Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

2 ffOSifXtf t965.' JűTíu« SÍ? szombat Megakadályozni az atomfelfegyverzést Az NDK külügyminisztériuma szóvivőjének nyilatkozata Emst Otto Schwabe, az NDK külügyminisztériumá­nak szóvivője a minisztérium nemzetközi sajtóértekezletén f genfi 18-hatalmi leszerelési értekezlet megnyitása alkal­mából kifejtette az NDK kül­ügyminisztériumának állás­pontját. A többi között hangsúlyoz­ta, az NDK a múltban is fá­radozott azon, hogy erejéhez mérten támogassa a 18-hatal­mi leszerelési bizottság mun­káját. Az NDK híven békepo­litikájához, most is mindent elkövet, hogy hozzájáruljon a bizottság tárgyalásainak le­hető legsikeresebb lefolyásá­hoz. A külügyminiszitérium vé­leménye szerint tekintettel arra, hogy az amerikai, vala­mint a nyugatnémet imperia­lizmus agresszív tervei kiélez­ték a nemzetközi helyzetet, újabb erőfeszítést kell tenni a béke megvédésére és a né­pek biztonságának biztosí­tása érdekében. A béke és biztonság érdekei olyan intéz­kedéseket követelnek meg, amelyek megakadályozzák Nyugat-Németország atomfel­fegyverzését. Az NDK kor­mánya e tekintetben különbö­ző javaslatokat tett. A 18-na- talmi leszerelési bizottság tárgyalásainak újrafelvétele alkalmából az NDK megerő­síti következő javaslatait 1. Mindkét német állam lemond a magfegyverek gyár­tásáról, megszerzéséről és alkalmazásáról, valamint az azok feletti rendelkezési jog megszerzésének bármilyen for­májáról. 2. Meg kell szüntetni a fegyverkezést mindkét német államban; 3. Mindkét német államnak be kell lépnie egy atomfegy­vermentes övezetbe. Világgazdasági Híradó Végétért a LEMP 4. plénumának ülése BERLIN A Központi Statisztikai Hi­vatal most kiadott jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság ipari termelése az év első hat Hónapjában — az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva 6,7 száza­lékkal, a munka termelékeny­sége 6,4 százalékkal növeke- det. (TASZSZ) LONDON A nemzetközi búzatanács a napokban megtartott ülésén úgy döntött, hogy az 1962. évi egyezmény hatályát 1966. július 31-ig meghosszabbítják. (MTI) BERLIN A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 4. plénuma csütörtökön Gomulka zárszavával ért' vé- get­A LEMP Központi Bizottsá­gának első titkára kijelentet­te, hogy az ülésen elfogadott határozat a gazdaságtervezés­ben és irányításban eszköz- lendő módosítások főbb irány­zatait vázolja, és bizonyos fo­kig az új ötéves terv kezdetét jelenti. Hangsúlyozta, hogy a gaz­dasági mechanizmus további tökéletesítése szempontjából döntő jelentősége van az ex­porttermelés fejlesztésének és a külföldi piackutatásnak. Go­mulka aláhúzta, hogy a vál­toztatások eredményes megva­lósítása az emberek aktivitá­sától, elsősorban a vállalatok vezetőségétől függ. Gomulka végezetül meggyő­ződését fejezte ki, hogy mind a Központi Bizottság, mindpe- dig a párt és a gazdasági ad­minisztráció mindent elkövet, az elfogadott javaslatok mi­előbbi megvalósítása érdeké­Új kormány Ecuadorban A Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi kamarájának küldöttsége Li­banonban tartózkodik. A liba­noni körökben nagy érdeklő­dést tanúsítanak a Német Demokratikus Köztársasággal fennálló kereskedelmi kapcso­latok fejlesztése iránt. Ecuadorban az utóbbi he­tekben nagyszabású tömeg- tüntetések zajlottak le a ka­tonai junta politikája ellen, új kormány alakult. A kabi­net hét tagja polgári személy, egy pedig katona. A hatalmat voltaképpen továbbra is a katonai junta gyakorolja, amely azonban megrettenve a népi megmoz­dulás sodró lendületétől kicsit kénytelen volt „lazítani a gyeplőn”. A junta csütörtökön engedélyt adott arra, hogy 16 politikai száműzött visszatér­jen az országba. Quitoban sziabadonbocsátották a tünte­tések nyomán letartóztatott személyeket. A FEKETE HADSEREG in. Aki nem hitt a pokolban... Jelenleg majdnem 40 ezer jezsuita tevékenykedik a vi­lág különböző tájain, a kü­lönböző „provinciák’’-ban. Az évszázadok során megtanul­ták, hogyan kell boncnak öl­tözni Kínában ée rabszolgák­kal kereskedni Afrikában, mi­képpen kell gyónási titkokat politikai és pénzügyi célokra felhasználni. Mostanában a Jezsuiták azt tekintik legfon­tosabb feladatuknak, hogy a kor uralkodó áramlata, a szo­cializmus ellen küzdjenek, mégpedig úgy, hogy magukat is ,,szocialístá’”-nak mondják. A most generálissá választott Pedro Arrupe atya és — mondjuk — John L. Swain, a generálisi tisztre sokáig esé­lyesnek tartott kanadai szár­mazású jezsuita vezető között nyilvánvaló különbségek van­nak a helyzet megítélésében. A jelek azt mutatják, hogy a „spanyol vonal” hívei vissza­kívánják a világ számára az új középkort és nem minden­ben tetszenek nekik VI. Pál pápa megnyilatkozásai. A Swain atya vonalát követők mee hajlandók bizonyos en­gedményekre és azt vallják, hogy a „fehér pápát” akkor is követni kell, „ha nem látni egészen pontosan, hová is ve­zet”’. Abban azonban mind Arrupe, mind Swain, mind a „spanyol vonal”, mind az „angolszász vonal” képviselői egyek, hogy rettegnek a ki­zsákmányolástól mentes, az értelemtől vezetett világtól és egyek abban is, hogy a hala­dás erői éllen való küzdel­mükben szívesen alkalmazzák a megtévesztés módszerét. A jezsuita megtévesztés egyik nagymestere a párizsi „provincia” egyik vezetője, Calvez atya. A Jézus Társa­ságnak ez a kétségkívül te­hetséges és felkészült tagja 1200 oldalas könyvet írt Marx Károlyról, amelyben rokon- szenwel nyilatkozik a tudo­mányos szocializmus megala­pozójának jelleméről és több tételéről is. de csak azért, hogy annál hatékonyabban támadhassa a marxizmus alapvető tanításait. Calvez atya egyike azoknak a mar­xizmussal (ravaszul) szemben­álló tudósoknak, akik bedob­ták a köztudatba, hogy „a marxizmus központi problé­mája az elidegenedés” és — ügyes csűrés-csavarással — azt próbálják „megmagyaráz ni”, hogy az elidegenedés a szocializmus építésének is központi kérdése. A dogmatiz- mustól megszabadult, alkotó marxizmus visszaverte Calvez ügyeskedését, éppenűgy, mint a dialektika problémáival fog­lalkozó német jezsuita, Gustav Wetter szintén nagyon ügyes, egyes marxista kutatók hiá­nyosságait álnokul a tudo­mány szelleme ellen felhasz­náló támadását. Akik a kínai császár papucsát csókolgatták Kifinomult taktikával dol­gozik a franciaországi jezsui­ták egyik kutatócsoportja Vanves-ban is. A szovjet in­tézmények és gazdaság kér­déséivel foglalkoznak. Több dolgot látszólagosan megdi­csérnek, hogy aztán — ezen az erkölcsi alapon — olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek tetszetőseit, de dön­tőén hamisak. Rendkívül ra­vasz a módszere a francia Daniélou atyának is, aki an­nak az Origenus nevű egy­házatyának a rehabilitálását szorgalmazta, aki arról volt nevezetes, hogy nem hitt a pokolban. Daniélou — azok­nak a jezsuitáknak méltó mai utódja, akik a kínai császár papucsát csókolgatják, hogy engedélyt kapjanak „térítő” missziók szervezésére — eljár a párizei munkások gyűlései­re is, szidja a kapitalistákat, hogy aztán, például olyan kö­vetkeztetéseket vonjon le, hogy bár a tőkés rend rossz és a jövő kétségtelenül a munkás- osztályé, ám bízzuk a jobb világ eljövetelét a „felsőbb hatalmak”-ra .:. Marti neu atya az atombombát a sátán művének tartja. Hogy annak az emberi társadalomból való kivonását „a sátán egyetlen igazi ellenfelére” — Istenre bízzia. Loyolaí Ignatius annakide­jén lelke üdvösségét tette fel egy billiárd-partira, hogy egy párizsi diáktársának bebizo­nyítsa : Isten nem fogja, hagy­ni őt elkárhozni. A Loyolai billiárdozó ügyessége egy oda­adó, mindenre kész tanítvány jutalma. S ma is vannak ilyen ügyes billiárdozók a pá­rizsi jezsuiták között éppen- úgy. mint Japánban. Kana­dában, az Egyesült Államok­ban. Itt van — például _ J ohn Austin atya egy virgi­niai jezsuita kollégium pro­fesszora, aki arra specializálta magát, hogy bebizonyítsa: miért valósítják meg a nagy trösztök — a szocializmust. A jezsuitákat az évszáza­dok során oly spontán gyűlö- lef és megvetés vette körül, hogy megtanulták: miképpen A viliig közvéleménye aggódik Vietnam miatt Johnson beszédének visszhangja Az amerikaiak „inkább re- zignációval, mint lelkesedés­sel” fogadták Jonhson elnök bejelentését a vietnami be­avatkozás kiszélesítéséről — jeleriti a New York Times. A lap szerint a közvélemény egyetért azzal, hogy „ki kell állni a szabadság mellett”, viszont „bizonyos megütkö­zéssel fogadja azt, hogy en­nek legjobb útja: harcolni Vietnamban”. Egy amerikai közvélemény­kutató intézet szerint Johnson bejelentését kedvezően fogad­ta a lakosság egy órával a be­széd után — később azonban már másként nyilatkoztak az emberek. Az elnöki dön­tést támogató személyek ará­nya hat órával később 54 szá­zalékról 46 százalékra csök­kent, míg azok száma, akik „nem tudom”-mal válaszoltak az intézett telefonkörkérdésre 22 százalékról 43 százalékra nőtt. New Yorkban 400 ifjú tünte­tett az egyik sorozó hivatal előtt Vietnam háborúban való részvétele ellen. A tüntetők a hivatal előtt elégettek öt be­hívó cédulát. Az épület abla­kaiból több újonc kiáltott a tüntetőknek: „elkéstek, min­ket már besoroztak!” Maga az elnök mindent megtesz a kétkedők meggyő­zésére: fogadta az amerikai kormányzók minneapolisi értekezletének részvevőit és hosszasan magyarázta nekik vietnami politikáját. A meg­beszélés után Romney és Hat­field kormányzók, akik ko­rábban nem szavazták meg Johnson bejelentést támogató határozatát, kedvezőbben nyi­latkoztak az elnöki döntésről. Az elnök még amerikai női lapok tudósítóit is magához hívta és kijelentette nekik, hogy a vietnami válságban, úgymond „erőt merített,, azok­ból a hazafias levelekből, amelyeket a Vietnamban szol­ken mindig alkalmazkodni az adott körülményekhez és igyekeznek felvértezve lenni a belső ellenzékek ellen is. Magunkat csapnánk be, ha nem tudnánk, hogy a róm3i Szerrt Gergely Egyetemen, a Keleti Intézetben és a je­zsuita nevelés egyéb felleg­váraiban a „lélekidomárság” igen hatékony eszközeivel dolgoznak a Loyolai mai kö­vetői. És bár a „fehér pá­pák” és a Fekete Háctsereg viszonya a különböző Időpon­tokban különbözőképpen ala­kult» tudni kell azt is, hogy a római egyház a legküzdőképe- sebb, legtehetségesebb roham­csapata nagy hatással lehet a pápára is. Janssens atya — aki az elmúlt évtizedben is már beteg volt — meglehető­sen megbékélt XXIII. János békülékenyebb politikájával A jezsuiták vezető törzse azonban — hierarchia ide, hierarchia oda — nem követ­te őt ebben. S bár még nem lehet tudni Amipe atyának generálisként való megnyilat­kozásairól, a tény, hogy a jezsuita vezetők gyülekezete éppen őt választolttá meg ge­nerálisnak, eléggé hangosan szólt önmagáért is. A Fekete Hadsereg vesze­delmet jelent a népnek felsza­badulása és békéje szempont­jából. Erre nem odafigyelni nem lehet, de egyoldalú meg­ítélés volna az is, ha nem tudnánk, hogy a Jézus Társa­ság — s az egész egyház — az elmúlt évtizedekben sokat vesztett régi hatalmából, ere­jéből, befolyásolási lehetősé­geiből, s hogy hívő körökben is növekednek azok az erők, amelyek elhatárolják magu­kat a Fekete Hadsereg legen­dás engesztelhetetlenségétől és a középkorhoz való ragasz­kodást százfajta álarccal lep­lező, mindenfajta emberi er­kölcsnek gyökeresen ellent­mondó magatartásától. Lovag Antal VÉGE. gáló férfiak szülei és feleségei írtak neki. Őszintébb tájékoztatást A New York Herald Tribu­ne követeli, hogy az elnök tá­jékoztassa őszintébben Ame­rikát a vietnami helyzetről. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint amerikai katonai körökben elégedetle­nek a Johnson által Vietnam­ba küldött erősítés méretei­vel. A Pentagon, korábbi kér­déseinek megfelelően, a Dél- Vietnamban harcoló amerikai erők létszámát 150—200 ezer­re szeretné növelni. A világközvélemény aggo­dalommal értesült az amerikai katonai beavatkozás fokozá­sáról Vietnamban. U Thant ENSZ-főtitkár Johnson elnök hozzáintézett levelére válaszolva azt han­goztatta; hogy „összehangolt erőfeszítéseket kellene tenni, hogy minél hamarabb véget vessünk a további katonai tevékenységnek” Vietnamban. U Thant hangoztatta, hogy kész műiden rendelkezésre ál­ló eszközzel elősegíteni a viet­nami kérdés tárgyalásos ren­dezését. Az ENSZ-főtitkár csütörtökön az újságírók kér­désére válaszolva meglehető­sen lakonikusan nyilatkozott arról, vajon Johnson újabb kijelentései tárgyalási készsé­géről növelhetik-e a megegy- gyezés lehetőségeit. „Lehetsé­ges” — mondotta U Thant Wilson sajnálkozik Wilson angol miniszterel­nök csütörtökön az angol te­levízióban kijelentette, mély­ségesen sajnálja az amerikai csapatok vietnami létszámá­nak növelését. A televízió munkatársa megkérdezte, vé­leménye szerint Johnson he­lyesen cselekedett-e, amikor 50 ezer fővel növelte Viet­namban az amerikai haderőt? Wilson a következő óvatos mondattal válaszolt: „Ügy gondolom, hogy az ő nézőpont­jából és az általa kitűzött cé­lók szempontjából ez elkérül- hetetlen volt: én mélysége­Pénteken a jemeni főváros­ba érkezett Abdel Hakim Amer marsall, az EAK első elnökhelyettese, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese és Anvar Szadat, a nemzet­gyűlés elnöke. A vendégek találkoznak Szalal köztársasá­gi elnökkel és Hasszán al Amrival, a közelmúltban meg­alakult új kormány miniszter- elnökével. A TASZSZ jelen­tése szerint az egyiptomi és jemeni államférfiak megvitat­ják a jemeni köztársaság hon­sen sajnálom”. Wilson ezután megismételte azt a vélemé­nyét, hogy Vietnamban senki sem győzhet Johnson nyilatkozatát is­mertetve az Űj-Kína hírügy­nökség rámutat, hogy az el­nöki döntés „újabb súlyos lé­pés a vietnami agresszió ki- szélesítésére”. Az elnöknek tárgyalási készségét hangoztató szavairól szólva a hírügynök­ség megállapítja: „Johnson olajágat lengetett, hogy elte­relje a közvélemény figyel­mét a nagyobb háború felé tartó őrült rohanástól”. Az Unltá, az olasz kommu­nista párt lapja megállapít­ja: „Minél közelebb kerül az amerikai politika a kudarc­hoz, annál veszélyesebb. Johnson fenyegető, de aggo­dalmas beszédével a vietna­mi válság a dráma és kocká­zat eddig soha nem tapasz­talt fokát érte el. Az Egye­sült Államok olyan zsákutcá­ba jutott, amelyből csak ko­moly politikai ár ellenében jutnak ki és senki sem tud­ja, mikor lesz hajlandó Ameri­ka fizetni”. A VNA Észak-vietnami hír­ügynökség az amerikai döntést kommentálva rámutat, hogy az bizonyltja az agresszorok mind nagyobb zavarát. Az amerikai csapatok; amelyeket akkor küldenek Vietnamba, amikor dél-vietnami hadsereg a tel­jes szétzűllés állapotába jutott, a tűzbe repülő pillangókhoz hasonlítanak. Johnson szavai nem fedik tetteit A VNA hírügynökség Ismer­teti azt az interjút is, amelyet Ho Si Minn, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke adott kubai újságíróknak. „Johnson elnök szavai a bé- ktítárgyal ásókról senkit sem csapnak be, mivel szaval nem fedik tetteit. Míg nagy csinn- darattát csap a béketárgyalá- sökról, minden eszközzel fo­kozza tz agresszív háborút Dél-Vietnamban és kiterjeszti a romboló bombázásokat Észak-Vietnamban, védelmi problémáit és a for­radalmi vívmányok megvédé­sének kérdéseit. A MEN-hírügynökség je­lenti Kairóból: Az Al Akhbar című befolyásos napilap is­merteti Szalal jemeni köztár­sasági elnök nyilatkozatát, amely szerint a múlt hónap­ban összeesküvést lepleztek le Jemenben. A szíriai Baathis- ták által szőtt összeesküvés célja a köztársasági rendszeT megdöntése volt Felhívjuk a lakosság, vállalatok és intéz­mények figyelmét, hogy 1965. augusztus 1-től megnyílik írőgépszolgálafMitk Mindennemű gépelési munkát vállalunk, a lakosság részére azonnal, vállalatok részére rö­vid határidőre. Nógrád megyei Nyomdaipari V. Salgótarján, Petőfi u* I. Megrendelésfelvétel EAK-küIdöttség Jemenben

Next

/
Thumbnails
Contents