Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

1965. július 9. péntek NAGRAD 3 MÁSOD VETÉS — MÁSOD ARA TÁS A Lumumba Egyetem elsű magiszterei Rumjaneev rehtor nyilatkozata A nedves esztendőnek sok ** kárát látjuk, de vannak előnyei is, amelyeket okosan kihasználhatnak a termelők. Egyik előny: az évelő pillan­góssal bevetett táblákon és a réteken hihetetlen gyorsan és tömötten fejlődik a sarjú, ko­rán megkezdhető a második kaszálás- A másik előny — és ezt egyetlen mezőgazdasági üzem, de egyetlen kertészkedő ember se hagyhatja figyel­men kívül — a másodnövé­nyek vetése, termesztése. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többségé­nek vetéstervében szerepel ugyan a mésodnövények ter­mesztése, de ettől — mi ta­gadás — sokfelé húzódoznak. Ez persze érthető is, hiszen az elmúlt tíz év közül hét száraz nyarat hozott, s a tar­lóba vetett kukorica több he­lyen ki sem kelt. Az idén nem fenyeget a nyári szárazság. Bár az idő­járással nincs szerződése sen­kinek, de annyi bizonyos, hogy a talajban bőséges a nedvesség: jut belőle a tarló­ba vetett növények kezelésé­hez és a későbbi fejlődéshez is. Nem mindegy azonban, ho­vá vetünk és mit termelünk a most lekerülő kalászosok után. Törvényszerű, hogy azokba a táblákba, illetve par­cellákba. melyekbe őszi ve­tést tervezünk, nem kerülhet másodnövény. A sovány, to­vábbá a síi lévén yes természe­tű táblák sem alkalmasak a tarlóvetésre. De ezt tailán hangsúlyozni is felesleges, hi­szen az agronómusok és a növénytermesztési brigádve­zetők mindenütt ismerik sa­ját határukat és ki tudják választani a másodvetésre al­kalmasabb területeket. A takarmányhiámy pótlásá­ra legkézenfekvőbb a kukori­ca. Szemtermesztésre legbiz­tosabb az „Iregi 70 napos”, amely, ha július derekáig földbe kerül, s a gondos ápo­lást szintén megkapja, tíz-ii- zenkét mázsás termést még közepes talajerőben lévő táb­lákon is megadhat Helyes, ha másodnővény- ként elsősorban nagy tömeget adó s; lókukoricát, vagy nap­raforgós, borsós, esetleg szó- jás csa lámádét vetnek a me­zőgazdasági üzemek. A köles és a muhar ugyancsak ter­meszthető másodvetésben, de ezek a növények erősen meghúzzák a talajt, tehát tápanyagpótlásról gondoskod­ni dolgozók A.Z újító mozgalom akkor tölti be igazán feladatát, ha az újító is megtalálja számí­tását, ugyanakkor a népgazda­ság is jól jár. Megyénk üzemeiben, gyá­raiban, vállalataiban, négy év alatt 6390 újítónak 4724 ezer forintot fizettek ki újí­tási díjként, mely összeg a megtakarítás 5,9 százalékának felel meg. Ez a pénzösszeg az országos átlag körül van. Egyes helyeken mások az arányok. Az Ötvözetgyárban a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál jobban, másutt viszont, köztük a bányaüze­meknél, a Pásztói Állami Gazdaságban nem élnek a rendelkezés adta lehetőség­gel, mely kimondja, hogy az újítás fontosságának megfe­lelően az újítói díj elérheti a megtakarított összeg 10 százalékát. Ezért aztán az indokolatlan szűkmarkúság egyik-másik üzemben féke­zi a mozgalom terebélyese- dését. De nem ösztönzi az újítókat az sem, hogy újítá­saik népgazdasági eredmé­nyét csak hosszas huza-vona után számolja ki az előkal­kuláció. Bebizonyosodott, hogy az elfogadott javaslatok 28 szá­zalékánál volt csak előkal­kuláció, a többi újítást esz­meileg díjazták. Ez valamivel ni kell. A zöldtrágyázásra szintűn lehetőséget nyújt a másodvetés­UZ' ülőn jövedelmet biztosít az augusztusi, szeptem­beri fogyasztásra, tarlóba ve­tett zöldbab és zöldborsó. Mindkét növénynek viszony­lag rövid a tenyészideje, s primőrnek számít a nyárvé­gi piacokon. Borsóból az Ex­press, a Rajnai törpe és a Lincoln felel meg a legjob­ban, de ahol a Petit fajta ta­vaszi vetésben jól díszük, ott tarlóvetéssel is szép eredményt érthetnek el a termelők. Zöldfogyasztásra a vajbab a legjobb. A másodvetés sikere érdekében — a talaj táperejé- -től függően — holdanként 100—200 kiló szuperfoszfátot és 80—120 kiló nitrogén-mű­trágyát javasolnak a vetóégy készítéssel egyidőben a szak­emberek. A sátor persze nemcsak az időjárástól, hanem elsősor­A Semmelweis-teremben július 1-én dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, érde­mes orvos kitüntetést adott át dr. Bódi Lászlónak, a me­gyei kórház rendelőintézete röntgenszakorvosának. A ren­delési idő előtt kerestük fel munkahelyén, mégsem lehet­tünk az első tíz gratuláló kö­zött._ Bódi doktor tizenkilenc esztendeje dolgozik Salgótar­jánban, értékes munkássága hivatalos elismerésének jó híre gyors szárnyon szállt­— Egy vagyok a sok rönt­genszakorvos közül, miért ró­lam beszélgetnénk, — próbál­ta elhárítani első kérdésünket. — Sejti-e, mennyivel izgal­masabb téma maga a rönt­gen? — Valamelyest. Mellkas, gyomor, törés... — Ezek mindennapos, bár igen fontos vizsgálatok. Ma már ott tartunk, hogy tud­juk röntgenezni az agyat, az érrendszert- Ennek köszönhe­tően idejében felfigyelhetünk például a szívkoszorúér- szűkületre. Ez az életre na­gyon veszélyes elváltozás, gyakran idegrendszeri erede­tű; szemléltető esete Pavlov és dr. Seley János tanításá­nak arról, hogy a szervezet jobb, mint az országos át­lag, dicséret azonban egyál­talán nem jár érte. És pedig azért, mert az alacsonyan megállapított eszmei díjak nem ösztönzik az újítókat az alaposabb munkára, ugyan­akkor felmentik a vezetőket a bevezetés kötelezettsége alól. Az ÉMASZ-nál, a Nóg­rád megyei Bútor- és Faipari Vállalatnál már rájöttek en­nek káros voltára. Éppen ezért ahol lehet, előkalkulá­ciót végeznek. Másutt, töb­bek között az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, a Szécsényi Állami Gazdaság­ban, a Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalatnál, a benyúj­tott javaslatokat még min­dig, majdnem kizárólag esz­mei alapon értékelik. Az újítók anyagi megbe­csülését a A ormányrendelet oly értelemben is szabályozza, hogy hat hónapig normaked­vezményt biztosít a javaslat- tevőnek, és az újítást önként átvevőnek. Ez azt jelenti, hogy a fent említett időszak­ban az Illetők korlátozás nél­kül növelhetik keresetüket. Ezt az elvet megyénk gyá­raiban, üzemeiben jórészt helyesen alkalmazzák, sőt van olyan hely, ahol a legki­válóbb újítókat ingyenes jutalomüdülésben részesítik. Az anyagi elismeréssel ban a termelőktől függ. Ahol másodvetést terveznek a gaz­dáik, ott a tarlót késlekedés nélkül az elővetemény leke­rülése Után 15—18 centi mé­lyen szántsák le és az apró- morzsás magágy készítését fogasolással, hengere zéssel biztosítsák- Jó tudni, hogy a magas — 20—25 centis — tar­ló ném biztosít kedvező fel­tételt a keléshez, de a to­vábbi fejlődéshez sem. A ma­gas tarló után nagy a pen- tozánhatás. És ami a másod­növények termesz lésénél ugyancsak nagy súllyal esik a latba, a nagy tarló leszántá- sa után még jó talajtömítés esetén is laza, helyenként üreges marad a föld, s ez a körülmény szintén sok hát­rányt jelent a kelésnél, to­vábbá a nedvesség tárolásá­nál egyetlen összefüggő egész. E betegség súlyosbodása nagyon gyakran inkább az életmód megváltoztatásával, mintsem gyógyszeres kezeléssel előzhető meg. — Úgy gondoljuk, hogy « röntgenvizsgálat jelentőségét a betegek is mindinkább fel­ismerik és szívesen állnak az ernyő elé. — Sokan akkor is elvárják a röntgenezést, amikor arra semmi szükség. Sajnos, egyes hivatalos rendelkezések szin­tén indokolatlanul gyakorivá teszik a gyermekek röntgene- zését. Igaz, az úgynevezett rutinvizsgálatoknál a sugár­adag igen kicsiny, mindössze 0,10—0,12 R-dózis; ám sok ki­csi sokra megy.. Ez az egyik oka annak, amiért egészség- ügyi kormányzatunk nem ta­karékoskodik a fotóanyaggal. Egy mellkas-röntgen filmje, például, hetven forintba ke­rül. Az átvilágítási idő csök­kentését az úgynevezett hát­térsugárzás erösbödése is in­dokolja. Az atomcsend egyez­mény előtti időből még sok szennyező anyag maradt a légkörben. Lám, így károsít békeidőben is a háborús hisz­együtt igen fontos az erköl­csi megbecsülés is. Rendel­kezés mondja ki, hogy azok a munkások, műszakiak, akik egy, vagy több újításukkal, illetve találmányukkal egy­millió forintot takarítanak meg, arany, 500 ezer forint­nál ezüst, 250 ezer forintnál pedig bronz-jelvénnyel lehet kitüntetni. Sőt az ilymódon megbecsült dolgozók, elnyer­hetik még a kiváló dolgozó oklevelet, illetve a jelvényt a vele járó egy, vagy két he­ti fizetéssel. Tapasztalataink szerint megyénkben az újítók számá­hoz és az elért eredmények­hez képest, kevesen része­sültek a kiváló újítói kitün­tetés különböző fokozatai­ban. A Salgótarjáni Bánya­gépgyárban egy ezüst, két bronz, az ÉMÁSZ-nál két bronz, az Ötvözetgyárban két arany és egy ezüstérmes újí­tó van. Az Acélárugyárban három év alatt hatan kapták meg az ezüst, 27-en pedig a bronzjelvényt. Kedvezőtle­nebb a helyzet, az egyébként jó újítási munkát végző Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt­nél: itt csak négy dolgozó kapott kiváló újító kitünte­tést. Mivel az újító-mozgalom lényegesen hozzájárult a technikai színvonal emelésé­Ötéves | az idén a Lumumba — Népek Barátsága Egyetem. Az év­forduló egyúttal az első vég­zett növendékek kibocsátásá­nak esztendeje is. Ezzel kap­csolatban Sz. V. Rumjancev, az egyetem rektora az aláb­biakat mondotta az egyetem­ről és első végzett növendé­keiről. — Minden egyetem életé­ben fontos esemény, amikor szárnyukra bocsátja hallga­tóit. A mi számunkra ez az esemény annál is jelentősebb, mert most első ízben került rá sor. 228 fiatal szakember kapott diplomát a világ min­den tájáról. — Az afrikai fiatal fejlő­dő országok 38 küldötte vé­téria..- Természetesen, amit csak lehet, megteszünk a su­gárzási ártalmadé, megelőzé­séért. A tarjáni rendelő pél­dául, immár olyan kiképzésű, hogy az orvoson kívül a szak- rendelés egyetlen dolgozóját sem éri sugárzás. — S a közeljövőben talán már a doktort sem.-. — Ennek érdekében végez­nek kísérleteket. Létezik olyan intézmény, amelyben az orvos nem a röntgenernyőn, hanem tv-emyőn vizsgálja a pácienst. A mi hivatásunk bi­zonyos kockázattal jár, ezt vállaltuk, vállaljuk. A bete­gek szempontjából sokkal na­gyobb jelentőségűek a plasz­tikus röntgen megvalósításá­ra irányuló, biztató kezdeti eredményeket felmutató kí­sérletek. Az NDK orvosai és mérnökei még ennél is meré­szebb elképzelés realizálásán fáradoznak: színes képet adó röntgenkészüléket kívánnak alkotni- Szeretném megérni, hogy dolgozhassam ilyen gép­pel. Segítségével többet te­hetnék a betegekért._ Az orvos alig észrevehetően a készülék felé pillant. Igen. várják a páciensek.-. További sikeres munkát, Bódi doktor! hez, adottságaink jobb ki­használásához, a termelé­kenység növeléséhez, szüksé­ges, hogy az eddiginél jobban gondoskodjunk az újítók, és munkamódszereik népszerű­sítéséről. A különböző formák kö­zül — tábla, fénykép, stb — legfontosabb a termelési ta­nácskozás. Itt mondják el a munkások a feladattervvel kapcsolatos véleményüket, hallgatják meg a műszakiak véleményét a legjelentősebb újításokról, azok eredményei­ről. Időközben azonban fel­merülhetnek vitás kérdésék is. Ezek megoldásában se­gítenek azok a társadalmi bizottságok, amelyek közre­működnek az újítómozgalom ellenőrzésében, a vitás kér­dések megoldásában. Jelen­leg a szakszervezeti újítási- és ésszerűsítési bizottságok­nak legtöbb gondot, nagy el­foglaltságot a panaszok ki­vizsgálása ad. 1964-ben 170 ügyben folytattak vizsgála­tot. Ennek 6orán, a tapasz­talatok birtokában felléptek az ellen, hogy a gazdaságveze­tők kellő indok nélkül visz- szautasítsák a dolgozók újí­tásait. Sokat tettek azért, hogy ne 25—30 újítást össze­gyűjtve és negyedévenként, hanem a rendeletnek megfe­lelően 30 napon belül, de legfeljebb 45 nap múlva döntsék el: jó, vagy nem, alkalmazható, vagy nem, s miért. Ahol a szép szó nem használt, ott bírósági eljá­rást kezdeményeztek. A nagyobb követelmények teljesítése, * jó elgondolások gezte el egyetemünk bonyo­lult és igen telített anyagát a különböző szaktudományok területén, s mint az állami vizsgabizottság által adott érdemjegyek mutatják, ezek a fiatalemberek jó felké­szültségű szakemberekként hagyják el a Lumumba Egye­tem falait. Hadd említsem meg néhányukat név szerint is. — Június 21-én rendkívül színvonalasan védte meg a kvantummechanika tárgykö­rében írott szakdolgozatát a nigériai Khaleb Nuankuo. J. Tórlockij professzor volt a vezető tanára, akinek irá- rtyításával olyan munkát ter­jesztett a vizsgabizottság elé. amely messze meghaladja egy egyetemi hallgató dolgo­zatának kereteit. — A ghanai James Emest Provancal, Nyikoláj Proszta- kov professzor vezetésével készítette el szakdolgozatát: „2,5-diametyl-4-benzil-piridin nyerése és szintézisei” cím­mel. Ghanai diákunk kitűnő és tehetséges kutatónak ígér­kezik, akinek diplomadolgo­zata ennek megfelelően igen jó minősítést kapott. — Külön szeretnék szólni a dahomey-i Augustin Aygbede Autegbeye szakdolgozatáról. Dahomey-i diákunk az egye­tem mezőgazdasági karának hallgatójaként a biokémia növénytani alkalmazásával foglalkozott, számos érdekes referátumot tartott a tudo­mányos diákkonferenciákon, s szakdolgozatának védésekor is alapos elméleti felkészült­ségről tett tanulságot. Az ál­lami vizsgabizottság tagjai egyöntetűen a legjobb ér­demjeggyel nyugtázták szak- dolgozatát, s a hallgatót to­vábbi tudományos munkára ajánlották. — Igen sok nevet említ­hetnénk még, számos afrikai diákunk van, aki kitűnő szak- dolgozatot írt. Adjari Darko, aki Ghánából jött egyete­münkre, ezt a diplomatervet választotta: „Tengeri naszá­dok motorépítése”. A mauri- tániai Koita Fodie hazája fővárosának eredeti rekonst­rukciós tervét dolgozta ki. A nigériai Shegeon Odunu- ga összehasonlító nyelvészeti kivitelezése az újitóktól is megköveteli szakmai isme­reteik bővítését. Ennek kap­csán több módszer alakult ki: van ahol céltanfolyamo­kat tartanak. Ide szívesen járnak el a munkások, mert rövid ideig tart. Hasznos­nak bizonyultak a szakmai vi­ták az egyes műszaki kérdé­sekről, mert ezek kötetlensé­ge egyúttal a tájékoztatás megvitatását is szolgálja. Egy másik közkedvelt, min­den megkötöttségtől mentes forma, az ankétok szervezése. Ezeken a tanácskozásokon a hazai és külföldi műszaki folyóiratokban megjelent na­gyobb jelentőségű újításokat ismertetik az előadók. A to­vábbképzésnek kedvelt for­mája, hogy az újítók szerve­zett állami oktatásban vesz­nek részt, közép-, vagy fel­sőfokon ismerkednek a ma­gasabb műszaki tudományok­kal, a fejlődő technikával, minek következtében ők a kezdeményezői, szorgalma­zói az új gyártmányok be­vezetésének is. Az előbb elmondottakból kiviláglik, hogy ahol nem szűkmarkúak, ahol erkölcsi­leg is elismerik az újítók te­vékenységét, foglalkoznak továbbképzésükkel, finomítják ezeknek módszereit, ott gyor­sabb a fejlődés, máshol vi­szont még mindig nem értet­ték meg a rendelkezés szel­lemét, igy az adott lehetősé­gekkel sem sárfárkodnak jól. Solymosi Imre (folytatjuk) tanulmányt írt a yoruba nyelv és az orosz nyelv ige­idő és mód rendszeréről. De a sort még tovább folytathat­nám. — Talán | még korai mérleget készíteni a Lumumba Egyetem első esztendejének munkájáról, bár kétségtelen, hogy jó fel­készültségű szakembereket ké­peztünk, akik állják a ver­senyt akár a többi szovjet, akár a nyugati egyetemeken végzett kollégáikkal. Erre vallanak a vizsgák eredmé­nyei is, márpedig a vizsgáz­tatók az adott szakterület legkiválóbb szovjet művelői voltak. Kitűnt, hogy a hall­gatók egytől egyig széleskö­rű mély elméleti tudásra, gya­korlati ismeretekre tettek szert, képesek az önálló ku­tató munkára, elméleti tevé­kenységre. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a most okle­velet kapott hallgatók többsé­ge egyúttal elnyerte a ma­giszteri címet is. — Most igen sok függ attól, hogy ezeket a fiatal szakem­bereket miként tudják majd hazájukban foglalkoztatni. Amennyiben szakterületükön állítják őket munkába, nyu­godtan kijelenthetjük: igen gyorsan beérnek a gyakorlati alkotó munkára, s képesek lesznek arra, hogy erejük­höz mérten hozzájáruljanak hazájuk fejlődéséhez. — A Lumumba Egyetemen egyébként jelenleg több mint háromezer hallgató és több mint száz aspiráns tanul. Két éven belül az egyetem eléri a maximális négyezres hallgatói és kétszázas aspiráns­létszámot. — öt esztendeje, amikor az egyetem megkezdte mű­ködését, a nyugati sajtó már eleve elparentálta. Az élet azonban szertefoszlatta azt a hiedelmet, hogy egy nemzet­közi egyetem nem működhet eredményesen, ötéves gyakor­latunk, éppen ellenkezőleg, azt bizonyítja, hogy a külön­böző országokból jött hallgatók igenis eredményesen ostro­molhatják a tudomány ma­gaslatait, még akkor is, ha különböző a politikai és val­lási meggyőződésük. mert egyesíti őket a béke és a ba­rátság eszméje. — Az egyetem | megnyitásakor a Szovjetunió azt a feladatot tűzte maga elé, hogy Ázsia. Afrika és Latin-Amerika fiainak és leányainak korszerű művelt­séget adjon, s képzett szak­embereket neveljen belőlük, akik eredményesen munkál­kodhatnak hazájuk sajátos körülményei között, a hazai igények és a nemzeti gazda­ságfejlesztési távlatok leg­messzebbmenő szem előtt tartásával. Már ma elmond­hatjuk, hogy ezt a feladatot sikeresen teljesítjük. Példát mutat Bánk Az árvízkárosultak megse­gítésére megalakult Bánkon is, mint a megye többi közsé­geiben. az akciobizottság. Először 2 500 forint értékű bé­lyeget kértek, de rövidesen kiderült, hogy ez az összeg meg sem közelíti az igénye­ket. A vásárolt bélyegek ösz- szege 5 210 forintra emelke­dett ebben a 665 lakosú kis községben. Még az öregek és a háztartásbeliek is részt Kér­tek, a közös áldozatvállalás­ból. A 72 éves Bakos András bácsi 260 forintos járul "kából 30 forintot jegyzett. Czene Istvánná háztartásbeli 100 fo­rint értékű bélyeget vett. Já­nosi Ferenc és felesége 100— 100 forintos belyeget vásárol* Több helyen sértődést oko­zott, hogy az ak ióbizottság ta*jaí nem keresték fel az idős, nyolcvan év körüli em­bereket, figyelembe véve szo­ciális körülményeiket. Dancg József Dr. Bódi László: érdemes orvos Holnap plasztikus, holnapután színes lesz a röntgen képesek továbbfejleszteni a technikát ii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents