Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

■ 2 Nöfii* Ä n T9Í5. fűTttrs '4.' vasárnap! Ä Serbs Tite útjáról Belgrad, (MTI): szabadságharcosok visszaütnek Saigonban betiltottak egy napilapot Egy hét a világpolitikában Kommentárban méltatja Tito Szovjetunióban tett lá­togatását, Jugoszlávia és a Szovjetunió gyümölcsöző együttműködését a Borba. — Tito elnök Moszkvában gyümölcsöző tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió ve­zetőivel — mutat rá a lap, majd hangoztatja: — Jugosz­lávia közvéleménye örömmel fogadta a hírt, hogy hamaro­san viszonozhatja azt a ven­dégszeretetet, amelyet a a szovjet nép tanúsított Tito elnök iránt és Jugoszláviában üdvözölheti a Szovjetunió legfelső kormány- és pártve­zetőit — Leonyid Brezsnye- vet, Anasztasz Mikojant, Alekszej Koszigint. Az, hogy a szovjet vezetők elfogadtak a meghívást, arra mutat — hangoztatja a Borba —, hogy mindkét fél nagyra értékeli a kölcsönös kapcsolatok el­mélyítésében eddig elért ered­ményeket és kész arra, hogy a jövőben is folytassa a leg­felső szintű szovjet-jugoszláv véleménycsere hasznos gya­korlatát A két ország együttműkö­dése kölcsönös érdekeken alapul, s a béke, a demokrá­cia és a szocializmus ügyét szolgálja — hangsúlyozza be­fejezésül a Borba. Közép-Amerikai Védelmi Tanács Guatemala város (AFP). Guatemala, Salvador, Hon­duras és Nicaragua pénteken katonai tömb létrehozásában állapodott meg. A szövetség célja „az esetleges kommunis­ta agresszió” elleni harc. Az új szerv neve: Közép- Amerikai Védelmi Tanács. A tanács a közép-amerikai álla­mok szervezetének része- A védelmi tanács elnöke az 1965—66-os évre Marco Aure- lio Zacapa, Salvador hadügy­minisztere. Costa Rica és Panama nem tagja a szövetségnek, de a védelmi tanács létrehozásáról szóló okmány hangoztatja, hogy a „kapuk nyitva állnak” e két ország előtt is. Délvietnami szabadsághar­cosok szombaton hajnalban aknákkal lőtték a Saigon­tól 130 kilométerrel délre lé­vő Can Tho amerikai légitá­maszpontot. Az amerikai parancsnok­ság Skyraider vad ász bom­bázókat vetett be a par­tizánok ellen, akik ekkor visszahúzódtak, de néhány órával később az el­ső támadás színhelyének kö­zelében újból több aknát lőt­tek ki a repülőtérre. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának össze­kötő bizottsága tiltakozott a nemzetközi ellenőrző bizott­ságnál a pénteken a Hanoitól 64 kilométerre fekvő Nam Dinh és Dien Bien Phu kör­zetei ellen végrehajtott ame­rikai repülőtámadások miatt. A Saigon-Gia Dinh körze­tében működő DNFF-erők parancsnoksága figyelmezte­tést Intézett a délvietnami és külföldi állampolgárokhoz, kerüljék az amerikaiak tár­saságát és olyan nyilvános he­lyek felkeresését, ahol na­gyobb számban tartózkodnak amerikaiak, minthogy a szabadságharcosok a jövőben fokozni kívánják megtorló akcióikat az amerikai agresszorok el­len. A saigoni kormány Öt nap­ra betiltotta az angolnyelvű Saigon Post napilap megje­lenését. Az angolnyelvű lap elleni intézkedést a hatóságok azzal indokolták, hogy szer­kesztősége megsértette a cen­zúra-rendelkezéseket és „eltúlozta a Da Nang-i amerikai légitámadás el­len intézett Vietcong-tá- tnadás jelentőségét”. A lapot elsősorban a Saigon­ban szolgálatot teljesítő ame­rikai katonák olvassák. Algériában ma ünnepük a függetlenség harmadik évfordulóját Még mindig nincs hivatalos kormány A két héttel ezelőtt bekö­vetkezett algíri konmányválto- zást követő tüntetések telje­sen megszűntek, egy hét óta teljes a nyugalom, — írja az AFP. Esténként a főváros utcáin katonai őrjáratok cir­kálnak, a külvárosokban to­vábbra is ellenőrzik a gépko­csikat, de ez mér inkább csak szokásos gyakorlat, mint biztonsági intézkedés. Algériában vasárnap ün­nepük az ország függetlenné válásának harmadik évfordu­lóját. Megfigyelők szerint az ünnepségeket viszony­lag szűk keretek között akarják lebonyolítani, hogy elkerüljék az eset­leges tüntetéseket Ben Bella mellett. Az évforduló programját ed­dig nem hozták nyilvánosság­ra, csak az bizonyos, hogy diákok és ifjúsági mozgalmak tagjai díszfel vonulást tarta­nak az algíri stadionban- Egyes hírek szerint feltehető, hogy a függet­lenségi évforduló alkal­mával kerül sor az új kormány bemutatkozására. Burgiba tunéziai elnök in­terjút adott amerikai és tö­rök újságíróknak. A többi között kifejezte azt a véle­ményét, hogy az új algériai rendszer szilárd alapokon nyugszik, az algériai nép nagy részének rokonszenvét élvezi. Kijelentette, sajnálattal érte­sült a brit nemzetkozösséghez tartozó 9 aifrikai ország állási- foglalásáról, tudniillik arról, hogy nem ismeri el az új al­gíri rendszert. Ezt az állás­foglalást negatívnak minősí­tette. Illetékes algíri körök sze­rint a forradalmi tanácsnak nem okozott különösebb iz­galmat a 9 afrikai ország el­határozása. Említett körökben hozzáteszik, közismert a kor­mány erre vonatkozó vélemé­nye: a világ 1962-ben, a füg­getlenség kivívásakor az országot ismerte el és nem annak kormányát, nincs tehát szükség újabb el­ismerésre vagy az elismerés megerősítésére­Dominikában hamarosan létrejöhet a megegyezés Ki felel m Santo Domingo (Reuter). A dominikai fővárosban folytatódnak a tárgyalások az AÄSZ bizottsága és a szem­benálló fedek között. A meg­figyelők szerint — közük a nyugati hírügynökségek — hamarosan létrejöhet a meg­egyezés. Jelenleg több olyan sze­mélyt emlegetnek, aki egy ideiglenes kormány élére ke­rülhet. Az AFP szerint az egyik jelölt Gartda Godoy, g a jelöltek közül az aki Bosch külügyminisztere volt, jelenleg pedig egy domi­nikai dohányvállalat alelnö- ke, a másik pedig Antonio Guzman, Bosch kormányának volt földművelésügyi minisz­tere. Számításba jön ezenkívül Juan Santoni építész, Luis Julian Perez ügyvéd, Félix Goioo gazdag orvos és Álba de Moya ügyvéd is- Az AP jelentése szerint az Amerika-közi bizottság leg- frisebb jelöltje Goico volt. Az USA~nak ? alkotmányos erők állítólag hajlandók beleegyezni jelölé­sébe, s személye elfogadható a katonai junta számára is. Pénteken Santo Domingo- ban nyugodt volt a helyzet Ugyanakkor a hírügynökségek jelentése szerint a hazafiak 40 főnyi csoportja Ramon Santana helységben megtá­madta az imbertista rendőr­őrsöt. A tűzharcban két rend­őr meghalt: a támadók fegy­vereket zsákmányoltak. A SZÁZAD NEVEZETES bűnügyei rPiíüiv Qsfo án : S-zabé JlújzíÁ' írók 109. És ekkor ismét felállt az ügyész, hogy elmondja dörge­delmes vádbeszédjét Ez a vádbeszéd ma már szinte történelmi dokumentum, hi­szen olyan könyvet „vádolt”, amely nemcsak ma jelenik meg újabb és újabb kiadások­ban, hanem a maga korában, a felszabadulás előtt is több kiadást megért. Éppen ezért, részletesen idézzük dr. Ta- mássy László királyi ügyész vádbeszédét, amelyet a Féja- perben mondott el a Viharsa­rok ellen. „— Annak a könyvsorozat­nak élén, amelyben vádlott munkája megjelent, a követ­kező olvasható: „Az Athenaeum felkérésére tíz kitűnő fiatal író és szo- ciográfus vállalta a feladatot, hogy bejárja az országot és tíz kötetben a magyarság életének s e súlyos élet nagy problémáinak hű képét tárja a művelt olvasók elé. E kö­tetekben meglepve döbbe­nünk rá, hogy országunkat és népünket, a magyar tájat és embert, a magyar múltat és elsősorban a leplezetlen ma­gyar mát kevésbé ismerjük, a törvényszék mint Afrika sivatagjait, Ázsia hegy óriásait vagy Dél- Amerika őserdeit. A munka, amit tíz író vállalt, kalandos es hősi expedíció, és a mun­ka eredménye egy közvetlen közelünkben levő ismeretlen világ: Magyarország felfede­zése,” — A magam részéről szük­ségét érzem annak, hogy a vádlott munkáját e bevezetés keretébe állítsam, hogy tisz­tában legyünk azzal, hogy mi­lyen vállakózás szülötte e munka, hogy érthetővé váljon a tendencia és a tartalom, amely inkriminálva van. Va­lóban, Féja Géza megfelelt a kiadói várakozásnak. Felfe­dezte Magyarország egy részét úgy, akrácsak Afrika sivata­gait, vagy Dél-Amerika ős­erdeit fedezte volna feL Mint felfedezőnek, vagy mint magát nevezi: leleple- zőnek, újabb ismeretlent és meglepőt kellett szállítania és szállított is, azt, amit ki­adója tőle várt, és amit ki­adója megfizetett. Nyilván­valóvá válik így a vádlott lelki beállítottsága és nyilván­valóvá úrgyűlölete. Szállítot­ta az egzotikumot és a bor­előtt zalmakat. Ez a munka két­ségtelenül sikert ért el, hi­szen dacolva minden bűnvá­di eljárással, immár a harma­dik kiadás jelent meg belőle. Lehetséges, hogy ez a munka vádlott írói pályáján is sikert jelent, de nem a nemzet előtt, hanem csak az előtt a réteg előtt, amely a szociális kér­dések komplexumából csak a részleteket veszi ki és a szo­ciális igazságtalanságok és aránytalanságok minden ódiumát a történelmi osztá­lyokra rója. De a szép si­kerek mellett mennyi gyúj­tó anyagot alkalmazott! Fel­használta a feszültséget, a kiáltó igazságtalanságokat, és ezzel gazdag propagandaanya­got szolgáltat az ellenséges külföldnek, a felforgató tö­rekvések számára. Sivár kép rajzolásával csorbította a nem­zeti múlt tiszteletét és a ma­gyarság jobb jövőbe vetett hitét. Ezek, úgy látszik, a vádlott előtt elhanyagolható szempontok voltak. Ez a mun­ka semmi esetre sem szo­ciográfiai mű, mint kiadója ígérte. Nem tárgyilagosan összegyűjtött adatok felsorolá­sa, nem fotográfiai hűséggel készült helyzetkép, amely azt a célt szolgálja, hogy a helyes orvoslás útjait előkészítse, hanem bizonyos szenvedélyes hangú riportoknak sorozata, amely kétségtelenül elárulja azt az érzést, amit a vádlott érez, s amit az olvasóban is felgerjeszteni akar. Elvitat- hatatlanul az a törekvés, hogy a vádlottak padjára ültesse a történelmi Magyarországot. Az 6 szemében ennek a tör­ténelmi Magyarországnak nincs egyebe, csak bűne, csak a szegényparaszt osztály szimpatikus előtte, értéket csak ebben ismer el, és amennyiben vannak fogyaté­kosságai és eltévelyedései, ezek is úgy vannak beállítva, mint az elnyomásnak, a ki­zsákmányolásnak szükségsze­rű következményei. Természe­tes, hogy e munkának tartal­mát ismertetni, az után a részletes ismertetés után, ami a főtárgyaláson megtörtént, nem lehet feladatom. Mégis úgy érzem, nem lehet elmel­lőznöm, hogy két lényeges részt, ami az átlagos olvasó előtt kirajzolódik, azt a ta­nulságot, amelyet ebből a könyvből meríteni kell, ami tehát a vádlott szemében is a legfontosabb, röviden öez- 6zefoglaljam. Az első 120 ol­dal a témául választott or­szágrész kulturális, társadal­mi, politikai helyzetének összefoglaló képét adja. A vádlott az előszóban elárulja, ml a célja. Bejelenti, hogy a gondosan eltakart valóságot akarja feltárni. Teljesen zi­lált társadalmi helyzet meg­rajzolására vállalkozik és annak megmutatására, hogy a magyar földmúvesosztály Péter János londoni útja — Szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat — Kis csúcstalálkozó Kairóban az afro-ázsiai értekezlet elhalasztása után KÉT DIPLOMÁCIÁI lá­togatás és egy elmaradt kon­ferencia állt e héten a nem­zetközi események előteré­ben. A magyar külügyminiszter londoni látogatása iránt az egész világsajtóban nagy az érdeklődé^ és természetesen, mint ahogy ez ilyen esetek­ben szokásos, a nyugati la­pok némelyike különböző kombinációkat fűz a látoga­táshoz. Ezektől a kommentá­roktól eltekintve azonban meg­állapítható: általában reálisan értékelik és mértéktartó han­gon kommentálják * a nyuga­ti sajtóban is Péter János londoni látogatását. Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb kommentár hangsúlyoz né­hány azonos mozzanatot Így például a legtöbb lap rámutat arra, hogy ezúttal a magyar külügyminiszter har­madszor indul nyugati útra. Az első látogatás Párizsba ve­zette, a második Bécsbe, ahol viszonozta Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter ko­rábbi látogatását Magyaror­szágon. Általában kiemelik a lapok: a magyar külügymi­niszter londoni látogatása be­illik abba a vonalba, amit a magyar kormány következe­tesen visz és amely azon az elvi megfontoláson nyugszik, hogy függetlenül az egyes országok társadalmi és gazda­sági berendezésétől, a Magyar Népköztársaság igyekszik minden országgal jó kapcso­latokat kiépíteni. Ez a törekvés természete­sen magyar-angol viszony­latban is érvényesül. Koráb­ban szintén történtek olyan lépések .amelyek Magyaror­szág és Nagy Britannia kö­zött a kapcsolatok fejleszté­sét szolgálták. Ezek közé kell sorolni azt, hogy kölcsönösen nagyköveti szintre emelték a diplomáciai képviseletet, an­gol parlamenti küldöttség járt nemrégiben Magyarorszá­gon és látogatást tett hazánk­ban, A. R. Crosland kabi­net-miniszter is- A legtöbb angol lap és az angol rádió ugyancsak kiemeli, hogy mz osztrák-magyar monarchia összeomlása óta ez alkalom­mal látogat elsőízben Ang­történelmi szerepét akkor törték le, amikor jogos em­beri kívánságait taposták el. Bejelenti, hogy társadalmi bűnökről és történelmi bű­nökről akar beszélni, a nép szociális és kulturális elha­nyagoltságáról. Bejelenti, hogy tárgyi bizonyítékokat fog felsorakoztatni. Ettől kezdve a vádlottak padján ül a történelmi osztály, a nagy­birtok, a birtokos osztály, a magyar értelmiség és mond­hatni, az egész hivatalos Ma­gyarország, amely az 6 be­állításában úgy szerepel, mint aminek minden törekvése ki­zsákmányolni. elnyomni, jo­gaitól megfosztani a paraszt­ság széles rétegét. A Táj múltja című fejezetben gú­nyosan macskakörmök közé helyezve emlékezik meg a 48-as törvényhozás áldozat­kész jogalkotásairól. Ezek a gúnyos macskakörmök meg­jelennek mindenütt, ahol a tradíciók tiszteletéről van szó, míg kétségtelen rokon- szenwel dicsőíti az általa elnyomottnak feltüntetett pa­rasztosztály hőseit, akiknek azonban — az ő állítása sze­rint — mindig el kell buk­niuk, mert szemben állnak az úri Magyarországgal, amely­nek romlottsága eltapossa őket. Ebben a fejezetben csak két történelmi nagyságot is­mer el, Dózsa Györgyöt és Ächim Andrást, akinek sze­mélyével szemben Kossuth Lajosnak is háttérbe kell szo­rulnia, mert az ő beállításé­ban Kossuth csak rendi ál­láspontot képvisel. (folytatjuk) liába magyar külügyminisz­ter. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak azoknak a témák­nak, amelyeket a magyar külügyminiszter Wilson mi­niszterelnökkel és Steward külügyminiszterrel megvita­tott. Az első eszmecsere, amit Péter János Londonban foly­tatott, csaknem egy óra hosz- szat tartott. Wilson minisz­terelnökkel a nemzetközi helyzetnek úgyszólván vala­mennyi fontos problémáját érintették, természetesen a két országot közvetlenül érin­tő gazdasági, kulturális és po­litikai kérdések mellett. A nemzetközi kérdések te­rületén a legnagyobb hang­súllyal a délkeletázsiai hely­zet szerepelt, amelyről mind a magyar külügyminiszter, mind az angol miniszterelnök kifejtette álláspontját. Szó- bakerültek az európai bizton­sági problémák, különös te­kintettel a német kérdésre. Nagyjában ezeket a témákat érintette a két külügyminisz­ter között folyt megbeszélés is, azzal a különbséggel, hogy általános elvi alapokról konk­rétabb formában igyekeztek megközelíteni a problémákat. A világsajtó úgy itéli meg Pé­ter János londoni látogatását, mint újabb jelét a magyar külpolitika aktivitásának. A MÁSIK FONTOS diplo­máciai látogatás színhelye Moszkva volt, ahol a Szovjet­unió vezetői találkoztak Tito jugoszláv elnökkel. A talál­kozó nagy eseménye volt a Kremlben, a kongresszusi palotában megtartott szovjet- jugoszláv barátsági gyűlés. Mikojan és Tito beszédet mondtak, mind a ketten érintve a nemzetközi politika leglényegesebb kérdéseit. Mikojan elítélte az impe­rialisták ázsiai, afrikai és latinamerikai agresszív cse­lekményeit, mert fokozzák a nemzetközi feszültségeket, holott a világnak éppen arra lenne szüksége, hogy megta­lálják a feszültség enyhítésé­nek leghathatósabb módoza­tait A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnö­ke ez alkalommal ismétel­ten leszögezte, hogy a Szov­jetunió, a többi szocialista országgal együtt minden se­gítséget megad a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak, s e tekintetben teljes az egyetértés a szovjet veze­tők és a VDK vezetői között. AMI AZ ELMARADT nemzetközi értekezletet ille­ti, ez összefügg az Algériá­ban bekövetkezett rendkívül bizonytalan helyzettel. Nem kétséges, hogy a döntő ok, amiért az afro-ázsiai érte­kezletet el kellett halaszta­ni, az Algériában bekövetke­zett fordulat és az a bizony­talanság, amely ennek követ­keztében Algériát elborította. Erről a legkézenfekvőbb ok­ról nem tesz említést az a közlemény, amelyet az érte­kezlet elnapolásáról kiadtak, s ebből is arra lehet követ­keztetni, hogy rendkívül sok ellentétes érdek ütközött öez- sze az értekezlet elhalasztá­sát megelőző tanácskozáso­kon. Mindenesetre annyit meg kell állapítani, hogy az afro-ázsiai konferencia elha­lasztása az első nemzetközi következménye az Algériában bekövetkezett katonai puccs- nak. Az elhalasztás után Kairó­ban úgynevezett kis-csúcsta- lálkozóra került sor, amely­ben az egyiptomi elnökön kí­vül részt vett Csou En-Laj kínai miniszterelnök, Szukar- no indonéz elnök és Ajub Khan pakisztáni elnök. E zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalásokról csak az a hi­vatalos fogalmazás jutott el újságírókhoz, hogy az elha­lasztásra a jobb légkör kiala­kulása miatt volt szükség. Paái Fereaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents