Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

ülltiJ Világ nroletnrjai, egyesüljetek! NÓGRÁD \ S Z M P NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 181. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS Z. KEDD. Minden szem gabonát a magtárba Azt tartja egy régi mon­dás, hogy amit a paraszt- ember megtermelt, nem hagyja elveszni. S ez így van rendjén. Ám az utóbbi években úgy alakult az idő­járás. hogy a falusi embe­reknek minden erőfeszítésé­re szükség van a megter­melt élet, a gabona beta­karításához. Az igaz, hogy a falusi ember „betervezi” az időjárást is a munkájá­ba, hiszen jól tudja, hogy az ő műhelyének teteje a csillagos ég. Arra azonban sosem lehet számítani, hogy minden évszak a maga rend­jében folyik le. Példa erre az utóbbi évek tapasztala­ta. Akárki érvelhetne azzal, hogy a ma parasztembere körül megváltozott a világ. Mind nagyobb területen gé­pek foglalják el az ember helyét — megkönnyítve munkáját, „megspórolva” verejtékét. Ebből következ­tetve sokkal könnyebbnek tűnik a mai aratás, betaka­rítás. mint például a sok évvel ezelőttiek. Helyénva­ló is ez a következtetés, né­mi változtatással. S ezt ia- lán egyetlen mondatban úgy lehetne összefoglalni, a me­zőgazdaság most folyó tech­nikai forradalmának minden esinját-binját még nem sa­játította el a szövetkezeti parasztság. Sok már a ta­pasztalat. de még mindig kevés az új szakértelem, a jól összehangolt munkához, a nagyobb sikerekhez. Vonatkozik ez arra is, hogy például „beüt” egy az ideihez hasonló rendkí­vül esős időjárás, s bizony akadozik az egész mecha­nizmus. Az aratás közvet­len megkezdésekor még mindenki derűlátással be­szélt a tavaly sok helyen kiválóan vizsgázott gépek­ről. nagyon sokan ezekben látták a gabona gyors, si­keres betakarításának zá­logát. Elkészültek a jól megszerkesztett. menet­iránytervek. megbeszélték az illetékesek az esetleges gépátcsoportosításokat — egyszóval valóságos beta­karítási haditerv készült. S az idén is az történt — mint az utóbbi néhány év­ben —. hogy az emberek terveztek, az időjárás pe­dig alaposan beleszólt ezek­be a tervekbe. Sorra-rendre megálltak a nagyszerű gépek, amikor eleredt és napokon át esett az eső. A szécsényi járás több termelőszövetkezeté­ben nagyon sokáig el sem 'tudtak indulni, s az arató- génpk, kombájnok, s mun­kájukra. több napig még nem igen számíthatnak. Azokban a gazdaságokban jártak jól, ahol — meg­szívlelve a megyei, járási vezetők figyelmeztetését — elegendő kézi kaszást szer­veztek munkára. Tehát új­ra lekerült a kasza a szeg­ről, s a parasztember- elő­vette a régi tudományt •— amely olyan jól megfér az újjal: s énpen az idei pél­da bizonyítja, hogy meny­nyire meg kell becsülni. Nálunk a megye terme­lőszövetkezeteiben . — nem is szólva az állami gaz­daságokról — hatvannyolc­ezer holdról kell betakarí­tani az új életet. Ez meg­levő gépeink birtokában is nagy feladat, ami ha­talmasra növekszik, mivel nagy területen nem tud­juk alkalmazni a gépeket Hiába indíjuk harcba a kombájnokat, aratógépeket, az eső. a felázott talaj visz- szavonulás-ra készteti a technikát. Nem véletlen, hpgv haw-ról írok, mert az már küzdo'pm. arni a földjeinken folyik. A ke­nyérért folytatott küzde­lem. Mi más is lenne? Ép­pen azok az emberek avat­ják azzá, akik meg-meg- újuló elhatározással és el­szántsággal indulnak nao- nap után földekre. Azok a munkásemberek, fiata­lok, akik pihenőnapjukat, ünnepüket, szabadságukat áldozzák erre a munkára. Szép példái születnek ezekben a napokban a mun­kahőstetteknek. Egyszerű emberek sokasága írja be nevét a szürke, küzdel­mekkel teli hétköznapok történetébe. Ilyenek az ipolyvecei asszonyok, akik a legnehezebb férfi-munkát is elvégzik, hogy a kevés számú férfinép kaszálhas­son. Asszonyok csépelnek, zsákolnak, szállítanak, csak hogy minél előbb fedél alatt legyen a termés. Az érsekvadkertiek, minden értékes percet kihasznál­nak az aratás, a cséplés meggyorsítása érdekében. Ha jó az idő, a határt va­lósággal megszállják az emberek. Nagy becsülete van a ké­zi erőnek, de nem sza­bad lemondani a gépekről. Ezekben a napokban arra lesz szükség, hogy okos taktikusok' módjára sikere­sen mozgassuk ezeket az erőket. Ügy tegyenek min­denütt, mint a pásztói, meg a balassagyarmati járásban. Egy pillanat megállás sem lehet a szervezésben. A gé­peket oda irányítják, ahol a legjobban tudják hasz­nálni azokat. Az emberek nek pedig nem kell mon­dani. hogy mikor menje­nek aratni. Nógrádmarca- lon az aratógépek után az egész falu apraja-nagyia hordta csomóba a kévé­ket, Ecsegen meg napjá­ban háromszor is vissza­mentek a táblára a kaszá­sok ez eső után. A falusi embereket egyet­len gazdaságban sem kel! nógatni a munkára. Tud­ják, most az a legfonto­sabb: betakarításénak min­den szem gabonát, amely megtermett, biztos fedél alá helyzeni a kenyeret, a paraszti munka gyümöl­csét. Sok még az aratni- való, sietni kell. A táv­prognózis nem sok jóval kecsegtet agusztusban sem. Nagy szervezettségre, a gé­pek gyors, hiba nélküli munkájára van szükség va­lamennyi gazdaságban, hogyha az idő engedi, ne késlekedjen egyetlen órát, napot sem a hordással, csépléssel. Az idén jobban felké­szültek a termelőszövetke­zetek is a gabona betaka­rítására. Ez a felkészültség azonban ne vesszen el a tehetetlenkedésben, vagy a jó időre számító tétlen vá­rakozásban. Egy órát sem szabad kihagyni most, mert lehet hogy ez az óra már mégegyszer nem tér visz- sza. Az emberek munka­kedvét, nagyon helyesen, a legtöbb gazdaságban anya­gi össztönzéssel fokozzák. A legtöbb helyen a szövet­kezeti tagok inkább a ter­mészetbeni részesedést ké­rik munkájuk ellenértéke­ként. Túlzott követelések­nek teret engedni persze ilyen körülmények között sem helyes. A szövetkeze­ti tagaknak az az érdek“ ha esős rossz is az id" magtárba kerüljön minden szem gabona. P. A. Csak fehér köpenyben ? (3. oldal.) Az eltűnt sajtóetika nyomában (4. oldal.) A lottóhúzás nyereményjegyzéke (4. oldal) Fiatal pedagógusok eskütétele (6. oldal) Szécsényfelfalu befejezte az aratást Nógrád megyében elsőként, befejezték az aratást a szc- csétiyfelfalusi termelőszövet­kezetben. A gépek és a ter­melőszövetkezeti tagok 188 bold búza és rozs, 40 bolti őszi árpa és 45 hold tavaszi árpa termését takarították be. A munka a ked vczőtlen, erősen csapadékos idő elle­nére is megfelelően haladt. A gondosan megszervezett munka eredménye, hogy a gazdaságban július végére befejezték az aratást. Közlemény a magyar és a guinea! párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól 4 guineai párt- és kormányküldöttség Jugoszláviába utazott, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El nöki Tanácsa és a magyar forradalmi münkás-paraszt kormány meghívására. Ahmed Sekou Toure-nak, a Guireai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnökének vezetésével 1965. július 30. és augusztus 2. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Guineái Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A látogatás során megbe­szélések folytak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány képviselői, valamint a Guineai Demokra­ta Párt és a Guineai Köztár­saság kormányának küldött­sége között. A megbeszélések baráti légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében zajlottak le. A felek véleménycserét folytattak a két ország kap­csolatairól és fontos nemzetkö­zi kérdésekről. A megtár­gyalt kérdésekben a nézetek azonossága nyilvánult meg. A magyar fél a tárgyaláso­kon hangsúlyozta, hogy nagy­ra értékeli a Guineai Köztár­saság bátor harcát, amelyet az imperializmus elnyomó és kizsákmányoló politikája és az új gyarmatosítás ellen folytat, valamint a Guineai Demokrata Párt küzdelmét a guineai nép társadalmi hala­dásáért. A magyar nép nagy figyelemmel és szolidaritással követi a Guineai Köztársaság vezetőinek az afrikai egység érdekében kifejtett erőfeszíté­seit. amelyek nagy hozzájáru­lást. jelentenek a nemzetkö­zi együttműködés és a béke ügyéhez. A guineai párt- és kor­mányküldöttség örömmel állapítja meg, hogy a Ma­A két fél megállapítja, hogy a magyar kormányküldöttség 1962. decemberében tett gui- neai látogatásakor aláírt kö­zös közleményében lefektetett elvek alapján a két ország Kínai Népköztársaság jogait kapcsolatai egészségesen fej­lődnek. máinak — az imperialista ag­ressziók elhárításának, a gyar­mati rendszer végleges felszá­molásának, a különböző rend­szerű országok békés egy­más mellett elése biztosítá­sának ,a leszerelésnek, az atomfegyverek használata betiltásának, megoldását. Szükséges, hogy az ENSZ szerveinek összetétele tük­rözze a tényleges nemzetközi viszonyokat és hogy helyre­állítsák a világszervezetben a A két fél elítéli a Vietna­A felek hatékony lépéseket kívánnak tenni az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési kon­mi Demokratikus Köztársa- ferenciája céljainak megvaló­ség területének bombázását az amerikai katonai erők ál­tal, valamint a dél-vietnam. amerikai beavatkozást, köve­teli az összes külföldi csapa­tok kivonását Dél-Vietnamból és az Indokínával kapcsola­sítására és elítélik az impe­rialisták megkülönböztető ke­reskedelmi módszereit. A felek kölcsönösen kifeje­zésre juttatják, hogy együtt­működésüket erősítve folytat­t.cs‘1954. évi genfi egyezmé- ják harcukat a függőben le­_ i „ ., ■ „ i: i---------c-rs nőm votk’rWi nFílhlpfllák n yék szigorú tiszteletben tar­tását. A fel,ek megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy az afrikai népek történelmi sikereket molásáért. értek el a földrészük felsza­badításáért vívott harcban. Hangsúlyozzák az afrikai egység szervezete fontos sze­repét. A felek felhívják a. fi­gyelmet az afrikai egység szervezetét fenyegető Impe­rialista mesterkedésekre, amelyek az afrikai felszabadj vö nemzetközi problémák rendezéséért, a béke tarlóssá tételéért, a gyarmati rendszer teljes és haladéktalan felszá­A két ország jo viszonyának elmélyítése céljából mindkét fél további erőfeszítéseket tesz az államközi, párt- és tömegszervezeti kapcsolatok tási mozgalmak elfojtására sokoldalú fejlesztésére, az irányulnak és akadályozzák együttműködés lehetőségeinek feltárására és fokozására. Kádár János, a Magyar Szocialista gyár Népköztársaság jelentős _ ... sikereket ért el a szocializmus den olyan probléma megolda- építésében és nemzetközi kap- ameiy akada^zza M^al­csolatainak fejlesztése terén. ' **' az együttműködést Afrikában. A két fél egyetért abban, hogy az általános békéért és a gyarmati múlt gazdasági kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért elő kell mozdítani min- Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára R pots&m! egyezmény aláírásának 20. évfordulója Az NDK külügyminisztere beszédet mondott A potsdami egyezmény alá­írásának 20. évfordulója al­kalmából szombaton kétna­pos nemzetközi kollokvium kezdődött a berlini kongresz- szusi csarnokban e történelmi dokumentum elveinek aktuá­lis jelentőségéről. A kollok viumon 140 meghívott ven­dég vett részt, a Szovjetunió­ból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Angliá­ból, Lengyelországból, Nyu- gat-Németországból és In­diából. A kollokvium részve­vői tanácskozásukat három munkacsoportban folytatták, amelyen a következő gondo­latkörökkel foglalkoztak: a leszerelés és a béke biztosí­tása: militarizmus, nácizmus és az agresszió megtiltása: demokrácia és békés rend. Az ENSZEP Központi Bi­zottsága, az NDK államtaná­csa és a Nemzeti Front Or­szágos Tanácsa hétfőn ünne­pi ülést tartott Potsdamban a potsdami egyezmény aláírásá­nak 20. évfordulója alkalmá­ból. Az ülésen Otto Winzer, az NDK külügyminisztere be­szédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy az NSZK agresszív revansista fegyver­kezési politikája a potsdami egyezmény alapvető elveit szegi meg. Hangsúlyozta, hogy „Németország nemzeti egysé­gének megteremtését nem le­het elválasztani a béke és de­mokrácia követelményeitől. Az újraegyesítést csak a potsdami egyezmény alapel­veinek megvalósításával, a béke és a leszerelés biztosítá­sával, a két Németország gazdasági és kulturális kap- r<“'ntainak normalizálásával lebet megvalósítani”. Winzer méltatta az NDK és a Szovjetunió barátsági szer­ződését, s megemlékezett a Szovjetunió szerepéről a má­sodik világháborúban, az ezt követő években és a potsdami szerződés megkötésének ide­jén. lamok közötti gyümölcsöző együttműködést. Fellépnek a megkülönbözetés, az elnvo- más és a kizsákmányolás minden megnyilvánulása el­len . A felek egyetértenek abban, hogy a függőben lévő nagy nemzetközi problémák ren­dezése érdekében biztosítani kell az ENSZ normális mű­ködését. A felek meggyőződé­se. hogy az ENSZ akkor tud­ja ellátni feladatát, ha az alapokmány szellemében te­vékenykedve elősegíti a mai nemzetközi élet nagy problé­ihined Sekou Touré a Guineiai Demokrata Párt főtitkára a Guineai Köztársaság elnöke Kállai Gyula. a magyar forradalmi munkás-pauszt kormány elnöke Hétfőn reggel elutazott Bu­dapestről a guineai párt- és kormányküldöttség. Emelkedett a megye iparcikk forgalma Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton bányász- és munkáslakta területeken mintegy 130 ezer lakos iparcikk ellátásáról gon­doskodik. A vállalat megala­kulása óta mind jelentősebb szerepet vállal magára a szükségletek kielégítésében. A A vita során többen kifogásolták azt, hogy bizonyos vegyesipari és vasipari cikkekből igen alacsony a kínálat, gya­kori a hiány is. A bútor forgalma meg­kétszereződött, hűtőszek­rényből tízszer annyit vá­sárolnak, mint 1964-ben, televízióból és motorkerékpár­ból szintén megduplázódott a forgalom. Az állam is nagy segítséget nyújtott a lakosságnak azzal, Ezzel kapcsolatban Csűri Ist- hogy fizetési kedvezményeket ván, a Belkereskedelmi Mí- többi között erről tárgyalt teg- biztosít lakberendezések, ház- nisztérium Vas-műszaki Fő­nap Illés Miklós elnökhelyet- tatási gépek, elektroakkuszti- igazgatóságának vezetője azt tes elnökletével a megyei ta- kai cikkek vásárlására. Amíg javasolta, hogy az áruellátás nács végrehajtó bizottsága. 1961-ben az elkelt árukészlet javításába be kell vonni a Évente a vállalat 325 dolgozó- 6,8 százalékát vásárolták áru- ktsz-eket és helyi ipari válla- val 220-250 millió forint for- kölcsön útján, addig 1964-ben latokat. Ennek megszervezésé- galmat bonyolít le. Holecz 17,1 százalékát. ben az iparcikk Kiskereske­Ferencnek, a vállalat igaz- A jelentésben szó volt arról delmi Vállalat segítséget vár­gatójának előterjesztése fog- is. hat a minisztériumtól is. A lalkozott azzal, hogy komoly létre kell hozni Salgótar- Belkereskedelmi Minisztérium jánban a fokozódó igé- képviselője aláhúzta annak nyékét kielégítő gázrak- fontosságát, hogy a vállalat tárt, vezetői még szorosabb kapcso­ahol a gázpalackokat helyezik latot tartsanak a minisztéri- el, bővíteni kell a balassa- um szakosztályaival, szakfő- gyarmati bútorbolt raktárát, osztályaival. Az előterjesztett jelentést A végrehajtó bizottság a to- Ennek ellenére komoly erőfe- vita követte. Sándor Elemér, vábbiakban megvitatta a Rét- szítéseket tesznek a termelő- a Salgótarjáni Városi Tanács sági Járási Tanács-vb jelenté- irányzat teljesítésére. Balas- vb elnöke arra hívta fel a fi- sét a rét- és legelőgazdálko- sagyarmaton megszervezték a gyeimet, hogy meg kell szer- dás megjavítása érdekében ho- zárszámadási és a téli vásárt, vezni az üzletekben a szakta- zott 2 1964 számú megyei vb- A vásárlók mind nagyobb nácsadást. Ismertetni kell az határozat végrehajtásáról, érdeklődést tanúsítanak a eladóknak a bonyolultabb ház­tartós fogyasztási cikkek iránt, tartási gépek, eszközök műkő- A vitában felszólalók a Még ennek az aránya a többi- dési elveit, s felhívta a fi- jobb gépellátást sürgették, hez viszonyítva 1964-ben 33 gyeimet arra is, hogy arányta­százalék volt, a múlt évben a lanságok mutatkoztak . bizo- Csakis a szükséges gépi esz- vegyesiparcikk áru főcsopor- nyos árucikkek árában. Ezzel közök biztosítása után vár­ton belül ez 44 százalékra a kérdéssel más felszólaló is ható a rét- és legelők hathatós foglalkozott. javítása. nehézségekkel birkózik a vál­lalat. Kevés a jól felszerelt üz­let, Salgótarján átépítése miatt pedig több üzletet kellett áthelyezni, össze­vonni. emelkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents