Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

2 WäGRÄ»» *9C5. fGudew TS saoraba£ Az agrestzorok elszámították magukat Dél-Vietnamban Tovább támadnak a gerillaharcoook SAIGON Csütörtökön egész nap folyt a harc Saigontól 100 ki­lométerre északra fekvő Dong Xoai járási székhelyért. A lövöldözés péntekre virra­dóra már csak szórványos volt. A harc kimeneteléről, a városka körüli katonai hely­zetről ellentmondó jelentések érkeznek. Az AFP Saigonból adott híre megerősíti, hogy Dong Xoaí továbbra is a sza­badságharcosok kezén van. Az UPI szerint a vietnami kormánycsapatok visszafog­lalták a katonai főhadiszállás körüli térséget, de a szabadságharcos erűk zöme továbbra is tartja állásait A legfrissebb adatok sze­rint a dél-vietnami kormány­csapatok 245 embert vesztet­tek a harcban, az amerikaiak vesztesége: 1 halott, 13 sebe­sült, 12 eltűnt A szabadság- harcosok halottainak száma is mintegy 100 főre becsülhető. Az AP szerint polgári veszte­ség is volt, legalább 150 sze­mély, köztük nők és gyerekek. A csapatősszevonások és erősítések mind a támadó gerillaharcosok, mind a dél­Az algíri értekezlet előtt A június 29-én Algírban összeülő afro-ázsiai csúcsér­tekezletről sok hír érkezik. A libononi küldöttség veze­tője Charles Helou köztársa­sági elnök, az etiópiai delegá­ció feje Hailé Szelasszié csá­szár lesz. Ben Bella algériai elnök csütörtökön a Szahara egyik oázisában találkozott Hamani Diori nigeri elnökkel. Ben Bella a jelentések szerint igyekezett meggyőzni Diorit a részvétel szükségességéről. Algíri jelentés szerint Ma­laysia küldöttsége is részt vesz a konferencián. Az AP közlé­se szerint Supeni asszony in­donéz diplomata Zambia fő­városában, Lusakában kijelen­tette, hogy Indonézia akkor is részt vesz az algíri értekezle­ten, ha Malaysia is ott lesz. Tubman, Libéria elnöke Monroviában sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy Libéria támogatja a Szovjetuniónak a konferencián való részvételét. vietnami kormánycsapatok részéről tovább folynak. Csü­törtök éjszaka amerikai és dél-vietnami vad ászbombázók a vá­rostól északra és délre észlelt gerillaegységeket bombáztak. Saigonban a Dong Xoaí kó­rül lefolyt csata után kitar­tóan hírek keringenek arról, hogy első ízben bevetik a 173. dandárhoz tartozó ameri­kai csapatokat. A Dong Xoaiért folyó harc jelentősé­gét a saigoni megfigyelők ab­ban látják, hogy vietnami felszabadító erők dél felé vo­nulásában új szakaszt jelez. Ez volt a legjelentősébb küz­delem a május 10-én és 14-én Song Bénél lefolyt harc óta. Song Be 35 kilométerrel fek­szik északra Dong Xoaitól, amely két útvonal kereszte­ződésénél, a 14-es számú stratégiai út mentén fekszik. MOSZKVA A Pravda „Szolidaritás a hős Vietnammal” című pénte­ki vezércikkében a következő­ket írja: „Ha Délkelet-Ázsiában nem állítják helyre a békét, ha az intervenciósok nem hordják el onnan magukat, akkor a háború tüzének lángja tovább kúszhat, veszélybe sodorhat más népeket is és még vésze­sebb kihatással lesz az egész nemzetközi helyzetre." A* amerikai agresssotok még súlyosabban elszámí­tották magukat, amikor azt gondolták, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe elleni bandi­ta-akcióikkal a maguk javára fordíthatják a dél-vietnami helyzetet, — mutat rá a Prav­da. — Tévedtek egyes ame­rikai vezetők, amikor abban a reményben ringatóztak, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság magára marad a fenyegető veszéllyel szemben. „A testvér nem hagyja ma­gára a testvért a bajban. A Szovjetunió és a többi szoci­alista ország megadta és megadja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának, fegyveres erőinek mindazt a segítséget, amelyet a VDK szükségesnek tart, hogy megvédje a népi hata­lom vívmányait, elhárítsa az agressziót.” WASHINGTON Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy június 28- án Washingtonban megtartják az ANZUS — az Egyesült Államok, Ausztrália és Űj Zéland katonai tömbje — ta­nácsának ülését. Amerikai részről Rusk külügyminiszter, Ausztrália részéről Hasluck külügyminiszter, Üj Zéland részéről pedig Holyoake mi­niszterelnök és külügyminisz­ter vesz részt az ülésen. A szovjet ütem és az amerikai mesék Intézkedéseket követelnek Portugália ellen A gyarmatosítás problémá­jával foglalkozó huszonnégyes ENSZ-bizottság csütörtökön este határozatban szólította fel a NATO-hatalmakat, hogy szüntessék meg a Portugáliá­ba irányuló fegyverszállításai­kat. A bizottság egyszersmind megerősítette a portugál afri­kai gyarmatok népének az ön- rendelkezésre és a független­ségre való jogát, s felhívott minden országot, nyújtson erkölcsi és anyagi támogatást Angola, Mocambique és úgy­nevezett Portugál-Guinea né­pének. A határozat ellen csupán Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szavazott. Ausztrália, Dánia, Olaszország tartózko­dott a szavazástól. Uruguay képviselője pedig nem volt jelen. A Huszonnégyes Bizottság a határozati javaslatban felhív­ja a Biztonsági Tanács figyel­mét, hogy a portugál uralom alatt álló területeken egyre rosszabbodik a helyzet, s ez súlyosan fenyegeti a földrész békéjét és_biztonságit. A bizottság szorgalmazza, hogy a Biztonsági Tanács hoz­zon intézkedéseket Portugália ellen. ^Pintér 3stmui: A. SZÁZAJD NEVEZETES Szabd jQAizLá •' bűnügyei Pattanta a minisztériumban 90. Már akkor is botrány fe­nyegeti, amikor az építke­zés elkészült. Az új házak ugyanis roppant silámyok voltak. Jegyzőkönyv van ar­ról, hogy mikor a bizottság átvette a házakat, a falon tátongó repedéseken át kezet lehetett fogni. Az előírt 95 cen­timéter helyett csak 65 centi­méterre alapoztak. Az építkezés több mint nyolcvanmillió pengőjébe került az OTI-nak. Vass jó­voltából mintegy hárommil­lió kárt okozott a kincstár­nak Krausz Sima és pénzügyi bűnszövetkezete. Ebből a hárommilliós kárból kettő és felet szabályszerűen nyilván­tartottak az OTI-nál. Ugyan­is a nyolcmilliós lakótelep- építkezés értékét az intézet 15 359/1932. számú határo­zatával két és fél millió pen­gő erejéig leértékelték a vagyon-nyilvántartásban. Igen ára, de ezt megneszelte né­hány jó szimatú, karierre éhes ellenzéki képviselő, és elkerülhetetlennek látszjott a botrány, s ezért az OTI vezetősége megsiemmsitette a leértékelő határozatot. Me­gint hozzácsapta a két és fél milliót az albertfalvi lakóte­lep értéknyilvántartásához. Mart az OTI is gavallér volt.. Ebben a mHliós gavallériá­ban igazán szóra sem érde­mesek azok a szerény, mind­össze négy-ötezer pengős ado­mányok, amelyeket Vass Jó­zsef néhány képviselőnek, s zugfirkászruak kegyeskedett juttatni. Bartos János képvi­selő például mindössze 5000 pengőt kapott Pedig levelé­ben tízezer pengőt kért: „Ke­gyelmes Uram! Sikeres mű­ködésemnek alapfeltétele az, hogy zilált anyagi viszonya­im most rövid időn belül rendeztessenek1 akként, hogy a legsürgősebben tartozásaim törleszthessem. Ehhez kérem Kegyemes Uram támogató­sát, éspedig akként, hogy ke­gyeskedjék részemre tízezer pengőt folyósítani.” Lám, hogy vigyázott a miniszter úr az állam pénaő- re! Bartos tízezerét kért, s csak ötöt utaltatott ki neki. S, hogy a miniszteri és nagy- prelátusi szív nem méltat­lanra pazarolta melegét, bi­zonyítja Bartos köszönő le­vele, amelyben a pénz véte­lét nyugtázza: „Bejelentem azon elhatá-i rozásomat is, hogy képvise­lői mandátumomat teljesein Kegyelmes Uram /rendelke­zésére bocsátom, és e tekin­tetben úgy és akikor fogok eljárni, amint ezt Kegyelmes Uram óhajtja.” ötezer pengő egy képvise­lőért, igazán nem sok. Még akkor sem, ha ez a képvise­lő néhány évvel később számtalan csalással és sik­kasztásai vádolva kénytelen a bíróság elé állni. Ott aztán Bartos állandóan célzott egy titokzatos pártfogóra, aki előkelő állású úr, a keresz­tény gazdásági párt tagja, s aki megígérte, hogy pártfogolni, sőt, szanálni fogja őt, mi AMIKOR A SZOVJET­UNIÓ állami tervbizotteágá- ban az 1966—1970-es ötéves terv kérdéseit vitatták meg, az alapvető gazdasági-politi­kai feladatok között említet­ték a társadalmi termelés ha­tékonyságának emelését, a gazdasági fejlődés ütemének fokozását. A fejlődés üteme ugyanis a tervgazdaság egyik alapvető mutatója volt és marad, amely egyszersmind a társadalmi- és gazdasági rendszer dinamizmusát jelzi. A gazdasági fejlődésnek gyorsasága az, ami végső so­ron a két társadalmi rend békés versenyében a döntő Szót kimondja. Ezért a szovjet ütem nyugaton mindig az érdeklődés középpontjában áll. Érdekes, hogy még azok­ban a napokban is. amikor Aleksziej Leonov emlékezetes űrsétáját tette a kozmoszban, a külföldi, elsősorban az amerikai megfigyelek vál­tozatlanul foglalkoztak a szovjet féljődési ütem kérdé­sével. Ez a rendkívüli érdek­lődés alighanem azzal kap­csolatos, hogy a szocialista tervgazdaság az, amely a tör­ténelemben először magas és állandó fejlődési ütemet tud felmutatni. Ily módon a gya- korlaban bizonyította be, hogy ez az ütem csak egy bizonyos termelési mód sa­játja, ilyen iramú fejlődést csak a gazdasági viszonyok új típusa tesz lehetővé A magánvállalkozás hívei azt állítják, hogy a kapita­lista gazdaság szintén ma­gas fejlődési ütemet ért eh Valóban, a fejlődési ütem időnként magas volt, ám hosszabb távon a kapitalis­ta országok évi növekedési üteme rendszerint alacso­nyabb volt, mint a Szovjet­unióé. A nyugati országokban még a legjobb időszakbein sem emelkedett az ipari ter­melés évi fejlődési üteme a tíz százalék fölé. Ugyanak­kor a Szovjetunió és né­hány más szocialista ország, iparosodása kezdeti szakaszá­ban 19—20 százalékos évi ipari fejlődési ütemet is fel­mutatott. Az olyan döntő ágazatokban, mint a terme­lőeszközök termelése, a Szov­jetunióban évi 20—30 száza­lékot is elért a növekedés. A Szovjetunióban és a töb­bi szocialista országokban a gazdaság tendenciája felfe­lé ível, fejlődésének üteme erőteljes, míg a kapitalista országok gazdaság élete ál­több, tett is az érdekében ilyen lépéseket Minden bizonyai Vass Jó­zsefre célzott a bajba jutott képviselő, ö maga azonban sohasem mondta ki a bíró­ság élőt Vass nevét Azzal érvelt, hogy illetékes helyen felhatalmazást kell kérnie, hogy előkelő, titokzatos párt­fogója kilétét felfedhesse. A tárgyalást elnapolták, s az ügyet elaltatták. Inkább fus­son a sikkasztó, mint, hogy Vass Józseffel való kapcso­latát bebizonyítsa a bíróság előtt Nemcsak a népjóléti, a pénz­ügyi kormányzat, hanem az igazságügy is gavallér volt a kegyes ügyben... A jeles államférfi és sző­ri álapostol már rég porlad o- zott, de a közvélemény nem szűnt meg pletykálkodni küzdelmes életének lebilin­cselő esményeiről. Pedig a kormány mindent elkövetett, hogy lakatot tegyen a fecse- gők szájára. Dréhr Imre ál­lamtitkár ennek szentelte életét és hivatali tevékeny­ségét Ám hiába. A botrány lavinája egyre közelebbről morajlott. Két héttel a mi­niszter temetése után, 1930 szeptember végén, Dréhr Im­re nyugdíjazását volt kény­telen kérni, s egyes jeles po­litikusok nyomására — akik a népjóléti botrány parazsá­nál vélték megsüthetni poli­tikai pecsenyéjüket — 1930 Október elején megindult a vizsgalat Ezt Segner Pál, az tálában egyenetlenül fejlő­dik: fellendülést visszaesés követ, ami után újabb fel­lendülése, aztán újabb vissza­esés következik. Jól szemlél­teti ezt az Egyesi!It Államok gazdaságának példája. Az USA-ban a háború utáni időszakban négy válságjel- legű ipari visszaesés volt, az utóbbi 12 évben pedig ket­tő, Az amerikai sajtó általá­ban szívesen érvel azzal, hogy az utóbbi négy eszten­dőben nem volt visszaesés az Egyesült Államokban. Ez a tény azonban semmiesetre sem cáfolja a kapitalizmus fejlődésének törvényszerűen ciklusos voltát. Az Egyesült Államok számos nagytekin­télyű közgazdásza és üzlet­embere azon a véleményen van, hogy ez év végén, vagy legkésőbb a jövő év elején csökkenni fog a termelés. A „KÖZÖS PIAC” egész sor országában és Japánban egy időben magas fejlődési ütemet értek el. amit holmi gazdasági csodák javára ír­tak. Valójában azonban csu­pán arról van szó, hogy egy bizonyos ideig még éreztette hatását a háború utáni kon­junktúra. A „Közős Piac” or­szágaiban, de különösen az NSZK-ban és Olaszországban külső hitelek és beruházások révén felújították az állótő­két Japán és Nyugat-Európa 'para új műszaki bázis alap­ján épült újjá. Az új ipari forradalom hatására bizo­nyos kedvező szerkezeti vál­tozások mentek végibe. Ugyan­akkor a háború utáni első esztendőkben a tömeges mun­kanélküliség biztosította az olcsó munkaerőt. Mind a bel­ső, mind a külső piacok fel­vevőképessége növekedett, ami serkentette a termelést Végül jelentős szerepe volt annak, hogy ezekben az or­szágokban a háborút követő első esztendőkben viszony­lag csekélyek voltak a kato­nai kiadások. Ám mindezek csupán ideiglenes tényezők voltak, amelyek részben már­is túlélték önmagukat, rész­ben elhalófélben vannak. Ez érezteti is hatását a Kö­zös Piac tagországainak fej­lődési ütemében. Olaszor­szágban erőteljesen, Francia- országban kevésbé erőtelje­sen csökken, s a hatok többi országaiban szintén lassul az ütem. Japán termelésében ugyancsak periodikusan visz- szatérő válságjelek mutatkoz­nak. ATI ami Számszék alelnöke vezette. Egyidejűleg kinevez­ték az új népjóléti minisz­tert, Emszt Sándor pápai prelátus személyében. Az egész minisztériian láz­ban égett Egyetlen közös gond folalkoztatta az urai­kat: el kell tüntetni minden nyomot! Csakhogy az nem lát­szott olyan egyszerűnek. A szóbeli kihaRgatásoikon kölcsö­nösen hallgathatták vagy ki­moshatták egymást — elvég­re majdnem mindenkinek vaj volt a fején. De a bi­zonylatokon aláírások szere­peltek, s ezek beszélnek he­lyettük is._ Mi maradt más hátra? Meg kellett hamisí­tani a bizonylatokat! Az egész minisztériumi tisztviselői kar a vizsgálat­tal párhuzamosan igyekezett minden bizonylatot eüőkotorni, hogy lehetőleg előbb „igazítsa ki”, semmint az a bizottság kezébe kerül. Dréhr Imre nagy izgalommal követte ezt a munkálatot, s hazulról, Pa­saréti úti villájából irányítot­ta a bi zonylathamisítást. Jó oka volt az izgalomra. Vass miniszter úrnak volt annyi sütnivalója, hogy a hivatali pénzből, a különféle népjólé­ti alapokból elemeit összege­ket nem személyesen nyug­tázta, hanem a bizonylatokat Dréhr államtitkára nevére állíttatta ki a következő szavakkal: „Dréhr államakár úr őmélóságánfc átadva bi­zalmas rendelkezésre.” A KAPITALISTA VILÁG ipari termelése 1950-hez ké­pest nagyjából megduplázó­dott, de a fejlett tőkés orszá­gokban a növekedés mértéke ennél kisebb, míg a szocia­lista országokban — éksze­res. Az utóbbi időben az ame­rikai sajtóban olyan állítá­sok láttak napvilágot, hogy a Szovjetunió állítólag kezd visszaszorulni az Egyesült Államokkal vívott gazdasá­gi versenyben, hegy a Szov­jetunióban állítólag kifulla­dó-félben van a fejlődési ütem. Am a statisztikai ada­tok kérlelhetetlen pontosság­gal bizonyítják ennek az el­lenkezőjét A Szovjetanáő továbbra is az Egyesült Álatnok előtt jár, mind az ipari termelés, mind az ipari össztermék és a nemzeti jövedelem növeke­dési ütemét tekintve. Ez az ütemelőny megfigyelhető a legfontosabb ipari termékek növekedésének abszolút szá­mainál is. Így például 1959 és 1964 között a Szovjetunió­ban az ipari össztermelés több mint megháromszorozó­dott, míg a nemzeti jövede­lem a 3,3-szeresére emelke­dett Eze&után áHítstík szembe a két ország ipari növekedésé­nek évi ütemét az utóbbi hét esztendőben. A Sszovjet- uniőban 1958 és 1964 között az ipari össztermelés éven­te 9,3 százalékkal emelkedett, míg az Egyesült Államokban 3,9 százalékkal. Egy főre szá­mítva a Szovjetunióban 7.5 százalékkal, az USA-ban 2,2 százalékkal. A Szovjetunió az Egyesült Államoknál több vasércet, kokszot, mozdonyt, traktort, gabonakombájnt, fűrészárut, cementet, előregyártott vas­beton elemet, ablaküveget, gyapjú- és lenszövetet, cuk­rot, halat, állati zsiradékot termel. A FEJLŐDÉSI ÜTEM szempontjából rendkívül fontos, hogy az új üzemek mielőbb megkezdjék működé­süket, és a tervezett kapa­citásokat a lehető legrövidebb időn belül kibasznáijáik. Ez azonban elmarad a tervezett idő-ütemezéstől, ami Itatás­sal van a fejlődés egész üte­mére, amely most valame­lyest lassúbb, mint a háborút követő első évtizedekben volt Ez azonban ideiglenes jelen­ség, amely részben az ipar struktúrájának átalakításá­val függ össze. Amikor az állatná tervbi­zottságban új ötéves terv kérdései szerepeltek napi­renden, Koságin, szovjet mi­niszterelnök hamgsúlyoáa, hogy bár a szovjet gazdaság gyorsan fejlődik, még min­dig nem olyan ütemben, amelyre az országnak szük­sége van és amelyet — a terv­gazdálkodás lehetőségeit fi- gyelembevéve — el lehetne érni. Ezért a szovjet kormány megbízta az állami tervbi­zottságot, vizsgálja meg rész­letesen a fejlődési ütem kér­dését és dolgozzon ki javas­latokat a termelés és a be­ruházások hatékonyságának fokozására, aminek igen nagy jelentősége lesz a fellendü­lés meggyorsításéban. Az állami tervbizottság javasla­tai tükröződnek majd a Szovjetunió új ötéves tervé­ben. Mark Maksxhnov Ém. Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat felvesz középiskolás szünidős diákokat 16 éven felül, teljesítmény­bérben végzendő földmunkára Salgótarján területén végzendő építkezéséire. Jelentkezés a vállalat központjában. Salgótarján, Lovász József n. 41—42. (folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents