Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

2 NÓGK A I» TW5. jűltue n. csütörtök Vietnamból jelentik Gyalogsági roham — Az amerikaiak cenzúráznak — Akcióban a partizánok aknája Huszonegy esztendő A dél-vietnami partizánok szerdára virradó éjszaka is támadták a Saigontól 20 ki­lométernyire Északra fekvő Bien Hoa-i amerikai támasz­pontot. Az első amerikai gya­logos hadosztály második dandárja, amely nemrég ér­kezett Dél-Vietnamba, előre­tolt állásokban tartózkodik. Alakulatai már a harmadik egymást követő éjszaka tá­madják akna- és gyalogsági tűzzel a támaszpont /körüli állásokat. Szerdára virradó éjjel a partizánok két gya­logsági rohamot indítottak az előretolt állások ellen. Kedden a késő éjszakai órákban folytatódott Bu Dop ostroma is. Az ottani kü­lönleges katonai táborban kö­rülbelül 300 főnyi dél-vietna­mi kormányalakulat kap ki­képzést és néhány amerikai „tanácsadó” is van velük, A kiképzőtábor elleni támadás hétfőn kezdődött meg. Egyidejűleg folytatódtak a csatározások a Saigontól 80 kilométernyire északra fek­vő Dong Xoai környékén is. A cenzúra-rendelkezések miatt az amerikai hadveze­Bumedien ezredes, az Algé­riai Forradalmi Tanács elnö­ke hivatalosan beiktatta az FLN öttagú titkárságát. A titkárság kinevezése al­kalmából Bumedien hosszú­nyilatkozatában meghatározta a titkárság feladatát s álta­lában az FLN szerepét. A titkárság a forradalmi tanácsnak tartozik majd fe­lelősséggel, az a feladata, hogy átszervezze és megerősítse a pártot. Mihelyt meglesznek az objektív és szükséges fel­tételek — mondotta Bumedi­en, s megtartják a pártkong­resszust. Az FLN — hangsú­lyozta Bumedien — a felsza­badító harc alatt bebizonyítot­ta, hogy élenjáró párt, amely a nép érdekeit és reményeit tőség a harcokban elszenve­dett amerikai veszteségekről nem ad részletes tájékozta­tást. Szerdára virradó éjjel Sai­gontól 40 kilométernyire dél­re a partizánok által elhe­Az amerikai külügyminisz­térium egyik tisztviselője ked­den egy szenátusi bizottság előtt kijelentette, hogy Dél- Vietnam lakosságának egy- hetede — körülbelül kétmil­lió ember — a háborús kö­rülmények miatt nem tudja ellátni magát élelemmel. A becslés Herbert J. Waterstől, a nemzetközi fejlesztési hi­vatal egyik munkatársától származik. A szenátus me­nekültügyi bizottságában el­hangzott beszámoló szerint jelen pillanatban 600 000 dél­vietnami család, illetve egyén — összesen kétmillió ember részesül élelmiszeirsegélyben. jutatta kifejezésre. A párt megnyerte a nép bizalmat, mozgósította az ország erőit és kivívta a győzelrrtet. Az FLN folytatni fogja a szocialista Algéria építését, küzdve az elmaradottság el­len, tovább emelve a dolgo­zó rétegek életszínvonalát. Bumedien nyilatkozatában anélkül, hogy nevét említet­te volna, keményen támadta Ben Bellát és úgy jellemez­te, mint aki hatalomravágyá- sában arra törekedett, hogy saját hasznára sajátítsa ki a forradalmat. A párton belül — hangsúlyozta — a jövő­ben fel kell hagyni a sze­mélyek és csoportok közötti versengéssel Az elmúlt idők­lyezett aknára futott egy folyami hajó, amelyen dél­vietnami és amerikai kato­nák tartózkodtak. Közülük sokan életüket vesztették, de számukat ezúttal sem közöl­ték. Közülük 450 000-ren elvesz­tették hajlékukat Az AFF jelentése szerint kedden a késő esti órákban az Independence anyahajóról felszálló amerikai gépek újabb támadásokat intéztek Észak-Vietnam ellen. Huszon­öt kalózgép Hanoitól száz ki­lométernyire nyugatra, Ban Xom Lom körzetében húsz tonna bombát szórt le. Négy másik gép Hanoitól százhúsz kilométernyire délre dobta le bombaterhét. Egy másik tá­madás során huszonkét ame­rikai repülőgép szintén Ha­noitól délre támadott közle­kedési létesítményeket. ben az FLN az állammal pár­huzamosan adminisztrációs ügyviteli szervezetté vált, több ezer funkcionáriussal, számtalan vállalatot igazgatott, amelyek többé-kevésbé defi­citesek voltak. Ytt az ideje, hogy az FLN ismét előőrs- párttá váljék. A párton belül — mon­dotta Bumedien — helyre kell állítani a fegyelmet és ki kell küszöbölni a volt kor­mányzat önkényes klikk-poli­tikáját. Bumedien azzal vá­dolta a volt államfőt, hogy eltávolította az értékes, har­cos tagokat olyan „tanácso­sok” javára, akiknek zöme udvaronc, opportunista kalan­dor volt Mindez meg fog vál­tozni — mondotta. Az FLN titkárságának tag­jai, akiket Bumedien keíeje- zése szerint a forradalmi ta­nács nevezett ki, a kollektív vezetés elveinek megfelelően — valamennyien a gerilla har­cok régi kipróbált vezetői. Külföldi kaleidoszkóp Varsó Lengyelországban ország­szerte megkezdődtek a fel­szabadulás 21. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gek.. Düsseldorf A nyugat-nématországi düs- seldorfban megtartotta 5. plénumát a Német Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága. Résztvevők meghallgat­ták Erich Glückaufneké, a po­litikai bizottság tagjának be­számolóját és a párt választá­si feladatairól szóló beszámo­lót. Max Reimann a Közpon­ti Bizottság első titkára zár­szavában ismertette a közel­jövőben megoldandó felada­tokat. A Központi Bizotlság felhívta a NSZK valamennyi haladó polgárát, hogy támo­gassa a kommunista párt legalizálásáért vívóit harcot. A plenum határozatban kö­vetelte a bonni hatóságoktól, hogy bocsássa szabadon a bebörtönzött kommunistákat és békeharcosokat Szófia A napokban hivatalos láto­gatásra Bulgáriába érkezett indonéz pártküldöttség, amely a BKP Központi Bizottsága meghívásának tett eleget, kedden megbeszélést folyta­tott a Bolgár Kommunista Párt küldöttségével. Varsó Július 27-én Varsóban tart­ják a LEMP KB 4. plenáris ülését. A tanácskozás napi­rendjén a népgazdaság 1966— 1970-es évek tervezési és ve­zetési módszerében történő változások irányvonalamon megtárgyalása szerepel. Koppenhága Ottoerag dán mmiszte'.enök Októberben a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióba utazik, jelentette be a dán külügyminisztérium. Varsó A Haldex, a meddőhányó kitermelésére alakult közös lengyel-magyar vállalat a ka- towicei Dimitrov szénbánya közelében újabb, immár ne­gyedik üzemegységét építi. Buenos Aires A Magyar Állami Népi Együttes július 19-ón befejez­te buénos aires-i szerepléséi. Az együttes argentínai tartóz­kodása alatt a nézőközönség nagy tetszéssel fogadta a színvonalas és hangulatos elő­adásokat A búcsúelöadás telt ház előtt zajlott le. Július 20-án a buenos Áires-i magyar követség ven­dégül látta az együttes tag­jait. Július 21-én az együttes elutazott amerikai turnéja kö­vetkező állomáshelyére, a bra­zíliai Sao Paulóba. Huszonegy esztendővel ez­előtt, 1944. július 22-én, a Szovjetuniót és a Lengyelor­szágot elválasztó határfolyó­tól, a Búgtól tízegynéhány ki­lométerre nyugatra fekvő já­rási városkában, Chelmben kihirdették a Lengyel Nem­zeti Felszabad! tási Bizottság maniíesztumát, a történelem­ben első lengyel munkás-pa­raszt kormány programját. A program azokra az elvekre épült, amelyeket a náci meg­szállók ellen vívott harc idő­szakában a Lengyel Munkás­párt dolgozott ki és a lengyel baloldal föld alatti parla­mentje, az Országos Nemzeti Tanács hagyott jóvá. A cél ekkor mindenekelőtt a hitleri elnyomók elleni általános és meg nem alkuvó harc volt, amely a Szovjetunióval és a Vörös Hadsereggel való szö­vetségre és szoros együttmű­ködésre épült. A kormány programja a nemzeti felsza­badulás ügyét összekapcsolta az ország társadalmi-politikai rendszerének átalakításával és célul tűzte ki a kapitalista be­rendezkedés felszámolását. Azok, akik 1944-ben látták Lengyelországot, a lengyel városokat és falvakat, ma­napság gyakran nem ismerik fel a helységet, ahol járnak. Alig 21 esztendő alatt a Bug és az Odera, a Balti-tenger, a Tátra és a Szudéták között elterülő táj képe teljesen megváltozott. 311 000 négyzet­kilométernyi területen több mint 2500 új ipari üzem épült fel, közöttük olyan gyáróriások, mint a Krakkó melletti Lenin-kohómű, amely évente hárommillió tonna acélt termel, azaz közel há­romszor annyit, amennyit a háború előtt az összes lengyel- országi kohókban állítottak elő. A Lenin-kohó bővítése állandó folyarfiat, a tervbe­vett évi termelés, a jövőben eléri a 8,5 millió tonna acélt. A többi új gyáróriás közé tar­tozik az oswiecimi és a kedzierzyni vegyipari kombi­nát, a turoszówi, koníni és lagiszai erőművek, az újonnan létesült ipari körzetek. Lengyelország. Európa haj­dani hamupipőkéje, ma a vi­lág első tíz országa között szerepel az acéltermelés, gép­gyártás, szénbányászat, ten- gerhajó-gyártás, vegyipar, ce­mentgyártás és nagyfeszültsé­gű turbinák gyártása terén. Rendkívül fejlett a lengyel elektrotechnikai és elektroni­kai ipar. A háború előtti Lengyelországban az egy év alatt termelt iparcikkek érté­két a mai Lengyelország ipa­ra nem egészen 11 nap alatt állítja elő, s tegyük hozzá, hogy a jelenleg termelt cik­kek választéka összehasonlít­hatatlanul gazdagabb, mint régebben: több száz cikk sze­repel rajta, amelyeket a há­ború előtt vagy egyáltalán nem, vagy csak az iparilag legfejlettebb országokban gyártottak. A mezőgazdasági jellegű, elmaradott iparú Len­gyelország ipari-mezőgazda­sági orzsággá lett, ahol a la­kosság több mint fele város­ban él — még 1947-ben a városi lakosság mindössze a népesség egyharmadát tette ki, — a lengyel paraszt egy hektárról ma több mint őo százalékkal több termést gyűjt be, mint a háború előtt, amikor a lengyel falvakban a földbirtok volt az uralkodó. A példákat, amelyek a 21 esztendő alatt bekövetkezett lengyelországi változásokat érzékeltetik, még sokáig sorol­hatnánk. Számtalan hasonló példával szolgálhatna minden egyes város és falu, úgyszól­ván minden lengyel család, de még a legtalálóbban ösz- szeválogatott adatok és mu­tatószámok sem érzékeltetik a leglényegesebb folyamatot, amely a lengyel társadalom­ban végibement: az emberek tudatában bekövetkezett vál­tozásokat. A szocializmus ma már mélyen áthatja az egész nemzet öntudatát; összeforrt vele a fiatal generáció, amely már a szocializmusban nőtt fel és összeforrt az az idősebb nemzedék is, amelynek világ­nézetét már a népi hatalom ideológiája alakította ki. En­nek egyik legmeggyőzőbb bi­zonyít lka a legutóbbi válasz­tásokat megelőző időszak, amely a Nemzeti Egységfront programja, a LEMP TV. kong­resszusán kitűzött irányelvek korüli össznépi vitává széle­sült. A lengyelek egyértelmű szocialista állásfoglalását tük­rözte a választásokon való ak­tív részvétel és a Nemzeti Egységfront jelöltjére való szavazás. Lengyelország ma már azon a fejlődési fokon áll, amikor a leglényegesebb szerepet nem a termelés mennyisége, hanem a termelt áruk korszerűsége, minősége játssza. A mezőgaz­daság elsőrendű feladata je­lenleg a földművelés és az állattenyésztés belterjességé­nek, intenzitásának növelése. A népi Lengyelországnak a testvéri szocialista államok­kal való együttműködésben elért gazdasági sikerei és a nemzetközi fórumokon kifej­tett tevékenysége világszerte növelték Lengyelország te­kintélyét és megnyerték szá­mára a nemzetek őszin te el­ismerését. II Biztonsági Tanáss vitája a dominikai helyzetről A FLN folytatja a szocialista Algéria építését Bumedien nyilatkozott Amerikai kalózgépek újabb légitámadása Észak>Vietnam ellen Akik nem égi mannából élnek A Biztonsági Tanács — mint már jelentettük — Rubin Brache-nak, a Santo Domin­go-! alkotmányos kormány képviselőjének felszólalásával folytatta a dominikai kérdés vitáját. Brache szenvedélyes szavakkal ostorozza az Egye­sült Államok politikáját és hangoztatta, hogy Washing­ton bűntársi szerepet vállalt Imbert Barreras tábornok né­pirtással felérő gyalázatos tet­teiben. Hangoztatta, hogy a jobboldali katonai juntát az Egyesült Államok uralkodó körei hozták létre, ők támo­gatják fegyverrel és minden lehetséges eszközökkel. Végül ismét erélyesen követelte az úgynevezett Amerika-közi erők kivonását az országból. Morozov szovjet delegátus — a TASZSZ tudósítása sze­rint — a dominikai probléma rendezésére az alábbi intézke­Bejelentettéi! az amerikai „Gemifli“-ürrepiilést A Nasa hivatalosan beje­lentette, hogy két amerikai űrhajós augusztus 19-én kez­di meg legközelebbi „Gemini” repülését. A repülést nyolc napra tervezik, amelynek so­rán 129 fordulatot tennének meg a Föld körül. Előrelát­hatólag az űrhajó két utasa Gordon Cooper és Charles Conrad. déseket ajánlotta a Biztonsá­gi Tanács tagjainak figyelmé­be. 1) Az amerikai és a többi intervenciós csapatok kivoná­sa Dominika területéről; 2) A terror légkörének meg­szüntetése; 3) A dominikai ENSZ-meg- bízott tevékenységének bizto­sítása; 4) Az ország szuverenitásá­nak és nemzeti függetlenségé­nek szavatolása. Morozov e célból indítvá­nyozta, hogy a Biztonsági Ta­nács tartson ülést Santo Do- mingóban az események színhelyén. Az AÁSZ-erőkre és minde­nekelőtt az amerikai katonai alakulatokra támaszkodó Im- ber-junta küldötte a jobbolda­li katonai csoport „jószándé­kainak” nyilvánítása céljából szintén kérte, hogy az Ameri­ka-közi erők egységei hagyják el az országot. Az amerikai küldött azzal érvelt, hogy ez teljességgel lehetetlen, az AÁSZ erőknek mindaddig Dominikában Kel! állomásozniok, amíg nem ta­lálnak valamiféle politikai megoldást. Arról azonban szót sem ejtett, hogy a politikai rendezés legfőbb kerékkötője az Egyesült Államok, amely minden támogatást mégad a népirtó nemzeti újjáépítés kormányának, azaz az ImSert- j untának. Tessék csak elképzelni, léte­zik egy francia lap, amelynek „La Vie Francaise” a címe. Magyarul: „A Francia Elet”. Azt pontosan nem lehet meg­állapítani, miért éppen ezt a címert kapta ez a lap, mert feldíszíthették volna ezzel az elnevezéssel is: „A francia üzleti körök orgánuma”. No®, miután ez a sajtótermék va­lóban a francia üzleti körók véleményét tükrözi, legutóbbi egyik cikkét elgondolkodva olvashatja a tudásra szomjas olvasó. A szóban levő cikk címe: „Egy állam, amely tud bánni a vagyonával”. Ugyan, melyik állam lehet ez? Az USA? Aligha, hiszen onnét kiáramlóban van az arany, s a dollár stabilitását itt-ott — enyhén szólva vi­tatják. Anglia? Dehogy. Hi­szen a fontsterling megmen­tése érdekében különböző in­tézkedések történtek, s alig­hanem történnek mind a mai napig. Bonn? Tűnőben van a gazdasági csoda, akárcsak a szépséges Itáliából. Francia- ország? Miért keresnének a „La Vie Francaise” házatá- ján más példaképet, ha a francia üzleti életben minden rendben lenne? Nos, nem ér­demes sorra venni valmennyi tőkés államot, hiszen a fegy­verkezési költségek emelke­dése egyikük pénzügyi szilárd­ságát sem növeli. Tehát? A Vatikánról van szó, ké­rem aiássan. Az idézett lap — lelke raj­ta, ha nem írt igazat — úgy véli: a Vatikán mintasze­rűen kezeli a saját pénz­ügyeit és a módszerei példa­képének tekinthetők. Ez — állítja a „La Vie Francaise” — annál is inkább feltűnő, mert a Vatikánnak — „van mivel bánnia”. Igaz — olvas­ható a cikkben —, a pápai kincsek mennyiségéről nem tesznek közzé pontos statisz­tikai adatokat. Még pontatla­nokat sem. Irtóznak a bürok­ráciától. Nem terhelik ma­gukat értelmetlen és ezért fe­lesleges kimutatásokkal. Kö­vetkezésképpen a Vatikán va­gyoni állagát és üzleti tevé­kenységét mély titok fedi. Mélyebb, mint a világ terem­tése. Igen ám, de az idézett fran­cia szaklap a maga szakem­bereinek segítségével pontos­ságra törekvő számításokat végzett. E tekintetben nem misztikus sugallatokra, hanem a kibernetika lehetőségeire támaszkodott. Eszerint a Va­tikán mobilizálható értékei elérik az 5 milliárd és 600 millió dollárt. Értékpapírok­ról, valutákról beszél az a szám és nem épületekről, amelyek külön rovatba tar­toznak. A „La Vie Francaise” úgy tudja, a Vatikán „fürge” vagyona — az 5 600 000 000 dollár — kétszer akkora, mint amenyivel Nagy-Britan- nie rendelkezik aranyban es valutában. A summa tehát tiszteletre késztet minden tő­kést. Az mdiszfcrét „La Vie Fran- ciaise” feltette önmagának ezután a csintalan kémest: mi a forrása a Vatikán kin­cseinek? A szentek nem hajigálják le az égből, ez ab­szolút bizonyos. Talán a hí­vői adták össze? Ez sem va­lószínű, hiszen a hívők ado­mányozási készséglének is van­nak természetes határai. Ma­rad az egyetlen reális magya­rázat: a Vatikán tőkés alapon különféle vállalkozásokban vesz részt. Ért az ügyes tőke- befektetésekhez, az értékpapí­rok forgatásához, amelyekkel a modern kapitalizmus Nagy Fejei oly bőségesen rendel­keznek. In voncreto — azaz valójá­ban, letagadhatatlanul — lé­tezik egy pápai hivatal, amely a Vatikán pénzügyeit irányít­ja. Az ehhez szükséges tudást és gyakorlatot aligha valami­féle katekizmusból szedik. Ezt a hivatalt a praktikus észjárás jellemzi. Vezetője ezért fekteti be az egyházi pénzeket a San Remo-1 ka­szinó elnevezésű játékbarlang, ba, amely pedig hatásában magát az ördögöt szolgálja. No persze, tisztább ügyletek is előfordulnak a szóban levő hivatal tevékenységében. Pél­dául a 100 céget egyesítő IRI olasz monopólium hasznából való részesedés. Ez a mono­pólium mintegy 300 000 dolgo­zót foglalkoztat, s ahol ennyi ember szorgoskodik — ott né­mi hasznocska azért nagy üggyel-bajjal csak létrejön. De a Vatikán — írja a „La Vie Francaise” — „nagy osz­talékokat kap számos nemzeti, nemzetközi monopóliumtól, tröszttől, közlekedési vállalat­tól, turista ügynökségtől, biz­tosító társaságtól” — és ki tudja még honnét vagy hon- nét nem? Mindezek után teljes joggal állapította meg eme tény­anyag egyik ámuló kommen­tátora: „Amint látjuk, a va­tikáni atyák egyáltalán nem égi mannából élnek, hanem annál többre tartják a teljesen reá­lis földi értékeket”. Eme irat szerzője pedig kíváncsian fir­tatta: tanulni akart-e a „La Vie Francaise” cikkírója a vatikáni üzleti agytröszt zse- nalitásából — vagy csupán a rút irigység beszéit belőle? (vigyázó)

Next

/
Thumbnails
Contents