Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekí NOORAD-ÁZ MSZ.MP NÓGRÁD MEG Y E t 6 I Z Q T:rs£13 Ä E S' a" MEGYEI T A NÄCS'LAP 1 A XXI. ÉVF. 116. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR I<>65. MÁJUS 19. SZERDA LátüKafme^oldái nein megoldás Képzeljük el: egy betonvagy aszfaltút jégmarta, esőmosta gödreit, árkait földdel, kaviccsal vagy salakkal hor- datja be az illetékes községi tanács. Képzeljük? De hiszen gyakorta látunk ilyesmit az országutak be- és kivezető szakaszain, s tapasztaljuk, mit ér az ilyen tessék-lássék foltozgatás. Az egyik gépkocsi kiveri a lyukból a tömést, s a következő már olyat huppan, hogy jó, ha tengelyét nem töri. Pedig mennyi időt, pénzt, fáradságot pazarolnak az ilyen látszatjavítgatásra, húzva-halasztva a tényleges helyreállítást. És amikor végre tisztességgel nekilátnak, rádöbbennek: évek során, ösz- szesen csaknem annyit költöttek a semmire, mint most a valamire. A termelésben is feltehető helyenként ilyen gyakorlat. Az egyik cipőgyárban például elhagyták a talp megerősítésére szolgáló egyik munka- művelet. Szemre, látszatra mit sem változtak a kész cipők. És a meós is átengedte a szóbanforgó tételeket. Azután, néhány hónap múltán, mintha csak összebeszéltek volna a megrendelőik, a reklamáció sorra érkezett a kereskedelmi vállalatoktól. A vevők panaszkodtak, visszavitték: a cipőt az üzletekbe. Már aki visszavitte, hiszen nyílván akadtak ,akik egyszerűen „leírták” az ügyet, megjegyezvén, hogy becsapták őket. A lényeg az, hogy — visz- szapergetve a történeteket — kiterült: az egyik műhelyben „megtakarítottak” egy műveletet. Eleinte nem lett semmi következménye, úgy látszott tehát, később sem lesz semmi baj belőle. Csak hónapok múlva derült ki a turpisság, amikor aztán — a csekély haszonnal szemben, amit a munkában megtakarítottak —, tekintélyes „jóvá- tételi” veszteség érte az üzemet. És mindezeken túl a szégyen, hogy ilyen silány termék kerülhetett ki a gyárból. Ebben az esetben is abban a felelőtlen magatartásban van a hiba gyökere, amely mindenütt fellelhető, ahol a valóságos eredmények helyett megelégednek a látszattal, és nem sokat törődnek azzal, milyen szélesebb, általánosabb hatást gyakorol tevékenységük, hasznos-e vagy hasztalan a nagyobb közösségnek, az országnak? Időszerű manapság erről beszélni, mert mindazok az intézkedések és útmutatások, amelyek a helyesebb létszám- gazdálkodást, a folyamatosabb termelést, a nagyobb fegyelmet, a jobb teljesítményt, a takarékosságot, egyszóval a gazdaságosabb, eredményesebb munkát célozzák, nem vezethetnek látszatmegoldásokra. Ha sikerült csak valamennyire is érzékeltetnünk, mennyire megbosszulja magát a legcsekélyebb felületesség is, akkor elgondolhatjuk, milyen következetményekkel jár effajta nemtörődömség a nagyobb fontosságú feladatok, intézkedések végrehajtásában. Ilyen tekintetben talán a létszámgazdálkodás az egyik legkényesebb terület. Mindenki megérti, hogy nem lehet többé meggondolatlanul felvenni embereket, sőt a meglévő létszám szükségességét is felül kell bírálni. Szükség van erre, mert már jóideje megcsappant a munkaerő-utánpótlás korábban nagyarányú lehetősége. De nem lehet nyakló nélkül alkalmazni embereket azért sem, mert — a gazdaságomság szempontjából — a legkevésbé sem közömbös, hány ember végez meghatározott mennyiségű munkát. Ám a messzemenően helyes elvek valóraváltásakor ismét fellép a látszatmegoldások veszélye. Hiába bocsátanak el, helyeznek át embereket — csak azért, hogy eleget tegyenek egy „központi” kívánalomnak —, ha egyidejűleg nem egyszerűsítik magát a munkát, az elvégzendő feladatokat. És ez különösen érvényes a hivatali, üzemi stb. adminisztrációra, ahol az egyszerűsítés nélkülözhetetlen előfeltétele a létszámtakarékosságnak. Tanúi voltunk már korábban is olyan létszám- csökkentésnek, amikor a munka menetében semmi sem változott. És az eredmény: hamarosan ismét nőni kezdett a létszám, nem ritkán az eredeti fölé. Ez a látszatmunka, a látszatra törekvés jellemző példája. A munkanormák ellenőrzésében. a takarékosság intézkedésében, minden egyéb időszerű gazdasági tevékenységben is csak a tényleges elintézésnek van foganatja. A látszatmegoldásoknak egykor talán kijárt némi elismerés, ma azonban már nem, hogy haszna, de becsülete sincs. Ne is legyen. A normák felülvizsgálata nem „pipálható ki” akár egy műhelyben sem anélkül, hogy ne tanulmányoznék lelkiismeretesen a további technikai és munka- szervezési intézkedések lehetőségét, hogy tüzetesen megvizsgálnák: vajon az adott munkakörben, illetőleg berendezéssel miért érnek el másutt jobb eredményeket? Korántsem bizonyos ugyanis, hogy csak az emberekben, van a hiba, könnyen lehet: az ed- clig nem nagy figyelemmel kisért körülményekben. Csupán a látszatra ad, aki ezek alapos megismerése nélkül fog hozzá a rendezéshez. Az első negyedévi tapasztalatok arra mutatnak, hogy vannak vállalatok és gazdálkodó intézmények amelyek helyesen értelmezték az MSZMP KB decemberi határozatában kifejezésre jutó törekvéseket. A mutatós százalékhajszolás helyett az érdemi munkára koncentráltak niég akkor is, ha ennek következtében nem tudták túlszárnyalni terveik egyes főként meny- ryiségi — előírásait. Miután a felhasználó partnereik szükséglete időközben módosult, — a felesleges készleteket növelő tervteljesítés, vagy túlteljesítés helyett — vállalták a kevésbé látványos megoldást: csak azt és csak annyit termeltek, amit és amennyit az igények feltétlenül indokoltak. Igaz, az ilyesmi ma még szokatlan gyakorlat, de az kétségtelen, hogy a népgazdaság érdekeinek ez felel meg legjobban. Nincs fontosabb bárminemű gazdasági ténykedésnél, mint megvizsgálni: mennyi hasznot hajt, mit hoz a konyhára? És ha helyileg, szűk körben vagy pillanatnyilag hasznosnak mutatkozik is, nem okoz-e kicsiny helyi eredménynél nagyobb kárt másutt, a mai csekély sikernél jóval nagyobb veszteséget holnap, holnapután? Körültekintés és előrelátás — nem a próféták, hanem a modern gazdaságszervezők legfontosabb tulajdonságai ezek. Megvédenék a látszateredménytől, és kiková- csolják az igazit. Balog János Súlyosbodott a dominikai helyzet (2. oädaU Ipoly mentén, ország szélén (3. otdaii Tömörül a bajnokság mezőnye (4. oldal) Nagyobb figyelmet a regionális vízmű építésére (5. oldaló Dávid újra győzött (6. oldal) Befejezés előtt a mátravereb élyi új általános iskola építése Növekszik a tőkés export Pótolja elmaradását az Acélárugyár Az Acélárugyár áprilisban gyártásban ugyan teljesítette exportfeladatát, de a szállítással elmaradt. Májusban lesz mit pótolniuk. Az exporttermékekre új technológiai eljárásokat dolgoztak ki. Az első a kerékpár abroncsok gyártásánál valósul meg. A feladatokat csak szaporítja, hogy közben nem feledkezhetnek meg az új piacokról és a régiek megtartásáról sem. Jelenleg Libanon, Marokkó, Ceylon, Svédország, Finnország és még több rendelő igényeinek a kielégítése, mintákkal való ellátása szerepel központi feladatként. A májusi exportterv teljesítéséhez nemcsak a gyártó üzemeknek, hanem a minőségi ellenőrzési osztálynak, az anyag és áruforgalmi osztálynak is több segítséget kelt adni. A hideghengermű mellett a huzalműnél és a kovácsoló gyárnál is elég komoly feladatokat kell megoldani. A kovácsoló gyár áprilisban több termékkel is elmaradt, de van mit pótolni a huzalműben is. Nem akadályozhatja viszont az export munkát egy-egy hónap végén a fuvarokmányok hiánya, vagy ami legutóbb is előfordult, a címke hiány, amit a Lubiens cég nem juttatott el a vállalathoz. A májusi export szállítások azzal biztatnak, hogy ebben a hónapban sikerül pótolni az áprilisi elmaradást. Erre egyébként igen nagy szükség van, ha az acélárugyár december 15-re valóban teljesíteni akarja éves exporttervet. (Koppány György felvételei A művelődésügyi miniszter Salgótar j ónban Ilku Pál «-lvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának nóttagia. művelődésügyi miniszter tegnap Salgótarjánba látogatott. A miniszter részt vett az MSZMP Nógrád megvei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának ülésén, maid tárgyalásokat folytatott a megye nautikái és társadami életének vezetőiveL Folytatni a vegyszeres gyomirtást Befejezték a tavasziak vetését a pásztói járásban A pásztói járás Operatív Bizottságának ülésén örömmel állapították meg a résztvevők, hogy az idei, tavaszi vetés- tcrvfeladaitokat május 18- ra maradéktalanul teljesítették a járás termelő- szövetkezetei. Az Operatív Bizottság megvitatta a járás mezőgazdaságának helyzetét a termelőszövetkezeti főagronómusok- kal, s értékelte az eddigi munkát. A pásztói járásban több mint 16 ezer holdon tették földbe a különböző tavaszi növényeket. Népszerűek a társasutazások Szocialista szerződés a CEDOK-kal — Közvetlen autóbusz kirándulás Jugoszláviába Svről-évre növekszik megyénk doleozóinak utazási kedve. A növekvő ieénvek nontosahb és gyorsabb kielégítése az IBUSZ utazási iroda salgótariáni kirendeltségének dolgozóitól is fokozott munkát kíván. A napokban tartotta alakuló ülését az iroda KISZ- szervezete. A? ifjúsági szervezet tagiai máris több figyelemre méltó felaiánlást tettek a munka megjavítására. Ezek közt szerepel a Nógrádi If- íúsági Naook utazási igényeinek kielégítésére tett vállalás A-7 iroda vezetőiének tájékoztatása szerint még egv ie- lentős eseményre is sor került •a közelmúltban. Az iroda szocialista versenyre hívta ki a CEDOK losonci utazási; illetve a békéscsabai IBUSZ utazási irodákat. A CEDOK « iövőben biztosi ti a a salgótariáni iroda kérésére a szállásokat Csehszlovákia területén. A salgótariáni iroda ugyanezt vállal- ia a cseh vendégek számára Magyarországon. A tapasztalatok szerint az es^éni utazásokkal szemben ismét növekszik az érdeklődés a társasutazások iránt s mindinkább bekapcsolódnak az utazásokba a tömegszervezetek. s dolgozó parasztságunk is. Ez év márciusában 150 ter- rrelöszövetkezeti tag utazott Lipcsébe, máius 1-én 90 nógrádi asszomv tárt a Szovjetunióban. Az IBUSZ nyári tervei ugyancsak gazdag programot ígérnek. A közeljövőben az IBUSZ ismételten rendszeres autóbusz kirándulásokat szervez a Magas- és Alacsonv- Tátrába. illetve Krasznahorka várához. Augusztus, szeptember és október hónapokban egv hetes időtartammal a jugoszláv tengerpartra indulnak autóbuszok Salgótarjánból. Jelentősek az IBUSZ belföldi szolgáltatásai is. A Karancs szállót már az idei nváron igénybe veszik kül- és belföldi nászutasok, akik a szolgáltatásokat féláron kaoiák. Nagv az érdeklődés a Budapesti Nemzetközi Vásárra induló autóbuszok iránt is. A megvén belül Nógrádot bemutató autóbusz különjáratokat is indít az iroda. Az útvonal Mátrave- rebély— Hollókő—Szécsény— Balassagyarmat —Csesztve. Az értékelés mellett megszabta az Operatív Bizottság a további feladatokat is. Ezek kqzül első helyen szerepel a felül nem vetett tavaszi kalászosok vegyszeres gyomirtásának további folytatása. Ezenkívül különös gondot fordítanak azoknak az őszi kalászosoknak a vegyszeres gyomirtására. ahol még el lehet végezni ezt a munkát. Eddig csaknem három és félezer holdon végezték el a gyomirtást a tervezett ötezer holdból. Ugyancsak fontos tennivalóként határozta meg az Operatív Bizottság a jó ütemben megkezdett tavaszi növényápolási munkák továbbfolytatását. A termelőszövetkezetek nagy részében megkezdték már a borsó, mák és cukorrépa sarabolását. sőt néhány helyen a; mák és a cukorrépa egyelését is. A tavaszi növényápolásban az élen jár a vanyarci és a tari termelőszövetkezet. Ismeretes, hogy a korábbá években mindkét közös gazdaság sok gonddal küzdött, s rendszerint az utolsók között jártak. Az idén azonban jó szervező munkával az élre kerültek.
