Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

2 vrtrSTt n p f9ff3. an gusztus .3. kedd. A fegyveres erők Papandreu ellen? 4rí <XA* egészségnek Elvágtak az ös§zeköttetéit a dél-vietnami hazafiak Hűé és Da IXnug között * Újabb amerikai bombatámadás a VDK ellen USA-haditanácskozás Honoluluban lésüket, mint lehetséges meg­oldást A jobboldal szócsöve, az Akropolisz vasárnap azt írta, hogy a király és á fegy­veres erők semmiképpen nem engedik meg Papandreu visz- szatérését a hatalomba. A fegyveres erők emlegetése ősz- szefüggésben áll azzal a sutto­gással, hogy hamarosan. vala­milyen „energikus, parlamen­ten kívüli megoldásra” lehet számítani, vagyis a jobboldal­nak a hadseregre támaszkodó nyílt diktatűrájára. Hogy ezek a hírek mennyiben felelnek meg a valóságnak, talán el­dől a következő napokban. Mindenfelől mindenről BEIRUT (AP) A beiruti repülőtéren kény­szerleszállást végzett egy su­gárhajtású Swiss a í r- u tasszá 1 - iítógép. Kilencvennégy utasa teljesen sértetlen maradt, no­ha a gép futóműve erősen meghibásodott. SANTIAGO (Reuter) Chilében évek óta nem volt ilyen kegyetlen tél. A hó­viharok és áradások követ­keztében legalább tíz ember életét vesztette, a hajlékta­lanok száma mégha la ja a tíz­ezret. LUSAKA (MTI) Halié Szelasszié etióp csá­szár négynapos zambiai hi­vatalos látogatása befejezté­vel közös közleményt adtak ki. Mint a TASZSZ rámu­tat: a közös közleményben a felek sürgetik a vietnami tárgyalásos béke megterem­tését A két államfő rámutat, hogy a vietnami helyzetet nem lehet fegyveres erőszak­kal rendezni, ezért nemzet­közi értekezletet kell tartani, hogy az 1954 évi genfi egyez­mények szellemében oldja meg a vietnami problémát. Az etióp és zambiai ál­lamfő figyelmeztette Nagy- Britanniát, az angol kormány­ra hárul minden felelősség a esetleges következménye­kért, ha Anglia megadja a függetlenséget a rhodesiai fehér kisebbség kormányának. Athén Papandreu egy vasárnap es­te közölt nyilatkozatában kije­lentette, hogy a Novasz-kor- mány nem éri meg a hét vé­gét. Megkezdődik az árulók korbánya számára végzetes hét — fűzte hozzá. — A pén­teki példátlan megaláztatás után, amikor üres parlament fogadta a kormányt, az elemi önérzet azt diktálta volna, hogy haladéktalanul mondja­nak le. A kormány mégis a helyén maradt, s ez mutatja, mennyire hiányzik belőle a méltóság érzése. Bármilyen ügyeskedéshez is folyamodjék, „Johnson elnök aláírta azt az új amerikai törvényt, amelynek értelmében január 1-től minden cigarettái do­bozon felirat lesz a dohány­zás ártalmasságáról” — ezt jelentette kedd este Washing­tonból az AP hírügynökség. Jólesik olvasni az ilyen­fajta hírt, amely azt bizonyít­ja, hogy magas poszton le­vő államférfiak milyen so­kat tehetnek a népegészsé­gért, az emberiségért. Egyes gyógyszereken már eddig is rajta volt a figyel­meztető címke: méreg. El­képzelhető, hogy az ameri­kai elnök gondoskodása leg­közelebb a tömegszeszre ter­jed majd ki, hiszen az alko­hol is öl. Figyelmeztető fel­Heves erdőtűz terjed a fran­cia Riviérán. A körülbelül 16 kilométer széles frontban dü­höngő tüzet az óránként 95 kilométeres sebességű szél táplálja, s eddig 12 ezer hek­tár erdőterületet pusztított el. Az éjszaka folyamán a turis­ták ezrei menekültek a ten­gerpartra. Halászhajók, moto­ros mentőcsónakok szállítják el az üdülőket, a campinge­PRIMER TERRITORIO LI- BERE Y SOCIALISTA DE AMERICA! Az utas akár ha­jón, vagy repülőgépen érke­zik az országba, először ezt a feliratot pillantja meg: AZ ELSŐ SZABAD ÉS SZOCIA­LISTA FÖLD AMERIKÁ­BAN! — ez KUBA! A hatal­mas transzparensek nemcsak hirdetik ezt a jelmondatot, de egyúttal emlékeztetnek is minket: soha sem szabad el­felejtenünk, hogy a történe­lemben először Latin-Ameri- kában ez a nép űzte el zsar­nokait és az egész világ előtt kinyilvánították akaratát — hazájából örökre száműzi a kapitalizmust és felépíti a szocializmust, a szabad em­berek társadalmát. Elég egyetlen pillantást vet­ni a térképre, hogy megért­sük: milyen mindenre elszánt hősiesség kellett ehhez a tör­ténelmi elhatározáshoz. Re- publica de Cuba — a Kubai Köztársaság a mexikói öböl előtt ,az Amerikai Egyesült Államoktól délre fekszik. Az USA-tól, a világ legnagyobb és legerősebb imperialista ha­talmának partjaitól alig száz mérföld választja el. Az in­terkontinentális rakéták, az atommeghajtásos tengeralatt­járók és a hangnál is sebe­sebben száguldó harci repü­lőgépek korában ez gyakor­latilag nem jelent semmilyen távolságot. Szemvillanásnyi idő alatt lángbaboríthatnák a Pentagon urai Kubát. — Miért nem teszik meg, hiszen legszívesebben tűzzel­nem kerülheti el végzetét — mondotta a királyi puccs ál­tal megbukott miniszterelnök. A harmadik hete tartó gö­rögországi politikai válság már annyi váratlan fordulatot hozott, hogy a kilátások meg­ítélésében a megfigyelők szkep­tikusabbak, mint valaha. A Reuternek azt a szom­bati hírét, ogy Papandareu ta- lálkozott a királlyal, senlíT*és semmi sem erősítette meg. Ellenkezőleg: a Centrum Unió vezetője és az uralkodó között nagyobb a szakadék, mint bármikor. Megfigyelők már igen ritkán emlegetik kibékü­irattal kellene továbbá ed­látni azokat a gyermekjáté­kokat, amelyek — mint ar­ról a sajtó többször hírt adott — szakszerűtlen kezelés, gon­datlanság következtében sok balesetet okoztak. Érdemes lenne végül a fi­gyelmeztető feliratot azokra a „Made in USA” jelzésű ártalmas ládáikra is felragasz­tani, amelyek mostanában oly sűrűn érkeznek az Egyesült Államokból — például Dél- Vietnamba. Ezek ugyanis köz­vetlenebbül veszélyeztetik az emberek egészségét, mint a nikotin, amely köztudomású­lag kábítószer. Tehát másfajta humaniz­musra lenne elsősorban szük­ség. U. L. zőket, turistákat. A Toulontól 40 kilométernyire északra fek­vő Le Lavandou-hoz vezető, utak járhatatlanok. Nizza és Toulon között is elvágta az utat a tűz. Le Lavandou tel­jes sötétségbe burkolódzott. mert a villany távvezetékek is elpusztultak. Sok nyaraló, sőt egy szálloda is leégett, a tűzvész eddig nem követelt emberáldozatot vassal pusztítanának minket? — kérdezte Havannában egy nagygyűlésen Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője. A kérdésre így felelt: — Két ok is visszatartja őket Az amerikai imperialis­ták csupán úgy tudnák elti­porni forradalmunkat, ha nemcsak a katonáinkat ölnék meg, hanem a cukornádvágó munkásokat, a rézbányászo­kat, az egyetemeken tanuló diákokat és még a csecsemő­jét szoptató anyát is. Amíg egyetlen ember él e földön, addig harcolnánk a szabadsá­gunkért. Legyőzhetnének min­ket. de akkor egy nép kiirtá­sának a vádjával állnának a világ ítélőszéke elé. így szól népünk esküje: Patria u muerto!... Haza vagy ha­lál!... Ellenségeink azonban nemcsak elszántságunktól riadnak vissza, hanem bará­taink erejétől is. Jól tudják, hogy élet-halálharcunkban a Szovjetunió nem hagyna ma­gunkra minket és ha Havan­nára atombomba hullna, ak­kor a következő percekben rakéták zuhannának New Yorkra és Washingtonra is. A szocialista tábor legyőzhe­tetlen ereje véd minket! Ez az erő biztosítéka jövőnknek: Venceremos!... Győzünk! S ez az igazság: a szocializ­must építő Kubai Köztársaság földrajzilag az USA szom­szédságában él, de hozzánk, a szocialista országok nagy családjához tartozik. Kuba: testvérünk! — s ez a leg­első, a legfontosabb, amit er­ről az országról tudnánk fceü. Republica- de Cuba sziget- ország, az Antillák legna­gyobb szigete. Területe több mint húsz és fél ezer négy­zetkilométerrel nagyobb, mint hazánké: 114 524 négyzetkilo­méter. Kolombus fedezte fel ezt a htalmas szigetet 1492- ben. Ettől kezdve történelme a miénkhez hasonlítható: egy eltiport, elnyomott és kizsákmányolt nép évszázado­kig tartó harca a szabadság­ért. Nincs egyetlen olyan iga­zán nagy költője, aki művé­szetét ne a szabadságharc gondolatának szentelte volna. A kubai költészet legigazibb gyöngyszemei mind az ember, a népek legszentebb jogáról, a szabadságról dalolnak. Kuba a legkegyetlenebb rabszolgatartó ország gyar­mata: spanyol gyarmat volt. S hiába rázta le a spanyol rabigát vérbefojtott forradal­mak, felkelések árán a ku­bai nép. Az ország 1896-ban formailag önálló köztársaság lett, de az igazi függetlensé­get ekkor sem sikerült kivív­nia: a hatalmas szomszéd, az USA politikai és gazdasági el­nyomása alá került. Szabad, szocialista föld Az oszág legfontosabb nö­vénye a cukornád. A forra­dalom előtt ebből származott a nemzeti jövedelem kilenc­ven százaléka. A cukornád- ültetvénvek és a cukorfeldol­gozó ipar nagyobb része is az amerikai monopóliumok tu­lajdonában volt. Hivatalos nemzetközi statisztika sze­rint 1 150 000 hektáron ter­meltek cukornádat 1948-ban ( egy hektár=l,738 katasztrá- lis hold). A termés 54 száza­lékát Kubában, de amerikai tulajdonban lévő gyárakban SAIGON: Vasárnap hajnal­ban a vietnami hazafiak egy­szerre három helyen támadást intéztek Dél-Viétnam legfon­tosabb észak—déli irányú út­vonala ellen. A hazafiak tá­madásának célja: elvágni' a közúti és a vasúti összeköt­tetést Hűé városa és a Da Nang-i amerikai támaszpont között. A hírügynökségek va­sárnap \ délben azt jelentették, hogy a hazafiak háromórás heves ágyútűzzel súlyosan megrongáltak egy vasúti és egy közúti hidat és ezzel gyakorlatilag elvágták Da Nangot az északi part­vidék városaitól. Ugyanezen a főútvonalon — az észak—déli, úgyneve­zett 1-es számú úton — Cam Le mellett megütköztek a ha­zafiak egységei egy amerikai tengerészgyalogos-csoporttal. Az első jelentések szerint számos amerikai és dél- vietnami kormánykatona sebesült meg. • Az amerikaiak a 17 kilomé­ternyire levő Da Nangból tankokat és rohamlövegeket küldtek Cam Le-be: a légierő négy órán át bombázta a ha­zafiak vélt állásait Vasárnap hajnalban * folyatódott az amerikai légierő és a saigoni kor- mánycsapatok repülőgé­peinek támadássorozata a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ezúttal a demalitarizált Öve­zettől mintegy 75 kilométer­nyire északra húsz tonna bombát dobtak le. Saigoni amerikai katonai körök sze­rint ez a támadás annak az az akciónak része, amely a dél- vietnami partizánok állí­tólagos északt utánpótlási vo­dolgozták fel. Ehhez hozzá kel! tennünk, hogy a hivata­los statisztika szépít; nem említi azokat a kubai üzeme­ket, amelyekben csupán rész­érdekeltségük volt az ameri­kaiaknak. Ugyanezeket az állapotokat találhatjuk a kubai forrada­lom előtt a gazdasági élet minden területén. A kőolajfi­nomítók. a hőerőművek, az ércbányák döntő részben az amerikai tőkés érdekeltségek kezében voltak. Az ország külkereskedelmi forgalmának több mint kilencven százalé­kát az USA-val bonyolította le. Az amerikai monopóliu­mok arra kényszerítették a kubaiakat ,hogy termékeiket elsősorban félkész állapotban exportálják nekik. Az USA külkereskedelméről szóló sze­nátusi jelentés szerint 1948- ben 4 262 700 tonna nyers cukrot és csupán 619 700 ton­na finomított cukrot vásárolt Kubától. Később, ahogy egy­re jobban eladósodott az or­szág és mindinkább tért nyert az amerikai tőke, úgy fokozódott ez a gazdasági zsarolás. Mindez gúzsba kö­tötte Kuba egész nemzetgaz­daságát, ipari fejlődését. Az ország politikai függetlensé­géért vívott harc tehát tör­vényszerűen egyet kellett, hogy jelentsen a gazdasági függetlenség kivívásával is. A Santiago de Cuba városá­ban 1953. július 26-án kitört forradalom végső győzelme után ez következett be: egy­más után államosították a nagybirtokokat, gyárakat, bá­nyákat és bankokat. A nép vette tulajdonába az ameri­kai monopóliumok üzemeit, kőolajfinomítóit és cukorül­tetvényeit. Szabad és szocia­lista föld! — ez azt is jelenti, hogy Kuba megszabadult egy­szer és mindenkorra a kül­földi tőkés monopóliumoktól. nalait volna hívatva felkutat­ni és megsemmisíteni. Maguk az amerikaiak állapítják meg, hogy ez az akció eddig még semmi sikert nem hozott HONOLULU: A hétfőn rég­gel megkezdődött honolului amerikai haditanácskozás összes résztvevői megérkez­tek. Ott van Maxvel Tay­lor tábornok, volt saigoni nagykövet ,aki már nem is tér vissza Dél-Vietnamba, ha­nem kedden Washingtonba repül, Westmorland tábor­nok, a dél-vietnami amerikai erők főparancsnoka és Whee­ler tábornok, a vezérkaí főnö­kök egyesített bizottságának elnöke. A megbeszéléseken a dél­vietnami háború kiszélesí­tésével kapcsolatos újabb terveket vitatják meg. WASHINGTON: Johnson el­rikai Szövetségi Nyomozó Iro­da, az FBI, kiadta az 1984-es évről szóló összefoglaló jelen­tését. A beszámoló szerint az elmúlt esztendőben az Egye­sült Államokban minden perc­ben öt súlyos bűncselekmény történt. A statisztikai össze­állítás szerint. a 2.6 millió súlyosabb bűncselekmény 37 száza­lékát 18 év alatti fiata­lok követték el — ez a korcsoport különben a lakosságnak csak 15 szá­zaléka. Az FBI emberei kiszámítot­ták, hogy 1964-ben óránként történt egy-egy gyilkosság, 26 percenként egy-egy nemi erőszak, ötpercenként egy-egy rablás és percenként egy-egy autólopás. A nyomozások mindössze az elkövetett bűn­cselekmények 24 százalékénál jártak eredménnyel — ez 2 százalékkal alacsonyabb ered mény, mint 1963-ban. Ha a közlekedési kihágá­sokat is számításiba vesszük, úgy minden ezer amerikaira évi 35 törvényellenes cselek­mény jut Washington egy másik ér­dekes jelentéssel is szolgált a héten a világnak: egy be­számolóból kiderült, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évben újra növekedett a kábítószer­rel élők száma. A szakemberek a fokozot­tabb kábítószerfogyasztást teljes joggal kapcsolatba hoz­zák a bűnözés növekedésé­vel. Az elmúlt évben rendkí­vül népszerűvé lett egy „Pep- pill”-nefc nevezett izgatószer, amelyet kis mennyiségben el­Pakisztán semmiképpen sem egyezik bele abba, hogy gaz­dasága szabadságának árán fejlődjék” — jelentette ki Ajub Khán szokásos havi rá­diónyilatkozatában. A pakisztáni elnök nyilat­kozatának nagy részét Pakisz­tán és az Egyesült Államok közötti feszültségnek szentel­te. E feszültség, amely az utóbbi hetekben amerikaelle- nes tüntetéseiben is megnyil- I vánult, a pakisztáni elnök 1 szerint abból ered, hogy az nők texasi birtokán a vietna­mi kérdésről tárgyalt. Vasár­nap Arthur Goldbergerrel, az USA új ENSZ fődelegátusával folytatott megbeszélést; Gold­berg beszámolt az U Thant főtitkárral az elmúlt héten folytatott beszélgetéseiről. TOKIG: A japán kormány azzál a felhívással fordult az USA kormányához, hogy a jövőben a vietnami hadmű­veletek céljaira ne vegye igénybe az okinawai katonai támaszpontot. A felhívásról a közvélemény Slina külügymi­niszternek a szenátus kül­ügyi bizottságában elhangzott felszólalásából értésült; a kül­ügyminiszter különben rögtön enyhítette a felhívás jelentő­ségét, mert hangsúlyozta: a japán kormánynak nem áll &zándé'tában megtiltani az amerikai fennhatóság alá tar­tozó Okinawa ilyen irányú felhasználását. Percenként egy autólopás9 óránként egy gyilkosság Egymilliárd dollár kábítószerre az Egyesült Államokban WASHINGTON: Az Ame­Ajub Khan rádiónyilatkozata sósodban gépkocsivezetésben kifáradt emberek élénkítésére ajánlottak a gyógyszergyárak. Nemrégiben három fiatalem- ber meggyilkolt egy élelmi­szerkereskedőt és amikor a rendőrök a revolverlöveseK- re felfigyelve a helyszínre rohantak, a gyilkosok nevetve áll­tak a hulla mellett. Megállapították, hogy mind­hárman „Pep-pill”-t szed­tek, ennek a kábítószernek a hatására követték el a gyil­kosságot is. Egyre jobban elterjednek azok a barbdtur-ikészítme- nyek, amelyek hatása ha­sonlít ahhoz a hatáshoz, amely nagy mennyiségű tö­mény alkohol fogyasztása után következik be. A szakemberek becslése sze­rint 1964-ben valamivel több mint egy milliárd dollárt köl­töttek szörnyű szenvedélyük­re a kábítószerek fogyasztói. 1965 tavaszán a szenátus egyik vizsgálóbizottsága ada­tokat gyűjtött a gengszterek által különösen vavorizált he­roin-üzletről — ez a vizs­gálat megállapította, hegy a* elmúlt évben több mint 2500 millió dollár értékű heroin került for­galomba az Egyesült Államokban. A kongresszus előtt most olyan törvényjavaslatok van­nak, amelyek lehetővé tel­nék, hogy a meglehetősen alacsony büntetési tételek helyett ezentúl ötévi, vissza­eső bűnös esetében tízévi fegyház legyen a kábítószer­kereskedés legkisebb bünteté­se. Egyesült Államok nagymeny- nyiségű fegyvert szállít Indi­ának. Ajub Khan utalt a Burmá­val, Kínával és Indiával kö­tött határegyezményre, majd felmondotta, hogy Pakisztán és a Szovjetunió kapcsolatai ba- rátian fejlődnek és mind gaz­dasági, mind pedig kulturális téren egyre jobban élményük­nek. „Nekünk barátokra van szükségünk, nem pedig főnö­kökre” — jelentette ki. Erdőtűz a francia Riviérán Sólyom József i BOY GUBA Ír Kubai kislexikon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents