Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

12*5 augusztus 27 pertuk NÖGRAB 3 Akfivaíilés mmegyei pártbizottságén (Folytatás az 1. oldalról.) gyáregységeknek biztosítanak. Szükséges elmondani, hogy a mai napig sem sikerült minden vezetővel megértetni: csak azt termeljünk amire szükség van, amit exportálha­tunk, amit a piac kér, amit eladhatunk, amire a népgaz­daságnak szüksége van. Le­járt már az az idő, hogy csu­pán a termelésért termeljünk. Ma már meg kell nézni azt is, hogy egy-egy ter­mék mibe kerül, érde­mes-e gyártani, keresik-e, Szóba került gazdasági éle­tünknek egyik-másik negatív jelensége is. Ez pedig a me­chanizmus problémája. Egye­sek ettől várják a gazdasági élet gondjainak megoldását. Ez eleve káros szemlélet, mert leszerel. arra biztat, hogy addig ne csináljunk sem­mit, mert nem bennünk, ha­nem a mechnanizmusban van a hiba. Ennek a gondolata ak a propagálása, napirenden tar­tása. jó ürügy a felelősség át­hárítására, a tétlenkedésre, holott épp az ellenkezőjére van szükség. Az előadó az ütemes terme­lést érintve a következőket mondotta: Még mindig megvan a hó- eleji pangás, a hóvégi hajrá és ez negyedévenként maga­sabb szinten ismétlődik. En­nek kiküszöbölésében sokat segíthet a jobb munka- és üzemszervezés. Sajnos e te­kintetben igen lassú a fejlő­dés. Hiányzanak a szükséges felmérések, nincsenek ötletek, elképzelések, legiöbb helyen pedig még mindig nem látják az ebben rejlő tartalékokat. Állandó feladat azonban ennek értékelése csak az év végén történik meg. Salgótarjánból indult útjá­ra a szocialista szerződésköté­si mozgalom. Az utóbbi idő­ben valamelyest fejlődött, egyre többen kötnek egymás­sal ilyen jellegű szerződést. Azonban az egyik döntő je­lentőségű területen, a beruhá­zásoknál ez a mozgalom visz- szaesett.. Sajnálatos, hogy az ebben rejlő lehetőségeket a vállalatok nem használják ki. Nem vonják be ebbe az al­vállalkozókat, nem értékelik a vállalásokat, egyszóval nem látják ennek migy népgazda­sági jelentőségét. H®ib kerapásiT^ föladat Egyesek a takarékosságot kampányfeladatnak fogják fel. Ez helytelen. A takarék kos gazdálkodás alapvető kö­vetelmény marad a jövőben is. Azonban vigyázni kell. ne úgy takarékoskodjunk, hogy a filléreket megfogjuk, a mil­liókat pedig az ablakon ki­dobjuk. Ésszerűtlen takarékosság­ra nincs szükség. Van szükség viszont olyanra, amely nagyértékű anya­got és fogyóeszközt ment meg a népgazdaságnak. A takarékosság gondolatának taglalása során az aktivaülés előadója beszélt a készletek csökkentéséről is. Ügy tűnik, hogy ez reszortfeladat, és je­lenleg még csak megelőző in­tézkedések születnek a to­vábbi növekedés megakadá­lyozására, holott operatív in­tézkedésekre volna szükség. Ezután az egyéb területeket érintve szólt a bérezési kér­désekről, az operatív bizottsá­gok munkájáról, az igazolat­lan mulasztások csökkentésé­nek szükségességéről, a beteg­létszám kedvezőtlen .alakulá­sáról, végül a pártszerveze­tekre vonatkozó tanulságokat igy foglalta össze: — Pártszervezeteink intéz­kedési tervei nem mindig tükrözik a pártmunka sajátos vonásait, eszközeit, gyakran a gazdasági és tömegszervezeti vezetés helyett dolgoznak. Az agitáclóban viszont keve­set szólnak az eredmények­ről, a tömegszervezeteket pe­dig még nem sikerült jelentő­ségüknek megfelelően bekap csolni, sajátos feladatokkal ellátni a Központi Bizottság decemberi határozatának jobb végrehajtásába. Ezt kell a munka homlokte­rébe állítani. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert ebben az esztendőben csökkent a mű­szaki fejlesztésre szánt összeg. Ez káros, mert veszélyezteti a holnap eredményeit. Ennek kapcsán utalt az új munkamódszerek meghonosí­tásának szükségességére. Ezek között említette az export­terv teljesítésnél bekövetke­zett előnyös változásokat, az önellenőrző mozgalom kiter­jesztését, a KlSZ-exportbn- gádok létrejöttét, a minősé­gi 'bérezés bevezetését, a mun­kások gyors segítségét a me­zőgazdaságban. De az előbb említettekből az is kiviláglik, hogy a fejlődés alapjainak le­rakásában tovább nő a műszakiak szerepe, fel­adata, Megyénk iparában az első félévben 200 új női munka­hely létesült, ugyanakkor volt olyan üzem, ahonnan munka­erőket küldtek el. Ahol a munkáskollektívák vélemé­nyét kikérték, ott ez a mun­ka viszonylag simán zajlott le. ahol azonban ezt elmulasztot­ták, ott kapkodás következett be és ennek eredményeként jogtalan elbocsátásokra is sor került. A létszámproblémát alap­vetően nem oldottuk meg. Még mindig jelentős az üze­men belüli munkanélküliség. Ezenkívül sok a tennivaló az alkal­mazotti létszám átcsopor­tosításánál. Ez utóbbihoz jóformán hozzá sem kezd­tek üzemeink, gyáraink vezetői. Ma már fontos politikai kér­déssé vált. Mielőtt ilyen vo­natkozásban intézkednek gyá­raink. üzemeink, vállalataink .vezetői, előbb alaposan vizs­gálják meg a lehetőségeket, utána fokozatosan oldják meg ezt a problémát. Folyamtos munkát kíván a normák további finomítása, illetve karbantartása, annak ellenére, hogy sokan azt hi­szik; az eddigi rendezéssel egyszer s mindenkorra letud­ták ezt a feladatot. A mostani normarendezés a munkások 30-35 százalékát érintette. A megadott rövid határidő miatt a gyárak több­sége ezt a munkát kampány- feladatnak tekintette, g a végrehajtott felmérések is sok esetben nem mutatják meg a valóságot. Ezenkívül a nem megfelelő előké­szítés néhány helyen át­menetileg zavart is oko­zott. Van olyan tapasztalat is, hogy ezt a munkát a mecha­nikus ügyintézés jellemezte, hogy a beígért műszaki szer­vezési intézkedések igen sok esetben elmaradtak, és hogy ezt a munkát nem támogatták kellően a középkáderek. A tpkintetben. hogy a normákat a kiszolgáló és kisegítő terü­leteken is szigorítsák, sajnos nem történt előrehaladás, pe­dig volna rá mód éf lehetőség, sőt a szükség is ezt kívánja. Gyorsabb ütemű műszaki fejlesztést A normakarbantartások si­kerét nagyban befolyásolja, hogy a beígért időre megvaló­sulnak-e a tervbe vett műsza­ki fejlesztési intézkedések. Az első hat hónap tapasztalatai azt igazolják, hogy a tervoen szereplő témákat lassan, ne­hézkesen valósítják meg, jó­részük áthúzódik a második negyedévre, ezért nagy a le­maradás. Ezenkívül nem elég gazdagok ötletekben, elképze­lésekben, sokszor nem igazod­nak a gyorsan változó élet kö­vetelményeihez. Ennek tulaj­donítható, hogy a normák kiigazításakor a változásnak csak 20 szá­zalékát támasztották alá a műszaki, szervezési in­tézkedések. holott köztudott, hogy a fő hangsúly ezen volt. Ez érthe­tő, mert a fejlődés ütemét alapvetően egy-egy üzem mű­szaki színvonala, kultúrája szabja meg. Ebből adódik, hogy a jövőben a műszakiak­ra mind több és nagyobb fel­adat hárul. Nekik kell megte- remteniök a gyorsabb ütejnű fejlődés műszaki feltételeit, tehát gyorsabban, jobban, ha­tékonyabban kell tevékeny­kedniük. ültői nines miv@l dicsekedni Ez a beruházás. Itt nem a Központi Bizottság határozatá­nak szellemében folyt a mun­ka. A koncentráció helyett a dekoncentráció érvényesült. A félév folyamán vállalataink több mint háromszor annyi, százezer forint feletti munkát kezdtek meg, mint amennyit átadtak. A félév végére 30 szá­zalékkal csökkent az egy épít­ményre jutó építőipari mun­kások száma. Az éves beru­házási terv, a múlt évi 40.1 százalékkal szemben az idén csak 33.2 százalék. Ez 28 mil­liós lemaradást takar. Hasonló a helyzet a tanácsi beruházá­soknál is. Csupán a lakások­nál jelentkező teljesítés meg­felelő. A minisztertanács által kijelölt hideghengerműi beru­házás féléves tervteljesítése rendkívül alacsony 10.3 száza­lék. Ezenkívül vontatottan ha­lad az iskolák építése, a táv- hőelíátás városon kívül épülő szakasza. Amikor az okokat vizsgál­juk, akaratlanul is előtűnnek az objektív és szubjektív té­nyek. Ezek között említhetjük azt, hogy a beruházások elő­készítése még mindig elég hi­ányos, nem fejlődött a kivite­lező vállalatok kooperációs te­vékenysége, és az építőipari vállalatnál nincs számottevő válto­zás a munkaszervezés­ben. Ennek következtében 12 mil­lió forinttal maradtak el a tervteljesítéstől, csökkent a munka termelékenysége, növe­kedett a munkáslétszám. Ha­sonló a helyzet a tanácsi épí­tőipari vállalatnál és a szövet­kezeti építőiparban. Koisiernbb technolégiát mert vállaikon nyugszik jö­vő fejlődésének felelőssége. A beszámolót követő vitá- nak át a termelő üzemrészek- Jakab Sándor, a Központi -A- megnövekedett feladatok ban sok szó esett a műszaki be. Beszélt arról is,, hogy az Bizottság póttagja, a megyei elvégzéséhez megvan minden fejlesztési tervek végrehajtá- improduktív munkát végzők pártbizottság első titkára az- adottságuk. Tehetségesek is- sának szükségességéről- Dia- közül többet a termelésbe ki- zal kezdte felszólalását, hogy merői az új technikai tudo- novszkl Gyula, a ZIM Sajgó- vannak átcsoportosítani. népgazdaságunk fejlődése egy mányoknak, s a munka so­tarjáni Gyáregységének igaz- Sült Tibor. a Nógrádi új, magasabb szakaszába ér- rán mindjobban nő tapaszta- gatója többek között elmon- Szénbányászati Tröszt főmér- kezeit, amikor gazdasági éle- latuk. Ehhez még hozzá dotta, hogy a műszaki fejlesz- nöke, tájékoztatta az aktívát, tünkben már nincs létjogo- tési tervben olyan feladatot hogy a náluk bekövetkezett sultsága annak a szemlélet­jelöltek meg, amelynek siko- tervcsökkentés kevesebb mun- nek: kerüi amibe kerül! Ma- rés elvégzésével 1 millió 900 kaerőt igényel. A felesleges napság "gazdasági és pártve- ezer forinttal csökkenteni létszámot más iparágaknak ütőinknek tudták volna a termelés költ- ajánlják fel. Elmondotta még, ségeit. Sajnos a kísérlet a gyakorlatban nem vált be. Az előbb említett témának a megoldása műszaki fejlesztési terv 80—85 százalékát fog­lalta magába. A műszaki fejlesztésnél szükségles gyorsabb tempót a termelékenység emelésénél hogy a Trösztnél eddig az al­kalmazotti létszámtervet 29 fővel csökkentették. elsősorban azt kell vizs- gálniok, kifizetődő-e a népgazdaságnak? Figyelmeztető jelenségek Olyan folyamatnak a kife­jezője ez a változás, amely­nek során, a mindenáron va­ló mennyiségi termelést fel­váltja a jobb kell tenni: alapvetően tőlük függ, rajtuk múlik, hogy a jövőben megyénk gyáraiban élőé Oltott termékek verseny- képesek lesznek-e az ország­ban és a külföldön. Ennek megvalósítása azt kívánja, hogy tudásuk legjavával vé­gezzék el a reájuk bízott munkát. Éz feltételezi a kez­deményezések sokaságát is. _ Annak ellenére, hogy a nor- ____ s zerzett tapasztalatok is In- mák kiigazításánál egyik-má- korszerűbbért, modernebbért dokolják. Az első félévi 98,1 sík helyen előfordultak ki- gyakorlata. Vagyis megszűnik százalékos termelékenység nó- sebb-nagyobb mulasztások. a mának való élés vekedést csak 20—22 százalék- ezt a munkát tovább kel) ban támasztják alá a műszaki folytatni. Éspedig azért, mert , fejlődése <■>*»*-»ven SA“ "SSS A pártbizottság első titká­ra ezután több napi problé­mával foglalkozott, majd az- ™nöSt!éJt: zal fejezte be felszólalását, hogy a tervbe vett műszaki intéz­kedések új feltételeket terem­fejlesztésből fakadó KeueseK. uj leiem- ötéves tervben a termelés Antal Gyula, az Acéláru- fenek. Ezenkívül vannak olyan üteme nagyobb az országosé_ gyár igazgatója elmondotta, tapasztalatok, hogy már most r-t-v cs« hogy ők a műszaki fejlesztési J^en különösebb erőfeszítés Ti ~ Zll-TT Ti tervet 146 százalékra teljesi- ... ...... dór — Ez azt jelenti, hogy tették. Ez segített abban, hogy nélkül egyes területeken 10-12 el6bb vettük igénybe azokat az üzemidő kihasználást 1,2 százalékkal túlszárnyalják az százalékkal javítsák. Gom- új normát Elhangzott a fel­bér János, a megyei tanács szólalásokban> hogy alr trooetmía aví ' pártszervezeteink életé­ben az eddiginél jóval na­gyobb teret kell kapnia az érvelésnek, a meggyőzés­nek, az agitációs mun­kákban az eredmények is­mertetésének és az össze­függések megmagyarázá­sának. a tartalékokat, amelyek gyá­rainkban eddig megvoltak. A ipari osztályának vezetője azt, feszegette, hogy a gyártmány­korszerűsítés milyen fontos a piacok megtartása szempont­jából. Vagyis egy-két helyen álhuma­nista meggondolásból nem nyúltak a normához. üzemeinkben az eddigi­nél korszerűbb technoló­giákra van szükség. Több jel pedig arra mutat, hogy néhány helyen az új norma kialakításakor a mun- Ez viszont megköveteli, ho£jr kások visszatartották a mun- a műszakiak ilyen irányú kát Foglalkozni kell ezzel a munkája meggyorsuljon haté- területtel továbbá azért is, Ez igen nagy munka, igen nagy feladat. Egyedül a kom­munisták nem képesek elvé- fejlődés viszont egy percre gezni. Segítségül kell hívni sem áll meg. a tömegszervezetek aktivis­táit, haladó gondolkodású Olyan utat kell keresni, dolgozóit ahol a termelésben nincs Az aktívaülés Jedlicska plafon. Ilyen terület a Gyula zárszavaival ért vé­műszaki fejlesztés. get. konyábbá váljék. Körültekintőbb létszám­gazdálkodást Erről is változatos, sokirá­nyú volt a véleménycsere. Gombár János szerint a helyi ipariban az 51 fős létszámtúl­lépés azért következett be a munkásállományban, mert a vállalatok igazgatói olyan ál­láspontra helyezkedtek: nem küldjük el a felesleges létszá­mért a normakarbantartás előrelendítheti a műszaki fej­lesztést, szilárdíthatja a mun­ka- és technológiai fegyelmet. így nem szabad beruházni Erről beszélt Szőcs Gyula, az Acélárugyár műszaki fej­lesztési • főosztályvezetője. El­mondta, hogy felsőbb szer­vektől olyan utasítást kap­tak a forgattyúgyártó üzem­rész felépítését célzó beruhá­mot, hátha tudunk neki mun- ... kát találni. Illés Miklós, a J,1 k?"taP Sokat segítettek viszont felhívta a figyelmet, Az elért eredményekben tükröződik a felszabadulási munkaverseny és a szocialis­ta brigádok vállalása. A ver­seny célkitűzései az idén kon­krétabbak, megalapozottak mint az előző években. Na­gyobb szerepet kapott a minő­ségi mutatók teljesítése: a termelékenység, a minőség, az export és a takarékosság. El­mondhatjuk. hogy a ver­seny eredményeként a vállalá­sok időarányos teljesítése álta­lában megfelelő. Bár végleges adatainak még nincsenek, az évi 42 milliós felajánlásból az első félévben 24-25 milliót tel­jesítettek. A KISZ-nél összegyűjtött felajánlások értéke meg­haladja a 10 millió fo­rintot. hogy a rendelkezések előírják: úgy kell gazdálkodni a létszámmal, hogy a mun­kára jelentkező fiatalok elhelyezését maximálisan biztosítani tudjuk. Antal Gyula bejelentette, hogy a gyárban 75 olyan dől .... gozót tartanak számon, akik _____ b ár munkásállományban sze­repelnek, mégis más jellegű munkát végeznek. De ezek a munkahelyek olyanok, ame­lyeket pillanatnyilag nem tudnak megszűntetni. Dia- novszki Gyula közölte, hogy a legtöbb munkaerőt foglalkoz­tató szállítási részlegnél rö­videsen felülvizsgálják a lét­számgazdálkodást, és amenv- nyiben mód nyílik rá. o terü­letről munkaerőket irányita­másfél évig dolgoznak rajta, Ebből olyan következtetést is levont, hogy ahol egy-egy létesítmény felépítéséről dön­tenek, ott gyorsabban határoz­zanak, hogy több idő marad­jon a végrehajtásra. Mert csak így lehet gazdaságosan be­ruházni. Bíró János, a Vasas Szak- szervezet megyebizottságának a szocialista brigád­mozgalom helyzetét ismertet­ve ezt mondta: ha a vezetők többet vár­nak a szocialista brigá­doktól, akkor adjanak ők Is több segítséget. Ezeket a kollektívákat ne csak eszköznek tekintsék a termelési feladatok végrehaj­tásában. hanem törődjenek egyéb vállalásaikkal is. Véget értek a nyári táborozások Szombaton zár Csillebérc Szombaton zárja idei évad- ahol ugyancsak két hétig vol­ját a csillebérci nagytábor, amelyet nyolc és félezren né­pesítetek be a nyár olejétoi. Lakói között ott voltak az út­törők országos atlétikai négy­tak a magyar úttörők vendé­gei. Az idén nyáron — hozzá­vetőleges adatok szerint — több mint 150 000 pajtás kem­tusaversenyeinek részvevői, az pingezett az ország különböző ifjú műkedvelők legjobbjai, vidékein, a Balatonon, a Mát­akiket a felszabadulási kultu­rális szemle vetélkedőin el­ért eredményeikért jutalmaz tak, valamint az úttörő expe­díció a jövőbe-mozgalomban kitűnt 120 őrs tagjai. A július 17-én megnyitott nemzetközi béke és barátság táborban tizenöt ország kisdiákjai töl­töttek két hetet Csillebércen. A külföldi pionírok a sátor- városból a Balatonra utaztak. rán, a Bükkön, a Mecseken és a többi népszerű nagymultú kirándulóhelyen kívül kül­földre is eljutottak az úttö­rők legjobbjai. Az idén nyá­ron a Szovjetunióban, Bulgá­riában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaság­ban és Romániában táboroz- zott a kisdiákok egy-egy cso­portja. Tjtuiomátujos napok Die szilt elljen A Keszthelyen immár min- póknak számít, mivel ugyan- den ősszel hagyományosan Csak a Georgikon napok ke- sorra kerülő Georgikon napo- rétében rendezik meg Keszt- kat az idén szeptember 2-án helyen szeptember 12—16 kü- és 3-án rendezik meg. A ta- zött a IX. Nemzetközi Láp- nácskozás központi témája: a kongresszust. Ezen a nagysza­műszaki fejlesztés a mezőgaz- bású tudományos találkozón a láp- és tőzeghasznosítás több daságban. A szeptember 2-3-1 , , ....... .. . , száz külföldi szakembere vesz tanácskozás egyébként az részt és 23 ország küldöttei idén csak „kis” Georgikon na- tartanak előadást

Next

/
Thumbnails
Contents