Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
7 kóc*An 7965. i’lnirw tS. vasárnap Fölény es tudás, elragadó művészi stílus A moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének vendégjátéka „Der Jubel kannte keine Grenzen”. Az ünneplés nem ismert határokat! — Ezzel a mondattal végződik Franz Emdler kritikája a moszkvai Nagy Színház balett-együttesének műsoráról, a Die Presse című bécsi napilapban. A többi osztrák újság is az elragadtatás azonos hullamhosz- szára állította a szovjet vendégágy üttesröl szóló beszámolót. Májusi jugoszláviai es az ausztriai turnéja után most Budapest láthatja ismét a világ legjobb balett táncosait. A Bolsoj együttese két hétig szerepéi a budapesti Operaházban. * Ismét láthatjuk — mondottuk az imént, mert a moszkvai Nagy Színház táncművészeivel eddig már kétízben volt alkalmunk hazánkban találkozni. (Nem beszélve az egyéni vendégjátékokról, amelyekre sűrűbben került sor.) Először 1949-ben. A budapesti Világifjúsági Találkozó bővelkedett kulturális eseményekben, de a legnagyobb élményt kétségtelenül a Bolsoj Balett szereplése nyújtotta. Ekkor ismerkedtünk meg a világranglistán mindig első helyen járó orosz primabalerinák, a Lepesinsz- káják és Ulanovák méltó utódával, Maja Pliszeckájá- vaL Az együttes második magyarországi vendégszereplésének 1961-ben lehettünk tanúi: ekkor a Szegedi Játékokon, a budapesti Operaházban és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bűvölte el a magyar közönséget a szovjet társulat. Miként a brüsszeli csipke, Szovjetunióban, de már a cári Oroszországban is a moszkvai Nagy Színház 1776- ban alakult balett-csoportja nagyobb hírnévre tett szert, mint a pétervári. (A Nagy Színházat akkor még Pet- rovszkij Színháznak hívták.) Az akkori fővárostól távoli, moszkvai balett sikerének, világvisszhangjának. eredetiségének talán az volt a fő oka, hogy a fölényes technikai tudás és az elragadó művészi stílus sajátos nemzeti karakterrel is ötvöződött. Már a XIX. század fordulóján helyet kapnak a moszkvai balett repertoárjában orosz táncos népi jelenetek is. • S közben szüntelenül fejlődött a repertoár és bővült a társulat. Az együttes 1825 óta „lakik” a mai Bolsoj Tyeátr épületében Az 1840-es években már világszerte amy- nyira felfigyelnek rájuk, hogy hosszabb. nagysikerű nyugateurópai körutat bonyolítanak le. A múlt Csajkovszkijé már régebb, keletű), vagy a Bahcsiszeráji szökőkút. A magyar Állami Operaház műsorán is állandóan szerepelnek ezek a klaszszikus orosz és , szovjet balettek. Vajmonnen, Messerer, Zaharov és más kiváló szovjet balettmesterek az el múlt tizenöt évben többször jártak hazánkban, balett tán cosaink az ő rendezésükben és koreográfiájukban tanulták be repertoárjuk több, sikeres darabját A moszkvai — és a leningrádj — balettmű- vésziet tehát sokszorosan is ismert és szeretett vendég Magyarországon. Ausztriából érkezve, ez alkalommal nyolc előadáson, négy programmal szerepel a budapesti Operaházban a moszkvai Nagy Színház száztagú társulata. A kéthetes vendégjáték premierjén a romantikus balettirodalom gyöngyszemét a GiseMe-t mutatják be, Alekszandr Ko- zilov vezényletével A továbbiakban sor kerül a Gézád utolsó szakaszában még genda a szereimről című barna gasább szintre emeli a Bolsoj balettet a magasrendű kiképzés, a legjobb külföldi és hazai balettmesterek működése, s végül, de nem utolsósorban. Csajkovszkij nagylett bemutatójára, amelynek zenéjét Malikov szerezte. A hindu környezetben játszódó háromíeJvonásos mesejáték eredetileg Nazim Hikmet színpadi műve. A balett-válszerű balettoenéje. A Hattyúk tozat koreográfusa Grigorotava, a Diótörő, a Csipkerózsika — máig is a Nagy Színvics, aki egyben az együttes művészeti vezetője. A balett ház repertoárjának kincsei __ szólistái: Adinhajeva, Kondrae zefcben az években, évtize- tyeva és Tyihonov. dekben keletkeznek. • Igazi fényében a szovjethatalom létrejötte óta ragyog a moszkvai Nagy Színház balett művészete. Egymás után születtek olyan nagyszerű, vagy a herendi perceién, azóta már klasszikussá ne- olyan fogalomként él a világ mesedett táncjátékok, mint a köztudatában az orosz balett. Párizs lángjai, a Rómeó és Érdekes, hogy nemcsak a Júlia (a Prokofjevé, hiszen a Ugyancsak három fel vonásos mesejáték a Táltos lovacska, amely Scsedrin zenéjével, Radunszkij koreográfiájával ismert orosz népmesét állít színpadra. A vendégegyüttes két vezércsillagát, Maja Pld* szeckáját és Vasziljevet ennek a balettnek a főszerepeiben láthatjuk. B. T. — Részlet a Legenda a szerelemről című balettből Számonkéré számadás rr o sszel lesz egy esztendeje, hogy Kicsiny Miklós, a r.agybátonyi bánéin? Munkánkat ennek megfelelően lehet irányítani, mert a felmérés világosan nyavárosi művelődési otthon jelzi, hol, kire és miben száéiére állt. Nem kapott irigylésre méltó hagyatékot elődeitől- A művelődésügy nehéz gondjai mellett áldatlan állapotot vállait magára az épület birtoklásáért, tulajdonáért évek óta folyó viaskodásban. A sportkor szinte minden teret magának kívánt az otthonban. míthatunk, hol van szükség valamilyen téren hatékony propagandára. Így választjuk ki többek között azokat, akikre valamilyen meghatározott tematikában, mint hallgatókra feltétlenül építünk. Ezek figyelmét külön felhívjuk rendezvényünkre, tehát állandó, intenzív kapcsolatra ismeretterjesztésével szorosan öszefügg, hogy részt vállaltunk az iskolai felnőttoktatás segítésében. Ez részben konzultációkat jelentett, nyolcvan technikumi és húsz általános iskolai konzultációt. — Amit a szakkörökről, klubokról mondhatok.» talán ezekre az eredményeinkre lehetünk leginkább büszkék. 'Erről mindjárt a legelején azt szeretném megemlíteni, hogy a gyermekek jeművelődési kultúrmunkának gondolunk. A gépkocsi-tulaj- lenléte otthonunkban, olyan színfolt, amit semmivel nem pótolhatnánk. Jelenleg nyolc gyermekszakkörünk működik, legerőteljesebben a rádiósoké, bábosoké, képzőművészeké, könyvbarátoké, a gyűjtőké és a baletteseké. Van gitározó zeneszakkörünk, modellező körünk s ősztől Csukli László tanár vezetésével sízeretnénk megindítani az irodalmi szakkör életét. Az ifjúsági. a nyugdíjas és a háziasszony-klub mellett a gyermekeknek is külön klubjuk van s a felnőtt-könyvtár mellett most már művelődési otthonunkban működik a tanáccsal közös kezelésű, 3 ezer kötetes gyermekkönyvtár. Klubjainkban rádió, televízió, játékok várják a vendégeket, de a felszerelésben még sok a pótolni való. Főleg a nyugdíjasoknak szeretnénk mégtöbb kellemes időtöltő lehetőséget nyújtani s ezt különféle kedvezményekkel, olcsó színház- és mozijegyekkel is segítjük. — A klubok, szakkörök tartalmi munkájában most ilyen feltételekkel kevés lehetősége nyílott egészséges kibontakozásra. Elsőnek tehat ebben a dologban kellett megnyugtató megoldást keresnie az új igazgatónak. A többi feladat ennek függvényévé vált. Mik voltak a feltételes tervek? ..; — együtt idézgetjük most Kicsiny Miklóssal. Felmérést végezni a bányaváros kulturális helyzetéről • .. növelni az ismeretterjesztés szintjét... fejleszteni szakköri tevékenységet... Megteremteni a művelődési otthon külső és belső esztétikumát •.. Segíteni a felnőtt- oktatást ... szoros kapcsolatra lépni az iskolákkal, biztosítani a gyermekek sokirányú foglalkoztatását... Létrehozni akcióképes társadalmi vezetőséget . •. L ássuk hát sorra, a mostani valóságot. Az új otthonigazgató rugalmas és szívós, józanul és okosan érvelő félnek bizonyult a sportkör ellenében, illetve egyes sportvezetők korábbi merev és lehetetlen álláspontjával szemben. A józan kívánalmak elől a sok huzavona, halogatás után nem lehetett kitérni; a művelődési otthon végülis valóban azzá lett, amire elsőrendűen hivatott. De ehhez jónéhány hónap kemény csatározására volt szükség. Jöjjön most hát a „számonkérés”: a rendelkezésre álló, viszonylag kis időben, miképp és mennyiben váltak valóvá a tervek? Vegyük sorra ismét a számadásihoz: Fel mérést végezni a bányaváros kulturális helyzeté- rőr. Az igazgató az iroda falát tapétázó színes grafikonokra, táblázatokra pillant. — Még az őszi, téli napokban sorrajártuk a bányaváros valamennyi lakóotthonát s elkészítettük településünk népművelési kataszterét. Érdekelt bennünket többek között az, hogy egy-egy épülettömbben mennyi a felnőtt-, a gyermekolvasók száma, mennyi a televízió, a színházi bérlet, mennyi a személygépkocsi, milyen értékben vásároltak az emberek háztartási gépeket, menynyi a biztosított és a takarékbetéttel rendelkező. Most már a bányavárosról teljes áttekintésünk van, tudjuk, hogy egy-egy szektorban mik a fogyatékosságok; például: hol olvasnak szívesen és hol donosoknak például megszereztük az IBUSZ nyári programjai, autótúrák részletes ismertetőjét. — Felmérést végeztünk a bejáró dolgozók helyzetéről, kulturális ellátottságáról is. Megfigyeltük, hogy a bejárók az utazásuk nagy részét nem tudják hasznosan kitölteni. Éppen a tapasztalás adta az ötletet, hogy kéréssel forduljunk a MÁVAUT-hoz: működtessen rádiókat a távolsági buszokon. Ezenkívül öt távolsági járaton képesújságokat, folyóiratokat helyezünk el. A felmérés alapján rendszeresen látogatjuk csoportjainkkal a bejárók lakóhelyeit s ezzel, úgy érezzük, jó szolgálatot teszünk a kisebb községek művelődési ügyének is. — Az alapos előkészítő, felmérő munkának tudjuk be, hogy jelenleg hetven színházi bérlőt tarthatunk nyilván, hogy tudjuk: mit várnak a műsortól, hogy ismerjük a televízió hatását, és hogy januártól májusig több, mint negyven ezer embert sikerült szervezzük a nyugdíjasok is- a különböző programokkal, szakköri és egyéb foglalkozásokkal behoznunk a művelődési otthonba. Ez a szám azt jeleni, hogy a község lakossága öt hónap alatt tízszer fordult meg körünkben. D e menjünk most tovább: „Nöoélni az ismeret- ■ ': terjesztés; szintjét, fejleszteni a szakköri tevékenységet! így szólt a második vállalás, halljuk, mit fűz hozzá az igazgató: — Három csoportban végeztünk ismeretterjesztést: a munkásszálláson, az ifjúsági szervezetben és a szülői munkaközösségben. összesen 14 előadást tartottunk, mintegy 2200 hallgató előtt. A klubszerű foglalkozásokat, a kiállításokat is igyekeztünk hasznos ismeretek terjesztőivé tenni, de ebben a feladatban előbbre kell lépnünk. Azt is tudjuk most már, hogy miképpen. A munkásszállóban a kombinatív ismeretterjesztés a legeredményesebb, ha az előadásokat minden alkalommal filmvetítéssel egészítjük ki. KISZ-szervezetünkben nagyobb teret kell adnunk az ifjúságot közvetlenül érintő kérdéseknek s minden szakkörünknek tudatosabban iktatunk ismeretterjesztő tematikát foglalkozásába. — Művelődési otthonunk 3Uah a mtlüf lÄdhi házhan Az utóbbi két-három évben szerte az országban a klubok százai alakultak. Főként a művelődési otthonok keretei között jöttek létre, de találkozunk velük termelőszövetkezeti központokban, üzemekben, irodákban, KlSZ-helyi- ségekben, sőt az utóbbi hónapokban még eszpresszókban is. Miért éppen az elmúlt esztendőkben szaporodtak így meg a klubok? Ennek egyik oka, hogy határozott igény jelentkezett a társadalomnak szinte minden rétegében a meghittebb, baráti környezetben folytatott eszmecserék iránt. Az azonos érdeklődésű emberek keresték azt a kultúrált környezetet, ahol megví tathatják közös problémáikat. A nagy közösségi megmozdulások mellett szükség van a társadalmi élet szűkebb, az egyén igényeit és érdeklődését fokozottabban figyelembe vevő formára. Mindebből az is következik, hogy a klub elnevezés nem jelent mindenütt egyforma tevékenységet. A klubban mint népművelési formában éppen az a korszerű, hogy a pihenéssel összekapcsolt művelődés szervezésekor, a klubélet tartalmának alakításakor figyelembe veszik az emberek különböző érdeklődési körét, műveltségi színvonalát, s egyben lehetőséget nyújtanak a szabadidő hasznos, a közösségi szellemet erősítő, kellemes eltöltéséhez. Elsősorban nagyüzemi művelődési otthonok keretében műszaki klubok működnek, ahol megvitatják az üzem aktuális műszaki problémáit, s az újítók kollektív segítséget kap nak munkájukhoz. A műszaki klubok nem a szakmai oktatás burkolt hivatali formái, hanem a dói gozók önképzésének ügyét szol gálják. Nagy számban működnek irodalom- és művészetkedvelőket tömörítő klubok. Igen sok könyvtár szervezte meg az olvasók klubját, ahol író-olvasó találkozók, versmondóestek, viták, ankétok alkalmával nevelődnek és szórakoznak az irodalom barátai. Kedvelt forma a filmbarát-klub — főleg a diákfiatalok körében. Többnyire falvakban találkozunk TV-klubokkal. A TV a klubélet fontos tényezője lehet. A Mlmesztétikai-klubok elterjedése falun épp a TV segítségével valósulhatnak meg. De a TV sokirányú és szokszínű műsoraival szinte minden érdeklődési kör számára adhat hasznos segédanyagot. A zenei-klubok közül népszerűek a jazz-kv-bok. A komoly zene némileg háttérbe szorult a klubok programjában, bár a budapesti Ifjú Zenebarát Klubmozgalom keretében 3400 iskolás vesz részt ifjúsági bérleti hangversenyek után közös vitán, zenei játékokon. A legtöbb — egye lőre városi — művelődési házban működik társastáncklub. Ezek tagjai a kulturált társastánc elsajátítását tűzték célul és időnként a KISZ szervezésében országos táncversenyen is összemérik tudásukat Külön kell megemlékeznünk az ifjúsági és nyugdíjas klubokról. Mindkettő igen népszerű. A fiatalok számára a klubok nemcsak a közös szórakozást biztosítják, gyakoriak az izgalmas viták erkölcsi, politikai kérdésekről, múzeum-látogatást kirándulásokat szerveznek. Az idősek számára a klub elsősorban a kikapcsolódást, izgalmas sakkcsatákot, baráti ultipartikat, esetleg TV-nézést jelent. Kissé gátolja a klubok számának további növekedését a megfelelő helyiség hiánya. A művelődési ház nagyterme ritkán alkalmas klubest rendezésére. Az újonnan épülő művelődési otthonokban mindenütt gondoskodnak klubszobákról is. A társadalmi szervezetek sokat tehetnek a klubmozgalom fejlesztéséért: javíthatunk a körülményeken. A könyvtárak kihelyezett kézi- »is szakkönyvtárral segíthetik a berendezést. Az otthonos környezet megteremtése biztosítja a siker előfeltételét. Gönyei Antal kóláját, a gyermekkönyvtárban rendszeressé váltak a könyvbarát szakkör szellemi tornái, irodalmi vetélkedői s ez a program nyáron sem szünetel. Általában nyári tervünk nagy része a gyermekkönyvtárra épül. Balettszakkörünk rendkívüli népszerűsége pedig arra ösztönöz bennünket, hogy ősztől a nagybátonyi zeneiskola tanárainak közreműködésével létrehívjunk otthonunkban egy zenei óvodát. „Megteremteni a művelődési otthon külső és belső esztétikumát.” — Van-e lehetősége a szépítő munkának? — Az otthon belső arculata már eddig is igen sokat változott s júniusban kerül sor újabb, nagyobb arányú felújításra. A folyosókat, előcsarnokot hozzuk rendbe, az épület elé szobrot kapunk — vízmedence szélén olvasó női alakot ábrázol a mű. A szobor elhelyezését hátráltatja egy rozzant fatákolmány, aminek elbontásáról végre határozni kellene. „Létrehozni akcióképes társadalmi vezetőséget”, — szegezem az utolsó vállalást Kicsiny Miklósnak. — Hogy mindaz — mondja —, amikről szó volt — sikerült, éppen az akcióképes, segítőkész társadalmi vezetőség érdeme. Az eredményekért nekik tartozom kö szünettel. 4 z alaprakó eredmények után pillantsunk tovább a munkában. Legközelebbi terveikről is határozottak az igazgató szavai: — A nyári időszakban még fokozottabban a szakköri és gyermekfoglalkozósokra támaszkodunk. Ezeken keresztül elsősorban a pálya- választást szeretnénk most segíteni. Ennek érdekében elvisszük a gyermekeket a bányaüzembe, az üveggyárba, az acélárugyárba, a Munkás- mozgalmi Múzeumba, Bányamúzeumba, hogy megismerkedhessenek különféle szakmáit munkafolyamatával és fejlődéstörténetével, augiusztusz — szeptemberre könnyűzenei bérletsorozatot szeretnénk hirdetni, a többi már az új művelődési év programjába torkollik s arról még korai lenne beszélni. Azt hiszem, egy év munkájában nem kedvezőtlen a számvetésünk. (barna)
