Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
1965. június 20. vasárnap S6GRA0 7 A szellem hatalma és felelőssége NAGYSZABÁSÚ ZENEI ÉVADRA KÉSZÜLÜNK Mit kapunk az új Megyei Művelődési Háztól? írók. költők, publicisták és drámaírók, mintegy kétszázan — találkozót rendeztek Wei- marban. A toll különféle nemzetiségű mestereinek ez a demonstrációja azóta is visszhangzik sokfelé a világon. Nem szűnik a hatása, beszélnek róla és számontartják a jelentőségét. A találkozó a maga idejében sem maradt zártkörű. Részvevői meglátó- j gatták a Német Demokratikus Köztársaság iskoláit, az anti' I fasiszta irodalomról, Brecht- ről és a modern színházról ; beszélgettek a tanulókkal, j Felkeresték a gazdag múzeumokat, megnéztek több náciellenes és háborúellenes filmet, majd helyszíni szemlét tartottak Buchenwaldban, az egykori haláltábor eleiben maradt foglyainak társaságá-. ban. j Régi ismerősök, sorstársak és barátok látták viszont egymást. Maximilian Scheer, Kurt és Jaenne Stern, Wladimir Pozner, Bruno Apitz, Anna Seghers és Konstantin Fegyin folytattak eszmecserét. Azután a találkozó valameny- nyi részvevője megjelent a weimari Nemzeti Színházban. Itt Pablo Neruda elszavalta egyik költeményét, James Aldridge pedig kijelentette: „Most úgy érzem, ismét szeretem a nemeteket. Őszinte átérzés nélkül nem lehet ilyet mondani. Ez a találkozó, és ez az ország, az NDK, olyasmit adott nekem, ami eddig nem létezett a számomra: tiszteletet e Nógrád megye: zenei életében az Országos Filharmónia rendezvényei mind szé- lesebbkörü népszerűségre tesznek szert. Az elmúlt évadban két városunkban és néhány nagyobb községiben került sor zenei előadássorozatokra s különösen örvendetes érdeklődés nyilvánult meg az igényes muzsika iránt Balassagyarmaton. Az új hangversenyévad előkészítésénél most a korábbi tapasztalatokat is figyelembe veszik. Ennek megfelelően — Salgótarján példájára — Balassagyarmaton is külön ifjúsági és külön felnőtteknek szervezett hangversenysorozatot rendeznek majd. A felnőttek négy, az ifjúsági bérletiek három hangversenyt kapnak az évadban s az esem ínyekkel járó szervezéshez a középiskolák igazgatói szívesen vállaltak támogatást. Kevésbé mondható sikeresnek az elmúlt zenei évad Pásztón, ahol megfelelő helyiséghiány a magyarázata elsősorban a zenei igény szélesebb körű kibontakozása elmaradásának. A rendező szervek úgy határoztak, hogy a pásztói művelődési otthon megépültéig Pásztón nem kerül sor hangversenysorozatra, helyette a nagybátonyi zeneiskola körzetéhez tartozó MátPozsonyi vendég Salgótarjánban nép kultúrája is és jövendője iránt.” Szovjet, mongol, osztrák, magyar, olasz, spanyol, svéd, francia, dán, japán, román, csehszlovák, több latin-amerikai és sok más ország neves írója nyilatkozott mély felelősségérzettel az emberiség mai és jövendő életéről. Allan Marshall, ausztráliai író, ezt mondta: „Az olyan tró számára, aki hisz az emberi nagyságban és az irodalom hivatásában, a béke szó a fényt jelenti. A béke világossága nélkül sötét a világ. Es amikor hullanak a napalmbombák, égnek a házak és sikoltoznak a sebesültek — sem írni, sem olvasni nem lehet”. Slavko Mihalic, a jugoszláv írók véleményét tolmácsolta: „Aki elzárja a lelkiismeretét, elzárja az igazságot is. Egymás jobb mégis* mérésére kell törekednünk, mert az ebből fakadó bizalom és együttműködés nélkül bajos lenne a békét és az emberiességet szolgálnunk”. Ezt a találkozót a „Felhívás Weimarból” elnevezésű nyilatkozattal fejezték be. Ötvenkét ország írói írták alá a manifesztumot. „Weimarban találkoztunk” — hangoztatja á nyilatkozat — „Az NDK földjén, a német klasszikusok hazájában, ahol 1945-ben sok nemzet nyelvén hangzott el az antifasiszták buchenwgjdi esküje. Ennek az eskünek megőrzik minden szavát és teljesítik.” A nyilatkozat így folytatódik: „Barátságban találkoztunk, és — nézeteink, s származásunk különbözősége ellenére — egységesek vagyunk. Elszánt akarattal, teljes erőnkből szállunk síkra a népek békéjéért — a humanizmus parancsa szerint...” A „Felhívás Weimarból” végezetül idézi az 1935-ös párizsi, és az 1937-es madridi nemzetközi írókongresszus határozatát a kultúra értékeinek és a béke megvédelmezésének szükségességéről, a szellem hatalmáról és felelősségéről. A weimari manifesztáció is meghatározta a jelenkor íróinak feladatát: „Szívvel, lélekkel és tehetséggel harcolni a nyílt és álcázott fasizmus ellen, az imperialisták agresz- sziója és az emberiséget fenyegető atomháború ellen. Mint minden időben, az irodalom ezúttal is a haladó életet szolgálja. Mi, ötvenkét ország írói, ezúton fordulunk mindenkihez, aki ír: tegyétek magatokévá weimari felhívd- sunkat! Érdekes felméréseket végeztek nemrég Nógrád megyében a határmenti községek televízió-ellátottságával kapcsolatosan. Hasonló feladatra vállalkoznak a szlovákiai művelődésügyi szervek is, annak megismerésére, hogy a két baráti ország határvonalán miképp alakul az adóállomások műsora iránti kölcsönös érdeklődés. A tapasztalatok a felmérés eredméneinek egyeztetésére a hét végén Salgótarjánba érkezett Tóth Sándor, a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa. A vendég a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó munkatársaival helsyzini tanulmányokat végez Somoskőújfaluban, Eresztvényben, Salgóbányán, ellátogat üzemekbe és megtekinti a nagybátonyi művelődési otthont valamint a nemrég megnyílt salgótarjáni bányamúzeumot. Öt plnsz egyes A Salgótarjáni Madách Gimnáziuminak immár második évfolyamán fejeződött be az öt plusz egyes népművelési oktatás. Az országosan is újszerű kezdeményezés az első osztályban művészettörténettel, a második osztályban esztétikai fogalmakkal ismertette meg a tanulókat. Az ősszel kezdődő harmadik év anyagában a könyvtár- munkával, az irodalmi színpad, a versmondás, a filmművészet elméleti és gyakorlati részével foglalkoznak a diákok. Az öt plusz egyes népművelési oktatás a gimnázium negyedik év után a végzősöket felkészültté teszi különféle szakkörvezetői teendők betöltésére. A lengyel egyetemi és főiskolai hálósat A napokban megjelent „1965-ös tájékoztató” szerint jelenleg 74 egyetem és főiskola működik Lengyelországban, köztük többek között kilenc műegyetem 11 orvostu- mányi egyetem, 16 képzőművészeti akadémia, öt közgazdaságtudományi főiskola, hét mezőgazdasági főiskola, stb. A Tudományos Akadémia 76 tudományos bizottsággal, 22 intézménnyel, 37 üzemmel és nyolc tudományos laboratóriummal rendelkezik. A tájékoztató a lengyel tudományos élet kis enciklopédiájának is nevezhető: összesen 5.000 címet és nevet tartalmaz. ranovákon lesznek koncertek. A községből mintegy 50 gyermek jár zenei oktatásra s a hangversenysorozatot máris komoly várakozás előzi meg. Rendszeres zenei estek lesznek továbbra is Salgótarjánban, Nagybátonyban és Szé- csényben s az új évad tartalmilag igen sok érdekességgel biztat. Ifjúságnak és felnőtteknek szóló műsortipusban balettillusztrációval kombinált ösz- szeállítást hallhatunk: A tánc a komoly zenében címmel, amely a tánc szerepét mutatja be a különböző korok muzsikájában. Külön esten népszerű operarészletek csendülnek fel továbbá neves előadóművészeik köereműködésé- vel megismerhetjük a természetábrázolás zenei formáját. A felnőttek hangversenysorozata keretében Balassagyarmaton kerül sor Bárdos Lajos Kossuth-díjas mester szerzői estjére. Ennek keretében helyet kap a Balassagyarmati KTSZ aranyérmes vegyeskara és a salgótarjáni aranyérmes Pedagógus Kórus is. Salgótarján hangversenysorozata már az új Megyei Művelődési Ház méretei és igényei szerint formálódik. A kamarajellegű koncertek helyébe nagyzenekari estek lépnek. Az első nagyméretű est műsorát Gerschwin muzsikája adja, másik nagyzenekari esten Mozart és Beetho- ven-művek csendülnek fel. A megyei hangversenyévadban az eddigi megállapodások alapján számítani lehet a MÁV Szimfonikusok, a Postás Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Fúvósötös, a Bartók Kamarazenekar vendégjátékára: . fellépnek koncertjeinken a fúvós zenészek és énekesek őszi országos versenyének győztesei, a nógrádi származású opera- művészek sorából Komlóssy Erzsébet és Külkei László s természetesein zeneiskoláink tanár-tművészei és a legkiválóbb megyei ének-és zeneegyüttesek is. HATÁROZOTT TERMINUS kimondásától még mindig húzódoznak az illetékesek, de a munkálatok mostani menete, eredménye joggal biztatja a mindennapos szemlélőt, hogy az esztendő végére készen áll az intézmény, megnyithatja kapuit Salgótarjánban a Megyei Művelődési Ház. Már a belső kiképzés, díszítőmunka lényeges problémái is eldőltek, a berendezés — a könyvtári tárolópolcok tó- vételével — szállításra kész; a megyei Beruházási Iroda minden szükségies intézkedésit megtett, hogy az építők elvonulása után halasztás nélkül megindulhasson az élet az új falak között. Hogyan tölti majd be sokirányú és sokrétű hivatását a Megyei Művelődési Ház? — hallani mindenfelé az érdeklődést. A kérdés indokolt, hiszen amellett, hogy a megye- székhely kulturális - centrummá fejlesztésében döntő szerep vár rá, feladatául jut a járás igényeinek eleget tenni, s módszertani bázisát képezni az egész megye szellemi-kulturális életének. A feladat betöltésének előkészítése tulajdonképpen az építő munka kezdetével egyidejű, a végleges megfogalmazás azonban elvi, szervezeti, tartalmi vonatkozásokban most vált teljességűben időszerűvé. Az építő munka lassan immár utolsó szakaszába érkezik, indokolt tehát, hogy a Megyei Művelődési Ház jövője szolgálja fontos vitaalapját Salgótarján Városi Tanács június 28-i végrehajtó bizottsági ülésének is. A Megyei Művelődési Ház életét meghatározó tervek készek tehát és elfogadásra, jóváhagyásra várnak. Gondoljuk, nem érdektelen tallózni a részletekben: mit vállal magára e szellemi centrum? FONTOS MEGHATÁROZÓJA a tevékenységnek: a megye és a város iparjeltle- géböl adódóan az intézményt úgy kell módszertani központtá fejleszteni, hogy a műszaki propaganda, a termelést segítő kulturális-nevelő munka kialakítására és terjesztésére hasson. A módszertani segítés érdekében a Megyei Művelődési Ház úgy szervezi meg munkáját, belső rendjét, hogy módszertani levelekkel, tapasztalatcseréikkel, bemutatókkal járulhasson hozzá a megye művelődési-kulturális életének bontakozásahoz, az általános, a világnézeti, a szakmai és az esztétikai műveltség fokozásához. Ehhez szemléltetőeszköz-tárában biztosítani kell szükséges meny- nyiségű és megfelelő tartalmú minőségű keskenyfilm- anyagot, szak könyv-állományt színműkotta- és lemeztárat, modell- és dokumentáció-tárat, amelyeket igényeik szerint a művelődési intézmények rendelkezésére bocsáthat. A Megyei Művelődési Otthon feladata lesz a népmű- ve'ési apparátus szakképzettségének továbbfejlesztése is. Ennek érdekében szorgalmazza a képesítési rendeletnek megfelelő !skolai végzettséget — aktuális népművelési problémáiból időszakonként elméleti tanácskozást, munkaértekezletet, továbbképzést •szervez. A háromirányú feladatból, — hogy ellássa Salgótarján város, a járás és a megye tói- lönf ólé szükségleteit, — a helyi tevékenység a centrális szerep kialakítására irányul. A megyeszékhely jelenlegi sajátos helyzetéből adódóan a városon belüli rendezvények egybehangolásra várnak. Ebben a Megyei Művelődési Házra fontos feladat jut. Hasonlóan megoldandó a Salgótarjánban működő különféle vállalatok, szervek kezelésében lévő klubok munkájának összehangolása, illetve célszerű kialakítása. A Me^ei Művelődési Ház rendszeres színházi rendezvényeket, hangversenyeket, szinházitermi előcsarnokában kamarakiállításokat biztosit közönsIgének. A színházak közül elsősorban a miskolci, egri színházra alapozza programját, de lehetőség szeCsöndes órák a parton ránt más vidéki színházakkal, — szóbajöhetően a debreceni, szolnoki és kecskeméti, valamint budapesti társulatokkal is szerződést köt. A rendezvények látogatottsága a jelenlegi közönségszervező-hálózat további bővítésével, bérletakció kialakításával képzelhető el. A FELADATOK BETÖLTÉSÉBEN nem tós jelentőségű a színvonalas' klubélet kialakítása. Szükségesnek látszik a középiskolás ifjúsági klub, a nőik klubja, a Hazafias Népfront klub. az MSZBT orosznyelvű klubjának megteremtése, s az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően a fotoszakkör- vezetők, bélyeggyűjtők, valamint az amatőr filmesek szakkörének megszervezése. Továbbfejlesztésre, illetve kialakításra várnak a központi öntevékeny művészeti csoportok is. A József Attila Művelődési Otthon jelenlegi kamarazenekarát szimfonikus együttessé, az irodalmi szakkört irodalmi színpaddá fejleszteni, tovább erősíteni a Pedagógus Szakszervezet énekkarát — ez mind a Megyei Művelődési Házra vár. A Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a KISZ-szel, a Megyei Könyvtárral, a Mozi- üzemi Vállalattal, a Zeneiskolával és a tanácsi szervekkel közösen kell megoldania a művelődési háznak, méreteiben is jelentős, megyei-, táj- és országos jellegű zenei napokat, fúvós- és énekkari találkozókat, kulturális szemléket, filmnapokat, irodalmi esteket, színjátszó fesztiválokat, a Népművelési Intézettel és a Magyar Televízióval együttesen pedig országos vagy tájjellegű tanácskozásokat, értekezleteket, bemutatókat. Az eredményes tartalmi munka feltételeit a Megyei Művelődési Ház főépületében színházterem, öltözők, társalgó, vetítő, televíziós közvetítő helyiség, előcsarnok, továbbá kiállítások, tanácskozások céljára alkalmas folyosó és klubhelyiség biztosítják. A mellékszárnyakon nyolc tós helyiség található, ahol az mellékszámyakon nyolc tós irodák sé a szakkörök talajnak otthont. Bár a berendezés már na- gyobbára együtt van, néhány fontos dologban máris kiegészítés látszik szükségesnek. Az eredményes tevékenységet szolgálná például mikrobuszok, hangversenyzongora, kiállítási paravánok, tároló- szekrények, színpadvilágítási eszközök, ezeken tóvül szélesvásznú filmvetítő rotaprint sokszorosító biztosítása. Ha mindezekről gondoskodni tudunk, akkor várhatjuk teljes joggal, hogy a Megyei Művelődési Ház beváltsa az alapításhoz fűzött reményeket, eleget tud tenni a céljául tűzött feladatoknak. A Megyei Művelődési Ház korszakinyitó munkakezdésével együtt nem lényegtelen kérdésként vetődik fel: mi legyen a Felszabadulás úti József Attila Művelődési Otthon további rendeltetése, sorsa? A VÁROS SAJÁTOS HELYZETE azt kívánja, hogy az épület továbbra Is művelődési célokat szolgáljon, — ha más megfogalmazásban is, mint eddig. A javaslattevők azt akarják, hogy az MSZBT és a Népművelési Tanácsadó kiköltözésével a felszabaduló emeleti helyiségek a jelenleg legrászorulóbb, a Zeneiskola használatába jussanak. A itóállítási teremnek a városi ifjúsági könyvtár venné igen nagy hasznát, míg a színháztermet megfelelő átalakítással állandó kiállítási csarnokká képezhetnék ki. A tervek valóraváitása persze, a Megyei Művelődési Ház építő miunkájának füg- vénye. A megvalósítás kezdete azonban — mint a jelek biztatnak — már nem késik sokáig. Barna Tib«r
