Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-09 / 160. szám
4 NÓGRin 1965. július 9. péntek Baglyasaljai helyzetkép Gondok és örömök egy leendő kertvárosban A néhány esztendővel ezelőtt Baglyasalján megtartott végrehajtó , bizottsági ülés jegyzőkönyvébe lapoztunk bele, hogy nyomon követhessük : az ülésen hozott határozatokból mit valósított meg a tanács és mit nem. Baglyasalját a munkások tették nevezetessé. Salgótarján környékének egyik legrégibb munkástelepülése. Első lakói bányászok voltai. Később keveredtek a gyárimun- esolták. Üj kásokkal és földművesekkel, tártak £el Ennek ellenére a bányásztelepülés jellegét mindig megőrizte. Több bányája működött, megszakítás nélkül zörögtek a szénszállító csillék, zúgott a szénosztályozó. A felszabadulás előtti két évtizedben egyik jelentős központja volt az illegális mozgalomnak. Ez is magyarazA végrehajtó bizottság határozata alapján korszerűsítették az üzlethálózatot. Az élelmiszerüzletek mellett nyitottak hűsüzletet, egy cukrászdát. A közelmúltban fejeződött be Balyasalja legnagyobb gondjának, az ivóvíz-ellátásnak a megoldása. Ásott kutak szolgáltatták a vizet, amely részben a pataktól, részben a szennycsatornákból szennyeződött. A szennyezett kutakat kikap- víznyerő helyet a használható kutak vizét is egy gyűjtőmedencébe szivattyúzzák és innen csővezeték-rendszeren juttatják el a fogyasztókhoz. Többen a lakásba is bevezették a vízvezetéket. Mindezek természetesen egyáltalán nem jelentik azt, hogy Baglyasalja fejlesztése za, hogy az akkori uralkodó befejeződött, de még azt sem, osztály a támogatás helyett inkább az elnyomást, az üldözést szánta a baglyasiak- nak. Azonkívül olyan embereket telepített Baglyasra, akik kiszolgálói voltak a rendszernek. így aztán nagy különbséggel fejlődött Baglyasalja. Másfél kilométeren felépült az úgynevezett tiszti sor az akkori viszonyokhoz képest korszerű épületekkel, a munkáskolóniák pedig maradtak a fabarakokkal, a nyitott szennyvizes csatornákkal. Ami már megvalósulta. Ennek a különbségnek a megszüntetése hosszabb, de már megindult folyamat. A tanács azoknak, akik építkezni akartak, a bejárati völgy baloldalán házhelyeket osztott. A fekvésénél fogva is szép helyen, azóta kialakult egy hosszú kertes házak utcája. A régi tisztilakásokat munkásak vásárolták meg. Ezekhez a házakhoz is hosz- szú gyümölcsösök tartoznak, az utcára eső részen pedig virágos kertek pompáznak. A tanács határozata értelmében Baglyasalját autóbusz járattal kötötték össze Salgótarjánnal. Létesítettek a buszoknak egy körforgót, amelynek a közepét rövid időn belül parkírozzák és építenek rá egy várakozó helyiséget. hogy befejezés előtt áll. A vb helyszinen hozott határozatának egy elég jelentős része még nem valósult meg. A legégetőbb tennivalók Ezek közül legégetőbbek az út, a patak és a járda megépítése. Mindhárom szorosan összefügg Ugyanis amíg az út és a járda között folyó patak medrét nem építik meg, sem az utat, sem a járdát nem építhetik, pedig ez nagyon égető probléma. A patak alámossa az utat, amely megcsúszott, helyenként beomlott és a ránehezedő forgalmat nem bírja el. Hasonlóan mossa a patak a járda felé eső részt, amely egyúttal a lakóházak eleje is. A járda az alámosott fi51d mozgásától apróra töredezett. Veszélyezettek a házalapzatok is. Egy közepes erősségű vihar után a víz az előbb felsorolt pusztítás mellett ellepi a pincéket, lakószobákat is. teherbírású körforgalmú út megépítése. A baglyasi utat már ennek megfelelően kell megépíteni. Az illetékesektől nyert tájékoztatás szerint a tárgyalások folynak. Segítség, de későn Sokan a baglyasiak közül a tanács szemére vetik, hogy a nehézipari minisztérium néhány évvel ezelőtt — Baglyasalja múltjára való tekintettel — egymillió forintot adott útépítésre, amit nem használtak fel. Igaz, a nehézipari minisztérium adott egymillió forintot, de az év végén, novemberben és azzal a kikötéssel, ha január elsejéig nem használják fel a pénzt, visszavonják. Munkaerő, anyaghiány miatt nem tudták felhasználni. Ezért szemrehányás a tanácsot nem érheti. A legcélravezetőbb megoldás, ha a jelenlegi tárgyalások olyan eredményre vezetnek, hogy a távlati, városfejlesztési tervnek megfelelő út épüljön Baglyason. Ehhez azonban türelem kell, a munkában való fokozottabb sikerek, mert ez függvénye az ország gazdasági helyzetének is. BUGÁT PÁL Kezdeményezzen a tanács Ami szerepelt a vb-hatá- rozatban és megoldható is lett volna, az üzlethálózat észszerűbb területi elosztása. A több mint két kilométeres völgyben egy gócon vannak az üzletek. Az alvégről is, a felvégről is hosszú utat kell a vásárlóknak megtenni. Ez megoldható lenne és meg is kell oldani. A Brenz aljára vonatkozó határozat sem valósult • meg teljesen. A nyitott szennyvíz- csatornák lefedését sürgethegyekből lezúduló ^ék, amelyet a vb jogosnak is talált. Még nem teljesen oldották meg. Pedig a lakosság hajlandó társadalmi munkával is segíteni, csak a ta* nács kezdeményezze. Egy újjáépülő városban tével azon fáradozik, hogy a gonti_ Átkos örökségeez a gond megoldódjék. A két kell kijavítani. De megA tanács minden igyekezetei adat 14—16 millió forintot igényel. Azonban tudni kell, hogy Salgótarján húszéves távlati tervében szerepel Salgótarján — Baglyasalja — Kővár utca, Bartók Béla úti torkolattal egy nagy birkózunk 'véle. Üjjáépül Salgótarján és új lesz Baglyasalja is, amely a sokat- szenvedett üldöztetés, nélkülözés után a dolgozó emberek pompázó kertvárosává fejlődik. Bobál Gyula Száz évvel ezelőtt — 1865 július fhén halt meg Bugát Pál, az ismert orvostudós és kiváló nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevét ma már általában csak orvosi körökben ismerik, pedig polihisztor volt, az orvosi szaktudományon kívül főleg a magyar nyelv fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeket. A gyöngyösi születésű (1793) egyszerű parasztfiú — aki paraszti származását mindig büszkén, sőt némi gőggel emlegette — eszével és szorgalmával az orvosi katedráig küzdötte fel magát a Habsburg elnyomás, a feudális társadalmi rend idején. 1824-ben foglalta el Pesten a sebészeti tanszéket. Az izig- vérig magyar érzésű, nagytu- dáeú orvosprofesszor katedrájáról — bár ekkor a tanítás nyelve még német volt — magyarul szólt az ifjúsághoz, s a magyar orvosi műnyelv megteremtése is az ő nevéhez fűződik. Nyomtatásban megjelent műveinek a száma 25, mintegy 40 kötetben. Schedel (Toldy) Ferenccel megindította az Orvosi Tár című folyóiratot, majd megalapította a Természettudományi Társulatot, melynek ő volt első elnöke. Bugát Pál a szabadságharcban is tevékenyen részt 1793 - 1865 vett, s ezért jóidéig bujdosnia kellett, s természetben orvosi katedrájától is megfosztották. Ekkor kétszeres erővel fáradozott nyelvünk szépítésén, fejlesztésén, csiszolásán. Atérezte, hogy az idegen elnyomás elleni küzdelemben milyen jelentős szerep vár a nemzeti tudományokra, a magyar nyelvre, ö lett az ország legbuzgóbb nyelvújítója. Sok közhasználatú szó ered tőle. Ki gondolna már manapság arra, mikor ezeket a megszokott kifejezéseket hallja az orvos szájából: A műtét eredményes, a beteg hőmérséklete leszállt, mozgékony, kedélye, étvágya jó, idegei megnyugodtak stb., hogy elhangzott mondatunknak majdnem mindegyik szava százegynéhány évvel ezelőtt még ismeretlen volt a magyar nyelvben. Számos más, sokat hogy a magyar nyelv és nép testvértelen, páratlanul egyedülálló. Bugát bátran és büszkén vállalta a „halzsi- ros” atyafiságot akkor, amikor még szégyennek tartották és tűzzel-vassal tiltakoztak ellene. Szorgalmasan tanulmányozta a finn nyelvet és munkáiban — melyek sajnos, csak kéziratban maradtak — tudományosan is bebizonyította a két nyelv közötti rokonságot. Nemcsak nyelvtani egyezéseket sorol fel, hanem számos magyar szót is összevet a finnel, főleg olyanokat, amelyek a kezdetleges életkörölmények- re vonatkoznak, s így perdöntő bizonyítékául szolgálhatnak a két nyelv közti rokonságra. A finn nyelv tanulmányozásánál is nyelvünk gazdagítása volt a célja, hogy a finn nyelv mintájára olyan használt szavunkat is Bugát szavakat tud1on alkotni mint_ Palnak köszönhetjük, például: J ’ adag, elnök, földgömb, mirigy, higany, izom, sejt, ütér, visz- szár, nyomda vegytan, szíve, hajlama stb. Hasonló nemzeti gondolat irányította figyelmét eredetünk kérdése, a finnugor rokonság bebizonyítása felé. Eredetünk kérdése a múlt század első felében még vita tárgya volt. A többség a török rokonság mellett foglalt állást, vagy tetszetősebbnek tartották azt hangoztatni, ha azokat a közös alapnyelvből örököltük volna. Minden erejével nyelvünk fejlesztésén fáradt, mert meg volt győződve arról, hogy — „a nemzetek tökéletességének első mérpá'cáját nyelve gazdagsága teszi, mivel sok szónak sok eszme, a sok eszmének pedig sok tudomány felel meg.” Dr. Fazekas Istvánná Csibekeltetés — gondokkal Látogatás a szentkúti keltetőállomáson Forr, pezseg az élet a szentkút! keltetőállomás területén. Nemcsak a szokásos mindennapi munka folyik, hanem az asszonyok társadalmi munkában szurkot főznek. Az épület egyik szárnyán becsurgott az eső, s most a lapos tetőt ezzel újra szigetelik. A szabad katlan előtt gömbölyű arcú, bodros hajú asszonyka áll, nem látszik többnek harminc évesnél- Na ebben alaposan tévedtünk! Kornyék Istvánnak huszonegyéves lánya van, aki már egy esztendeje, hogy férjhez- ment. Homyákné friss hasábokat dobál a tűzre. ö az egyik legkiválóbb dolgozója a baromfikedte tő-állomásnak. — Nyolc éve vagyok itt — vallja —, és nagyon szeretem a munkámat. A lámpázás, tojásberakás, hőellenőrzés, csibeleszedés, pestis elleni vak- cinázás, mind a feladatkörömhöz tartozik, ősszel, amikor a keltetés szünetel, vérvételezésre járunk a Jászságba. Onnan kapjuk ugyanis a keltetéshez a tojásokat, s ezért ellenőrizzük a tyúkállo- mónydk egészségi állapotát— Nem nehéz ez a munka? — Elég fárasztó — válaszolja Homyákné, ám hallatszik a hangján, hogy az áltállá annyira kedveit munkakörre nem szívesen használja ezt a Jelzőt, — de szeretem és jól bírom. Fizetésemmel is elégedett vagyak. A prémiummal együtt kijön ezemégy- száz forintra. A munkahely meg mind jobb lesz. Amikor nyolc évvel ezelőtt idejöttem, még a patakban súroltuk a tálcákat. Most már víz is van, tavaly pedig átálltunk a keltetők villanyfűtésére. Nincs már petróleumszag, egészségtelen levegő a helyiségeinkben- Rövidesen még jobb lesz, mert zuhanyozót, öltözőhelyiségeket, pihenőszobát kapunk. Pongrácz Gézáné, a dré- gelypalánki Szondy Művelődési Otthon vezetője panasszal vezette be ismerkedésünket: — Nemrég, valamely ünnepi alkalomból kint járt nálunk egyik megyei elvtárs. Előadás után már indult is, csak men- községben kezdtem működéseiében szólott vissza, amint egy met, két esztendőt töltöttem műsoros hirdetményünkre akkor itt. De nem ez a lényeg, esett a tekintete: — látom, csupán bemutatkozónak gon- szórakozni szeretnek, de ki- doltam... No, az első évre het- váncsi vagyok, milyen a tar- vennégy ezer forint volt a be- talmi. a művelődési munka? tervezett költségvetési össze— Csípős volt a megjegyzés, gém, ezt hetvenhét ezer forosszul esett, megvallom, de rintra teljesítettem. Az idei nem volt időm felelni, elvihar- terv már nyolcvan ezer főzött az elvtárs. Ügy látszik, rint s ebből az első félévben mégsem érdekelhette túlságo- hatvanat sikerült bevenni, san. Nyilvánvaló, hogy az anyagi Magyarázatba kezdett: eredményességhez vonzó prog— Való igaz, hogy gyakran ramok kellettek; pénzt ezek és szívesen jönnek hozzánk a hoznak elsősorban, de a lét- legkitűnőbb: Kossuth-díjas, fenntartás biztosítása a tarÉrdemes és Kiváló Művészek, talmi nevelő munka érdekét — mert hálás közönség a pa- szolgálta. 1 .ki —, de ez igazán csak — Milyen művelődési, isme- i s mozzanata a munkánk retterjesztő formák között? c szének. Otthonunk élete — Vegyük talán elsőnek az nem puszta szórakozás, szíve- öntevékeny művészeti mozgal- sen elmondtam volna akkor, mat, szakköri életet, öntevé- hogy mi még? — ha lett vol- kény együtteseink két ágban, na: kinek. a színjátszásban és a népitánc— Mondja el most nekem ban tevékenykednek eredmé— unszolom. S Pongráczné — nyesen. A színjátszók, amel- úgy látom — csakugyan há- lett, hogy tájelőadásaikkal lás és örül, hogy beszélhet. anyagilag is hozzájárultak — Másfél éve vettem át az eredményeinkhez, eleven szakigazgatást — kezdi —, előtte köri életet teremtettek, klub- a honti termelőszövetkezetben szerű foglalkozásokon elemzik könyveltem. Persze, a műve munkájukat, bővítik szakmai lődési munkához közvetleneb' ismereteiket. Hasonló rendsze- kapcsolat fűzött. Annakidején, rességgel dolgoznak a táncor()an -e zmmelócléú élei a di^qeli oáz al f á n ? otthon ifjúsági klubélete is. A közös televíziózás mindennapos program, de ezen túlmenően rendszeresek a különféle tematikához fűződő vitaestek, irodalmi rendezvények, eredságával és a pedagógusokká az iskolával. Rájuk valóban számíthatunk. — És a KISZ? — Saját, belső gondjaival van elfoglalva. — És a termelőszövetkezet? eredmény. A tanfolyam első Segít-e legalább anyagilag? évét tizennyolc asszony és két Mennyi a szociális-kulturális férfi végezte el, négyes vizs- alapja? gaátlaggal. A heti három fog- — Nyolcvanötében lalkozás tematikája a község De azt mondják, kellett a termelési sajátosságaihoz iga- fűrdőépítésre. Most, első év. szellemi vetélkedők, például zodó, tehát az eper, a málna, hogy adtak ötezer-kétszáz fo- Madách életéről vagy sport a fekete ribizli, a bogyós nővé- rintot. Abból vettünk függő- témakörben az olimpiák tör- nyék termesztésének tudomá- nvöket véere Más szervekre nyos szakismereteire speciali- nem simíthatunk pedi| zálódik, de szó van az anyag- minden nemzeti, szocialista és ban az állattenyésztés, a nö- társadalmi ünnepből kivesszük vénytermesztés, a talajtan, a részünket, műsorokat adunk talajvédelem alapjairól is. A _ Milyen tervekkel készül tanfolyam sikerét jelzi, hogy nek a nyárra? ősztől már Honton is megin- — Most rendeztük meg a dítjuk a szakmunkásképzést, múlt évi, mohorai példa alap— Milyen támogatást kap a a járási ismeretterjesztő művelődési otthon mostani te- napokat, színjátszóink újabb vékenységéhez? bemutatóra és előadássorozatra készülnek, rendszeres, szí— Nehezen merem kimon- nes programú vasárnapi gyer- dani, hogy nagyon keveset. A mekfoglalkozásokat tartunk, művelődési bizottság, a társa- szeretnénk létrehozni férjem- dalmi bizottság rendszeresen mel egy magas színvonalú ülésezik ugyan, de a legtöbb úttörő zenekart s természete- szerv részéről alig, vagy egy- sen a nyáron is biztosítjuk a általán nem kapunk gyakorla- tartalmas ifjúsági klubéletet, ti segítséget. A körzeti felada- fokozzuk a könyvpropagandát, tok ellátása pedig többet ér- lehetőség szerint néhány kiálténetéről. Az ismeretterjesztés ményeire tér át: — Egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő területünk az egészségügy. Havi egy alőadást k a teli hónapokban, többek között a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmairól, egészségügyünk húsz éves fejlődéséről és előadásoroza- tunkkal eredményesen előkészítettük a községi véradó napot. Másik kedvelt sorozatunknak bizonyult a Szülők iskolája, amely főképp nevelésügyi kérdéseket elemzett a szülői munkaközösséggel közös szervezésben. — Amire mégis legbüszkébbek vagyunk, az a művelődési otthonban szervezett három- demelne és többet kívánna, lítást is szervezünk. éves mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam. Igaz, eredetileg körzeti méretben Nem akarok panaszkodni, de Ezeket akarta elmondani az az igazság: csak arra szá- Pongráczné a csípős szavú míthatunk, amit saját erőnk- megyei elvtársnak, ha annak akartuk megvalósítani, de kü- kel győzünk. Hogy igazságta- nem lett volna akkor oly nalönféle akadályok miatt közsémint tanítónő, éppen ebben a sok. Mozgalmas a művelődési günkre szűkült Mégis nagy lan ne legyek: jó a kapcsola- gyón sietős a dolga, tunk a határőrség parancsnok- (barna) A munkáikról és az eredményekről az állomás vezetője, Girtler István ad tájékoztatást: — Egész évi tervünk négy- zázhatezer csibe kikeltetése. Ebből március kilencediké óta eddig negyedmilliót teljesítettünk, tehát a tervezett mennyiség biztosítottnak látszik. Az idén a balassagyarmati keltetőállomás helyett is dolgozunk, ott ugyanis az ősszel végzik az évi kötelező 'karbantartást. — Honnan veszik a keltetéshez szükséges tojásokat? — Jászágó, Jászdózsa, Pusztamonostor és Jászkisér Községiekből. — Miért nem a megyéből? — Mert, sajnos itt senki sem foglalkozik olyan nagy méretekben a baromfitenyésztéssel, mint például Jászki- séren. Persze, mi is patronáljuk őket. Vetítettképes előadásokat tartunk náluk és minden termelő nevén nyilvántartási lapot vezetünk az dott tojások minőségéről. Tudatjuk velük a lámpázás eredményét és a kelésd százalékot. — A kelési százalék hogyan alakult? — Nagyon jó, átlagban nem egészen nyolcvannégy százalék. Ezt annak is köszönhetjük, hogy egyhetesnél régebbi tojást nem fogadunk el a termelőktől. — Mondjon gondokról is! valamit a — Egyetlen komoly problémánk — tér vissza G'rtler István a beszélgetésünk elején érintettekre —, hogy a kapacitásunk nincs kihasználva. Túlságosan sok szervhez tartozunk, így az elosztás nem egyenletes, nem tervszerű. Az értékesítést a Baromfi ipán Országos Vállalat végzi, s az csak annyi na>posbaromfit hajlandó keltetőállomásokkal keltetni, amennyire a fmsz-ek év elején, januárban és februárban egész évre leszerződnek Ennek következtében a főidényben kevés a napos- állat, a nyári hónapokban vi- saont sok. A lehetőségek tehát adottak, a munkaerők megbízhatóak. szorgalmasak, minden együtt van a jobb eredmények eléréséhez, csak éppen az nincs, aki jelenleg a csibéket átvennéKemény Erzsébet
