Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ___=. • . ■ ■ L *______________, • ^ -________________, _ : ______^-- ■ - •••-. X XI ÉVF. 167. SZÁM. ARA; 50 FILLÉR 1965 JÚLIUS 17. SZOMBAT Kádár János elytárs találkozása Salgótarján dolgozóival Kádár János az üdvözletekért Kádár János elvtárs. a Nógrád felkérte az alábbiak közlésére: „Ezúton köszönöm meg. azokat az üdvözleteket és kedves meghívásokat, amelyeket a megye üzemei­nek, termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, hivatalainak és intézményeinek dolgozóitol kaptam ítt- tartózkodásom alatt. Az idő rövidsége miatt azonban sajnos nem tehettem eleget minden meghívásnak. Ezúttal is szeretném kifejezni őszinte megbecsülése­met Nógrád megye népe iránt. Sok sikert, boldogsá­got, eredményes munkát kívánok a megye dolgozói­nak.” Kádár János” A Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg­rád megyei Bizottsága és a Hazafias Nép­front csütörtökön este vacsorát adott Sal- Salgótarjánban, a Karancs szállóban Kádár János elvtárs tiszteletére. A baráti vacso­rán részt vettek a megye és a város köz­életének vezetői, a társadalom összes réte­gének képviselői. A szívélyes, jó hangulatú találkozón Kádár János és Jakab Sándor pohárköszöntőt mondott, majd baráti esz­mecserében vitatták meg a megye és Sal­gótarján fejlődésének problémáit. Dr. Ka­rászi Benő gyermekgyógyász főorvos az egészségügy, Czinke Ferenc grafikus a mű­vészeti élet. Varga Miklósné a kishartyáni termelőszövetkezet szocialista brigádveze­tője pedig a közös gazdálkodás eredmé­nyeiről, további fejlesztéseinek lehetősé­geiről beszélt­A párt politikáját töretlenül folytatjuk Városnézésen A strandnak most már igazán itt a szezonja. Teg­nap már a déli órákban is sokan lubickoltak a medencé­ben, napoztak a gyepen. Amikor befejeződött az Acél­árugyárban a röpgyűlés, vá­rosnézésre elsőnek ide kí­sérték el Kádár elvtársat a megye, a város vezetői. Ha­mar elterjedt a látogatás hí­re, s fürdőzés ide, pihenés oda, sokan jöttek, hogy lát­hassák a kedves vendéget. Elsőnek a fürdőmestert, a bányász nyugdíjas Kotter Ferencet üdvözölte, aki — legalkalmasabb —, fején szalmakalapot viselt, s feke­te fürdőnadrágot. S jöttek a fiatalok, az apró gyerekek; mutatták a vadászzsákmányt: játékvödörben úszkáló piciny békákat. A beszédes, közlé­keny apróságokkal könnyen ment a diskurzus. Kádár elv­társ végigsétált a medence mellett, s közben Szalai Gás­pár, a városi pártbizottság első titkára és Berkes Józse" a városi tanáes-vb titkára ismertette a fürdő építésének előzményeit. Felsorolták, ho_ PéOteken a Salgótarjáni Acélárugyárban folytatódott Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának Nógrád megyei lá­togató körútja. A párt első titkárát az ■célá-rugyári Technika Háza előtt Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára, Berkes József, a városi ta- nács-vb titkára, valamint a Salgótarjáni Acélárugyár gaz­dasági és politikai vezetői kö­szöntötték a város és a gyár dolgozói nevében. A vendegek a műszaki klubban közvetlen hangú be­szélgetést folytattak a gyár vezetőivel. Antal Gyula igaz­gató az üzem alapításától kezdve elért fejlődésről tar­tott rövid tájékoztatót. — Amíg a gyárnak 1938-ban 2100 dolgozója volt és azzal évi 300 millió forint értéket termelt, addig ma a csaknem négy és fél ezer dolgozót fog­lalkoztató gyár évi termelése eléri a 1,6 milliárd forint ér­téket. A második ötéves tervben 44 százalékkal növe­kedett üzemünkben a terme­lékenység — mondotta. Kádár elvtárs figyelemmel kísérte Antal Gyula tájékoz­tatóját. Több esetben tett fel kérdést, majd elismerően bó­logatott az eredmények hal­latán. Az Acélárugyár ma 50 or­szágba exportál, bár exportja ma az össztermelés 19,4 szá­zaléka, de ez annyi, mint az egész gyár termelése volt 1938-ban­Hetven féle dj gyártmány Az utóbbi öt évben csak­nem 70 féle új gyártmányt állítottak elő, ami egyrészt növekedő exportot, másrészt importmegtakarítást jelentett a népgazdaságnak. Beszélt az igazgató a gyár feladatairól, jövőjéről, elkép­zeléseikről is. Törekvésük olyan új gyártmányok előál­lítása, amelyekkel egyrészt az exportot lehetne növelni, másrészt import megtakarí­tást érhetnének el. A horgony­zott és lágy huzalokból pél­dául igen nagy ma még a népgazdaság importja. Salgó­tarjánban immár kilencven éves tradíciója van a huzal- gyártásnak, s ez indokolná, hogy a korábbi elképzelések szerint Nagybátony térségé­ben építsék meg a tervezett új huzalmüvet. Az országos dieselesítési programból is sokat magára vállal az Acél­árugyár, valamint az úgyne­vezett IKARUSZ programból a hajlított idomok gyártását. Antal Gyula tájékoztatója után Tóth Károly, az üzemi pártbizottság titkára a gyár pártéletéről tájékoztatta a vendégeket. Kádár elvtárs többször is közbe kérdezett. Érdeklődött a KISZ tevékeny­ségéről, a szocialista brigád­mozgalom helyzetéről — és mindenre választ kapott. Ami­kor végezetül mosolyogva fel­tette a kérdést: — És a sport? Egy pillanatra derültség lett. Tóth elvtárs — annak hangoztatása mellett, hogy a kiesés ellen küzdő SBTC-nek szurkol — röviden hű képet ödott a gyár sportszakosztá­lyaiban végzett munkáról, . a nagy számban sportolók ered­ményeiről. A vezetőkkel tartott közvet­len, meleg hangú beszélgetés után Kádár János elvtárs és kísérete gyárlátogatásra in­dult. Amerre elhaladt, a dol­gozók tapssal köszöntötték. A hideghengerműben tartott röpgyűlésen... A hideghengermű kapujá­ban Gál László, többbszörös szocialista brigádvezető, alap­szervi pérttitkár és Schréter Fái gyárrészlegvezetó meleg szavakkal köszöntve invitálták: látogassa végig üzemüket. Ká­dár elvtárs nagy érdeklődést tanúsított a hideghengermű-^ .ben a különböző munkafolya­matok iránt. A hegesztősor, pácolósor után a régi üzem­rész következett, amelynek gépeit össze sem lehet hason­lítani az új, automata Quartó lemezhengerlő géppel. A gyors gép percenként 480 métert ké­pes hengerezni. Az üzemlátogatás röpgyű- léssel fejeződött be. A henger­mű nagycsarnokát zsúfolásig megtöltötték a dolgozók, akik nagy tapssal köszöntötték a dobogóra lépő Kádár János elvtársat. Tóth Károly, a pártbizottság titkára megnyitó szavai után Kádár János lépett a mikro­fonhoz és a többi között a következőket mondotta: — Ahhoz, hogy legfőbb fel­adatunkat, a szocialista társa­dalom felépítését ' sikeresen végrehajthassuk, fontos elő­feltétel, hogy a dolgozókkal, a magyar munkásosztállyal a párt és a kormány vezetői megértik egymást. Szükségsze­rű tehát, hogy akik vezető poszton állnak, a munka leg­különbözőbb színhelyein ta­lálkozzanak azokkal, akik végeredményben az elhatáro­zott politikai, gazdasági, kul­turális és egyéb célokat meg­valósítják. Ésszerű és helyes a dolgozók tájékoztatása, a vezető szervek által kidolgo­zott tervek, elképzelések szé­les körű ismertetése, mert a helyesebb célok megvalósítá­sát csak az biztosíthatja, ha a dolgozó milliók megértik, elfogadják azokat és minden erejükkel készek munkál­kodni azok végrehajtásán. Kifejezte meggyőződését, hogy az üzem dolgozói csak­úgy, mint az ország egész né­pe, teljes mértékben egyetért a nagy politikai célkitűzések­kel, az ország előtt álló fel­adatokat illetően. Ez a legfőbb biztosítéka annak — mondot­ta —, hogy nagyszabású ter­veinket az ország javára, az egész nép érdekében mara­déktalanul valóra váltsuk. — Bel- és külpolitikánk irányvonalát a hazai és nem­zetközi munkásosztály harci tapasztalatai alapján ková­csoltuk ki, s szilárd meggyő­ződésünk — ezt a mindennapi élet eseményei is bizonyítják —, hogy ez a politika helyes és jó. Ezt a politikát töretle­nül folytani akarjuk a továb­biakban is. — Itthoni feladataink meg­valósításában együtt akarunk haladni mindazokkal, akik készek a szocializmus építé­sén becsületesen munkálkod­ni, nemzetközi szempontból pedig legfőbb törekvésünk az, hogy a világ haladó erőivel szorosan együttműködve, fá­radhatatlanul dolgozzunk a béke védelméért — mondotta nagy tetszésnyilvánítás köz­ben. Kádár elvtárs befejezésül megköszönte a baráti fogad­tatást, amelyben része volt, s á párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét tolmácsol­ta a gyár valamennyi dolgozó­jának. A röpgyűlésen az Acéláru­gyár dolgozói nevében aján­dékot, egy díszes, a gyár több mint félévszázados fej­lődését bemutató albumot nyújtott át Kádár János elv- társnak a pártbizottság tit­kára. A vendégek még rövid ideig beszélgettek a vendég­látókkal a műszaki klubban, majd Kádár elvtárs elismerő véleményét bejegyezte a gyár vendégkönyvébe. mint ilyenkor kánikulában a (folytatása a 2. oldalon.) Kádár elvtárs és kísérete üzemlátogatáson a Salgótarjáni Acélárugyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents