Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

1965 augusztus 19. csütSrtíF WŐCRAB 3 A kettős műszak Óhatatlanul eszébe ötlik az embernek, ha a mezőgazda­sággal kapcsolatban szóba ke­rül a kettős műszak. Meg- tri-e a fáradságot? Közismert ugyanis, hogy nem egyszerű feladat mezőgazdasági üzeme­inkben az erőgépek kétmű- szakos üzemeltetésének meg­szervezése. Gondot okoz egye­bek között a traktoroshiány. Az embereket jórészt az ipar­ban, különböző állami válla­latoknál kell felkutatni és megfelelő módon, mindenek­előtt helyes anyagi ösztönzés­sel — átmenetileg — a me­zőgazdaságba hívni. Hasonló­képpen traktorra valók azok is, akik értenek a gépekhez, de pillanatnyilag más mun­kát végeznek. A kettős műszak szorosan összefügg a Jobb, tökéletesebb munkaszervezéssel Egy nagy gazdaságban példá­ul sok mindenre kell ügyelni annak érdekében, hogy egyet­len gép se álljon tétlenül, s ha nemcsak nappal, de éj­jel is munkát akarnak adni a gépeknek, nyilvánvalóan több, bonyolultabb az üzem- szervezési tennivaló, Mégin- kább nehéznek látják a ket­tős műszak bevezetését a gaz­daságok vezetői, ha arra gon­dolnak, hogy akadnak techni­kai akadályok is. Így például a traktorosok, vontatók hátsó megvílágításáhóz alig kapni cseresznye-ás szofitasgőket. Hiánycikk. Márpedig szürkii- ]• ' után hátsó világítás nél­kül nem mehetnek az erőgé­pek. különösen az országúton közlekedő szállítójárművek. Pedig sem a termelőüzem­nem mindegy, hogy mekkora anyagi ráfordítással, milyen minőségben és mikorra vég­zik el az időszerű mezőgaz­dasági munkát. Amennyiben a gépek csak 12 órát dolgoz­nak naponta, mindössze 15 százalékát teljesítik annak a munkának, amennyire akkor lennének képesek, ha a trak­torosoknak legalább a felét kát műszakban — naponta 20 órán. át — foglalkoztatnák, leszámítva a váltás és kar­bantartás idejét. Ily módon a gazdaság 10 traktor esetén hármat nyer ráadásként, ket­tős műszak alkalmazása ré­vén. Az így „megnövelt” trak­torparkkal gyorsabban elvé­gezhetik az időszerű tenniva­lókat, hamarabb megtérülhet a gépek beszerzési költsége és általában gazdaságosabb lehet a gépi munka. Tulajdonképpen minden gazdaságnak szuverén joga lehetne, hogy mennyire hasz­nálja ki azokat az előnyöket, amelyeket a kettős műszak kínál. Lehetne — ha egy- egy üzem tevékenysége és gazdálkodási eredménye nem illeszkedne szorosan és szer­vesen az egesz népgazdaság­ba, s nem hatna a teljes me­zőgazdasági termelés és jöve­delmezőség alakulására. Az üzemi és népgazdasági ered­mények és problémák azon­ban — mint ismeretes, — el­választhatatlanok. S ha va­lamelyik gazdaság le is mon­dana a kettős műszak hasz­náról, nem mondhat le a nép­gazdaság. Nógrád megyében a gépál­lomásokon és a tsz-ekben kö­rülbelül 1070 traktor van és ezek közül mintegy 200—210 a szántótraktor. Egyelőre azon­ban. elenyésző a kétmúszakos traktorok aránya. Pedig mun­kájuk lenne bőven. A tervek szerint 55 ezer holdon vetnek az ősszel kalászos és egyéb növényeket a megye közös gazdaságai. EbbőJ 1700 holdon, még szeptember hónapban kell elvégezni a munkát. A ve­téshez szükséges további elő­készítést a meglevő gépekkel csak akkor végezhetik él idő­ben a mezőgazdasági üzemek, ha ezekben a napokban szá­mottevően növelik a kettős műszakban dolgozó traktorok számát. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az időszerű talajmunkák elvégzése kedvezően hat a termésre. Búzából például — megfelelő időjárás esetén meg­termelhetjük az ellátáshoz szükséges mennyiséget, ha ide­jében és az előírt minőség­ben kerül ősszel földbe a ve­tőmag. Ha mindenütt ezt te­szik több milliárd fojjnt ér­tékű búzaimporttól kímélhet­jük meg az oszágot. A takar­mánynövényeknél, főleg a ku­koricánál az őszi mélyszántás­nak van termésfokozó hatá­sa. Az őszi betakarítás ide­Háromnegyed millió aláírás Az amerikai agresszió elleni tiltakozó megmozdulások sorozata hazánkban Újult erővel folytatódik ha- nak szellemében újabb gyűlő­zárkban az Egyesült Államok se^ egész során hallatja sza­., vat. súlyosbodó vietnami agresszió­ja elleni tiltakozó megmozdu- ' iások sorozata. Az országos téketanácsnál elmondták az MTI munkatársának, hogy a városok és falvak lakói eddig csaknem 22 000 táviratban és mintegy 20 000 levélben bé­lyegezték meg az elvetemült provokációkat, banditatáma- gásokát és háromnegyed mil­lió aláírással adtak nyomaté­ket követelésüknek: vonják ki Délkelet-Azsiából az amerikai csapatokat, számolják fel az imperialisták katonai támasz­pontjait, s tartsák tiszteletben a vietnami nép önrendelkezés; jogát. Közvéleményünk mély fel­háborodással fogadta az Egye­sült Államok vezetőinek « Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok létszámának fölemelésére és a zsoldos há­ború kiterjesztésére vonatkozó döntéseit, s a Helsinki beke- világkongresszus határozatai­jén is milliókat nyerhetünk vagy veszíthetünk attól füg­gően, hogy mikor és hogyan szállítjuk be a határból a ter­mést. Ez és még sok egyéb főleg a gépek kihasználásán múlik. Á gépekre váró nyári-őszi feladatot jól szemlélteti, hogy a tsz-ek és a gépállomások traktorai egész évben több tízezer normál hald gépi munkát végeznek, s ál­talában ennek egyharmadát nyáron, nagyobb részét azon­ban az őszi időszakban tel­jesítik. Ezzel bizony a mosta­ni változékony időjárás mel­lett s a sűrű tennivalók kö­zepette csakis úgy birkózhat­nak meg, ha a korábbiaknál jobban alkalmazzák a kettős műszakot. Napjainkban ez a mezőgaz­daságnak egyik igen fontos kérdése s nemcsak az üzem­nek érdeke, de — mint lát­juk — közügy is. Érdemes és szükséges tehát az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a kettős műszakra. Már most, a nyári talajmunkák során ajánlatos a gépeknek kettős műszakban dolgozni, mert ezeknek a heteknek a mulasz­tásait később még kettős mű­szakkal is nehezen pótolhat­ják. Gabonaszárítás hideglevegős szénaszáritón Az idén jól beváltak a hi- deglevegös szénaszárító beren­dezések a nedves gabona szá­rítására. Az érsekvadkerti termelőszövetkezetben példá­ul két ilyen berendezést hasz­nálnak a gabona szárításához. A tapasztalatok szerint na­ponta körülbelül egy százalék­kal tudják a víztartalmat csökkenteni ezzel az eljárás­sal. Az érsekvadkertiek ezt úgy csinálják, hogy a ventillátor fölé körülbelül 900—940 gabo­nával teli zsákot raknak fel. A ventillátor, illetve a lég­akna méreteihez viszonyítva a gabonaréteg körülbelül egy méteres. Nagyon vigyáznak arra, hogy a gabonás zsákok minél szorosabban legyenek egymás mellett, rések ne ma­radjanak. Ha valahol mégis rés keletkezik szalmacsomóval erősen betömik, hogy a le­vegő csak a gabonán keresz­tül távozhasson el. A zsákokat esetenként pony­vával takarják el. Ezáltal meg­óvják az éjszakai nedvesség­től, vagy az esetleges csapa­déktól. A ponyvát csak a reggeli harmat, köd felszállá­sa után veszik le a zsákok­ról, amikor a ventillátort megindítják. Ez a szárítóbe­rendezés naponta tizenkét órát üzemel jó idő esetén. Egy berendezéssel 6—6,5 vagon ga­bonát lehet egyszerre meg­szárítani. A nedvességtartalom elenőrzése érdekében többször vesznek mintát, s amint a víztartalom 16 százalék alá kerül, megkezdik a gabona át­adását a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Póruljártak offenzívája Veszünk televíziót, a gyere­keknek ruhát. Takarékba tesz­szük a pénzt. Már csak né­hány ezer hiányzik a Tra­bant árából. így terveznek manapság a nógrádi bánya­vidékeken. Közeleg a bányász­nap, amikor esedékes a hű­ségjutalom. Lesz az idén is, hiszen negyven millió forint körül fizetnek ki azoknak, akik érdemesek rá, jogot sze­reztek hozzá egész éves be­csületes munkával, és mindig ott voltak a felolvasásnál, egyszer sem hiányoztak. Hű­ségjutalom hűségért jár. Amíg az egyik oldalon fo­lyik a tervezés, a másikon megindult a lavina. Szorít az idő, tenni kell, menteni a menthetőt. Mi váltotta ki ezt a nagy mozgolódást? Egysze­rűen a hűségjutalom alaptör­vénye, ami előírja, hogy aki­nek egyetlen igazolatlan hi­ányzója van, csak a fele jár, viszont két hiányzó után már elvesztette a bányász a hű­ségjutalomhoz való jogát... Van olyan, akinek a zsebét ez több ezer forinttal könnyíti meg, mert nem kaphat. A tröszt területén a kimu­tatásokból kiderül, hogy van ilyen vagy hatszáz személy, ök indítottak most offenzí- vát. Beadványokat gyártanak, kérelmeket készítenek és ha látják, hogy ez sem vezet cél­hoz ,nem sajnálják a cipő tal­pát. Kilincselnek irodáról-iro- dára, aknászhoz, bányames­terhez, párthoz, szakszervezet­hez, igazgatóhoz, és még ki tudja hová nem. vélt igazukat hangoztatva. Van olyan is, aki kerek-perec kijelentette: még az atyaúristenhez is el­megy, de megmutatja. A má­sik azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha nem törlik a hiányzó műszakját. Még szerencse, hogy az ilyen ijesztgetést senki nem veszi komolyan, attól senki nem fél... A jogos sérelmek orvoslá­sára mindig megvolt a mód annak idején. Orvosolták is, mikor jogos volt, de ezek a mostani próbálkozások eny­hén szólva csak arra jók, hogy mások drága idejét o - rabolják. Bezzeg nem volt ilyen tolakodás akkor, amikor az igazolatlan hiányzók gon­dot okoztak a telepítésnél az aknásznak. Ha akkor nem voltak ott most minek ez a nagy segítség? A pénzre igaz mindenütt szükség lenne. A legtöbb esetben most a család érzi meg, amit a családfő elmu­lasztott. Talán egyrészt ebbói fakad, másrészt a nyúlszívű- ségből, hogy vannak olyan vezető beosztásúak akik alá­írnak jogtalan kérelmet, ja­vasolják az igazolatlan hiány törlését, ahelyett, hogy meg­mondanák a véleményüket. Ellenkezik ez a becsületes emberek jóérzésével. Olcsó népszerűség és törvénytelen is. Mindenkinek meg kell ér­teni, hogy a vezetőknek nincs joguk a törvény ellen csele­kedni. A hűségjutalom hűségért jár, aki visszaejt vele, pórul járt, és ez ellen már csak jö­vőre lesz orvosság,, ha okul­nak belőle. Bodó János Gyógyszeriparunk világszínvonalon Ötv®ns2sres növekedés 15 év alatt — A KGST országok együttműködése — Rák- és vírusellenes anyagok, új antibiotikumok a kutatási programban Az iparon belül a gyógy­szeripar különleges jelentősé­ge és fejlettsége joggal ne­vezhető magyar specialitás­nak. Erre utal egyebek kö­zött az a tény, hogy vegy­ipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógyszeripar állítja elő. Gyógyszeriparunk fejlődési üteme az elmúlt 15 esztendőben 7,5-szeresen meg­haladta a teljes ipari termelés növekedését A gyógyszeripar termelése 1949—1964 között majdnem ötvenszeresére nőtt, s hasonló mértékű volt a gyógyszerkivitel bővülése is. Gyógyszeriparunk a termelési érték alapján világviszonylat­ban a 10—ll. helyen áll: az egy főre jutó gyógy- szertermelésben megköze­lítette a fejlett gyógyszer- iparral rendelkező tőkés országokat, míg a gyógy­szerkivitelben a világ gyógyszert exportáló álla­mai között a hetedik helyre került. Hazank gyógyszergyártásban kétségkívül számottevő hagyo­mányokkal, termelési tapasz­talatokkal és kutatási ered­ményekkel, szellemi kapaci­tással rendelkezik. A magyar gyógyszeripar gyors fejlődésé­nek másik ösztönzője a KGST- országok eredményes gyógy­szeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munka- csoport több mint másfélszáz gyógyszeripari termék szako­sítására dolgozott ki javasla­tokat. A gyógyszerkészítmé­nyek szakosítása során a KGST-országok figyelembe vették a magyar gyógyszeripar fejlettségét. A szakosított gyógyszerkészítmények kö­zül húszat kizárólag nálunk gyártanak, tizenkilencet egy- egy KGST-országgal, 36 gyógyszert pedig több KGST- országgal együtt állítunk elő. A Vasötvözetgyár kohójánál Végeredményben a szakosí­tott gyógyszerkészítmények­nek csaknem 50 százaléka — kizárólagos, vagy párhuzamos gyártás keretében — Magyar- ország profiljába tartozik. Gyógyszeriparunknak fontos szerepe van a KGST-országok gyógy­szerszükségletének kielé­gítésében. Az 1963—1965-ős évekre vo­natkozó kölcsönös szállítási tervek adatai szerint a Szov­jetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyel Népköztársaság, Ro­mán Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság KGST-or­szágokból származó együttes gyógyszer-behozatalában ha­zánk 43,7 százalékkal részese­dik. A KGST-országok gyógy­szeripari együttműködésének köszönhető, hogy egyik tag­állam tőkés importja sem éri el a belső fogyasztás 10 száza­lékát, azaz: a gyógyszerellátás importszükségletét 90 száza­lékban a kölcsönös szállítások fedezik. A tagországok gyógyszer- ellátásának minőségi és mennyiségi javulásában, a tőkés import csökkené­sében nem kis része van a magyar gyógyszeripar­nak. A gyógyszeripar világszer­te az ipari fejlődés egyik leg­dinamikusabb ágazata. A fej­lődés üteme jórészt a gyógy­szeripari kutatás-fejlesztés eredménye. Gyógyszeriparunk jelentős szellemi és anyagi forrást fordít erre a célra. Az iparág összlétszámának 10 százaléka kutatással-fejlesztés- sel foglalkozik. Az évente elő­állított s megvizsgált új ve- gyületek száma mintegy 1000 s ebből évente általában egy- egy eredeti gyógyszer kerül forgalomba. 1955—1964 között a magyar gyógyszeripar 11 eredeti gyógyszert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mel­lett az iparág újonnan beve­zetett készítményekkel is gya­rapítja választékát. Az utób­bi évek átlagában a termelési volumen 4 százalékát észtén- dőről-esztendőre eredeti és újonnan bevezetett gyógysze­rek alkotják. Az iparág — ugyancsak több esztendő átlagában — a termelési érték csaknem 5 százalékát fordítja kutatásra műszaki fejlesztésre. Gyógyszeriparunk termelé­se a második ötéves terv idő­szakában — 1961—1965 — megháromszorozódik. Fejlődé­sének távlatai jelentős mér­tékben összefüggenek a KGST-országok gyógyszeripari együttműködésével. Beruházá­sokkal és korszerűsítésekkel az iparág termelési kapacitá­sait 1966—1970 között kétsze­resére bővítik Az új tervidő­szakban létesítendő kapacitá­sokat a világviszonylatban is gazdaságos és termelékeny gyártás feltételei alapján ter­vezik. Gyógyszeriparunk ugyan­is a termelékenység szín­vonalában jelentősen el­maradt a nemzetközi eredményektől, éppen ezért a harmadik ötéves tervében a legfontosabb célok között szerepel a gazdaságos és termelé­keny gyártás feltételeinek biztosítása. Az iparág kutatási-fejlesz­tési programját a hazai szük­séglet biztosítása mellett az export igényeknek megfele­lően alakították ki. A harma­dik ötéves terv főbb kutatási témái: rákellenes anyagok, an- tituberkulotikumok, víruselle­nes anyagok, új antibiotiku­mok, a vegetatív idegrendszer­re ható, valamint a szív- c\, keringési rendszer betegsé­geit gyógyító készítmények előállítása. A harmadik ötéves terv idő­szakában a gyógyszeripari ter­melés exporthányada a jelen légi 62 százalékról — a ter­vek szerint — 75 százalékra növekszik. A magyar gyógy­szerek legfőbb piacait tovább­ra is a KGST-országok jelen­tik, noha már jelenleg is ösz- szesen 70 ország vásárolja gyógyszereinket. Gyógyszer gyártásunk fejlődése egyebek között a kivitel összetételé­nek módosulásában szintén tükröződik: a háború előtt az exportbevétel kétharmada a gyógyszeralapanyagokból pl. alkaloidák — származó, míg jelenleg a specialitások és a kész gyógyszerek adják a kivitel értékének 61 száza­lékát. Garamvölgyi István

Next

/
Thumbnails
Contents