei Képzőművész Csoport megszűnése sokakban azt az érzést keltette, mintha valamit elvesztettek volna, ami Itt nőtt fel a szemük láttára. ami itt teljesedett ki előttük. Kedvelték a csoportot, bizonyítja a' tárlatok látoea- ínttsneV melyeket három és fél, négyezer ember tekintett meg egy-egy alkalommal. Felkonyhabútort nem ismerték. És ma? vetődött a kérdés, hogy menynyiben lesz hasznos a területi összevonás, nemcsak egy bizonyos „kiváltságos” helvHavay Ferenc, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 328- as számú árudájának, egyszerűbben, a balassagyarmati bútorüzletnek vezetője mondja: — Ez év júliusában 800 ezer forint volt a forgalmunk. Tavaly hatmillió és száz ezer forintos tervünket hétmillióra teljesítettük. Ez évben nyolcmilliós forgalomra számítunk. S ez főképpen a Balassagyar- mat-környék lakóinak vásárlóerejét jelenti. — Van-e hiánycikk? — Rengeteg. Hiánycikk a kárpitos garnitúra, a hálószobabútorok, a Békés hálószoba, az Erika és a Kecskemét típusú szobák. Az import bútorok közül az NDK konyha, a 160. típus, a 028 és a 047-es csehszlovák kombinált szoba, a balassagyarmati kombinált szekrény, s a nem kárvitot bútorok közül Is több fajta. Hogy mi okozza ezenkívül a legtöbb nehézséget? — Kérem, a szállítás. Naponként ez is egyik legégetőbb gondunk. Kevés a teher- taxi, sok a vásárló. Ilyenkor őszidöben különösen, jönnek az esküvők, itt a betakarítás. Ilyenkor nő a vásárlókedv. Régebben más volt. Persze megváltozott a világ, s ez a mi forgalmunkon is mérhető. Bizony megváltozott. (tóth) zetbe került művészréteg érdekét szolgálja-e az, mi lesz a tradícióvá vált megyei tárlatok sorsa? Egyáltalán, hogy állják a sarat képzőművészeink a jó erőt képviselő miskolci festőkkel szemben, akik városunkban évről-évre országos jelentőségű kiállításokat rendeznek. És még sok más. s jószándékú féltésből fakadó kérdés, melyekre nagy részében azóta már gyakorlatban kaptak kielégítő választ kér- zőrr.űvészetkedvelő barátaink. Cikkem célja az. hogv érzékeltessem a fejlődést, az elért eredményeket és a problémákhoz kacsolódó terveke*, a megoldást kereső törekvéseket. Ü^y érőg-nl az egyes szinteknek megfelelő csoportosulások, a csoportok közötti átmenetek biztosításával gazdagabb, színesebb le?-, képzőművészeti életünk, me!- megtalálta helyét az ország - véráramban: szakköri, stúdió beli és a hivatásos művészek vonatkozásában egyaránt. Iványi Odó*
