Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1965. május 30. vasárnap NÖGR ÄD 7 Az ideológiai Irányelvek tartalma és alkalmazása A KÖZPONTI Bizottság márciusi ülésén — a többi kö­zött — tárgyalta „a Magyar Szocialista Munkáspárt né­hány időszerű ideológiai fel­adatát, a Központi Bizottság irányelveit." A pártéletnek, ideológiai életünknek ez a fontos dokumentuma a Tár­sadalmi Szemle áprilisi szá­mában, és külön kiadásban is megjelent. Az irányelvek a politikai, gazdasági, ideológiai életünk beható elmzése, reá­lis, helyes megállapítása alap­ján rendkívül gazdag gondo­latokat tartalmaznak. Ezek ta­nulmányozása, kifejtése, hasznosítása elmélyült elem­ző mankót igényed. Pártunk VTII. kongresszusa összegezte azokat a lényeges változásokat. amelyeket a szocial'Va építés során elér­tünk. A kongresszus megálla­pította, hogy társadalmunk fejlődésében a szocializmus adapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszához értünk. A termelőerők és a termelési vi­szonyok megszilárdítása, fej­lesztése mellett következete­sebben kell végigvinni a kul­turális átalakulást, előtérbe kér® a szocialista tudat, a szocialista erkölcs kialakítása, a marxizmus—Teninizmus esz­méinek terjesztése. Ezek alapján „az osztály- harc fő területe jelenleg a szocialista gazdaság megerő­sítése, fejlesztése és a szocia­lista tudat kialakítása”. Az osztályharcnak e két fő terü­lete összefüggése, kölicsőnha- tása általában ismert. Az ideológiai harc szerepének, jelentőségének hangsúlyozása szempontjából azonban egy másik fontos részt is helyes felidézni: „Tovább! előrehaladásunk elsőrendű követelménye, hogy megszűntessük az ideológiai munka viszonvlagos elmara­dását a társadalmi viszonyok í off ód őse mögött, fokozzuk az eszmei harcot a tudományos kulturális élet minden terüle­tién, a szocialista módon élő. dolgozó, gondolkodó és érző ember nevelését”... „a marxiz­mus eszmei offenzivája egész szocialista építő munkánk vekedésében, szellemi életünk fejlődésében, eszmei hatókö­rünk tágulásában elért jelen­tős eredményeket. Az értékelés és a további harc szempontjából újra fi- gyékneztetöek azok a ténye­zők, amelyeket kiemel az eredmények elérésében, s amelyek végigvonulnak az irányelveken. Az ugyanis, hogy az ideológiai harcban, nincs semmiféle kompromisz- szum; az eszmei küzdelmet a párt vezetésével a dolgozók tapasztalatainak kell alátá­masztani, s e harcban a vita, a nevelés, a meggyőzés mód­szere az elsődleges szempont. A realitás másrészről kifeje­zésre jut abban hogy ugyan­akkor határozottan megmu­tatja: az ideológiai munka, a szocialista tudat, az erkölcs fejlődése elmarad a szocializ­mus építésének követélmé­nyeitől, hogy a gazdasági éle­tünkben, közéletünkben meg­lévő negatív megnyilvánulá­sok, ideológiai életünk gyen­geségei milyen jelentős mér­tékben gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. AZ IRÁNYELVEK az ered­mények ismertetése mellett nem hallgatják el a gazdasá­gi, társadalmi életünkben meglévő nehézségeket, reáli­san mutatják ideológiai éle­tünk problémáit, a fejlődés­ben meglévő ellentmondáso­kat Ezeknek az eredmények­nek és hiányosságoknak reábs elemzése a feladatok meg­szabása alapjául rendkívül fontosak, számunkra is sok segítséget adnak helyzetünk tanulmányozásához a tenni­valók meghatározásában. A szocializmus teljes fel­építése idején a két rendszer versenye szempontjából ma új tényezők kerülnek előtérbe. Lényegesen megnövekedtek, nagyobb szerepet kapnak a gazdasági építés problémái. Az irányelveknek ez a része nagyon szorosan összefügg a Központi Bizottság 1964. de­cember 10-i határozatával. Népgazdaságunk további fejlődése megköveteli, hogy többet, hozzáértőbben foglal­kozzunk a gazdasági kérdé­sekkel és az ezzel szorosan összefüggő elméleti, ideoló­giai kérdésekkel, a gazdaság «szükséglete és követelménye. ^ t-s az ideológia ködcsömihatásá Kongresszusunk tehát szóda- vaj lista forradalmunk teljes győ­zelemre jutásnak egyik kulcs­kérdésének tekinti az ideoló­giai harcot. A KONGRESSZUS anyagá­nak fenti idézeteivel is sze­retnénk felhívni a figyelmet az ideológiai irányelvekre, szeretnénk hangsúlyozni, hogy az irányelvek a kong­resszus határozatának követ­kezetesebb megvalósításával nagyon szorosan összefügge­nek. Nem öncélú és nem füg­getlen társadalmi átalakulá­sunk ak+uél's kórdése’től. Az ideológiai irányelvek elsősor­ban az ideológiai élet azon kérdéseivel foglalkoznak rész­letesebben, azokon a területe­ken adnak eligazítást, „me­lyek közvetlenül összekapcso­lódnak a szocialista építés időszerű feladataival, a széles tömegek érdeklődését vonták magukra, poétikai jelentősé­gük nyilvánvaló”. Tehát a kongresszuson az ideológiai életünkre elfogadott határo­zatok végrehajtásának fel­mér cse, az irányelvek vala­mennyi gondolata a társadal­mi fejlődésünk gyorsabb ’ temű előrehaladás szem­pontjából igen jelentős. Az ideológiai offenziva je­lentőségét, megjelenésének szükségét az irányelvekben tartalmazott fő kérdések ki­fejtésit általában a hazai osz- tályharc és a nemzetközi mé­retekben folyó osztályharc időszerű problémáinak vizs­gálata szempontjából lehet és helyes is csoportosítani. Társadalmi, politikai éle­tünk fejlődése, az osztály - harc, a párt szövetségi politi­kájának megvalósítása meg­követeli hogy gyorsabb ütem­len bontakoztassuk ki társa­dalmi életünk demokratizmu­sát, növeljük a tömegek ak­f - -f -,!„■»/* ej *rT/«,|9r7­dalom, a közügyek iránt, s hogy közömbösséggel, pesszi­mizmussal, konzervatizmus- saa, a társadalmi együttélés zai és a -nemzetközi osztály­letlenül éppen a kispolgári ideológia, a vallásos világné­zet, a nacionalizmus elleni harc fokozására hívja fel a figyelmet. Helyes gondolato­kat, eligazítást ad az irány­elv ifjúságunk megítélésével, világnézeti nevelésével kap­csolatos kérdésekben is, A tudomány, elsősorban a tár­sadalomtudományok a mar­xizmus—leninizmus három .asaban — filozófia, po­litikai gazdaságtan, tudomá­nyos szocializmus — az iro­dalom, a művészet és a köz­oktatás időszerű kérdéseinek egyes problémáit elemzi, s a korábban hozott helyes irány­elvek végrehajtásának meg- gyorsdása szempontjából az utóbbi évek fejlődése, elem *ese papján ad helyes gon­dolatokat . A nemzetközi méretekben tolyo osiztályharc szempontjá­tól is jelentős az irányelv. Megmutatja, hogy az imperi­alizmus jelenlegi taktikája csupán a nemzetközi erövi- szonyok eltolódása és hazánk belső helyzetének erősödése miatt különbözik a korábbi­tól. Az imperializmus célját, a kapitalizmus visszaállítását ma már nem „feszabadítós- sai hanem „fellazítással” ideológiai behatással akarják elsősorban elérni. Természe­tesen nem mondanak le a he­lyi háborúkról, politikai, gaz­dasági zsarolásról, bojkottról A szocializmus, a kommumz- mus ellem harcukban a ,feJ- laatas” taktikája két össze- iuto lírányiban mozog. Egyfe­lől. a szocialista országokat akarják elválasztani egymás­tól, szembeállítani egymással Bizalmatlanságot kelteni a «rezágok között elsősorban a Szovjetunióval símben. Másfelől: a szo­piaufll„?'t^o!krácia fejl6dését a hberahzáias irányába pró- baliák befolyásolni; meg .valósítani „békés át­alakulását’’, egyszóval élőké- fate?' » kapitalizmus res- teui-aiasát. E két összefüggő taktikának kivitelezéséhez mindenfajta módszert igény­bevesznek, »melyeit a békés egymás mellett élés £ a^ fe*> kapcsolatok lehetővé tesznek. AZ IDEOLÓGIAI irányel­vek a kommunista és mun- kaspártotk között meglévő vi- tekka1 együttműködéseivel kapcsolatosan is, s a nemzet­közi munkamegosztás, a nemzetközi méretekben folyó ^ztályharc, a béke megvé- fS6’ a,.békés egymás mellett eles politikájának megvalósí- együttműkö­dés kérdéseiben is sok hasz- gondolatot, eligazítást ad­nak. Az irányelv fellép a ha­az ideológiai irányelveket. AZ ESZMEI HARC, az ideológiai irányelvek megkö­vetelik a színvonalasabb propaganda munkát, a kor­szerűbb érvelést, az ideoló­giai harcban meglévő békülé- kenység, közömbösség felszá­molásét. Következetesebben keli érvényre juttatni az ideológiai élet minden terü­letén a pártosság lenini elvét, bátrabban kell fellépni a kü­lönböző kispolgári antimar- xista nézetekkel szemben. Az irányelvek az alkotó tevé­kenység kibontakozására ösz­tönzi az ideológiai élet mun­kásait, a dolgozó tömegeket. Ebben a harcban résztven- ni nemcsak a pártnak, az ál­lami és a trásadalmi szervek­nek, az ideológiai élet mun­kásainak kötelessége, hanem szép és felelősségteljes fel­adata mindazoknak, akik szocialista társadalmunk tel­jes felépítéséért dolgoznak. Géczi János AGOSTINHO NETO:* Jlá n q úk fa ritmusok Lánc csörren az utcán, rabok bilincse... ...és madár csicsereg az alkonyba boruló erdő pálmáinak zúgó dallamára. Lángok — Villanó lángok az embermagas fűben, kusza lángok rozzant viskók fölött. Végtelen utakon emberek tömege, emberek, emberek, összeterelt emberek tömege végtelen utakon, amerre a szem ellát, Es vonulnak az emberek nem szűnő sorokban, fáradtan, csüngő, erőtlen karokkal Tűzvarázs — Tánc és dobpergés. Színek és fények ritmusa, hangok és mozgások ritmusa, menetelő lábak ritmusa, ' sebzett élet ezer ritmusa. Es minden ritmusban a vérző Arfika lázas üteme. Boldog Balázs fordítása •Agostinho Neto, néger költő, 1922-ben született az angolai Icolo e Bengöban. Lisszabonban végezte el az orvosi egyetemet. Versei angolai és portugál lapokban jelentek meg. A függetlenségi mozga­lom egyik szellemi vezére. A gyarmattartók bebörtönözték. normáit megsértőiekéi szem­ben bátrabban lépjünk fel. E kérdés elméleti megalapo­zása mellett az irányelvek arra hívják fel a figyelmet, hogy jobban használjuk ki jelenlegi kereteink között is a meglévő lehetős ágeket, ke­ressük a módját, formáit, esz­közeit annak, hogv a társa­dalom túlnyomó többségének aktivitását, felelősségét nö­velni. fokozni tudjuk. TÁRSADALMUNK meg­változott oszfcályszerkezete, az oszfcályharc, a szövetségi politika tartalma, módszerei, társadalmunk vezető osztályá­nak, a munkásosztály szere­pének megítélését igen szé­leskörű érdeklődés kíséri. Különösen fontos a munkás­osztály vezető szerepe érvé­nyesülésének értelmezésénél meglévő egyoldalú helytelen nézetek cáfolata, másrészt a munkásosztály vezető szere­pének érvényesülését tényle­gesen biztosító tényezők he­lyes kifejtése. Az irányelvek az ideológiai életünkben és az ideológiai Az irányelvek bevezető ré- élet egyes területein megmu­szében nagyon reálisan és helyesen értékeli azokat a po­litikai, gazdasági és ideológiai harc területén elért eredmé­nyeket, amelyeket pártunk vezetés vei az utóbbi idő­szakban elértünk. Különösen kiemeli a szocialista tudatos­ságban a felelősségtudat nö­tatják, hogy milyen mérté­kűek és milyen jellegűek a kapitalizmus káros, eszmei örökségei, főleg a burzsoá, kispolgári ideológia megnyil­vánulásai, sajátosságai, s -"egmutatiák ezek fennmara­dásának okait is. E káros esz­mei örökségek közül nem vé-párttag alaposan ismerje meg harc politikai, ideológiai harcában megnyilvánuló dog­matikus és revizionista torzí- megnyilvánuló dogmatizmus és revizionista torzításokkal szemben, megmutatja azok gyökereit, konkrét jelentkezé­séit, káros hatását A megváltozott viszonyok kedvezőek az ideológiai harc vitelére, eszmei harcunk ki­szélesítésére. Pártunk helyes politikája, s e politika megva­lósításának helyes módsze­rei, a tömegek bizalma jó elő­feltételeket teremtettek ehhez a harchoz. Azonban rendkí­vül fontos hangsúlyozni: ez a harc, az ideológiai irányelvek­ben elfcgadoti elvek megva­lósítása nagy erőfeszítéseket igényel. Társadalmi életünk bonyolultabb kérdésednek, összefüggéseinek megismeré­se, kutatása, e törvényszerú- stgek tudatosítása a kispolgá­ri, antimarxista nézetek cáfo­lata a marxizmus eszméinek szélesebb körű. hatékonyabb kibontakozása igen nagy fel­adat. Pártszervezeteinkre, a párttagok, az ideológiai élet munkásaira, nagy felelősség hárul az irányelvek érvénye­sítésében. A párt kezdemé­nyező, irányító szerepének erősítése feltétlenül megkö­veteli, hogy valamennyi A televízió és a népművelés A közelmúltban labdarúgó mérkőzést közvetített a televízió Londonból. A falusi művelődési otthonok szá­zaiban tömegek gyülekeztek a ké­szülékek előtt. Izgatottan várakoztak és fi­gyelték a „Kapcsoljuk Londont” feliratot. Nem mindenütt volt ilyen néma a várako­zás. Egy vidéki tanítónak, népművelőnek eszébe jutott: meg kellene próbálni az em­berek ismereteinek gyarapítását így a mű­velődési otthonban a külföldi sportközvetí­tések előtt tíz-tizenöt perces ismeretterjesztő előadást tartott arról az országról, ahonnan a közvetítés történt Bizonyára nemcsak egyetlen ilyen peda­gógus van, mert ezt a tapasztalatot — sok más hasonlóval együtt — a Népművelési In­tézet egy kis füzetben közzétette. Előzőleg felmérést végeztek tizenegynéhány művelő­dési házban a televízió felhasználásának le­hetőségeiről a népművelésben. így kapták a labdarúgást ismeretterjesztéssel összekötő példát. De sok más érdekességet is. Nem kevés művelődési otthon akad, ahol a kü­lönböző szakkörök, foglalkozásaikat úgy szer­vezték meg. hogv egybeessenek a televízió hasonló témák örű adásaival. A képzőművész szakkörök például beépítették programjuk­ba a televízió képzőművészeti jellegű adá­sait. Az irodalmi színpádok, színjátszó körök együtt né**'- a televízió színházi köz­vetítéseit, egyfl beszélik meg az irodalmi, dramaturgira cs szín játékbeli problémákat. Felsorolni is nehéz, hányféle formája lehet­séges a televízió hasznosításának. Mindenekelőtt azt kellett tisztázni a tele­víziónak, hogy a népművelés mely ágához kapcsolódik szervezetten. Kézenfekvő volt. hogy az iskolai oktatáshoz, de mindinkább az iskolán kívüli népműveléssel is szoros kontaktust tartson. (Ennek érdekében az el­múlt év nyarán Salgótarjánban tanácskoztak a népművelők és a televízió vezetői.) Az iskolai népművelés támogatására im­már több mint egy esztendeje rendszeresen működik az iskolatelevízió. Hatása és jö­vője szinte felmérhetetlen. Különösen a vi­déki pedagógusok emlegetik nagy dicséret­tel az általános iskolásoknak szóló adáso­kat. Mérhetet lenül nagy segítséget jelent számukra, hogy olyan dolgokat mutathat­nak be a gyermekeknek, amelyeket egész életükben sem láthattak volna talán. Még nagyobb jelentősége van a pedagógia mód­szertani problémáinak megoldásában, a vi­déki pedagógusok pedagógiai szakképzésének növelése tekintetében. Ez azonban, ismétel­nünk kell, a televízió és népművelés kap­csolatának csupán egyik és nagyon körül­határolt oldala. Jelentősebb és fontosabb az a segítség, amit az iskol án kívüli népművelésben tud nyújtani. Szinte alig van olyan adástípus, amelyik közvetve vagy közvetlenül ne se­gítené ezt a m unkát Vegyük mindjárt a legkedveltebb televíziós műsort, a híradót. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy emberek ,akik olvasva talán igazán oda sem figyelnének bizonyos kül- vagy belpolitikai eseményekre, most a látvány erejével a leg­szorosabb kapcsolatot tartják fenn a vi­lág és az ország változásaival. Érdekes megfigyelés egyébként — Angliában végez­tek ilyen irányú kutatást —, hogy a gyere­kek és az egyszerűbb nézők a televízió híradójának hatására olyan eseményeket is valóságosnak fogadnak el, amelyeket, ha moziban látnak , csak játéknak, művészetnek és semmiképpen sem valóságként könyvel­nék el. Míg a híradó ilyen agitatív jellege ké­zenfekvő, egyes más műsoroké látszólag nem annyira. A salgótarjáni tanácskozás azonban jól bizonyította; valóban alig akad olyan műsortípus, amely megfelelő ötletes­séggel ne lenne felhasználható a népműve­lők számára. A színházi közvetítéseket már említettük. Ám a műélvezeten túl ezek számára hasznosíthatók. Sok helyen eredmé­nyesen kísérlet eznek — akár van a televí­zióban színházi jegyzet, akár nincs — he­lyi előadóval, aki az előadás előtt vagy után még irodalmi ismereteket közöl, majd vitát rendeznek a látottakról. Hasonlókép­pen hasznosítani a filmeket is. "gyancsak kimeríthetetlen népmű­velési lehetőségeket rejt a kü­lönböző kérdezz-felelek műsorok, ki mit tud-ok közvetítése. Itt is találkozhattunk már olyan megoldásokkal, hogy helyi népművelő, ismerve a jelenlevő tv-nézők felkészültségét, tovább folytatta vagy kiegészítette azt a játékot, amelyet a képernyőn láttak. Dersi Tamás i '■'nor ü Könyvespolc APRILY LAJOS: Ábel füstje Csaknem ötven éves költői pálya termésének legjavát gyűjtötte össze a kötetben a költő, amely most másodszor jelenik meg. Miről ír Aprily ezekben a versekben? Látszó­lag madarakról, fákról, felle- gskről. tiszta, érintetem hegy­csúcsokról, a törvényszerűen változó évszakok új és új ar­culatáról és meglepetései ről, valójában azonban az ember­ről, aki gazdag képzetvilágá­val benépesíti a tájat, s alá­zattal fogadja magába, őrzi meg a szépet A szépet, amely örök kísérője a humánumnak. Az olvasó meríti a versek­ből azt is, hogy ez a köl­tészet a kor szülötte, színei hangulatai hozzátartoznak a közelmúlthoz és jelenhez, hoz­zátartoznak ahhoz az élethez, ami a miénk, a mi sajátunk. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) KERESZTURY DEZSŐ: Emberi nyelven Keresztury versei régebben csak elszórtan jelentek meg: mindössze két kisebb kötete látott napvilágot. Az új kötet, a következő ciklusokra oszlik: a „Hegyen” című régi és új verseket egy­aránt tartalmaz, többnyire tájélmények dominálnak ben­ne. „Az Idő sodrában” ciklus versei a magyar antifasiszta költészet igényes alkotásai. A „Dunántúli hexameterek” a legegyénibb hang Keresztury életművében. Valóság és líra ilyen gazdag ötvözetben, a klasszikus és modem nyug­talanság jegyeit ilyen szeren­csésen egyesítve mai költésze­tünkben alig jelentkezik. Az „Emléksorok, kísérletek, for­dítások” egyik fele műveltsé­gi élményekről számol be: sír-versek, epigrammák, ver­ses-játékok, hangulatképek váltakoznak benne. A kötet szerelmes verseket, is közöl és néhány, szinte esszéiszti- kus emlékezést tartalmaz kul­túránk és történelmünk nagy­jairól. (Magvető Könyvkiadó.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents