Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
T 1 május W. iasím»p !HHí*AT> A televízió és a falu kulturális élete Tv vizsgálatok Nógrád megyében BEVEZETÉS helyett néhány gondolat a tv ekkor el is szakad tőle. Neki társadalmi jelentőségéről: a kép a valóság. Valóság? . . _ ... . , _ . Játék a valósággal. Sablonos A husaacktc szazad egyik leg- szenzációk. A tv világa „bá- nagyobb felfedezese — az jós és ártalmatlan”. A képer- & a világűr nyő kicsi, mindent eltörpít, uiisúhoz hasonló for- világnak gz az a valóságot. Az életet a tv-n összefogására; egymás tele- matematikai statisztikai ösz- keresztül ismeri meg Ugyan- víziójának vizsgálati lehetősé- szesítése, s többszempontú ge. EZ UTÖBBI j ladalmi jelentőségű tajikozta- miniatürizált szemlélete meg- to eszköz. Ablakot nyit a vi- kimódositja az arányokat a ,agba. Lakásunkba hozza a néző tudatában, mozit, a színházat, a hangversenytermet. Új rétegeket von be a művelődésbe. A szabadidő pihentető eltöltése mellett oktat, szórakoztat, nevel. Befolyásolja az életformát, új szórakozásokat alakít, átrendezi a szabadidőt. Hatással van a hagyományos művelőszempont alapján Csehszlovákéban öt határmenti járás- állandó ban, (Érsekújvár, Komárom, nyilvánosságra hozatala. összesítés alapján a következtetések, az általánosítás levonása. Majd a két országban kapott eredmények ösz- szehasonlítása s végül az egész vizsgálat eredményének Ilyen, és ehhez hasonló gondolatokat ebben az élességben általában nyugati szerzők tollából olvashatunk. De nálunk is voltak aggódók, akik ferde szemmel nézték a televíziót, sőt olyanok is, akik kifejezetten a népművelés elLosonc, Rimaszombat, Kas- A munka csak látszólag ért sa) nálunk két határmenti véget, nagyobbik része még megyében (Nógrád, Korná- hátra van. Néhány következterom) folytak vizsgálatok. A tést azért most is levamha- községek száma országonként tunk, ezek hitelét csak ké- 25—25. Elegendő ahhoz, hogy sóob fogjuk számokkal iga- viszonylag reprezentatív alap- zolni. Egyik munkahipotézi- sokasághoz jussunk, ,s a kü- síink volt, hogy a televízió lönböző típusú községek kép- fokozza az érdeklődést más művelődési formák iránt. Ezt nem b’zonyítani akartuk, hadési tevékenységekre, elsősor- !őrségének tekintették. Megviselve legyenek. A vizsgálat célja: ban a filmre, színházra, előadó művészetre. A tv elődei, mint tömegközlési eszközök, a sajtó, a rádió, a film viszonylag lassan terjedtek el. A tv két év- i.zed alatt hódította meg a világot. Több, mint 80 ország- í ak van már televíziója. A fejlettebb országokban több csatornán át folyik az adás. Japánban nyolc-tíz műsorban iehet válogatni. Hazánkban 1958-tól van rendszeres tv- közvetítés. Ma az előfizetők ssáma meghaladja a 700 ezret, ez családtakoggal vendég- nézőkkel, közületi tv-nézők- kel együtt három millió emberhez szól. Tehát a televízió nálunk is jelentős tájékoztatási, művelődési tömegbefolyásolási tényező, amelynek hatását és szerepét a műsorok rendezőinek, a kulturális élet különböző területein dolgozó irányító és gyakorlati népművelőknek ismerniük kell. A nyugtatásul ezeknek csak annyit, hogy a mi televíziónkról van szó, amely korszerű eszközökkel kultúrpolitikai céljaink megvalósítását segíti elő. Nálunk a televízió barát, segítője a népművelésnek is Jelentősége falun, ellátatlan helyeken különösen nagy. Üj tömegeket von be a művelődés áramkörébe. És sorolhatnánk tovább pozitív szerepét. Persze, ez nem jelenti azt, Vannak kérdések, melyekre feleletet várunk. nem ellenőrizni. A legtöbb esetben negatív választ is kaptunk: „Amióta tv-t vettünk, keveMi a szerepe a televíziónak a falu kulturális életében? Támpontokat kapni ahhoz, hogy a népművelésnek mely formáit kell továbbfejleszte- sebbet járunk moziba.” „Egyáltalán nem járunk.” „Miért.” „Itthon kényelmesebb a tv.” „A tv-ben is nézhetek filmeket.” „Ha rossz, kikapcsolom és nem kell még külön hazajönnöm.” „Nem kell felöltözni. ’’Gyermekeink vannak...” ni, milyen irányban kell korszerűsíteni? Jellegét tekintve: népművelés központú tv vizsgálat, nem a műsorszerkesztéshez, hanem a népművelésnek kíván segítséget adni. ség szerepeit a vizsgálatban. Tíz községben (Mohora, Patak, Magyamándor, Endrefal- va, Litika, Mátraszele, Karan csság, Karancskeszi, Ka- Hogyan befolyásolja a tele- rancslapújtő, Somoskőújfalu) A Déryné előadásainál már Nógrád megyében 13 köz- nincs ilyen jelentős csökkeIlyenek: vízió a népművelés hagyományos eszközeit? Milyen funkciókat vesz át, s ezáltal a népművelés mely formáit teszi fölöslegessé? Mely formákat kell átszervezni, módosítani? Milyen formákat kell továbbfejleszteni? Hogyan lea helyi művelődési otthon igazgatók kérdőíveken gyűjtötték össze a tv-előfizető családok 50 százalékának, valamint a kerületi tv-nézőknés. De a tv ösztönző hatását sem az olvasónál, sem egyéb formáknál nem sikerült kimutatni. Néhány ember volt ugyan, aki említett könyvet, amelyet a tv hatására olvasott el, de ezek száma nem elegendő ahhoz, hogy hitelt érdemlő megállapításra jussunk. Persze, tekintetbe kell venni, hogy a vizsgálat falun Töltsék be hivatásukat nek a véleményét. Ez volt az folyt. Városi felmérések ked- vgyneveüett extenzív felmé- vezőbb eredményekről szá- rés. Három községükben mólnak be. Előfordult már, hét felhasználni a televíziót (Crhalom, Érsekvadkert, Dré- hogy egy darab látogatóinak a helyi népművelési munká- gelypalánk) intenzívebb ku- száma ugrásszerűen megemeltelevizió hatékonyságát csak ban? Egyáltalán: hogyan al- tatásokat végeztünk és interjú kedett a tv-ben történt befokozza az, hogy a tv, mint kalmazkodhat a népművelés kenetében jegyeztük le véle- mutatás után. kép, mint látvány, teljesebb a megváltozott igényekhez? ményüket. figyelmet igényel az írott szónál (könyv, sajtó) s a hal- Ezekre a kérdésekre csak lőtt szövegnél (rádió), lénye- részben adnak választ a tv hatását vizsgáló kutatások Mivel a televízió hatása nem szűkíthető le a tv-vol rendelkező családokra, ezért célszerűnek látszott a televízióval nem rendelkező családokra is — összehasonlíDE MARADJUNK (ezek is főleg külföldön foly- tás céljából. Az intenzív fela faluban. Csökken ugyan a mozilátogatás, de ez nem jelenti, hogy az emberek kevesebb filmet néznek. Sőt: a gesen jobban rögződik és a nézők mindennapjából minden más szórakozásnál nagyobb időt követel. Még ma is tartanak a viták a tv pozitív és negatív hatást kiemelő állásfoglalások is: befelé fordulóvá, otthon- ülővé teszi az embereket, tá- voltart a közélettől, passzivitásra késztet, elvon az olvasástól, az aktív művelődési te- szervezésében ennek szel tevékenységtől. Az embereket méhen indult meg a csehtömegfogyasztókká teszi, az szlovák—magyar közös tv egyéni igényeket nem veheti kutatás. Az együttműködés figyelembe, minden egységes- eleve kínálkozott: hasonló sé, uniíormizálttá válik. Az gazdasági, társadalmi, kultuemíbesr szériagyártási termék- rális adottságok; nagyobb le- eredmények feldolgozása, a ké lesz. A ma embere szá- hetőség egymás tapasztalatai- magyarországi két megye a Nógrád megyei Népművelési mára a tv (és a film) jelenti r.afc hasznosítására, erőink mintegy 3000 kérdőívének Tanácsadó munkatársa tak). Üj aspektusu kutatások- mérésben szereplő községek- tv-n keresztül nagyobb tóméra van szükség. Az eddigi kutatások a népművelők problémáira nem adtak választ. Szükségessé vált a tv és a népművelés viszonyát feltáró kutatások elindítása. A Népművelési Intézet ben 25—25 televízióval nem rendelkező család tagjaival is készítettünk interjút. A vizsgálatban résztvevő családok általában szívesen fogadtak. Több helyen meg is vendégeltek. Alig fordult elő, hogy a család tiltakozása miatt üres kézzel kellett távoznunk. A kutatás első része, az adatgyűjtés befejeződött. Ezgek válnak rendszeres filmnézőkké. A színházról és egyéb tv-műsorokról, melyek azelőtt a falu lakossága számára elérhetetlenek, vagy csak igen nehezen voltak elérhetők, ne is beszéljünk. Egyszóval a televízió sokkal többet nyújt, mint amitől esetleg elvon. Vannak olyan helyek is, ahol csak nyújt, mert nines mitől elvonnia. Tehát a falu kulturális életének óriási többletet jelent, az igazi kulturális forradalmat a után következte a vizsgálati televízió vitte a faluba. Kovács Ferenc, A kulturális nevelő munka előtérbe kerülésével ielentő- sen megnövekedett a né aművel és feladatéi, felelőssége. A néoművelés tartalmának és lehetőségeinek naflv részét különösen községeinkben a művelődési otthonoknak kell biztosítaniuk. Ez a felelőssés- telies munka naev hozzáértést. ruealmassáeot ieénvel a községi népművelőktől, s ennek kivitele méa korántsem kielégítő. A művelődési otthonban biztosítani kell a különböző érdeklődésű rétesek, csoportok szórakozását, művelődését. Ennek az összetett feladatnak a művelődési otthon ifiaz- eatóia csak úev tud megfelelni. ha munkáiét megbízható aktívahálózat seeíti amelv a munkaterv öszeállításától az neves foglalkozások levezetéséi« közreműködik. Községi népművelőink ielentős része nem ismerte még fel ennek fontosságát. Ha kísérletet tettek is már a legtöbb helven ew-két kudarc után lemondtak segítség ieénvléséről Pedig enélkül változatos és tartalmas népművelést nehéz elképzelni. Aiehanem ez a legalapvetőbb magyarázata — a szűk látókörűség mellett — annak a lónéhánv községi művelődési otthonban tapasztalható gyakorlatnak, hogy amíg a nagyteremben előadás van minden eevéb foglalkozási lehetőséget elzárnak. A falun élő emberek szinte csak szombaton. vasárnap rendelkeznek több szabad idővel. Ha máskor nem is de akkor minden lehetőséget meg kellene tehát ragadni a különböző érdeklődésű csoportok szórakoztatására, művelésére. Napjainkban amikor a korábbi szerény eszközök olvan nagy ielentőségű technikai eszközökkel bővültek, mint a televízió a magnetofon a le- meziátszó a társas iátakok# nagy hiba a lehetőségeket erőszakosan leszűkíteni; Az emberek ma már többféle igénnyel élnek a népműveléssel szemben. Ezt éppen sokféle eszközével ébresztette bennük. Biztosítani kell tehát a művelődési lehetőségek tel- ies választékát azok számára; akik igénvlik. Természetesen mindez tudatosságot feltételez, tervszerűséget hiszen annak reakciójaként jelentkezik az úiabb iaénv is. Attól hogy a nagyteremben filmvetítés foMk. vagy színházi előadást tartanak — a klubban, vagy tv szobában, még nagyszerűen lehet művelődni szórakozni. Az olyanfajta szemlélet, hogy meeszabiuk: hová mehetnek művelődni az emberek töbet árt mint használ Még a viszonylag zsúfolt hétvégi rendezvények is összeegyeztethetők megfelelő körültekintéssel. Érthetetlen hoev miért ne nézhetnék vasárnap például a televízió műsorát — a film vetítéssel egvidőben —. hiszen közismert, hogv a tv vasárnapi műsora a legváltozatosabb. Az esetek helység szerinti sorolása nem biztos hogv elősegítené e problémák megszüntetését. Utasítással is lehetne ezen változtatni, mégis úgy vélem, helyesebb ha az érdekeltek gondolkodnak a problémákon. Ha egves népművelőink úiáértékelik korábbi nézeteiket bizonyára belátták, hogv művelődési otthonaink akkor töltik be igazán hivatásukat ha esténként és különösen munkaszüneti napokon minden termükben hasznosat, érdekeset tudnak nvúitani az érdeklődőknek Leukó Albert Olvasólámpa MEGMONDOM MINDENKINEK a rendkívüli erőfeszítést amely a magyarok és szlovákok Egri Viktor az ismert csehszlovákiai magyar író legújabb regényében a második világ- lakta területen ,az elmúlt év- háború és az azt követő fórra- tizedek alatt békét, biztonsadalnri átalakulás iellemző got és emberséges életet teeoizódiadt örökíti meg. A regény hőse — Takács Ferenc — eev termelőszövetkezet oaremtett. Az alig iskolázott, de nyílt eszű és szívű fiatalember felismeri a Hitler-bérenc R émítő a csönd az V. b'ben. Ki most az osztály előtt elmegy, azt gondolhatná, üres a terem. Pedig csak az új történelemtanár tartja első óráját. Szinte hihetetlen, hogy mit respektálnak any nyira a vásott karancsvölgyi fiúk abban a vöröshajú, szeplős, vékonyka és gyermeteg asszonyban! Talán, hogy új még és ismeretlen. A lányok se moccannak, csak nézik, hogyan szikrázik a tavaszi napban a tűzpiros, fényes haj. Az utolsó padban egy nagy, lomha legény komor tekintetet vet maga elé, láthatóan erőpróbára készül. ö az osztály réme, eddig még senki sem tudta betömi. A tanárnő beírta a naplót, összehajtotta lassan és tenné befele a fiókba. A nagy, lomha fiú felröhög: — Be-be-be ... vaaaan .., köszörűvé! — dadogja és az osztályban felszakad a feszültség. Mindenki röhögéséi és kuncog, még a legfegyel- mezéltebb lány, Dobai Katica is. — Gyüssz ide, te lőcsön görcs! — szól a tanárnő és ismét halálos a csönd. A szólejtés, a szóhasználat meghökkenti a gyermekeket. A fiú feláll, de nem mozdul. — No, mi lösz, te zimankós kö" lök? —• Menny' ki! — mondja fennhangon az ülőtársa. A behemót. lomha legény kika- csázik. — Kv. te lecöng, nem félsz, hogy karéjba kiandarítlak? — sipít a parányi asszony és a fenelegény sunyit- — Hogy hínak? ' _ Bru ... bru . • Strunkala László. Q-äMierhedh Néhányan ismét felkacsagnak — Mit nevettök? — harsog a tanárnő és ismét beáll a csend. — Elég baja néki, hogy ily garádicsos a beszédje. A gyerekek nőn értik a sok furcsa szót. Franciául, vagy arabul van az nekik mondva. Inkább csak sejtik, kis szívükkel érzik a szavak értelmét. Dobai Katica felnyújtja az ujját. — Tessék! — int felé a pici asz- szony. Feláll a kis piros, teliarcú lány. — Ha danyol, nem csináó úgy. — Üjjél le! — inti a tanárnő, majd a zavart fiúhoz fordul. — No le löbödör vödd föl a hámot! Ne ájj, mint a oucorka! Mondj el egy nótát! Brunkala Laci nem kéreti magát. Égnek szegi a fejét és kiereszti élesen csengő hangját: „Esik esső, e kő mennyi messzire, Itt kő hannyi a raózsámot, de kire? Teroád hagyom, letkedvesebb, paj- íosom: Éllyed vele viláogodat, nem báoIjr-Arvi ’ . . , ” A gyerekek tapsolnak, mint az előadáson. A tanárnő keskeny ajka is mosolyba rezdül. — A történelmöt mégse ,ehöt ki» danólni) vaopiija- -Mriuy. £• b* lyödre, te erősfájú embörkereskedő! Ez a kis jelenet feloldja a feszültséget, a gyerekek készséggel válaszolnak a sejtett kérdésekre és a tanárnő a fülét hegyezi, mert ő meg a szapora válaszokat szeretné magyar nyelvre fordítani. A tanárnőnek mindegyikhez van valami furcsa jelzője, megjegyzése. A gömbőc-kövér Dani Jankót így szólítja: — Hát tégöd raög hogy hínak, kis könyérkunyhó? A pattanásos arcú Dömötör Ilonkát azzal különbözteti meg társától: — Tehozzád szóltam, kis pörsögős. Megy-megy az ismerkedés, amíg a nyugtalanabb fiúk zavart nem okoznak. — Kik azok a zákányos gyere kök? — harsog a kérdés. Godó Pali felpattan, fogát vicsorítja, mint a hörcsög. — A pofaomba hagyigálják a la- dírgumit. — Ki vót az? — A Buzaos. Erre Búzás „Pistyi” is előáll. — Arró nem szoól, hogy tokos c 'aveHát szí! A kis tanárnő összecsapja a kezét. — Jól nézők ki. ha ennyi itt a krétás embör! ’VT 1 n.1 ól+qj paz ellentét isel«öjBüti éet ’Babai Kotta* raszti sorból származó, de vá- Tiso-kormánv ..hazafisáeánaik” rosban nevelkedett elnöke, mindkét nemzetiség életét és akinek viszontagságos, harcos iövÖ1^ ^^ető veszélyét « , .az első adódó alkalommal at- élete érzékletesen példázza azt áH a Dartizánokhoz. hoev elö_ segítse az ország feszabadulá- sát Félkariát és féllábát áldozza fel a győzelemért Már-már közel a» összeroppanáshoz. Jó emberek és iaaz barátok támogatásával azonban rokkantán is talpra áll. how visszanyert ereiével és életkedvével részt. vehessen Szlovákia úi társadalmi életének megszervezésében. Tovább harcol, de most már nem fegyverrel a kezében, hanem szóval és cselekedetekkel. ■ neofasiszta, reakciós és resta- urációs törekvések, valamint a nemzetiségek békéiét megbontó nacionalista túlkapások ellen, mindaddig amíg a kommunista párt veheti kezébe a hatalmat, és biztoeft- hatia a veeves lakosságú országrészen eevformán otthonos két nép békés egvüttmunkál- kodását. Tatár Ferenc szülőfaluiában is megteremtik a békét. Virágzó termelőszövetkezetben egyesítik a két népet, és oly sok megérdemelt kitüntetés után itt éri el a legszebb lutalom: ew derék- megértő asszonynak. első házassócra sikertelenségéért bőséaes kárnótlást nvúitó. igaz szerelem. SöV darab történelem az a regény: r>!éhéiba foglalt. Kitolás; kéne CTspbczXevékia ói iá születésének. a kitűnő író élvezetes. köm—’ő el/tprlóc-iHan ^zi„u érett rTVo+ása. (Kossuth T-önwkiadó.l vesz az újabb jelentkezéshez. — A tanoáméni mellyik országból való? — kérdezi. — Szögedi. A tanyavilágbul. — S mér jött hozzánk bajmológyamyi? — Mert a férjöm agronómus és ide helyezték. Katica fébreszegi fejőt és nagy részvéttel mondja: — Majd elmerő a soárba. A tanárnő mosolyog és megsimogatja Katica fekete, göndör haját. — Be csúnya, érthetetlen ez a palóc beszéd! — mondja. A kislány sértetten vág vissza. — A maga hangjoát is tőbe fűz- hetyi. Így ismerkednek gyermek és tanár. S bár az idő halad, mégse fut annyira, hogy ne maradna csengetésig még egy negyedóra. — Vegyétek elő a gyarkorló füzetöt — mondja a vöröshajú, szeplős, ujdondi tanárnő. — Leckét még nem adok. De néhány mondatban válaszoltok a következő kérdésre: „Mit jelent néköm a béke?” Ruzás Pisti hangosan mond utána minden szót: — ...néköm a béke. Katica felkacag. — Tanoárnéni, a béke nálunk is béke! A tanárnő komoly marad — A mi országunkban minden szó egv — mondja — csak a nyelvünk bidereg Majd megtanuljuk a lót egvmástói . . . És nevetnek. lSs CSGD^GtnCrt. T ,?lfOS GVÍ)V*V rí V
