Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

1^6$ MHu* WÖGRÄO 3 Jelentés a megye 1965 I. félévi népgazdasági tervének teljesítéséről (tsiytatas az 1. oldatról.) beruházási keret szerződéssel Való lekötöttségé áltáléban megfelelő. Külföldről, vala­mint belföldről beszerzésre kerülő gépek késői szállítás®, valamint tervmódosítások miatt késik a hideghengermű, valamint az Acélárugyár energia ellátását megjavító beruházások befejezése. Programmódosítás vált szükségessé a Kistelek Vt| bányaüzem rekonst­rukciójánál, valamint a gyulai szénosztályozó be­ruházásánál Is. Mindkét beruházás kivitele­zésénél alacsony az 1. félév teljesítésé. A kommunális beruházások vi felezését kezdték meg, mini kenéséhez — a félév végén amennyit átadtak. Az erők egy-esy építményre mintegy szét forgácsol tsá ga miatt — 30 százalékkal kevesebb építő- mely nagymértékben hozzéjá* ipari munkáé jutott, mint egy rult a termelékenység csők- évvel korábban. ffftezógazdaság A medve kenyérgabona ve- csaknem 6ÓÖÖ hold szántót, téetertilete 1,6 százalékkal ke- több mint 10 ezer held rétet, vrsebb, mint egy évvel ko­rábban A párthatározatban előírtnál (90 százalék) alacso­nyabb (68,2 sZ-ázálék) a nágy- hózaffiú külföldi és fertőd! búza vetésaránya Is. A és mintegy 1000 hóid legelőt stíjtóttak. A megye szarvaimarha ál­lománya 6,8 százalékkal több, (nem egészen 47 ezer), sertés- állománya 0,8 százalékkal ke­párthatározat célkitű- vesebb (154 ezer). Az 1 félév zéséinek megfelelően, a biz- folyamán a megye termeloazo- tonságös lekarmányalapok vetkezet®! 36,6 százalékkal megteremtése érdekében az több szarvasmarhát és 19,6 ŐSZ! árpa vetésterületét 18.7, százalékkal több sertést állí­köztil tovább folyik a megyéi a kukoricáét 6,7 százalékkal tottak hízóba, mint egy évvel kórház építése, és á befejező munkákat végzik a művelő­dési ház építkezésénél iá. A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok a félév folya­mán több, mint 100 millió fo­rint értékű építési-szerelési munkát végeztek el, az éves tengik 40,6 százalékát. Az állami Építőipari Válla­lat I. féléves teljes saját ter­melési tervét csak 92,7, a Ta­nácsi Építőipari Vállalat pe­dig 81 százalékra teljesített*. Termelésük 12 millió forint­növelték. A késő! kitavaszodás és át azt követő gyakori esőzé­sek következtében a me­gyében 7484 ka'asz! ralis hold szántó maradt vetet­ten (62,4 százalékkal több. mint az előző évben) Az árvízkárok megyénkben korábban. A termelőszövetke­zetek már 1964 .évben teljesí­tették a párthatározat 1905-re megjelölt célját, mivel 1 ki­logramm sertéshúst átlag 4,5 kilogramm takarmányból állí­tottak elő és a sertések hizla­lóéi idejét 8—9 hónapra csök­kentették. K ereskedelem Az '1965. évi terv szerint az év folyamán 3,8 százalék­kal kell növelni a forgalmat. tál kevesebb, mint tervük begyei kiskereskedelmünk volt. Az építőipar termelékeny­sége nem egészen ló szá­zalékkal csökkent 1964. I. félévéhez viszonyítva. Nem teljesítette a párthatá­rozatokban megszabott célo­kat megyénk építőipara az építkezések koncentráltságá­nak javításánál sem. A válla­latok a félév folyamán több. mint háromszor annyi 100 ezer forint feletti munka ki­forgalma a félév folyamán 4,5 százalékkal nőtt .némileg ala­csonyabb készletekkel. A decemberi párthatározat az 1965. évi népgazdasági terv egyik legfontosabb feladatként a rendelkezésre álló árukész­letek fokozott hasznosítását írta elő. A félév folyamán végre­hajtott készlet rendezés, il­letve leértékelés — és az ezzel összefüggő kiárusítá­sok — nagyban hozzájá­rultak a kereskedelem forgalmának növeléséhez. A kiárusítás és leértékelés együttes árengedményeit ala- pulvéve a lakosság mintegy 15 millió forinttal olcsóbban vásárolhatott ruházati és ipar­cikket. A kiárusításba és le­értékelésbe bevont cikkek készletösszege kereken 36 mil­lió forint volt, az 1965. már­cius 31-i megyei iparcikk készlet mintegy 17 százaléka. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága r Evenként két és félmillió tiszta nyereség Jól sikerült a házasság Annak idején, hírt adtunk kétkedőén fogadókat igazolták keresztül már tiszta nyereség- árról, hogy a szomszédos Ki- volna. Örömük korai volt, hí- ként jön össze majd az évi rály és Margit-táró egybekelt. szén már márciusban meg- 2 és fél millió forint. Frigyüket nem az anyakönyv- szűntek ezek az átmeneti gon- Az egyesítés tehát sikerült, vezető előtt, hanem a Nógrádi dók, és áprilistól zavartalan az első három hónap ered- Szénbányászati Trösztnél a két fogyasztó szénellátása, ményei ékesen bizonyítják szentesítették az év első ne­gyedében. A szülők a Nógrádi , létszámból 15 fő szabá­szén bányásza ti Tröszt üzem- kevesebb a tervezett­gazdasági és üzemszervezési P®» mert a három szellőz­ezt. B. J. Együtt az emberekkel — kint a helyszínen Hogyan aegíti a gabonabetakarítást a salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztálya Azt mondja Gecse László, a dául más szövetkezetbe küld- beszélik a tapasztalatokat, a járási tanács mezőgazdasági ték az aratógépet, mert az legsürgősebb tennivalókat, osztályvezetője: ezen a nyáron erőien megdőlt gabonában kéthetenként pedig az opera- több mint 11 ezer holdon érik nem tudott haladni. Gyako- tív bizottság tagjait tájékoz- kásza alá a gabona a közös rí az aratógépék, kombájnok tátják az aratási munka me- gazdaságok határában. Annak- alkatrészeinek kopása, tőré- netéről, a gondokról, a bajok- idején úgy tervezték, a terülei se A gabona gyors betaka- ról. Ezek a tanácskozások több mint feléről aratógépek, rítása érdekében csaknem azonban csak akkor hatévi- kom bajnok takarítják majd le valamennyi termelőszövetke- sak igazán, ha a mezőgazda- a termést. zetben felkészültek a kézi sági osztályon dolgozó szak­aratásra. A karancskeszi sző- emberek ismerik a valóságos A megye legészakibb részén vetkezetben 840 hold gabo- helyzetet, sokat tartózkodnak gazdálkodó termélőszövetke- na betakarításáról kell gon- zetekben azonban minden év- doekodm. Eredetileg 180 ho­ben későbben érik a gabona, dat készültek vágni a kézi A balassagyarmati járás hó- kaszások. Az időjárás azon- mokjain, a pásztói földeken ban közbeszólt, s most a szö­már javában aratnak, amikor vetkezet vezetői már 340 a salgótarjáni járásban dől- hold gabona aratására szer- gözhi kezdenek a gépek, mun- veznek, nagy üggyel-bajjal kához látnak a gabonafölde- kézi kaszásokat, ken a szövetkezeti tagok. A kinn a szövetkezetekben. A salgótarjáni járásban azt a gyakorlatot valósították meg, hogy az apparátusban te­vékenykedő szakemberek a hét nagyrészét kinn töltik a gazdaságokban Az úgyneve­zett tűzoltó munkát, azt, hogy csak éppen bepillantanak a t szövetkezeti iroda ajtaján, » Aratnak vasárnap is máris tovább állnak, jobb, hasznosabb módszer váltotta Az mindenképpen elisme- fel. A legsürgősebb tenniva­rést érdemel, hogy a járási lókat a szövetkezeti vezetők- tanács mezőgazdasági osztá- kel, tagokkal beszélik meg. lya, a községi tanácsok, a Azoktól a szövetkezetektől, termelőszövetkezetek vezetői- ahol gondok jelentkeznek a vei együtt aratási napot gabonabetakarításban, nem szervezett a múlt vasárnap- sajnálnak két-három napot ra. Az aratógépek mellett sem, hogy segítsenek a gépek, kézi kaszások ezrei vágták a a kézi kaszások munkájának a Ke- rendet. Az aratóbrigádokban megszervezésében. A mezőgaz- mesfe' sokszáz ipari munkás, bá- dasági osztóin a 13_59.es te­Ä,idd0S“. TTmT« *»« Kisterenyei Gépállomás negyvenhat aratógépe és a kilenc kombájn már mind megindult. Tíz aratógépet „vetettek be” a szövetkeze­tek is. Szükség van a kézi kaszára A munka a sok eső, e ké­sei érés ellenére is lelő ütemben halad a járás termelőszövetkezeinél. Há­^ét^rSr62" betakarították: g*“* **■" Allandó ü*mle*t tárta­Cereden, Kazáron, Szilaspo- . a nak- * * segítséget kérő sző­“ÄS? lefjobbam^meg- r6*“** ^len al­A* xwszervező községi tanácsok- balommal sem csöngettek ' munkához S nak járó 500, 400> sietve hiába, gépből ia munkához látott 300 £oríntot) a sziiaspogonyi, a karancslapújtői és a mát- Sök a innivaló ezekben a gaSibaS ^íntMők, lóit rifDeÄLIt * SalgÓtarjáni já~ gatok szállítják a gabonáké- ^eíykStek^ kOZOS gazdasagaiban. Gé­véket a cséplőgéphez. Né- karíJ ^ ^ kas2ások a hány gazdaságban ismeretes homokterenyei a mátramind- rendet> ho^ mielőbb biztos s2enti & a nagybátonyi tana- he]^e mentsék a gazdag tér­őszi’ árpa holdanként! hoza- vasárnao A munka azonban ^•Nagybátcmyban IS mázsa pesül *a hatar a saigóta^ csak akk°r ‘^inthető befeje- átlagtermést adtak az árpa- járás termelőszövetkezetei- zettnek’ ha a azaln*t * beta- loldek' ben. A járási tanács, a köz- karítják a földekről és a tar­Az, hogy szinte naponta ségi tanácsok, a termelőszö- ló helyér friss szántás foglal- kiadós eső áztatja a határt, vetkezetek, traktorosok, sző- ja »1 Ar aratásai hátráltatja a munka menetét, vetkezeti tagok, ipari mun- 1* u.V* aratással azonban Baranyi Bertalan, a Kistere- kások, bányászok ezreit moz- nem haiad Párhuzamosan a nyei Gépállomás igazgatója, gósítják újra. A karancske- szalmabetakarítás és a mély- rriár bizonyos tapasztalattal a fizi szövetkezetben a gazdaság szántás. A tervek szerint 8700 háta mögött mondja, az fölött a járási KISZ-bizottság holdon végeznek nyári mélv- ázott, kuszáit gabonában vállalt védnökséget, mintegy R7.éntá.t _ . aligha alakulnak megfelelően 70—80 fiatal arat, csomózza, s ‘ £ szövetkezetek. Eb­hordja majd a cséplőgéphez a hol azonban mindössze 500 búzát. Azokat a községi tana- holdat szántottak meg eddig, csókát, amelyek a legeredmé- a másodnövényeket 317 hol­az aratógépek és kombájnok teljesítményei. Zabarról pél­csoportja, valamint a Zagyva! tető kezelőre egyelőre még UJVOVi UO, V OiUHHU c u *—• «— , , , , , Bányaüzem vezetői természe- “dksés ^an; de ls évef“te tesen már korábban elhatá- 630 ezer formt a bermegtaka- rozták ezt a házasitást. Ahogy fitás. Számos állóeszköz fe­sz életben történni szokott, ^legesse vált amelyek egy úgy volt itt is. Minden há- ré^ kisejejteztek, más ré- zasság jól indul, de mi lesz helyeken haszno­azután0 sithaljak. Ez évente csaknem Voltak, akik egyengették az 100 ezer £orint megtakarítást utat. Kiszámították például, hogy ez az egyesülés ha létre­jön, jelentős megtakarítást eredményez a népgazdaság­nak. Miből? Felszabadul a jelent a népgazdaságnak. Gaz­daságosabb lett a szén- és meddőszállítás, ami óvatos számítás szerint is évi 147 ezer forint megtakarítást HŰK. iviii/uii ÍC1ÍMWIUU. « pmlmÁnvM szállító személyzetből 18 fő, ereamenyez. ami 332 ezer forint bérmegta- a koncentráció természetes, karitás évente. Felszabadul amint a házasságot általában számos állóeszköz, csökken a követő lagzi Is, pénzbe kerül, szén és meddő szállítási költ- Mlt áldoznak rá, és mit hoz sége satöbbi. Sok minden a a „menyasszonytánc”? Ez jo- házasság mellett szólt. Ám gQg kérdés. Végeredményben ahogy az életben, itt is voltak e2 határozza meg, hogy le- különféle tanácsadók, akik gyen, vagy ne legyen. Bizony először idegenkedtek ettől a dt is beruházásra volt szűk* gondolattól, ellene beszéltek. ség. Most már nehéz lenne Elteltek a „mézeshetek” és a pontosan megállapítani, hogy három hónapos tényszámok mi aZ) am;t egyébként is el alapján legutóbb azt vizsgál- kellett volna készíteni, és mi ták: hogyan váltak be az elő* az> amire csak a koncentrá- zetes remények. ció érdekében volt szükség. Márciusban, amikor az ez az összeg 6 és fél, 7 mii­egyesített Margit és Király- üó forintot tesz ki. Ez tehát tárók teljes termelése a Zagy- egyesítés költsége, vai rakodóra került, voltak átmeneti zavarok a vízválasz­tói Erőmű és az Acélárugyár szénellátásában. Ez abból adó­dott, hogy Vecseklő és Szék- völgy bányák nem teljesítet­ték tervüket. Romlott a szék­völgyi szén minősége. Az Acélárugyárban viszont nem A menyasszonytánc? Évi 2 és fél millió forint megta­karítás. Érdemes volt-e akkor a két üzem egyesítése? Nem újkeletű ez a kérdés és még ma Is sok embert foglalkoz­tat. A válasz egyértelmű. Igen, érdemes volt. Három év alatt volt annyi tartalék, hogy ezt a megtakarításokból megtérül az átmeneti állapotot átvé- ez a teljes beruházási összeg, szelhették volna. A zagyvái amelyet a korszerű f.zállítóvá- rakodó sem volt felkészítve gatra és egyéb átépítésekre arra. hogy onnan rendszeresen fordítottak. A bánya élettar- szállítsanak vissza szenet az tama azonban nem három, Acélárugyár számára. Ezek a hanem legkevesebb 12 év, ami tények mintha a házasságot azt jelenti, hogy kilenc éven Szorgalmas munka — jó eredmény Drégelypalánkon Kitűnően sikerült a gyű- aratással nincs gondjuk a mölcsszezon a drégelypalánkl drégelypalánki vezetőknek, termelőszövetkezetben, annak mert erre a területre 80 arató­ellenére, hogy a csapadékos pár jelentkezett. A változé- Időjárás ezt a gazdaságot sem kony időjárásra tekintettel kímélte meg. A palánkiak úgy szervezik a munkát a kö- túlteljesítették a gyümölcs- zös gazdaságban, hogy egyldő­exportot, ugyanakkor Jelentős ben több munkafolyamatot is mennyiségű szamócát és mái- végezzenek. A learatott terü- nát szállítottak belföldi to- letre hordják a szervestrá- gyasztásra is. Érdemes meg- gyát, tarlót hántanak és szán­említeni, hogy szamócából 14, tanak. A gépek egy része és málnából pedig hat vagonnal a fogatok pedig a szén behor- exportált a kitűnő közös gaz- dósánál segítenek. Mivel 700 daság. Az idén már három va- hold rétet öntött el az Ipoly gon feketeribtzli is termett az — már másodszor —, teljesen űj telepítésű gyümölcsösben, megsemmisítve a réti takar- - . - . .... _ mányt, a lehető legnagyobb Lassan befejeződik a gyű- területen vetnek másodnövé- mölcsszezon Drégelypalankcm, ket h valamelyest pó- azonban a tagok továbbra is tolják: a kiesést szorgalmasan dolgoznak. A A féléves tervfelmérés ada- gyürnölcsszedéssel egyldoben Ui azt bizonyítjáki hogy Dré. rendben elvégezték a nö- geiypaiánkon az árvíz okozta vényápolást és hozzálátták az csaknem egymillió forint kár aratáshoz. Bár a termelőszö- ellenére is megvan a munka. vetkezet létszámához vlszo- egygég tervezett értéke. A jó ny*va nem nagy a kapásnö- gyümölcstermés — hiszen a vények területe, rendkívül szamóca és a málna mintegv pontos szervezésre volt szűk- hetven szazalékban bef0lyá­?2Sl h0g^ minder soija a munkaegység értékét időben elvégezzenek. Az ara- _ kjegyenlíti az eddigi vesz- tás jó lebonyolításában vala- teségeket. A vezetők számítá- mit segített az **• h°gy a ga- sa szerint túlteljesítés várha- bonák érését késleltette az tó egyes növényféleségekből és esős idő. így a munkacsúcs az állattenyésztésből is. Eset­ideje kitolódott. leg a dohánynál számítanak Az őszi árpát és a rozsot némi jövedelem kiesésre. Min- már learatták a palánkiak. denesetre a drégelypalánkiak ■Tói halad a búza aratása is. helyzete azt bizonyítja, hogy A munkák legnagyobb részét ilyen rendkívüli évben is ie- gépekkel végzik. A 620 hold hét jól gazdálkodni, ha szor- kalászosból csak száz holdat galom és törekvés párosul a kell kézzel aratniuk. A kézi célkitűzésekkel. nyesebben tevékenykednek a dón vették földbe. munka megszervezésében, nyolcszáz, hatszáz, ötszáz, 11- Pihenésre nincs most idő, letve négyszáz forint jutalom- hiszen a járásban úgy terve- 311 szes zik, hogy augusztus végéig va­A to to ^amennyi szövetkezet határá- A 13-5» ban elnémulnak a cséplőgé- állandó Ügyeletet tart pék, befejezik a gabonabe­takarítást A járási tanács mezőgazda­sági osztályán hetente meg- Vincze Islvánné <yi íLaqjplxátam^i Qy^jtniEkkaM^atáiz Nogybátony bányaváros művelődési háza sok tekintet­ben valóságos paradicsoma a gyermekeknek. A művelődési hás komoly gondot fordít a kicsinyek hasznos foglalkozta­tására, képzésére. A szabadpolcos kölcsönző szomszédságában a művelő­dési ház olvasószobát rendezett be. A barátságos, otthonos helyiségben folyóiratok, képeslapok, társasjátékok szolgál­ják a változatos igényt. A gyermekkönyvtár keretében könybarátok szakköre segíti a fiatalo fejlődésit Képünkön a gyermekkönyvtár életéből mozzanatot mutatunk be egy

Next

/
Thumbnails
Contents