Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
1968. április 28. vasárnap NÖGRAD 7 Munka - művészet Modern szerkezetű híd népeink között Egy kolozsvári levél Jegyzetek a salgótarjáni tárlatról Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján, április 4-én nyitotta meg kapuit Salgótarjánban az I. Észak-Magyarországi Területi Szövetség Képzőművészeti Kiállítása. Az ideiglenes helyiség épületéit még állványok, torony- daruk övesrik, de benn a frissen vakolt, vagy éppen vakolatlan falaik már helyet adnak a művészetnek. Négy megye — Borsod, Heves, Szabolcs és Nógrád — képzőművészei állították ki legjobb monkói- kafc A ma művészete nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, heg}' ábrázolja a változó világot, benne a formálódó, alakuló új szocialista embertípust A művésizet és társadalom kölcsönhatását ma már nyugaton is egyre kevesebben vitatják. Gyérül azoknak a száma, akik úgynevezett politikamentes, pártatlan művészetet hangoztatnak. Harms állítás lenne azt mondani, hogy a mai magyar művészet, benne a képzőművészet is, mentes a nyugati, irracio- nalista filozófia hatásától. A nem marxista világnézet talaján álló képzőművészeteinket éppen ez indítja el hasztalan útkeresésre, amely elkerüffl»- letlenül zsákutcába vezet. A kiállítást Czinke Ferenc, megyénk Derkovits-díjas festőművészének lendületesen megfestett Kohó című képe indítja. Műveit — jellegzetesen szép portréit, alakjait a gyakori tárlatlátogató jól ismeri. De az évforduló emlékezésre is kötelezd a művészit, mert a háborúm nem lehet nem emlékezni. Szabad-e valaha is elfejeltenünk a szöges dróttal körülvett koncentrációs táborokban meggyilkolt százezreket?' Caánke Ferenc De profundis-a de méginkább kis grafikája a „Gettó” előtt döbbenten áll meg a néző. Igen, innen a mélyből indultunk el és jutottunk a szabadsághoz, mely- - ben a művész mér megfogalmazhatja a CHUeborítót és az Időt Vatl József miskolci festőművész Jcgvágó című munkája a kiállítás nagydíját méltán nyerte eL A művész korábbi útkereső törekvései után, az itt kiállított képek megállapodott, gazdag művészi érettségről tesznek tanúságot. A világos és sötét foltok mesteri alkalmazása, a forma harmonikus egysége a tartalommal — szerencsésen ötvöződik kiállított munkáiban. Képeit az emberkö^pöntáság jellemzi. Jégvágó című képe halk, oldott világ, benne az ember megformálása a művész mély humánumét igazolja. Gonddal történik beküldött képeinek válogatása is. A munkát a Jégvágók, a munkában elfáradt ember pihenését — a művészetet — Csellót figurája jeleníti meg, s a kettőt lágy lírával ötvözd Leány c. portréja. rvámyi Ödönnek a föle már megszokott kiegyensúlyozott, a vászon legapróbb részleteit is gonddal megfestett képeivel találkozik a tartatlátogató. A Kapálok című nagyméretű olajpasztele eddigi témavilágának egyenes folytatása. Ügy érzem azonban, hogy a kiállításon szerényen meghúzódó Kislány című Qouactoe már a művész új törekvéseit hivatott elindítani. 1944 című munkája díjazott mű. Szw- geszitív világ jóüema. A háborúban meggyötört, kétségbeesetten egymásba kapaszkodó emberpár szinte szimbólummá nőt a borzalmaktól elfásult, a háborút elitélő tömegek szí ni bó tomóvá. Nagy Ernő Heves megyei festőművész, az Egri Tanárképző Főiskola rajztanszéké- nek tanára több mimikájával is szerepel a kjálltíáson. Egységes előadásmódja leheletfinom pasztalszinei teszik hangulatossá Présház előtt című díjazott alkotását. A fiatal művész munkáján bár erősen érződik mestere, Szőnyi 1st- i vám hatása, a Kemeneesakó-J és Mészégető című művében már egyéni kifejezésmódra törekszik. Az Északmagyarországi Szövetség létrejötte egészséges fejlődést eredményezett megyénk képzőművészeti életében. A kiállított munkákat tekintve mindenképpen érvényes az a megállapítás. Pataki József Virágkertész lányé. előtt hosszan megáll a szemlélő. A nem szép, inkább finom ívelésű leényarc mögött önkéntelenül is a mai fiatalokat érezzük, akik nem tola- kodóan, de a világról mind többet akarnak tudni. Bátor ecsetfceaeiésű, a falun elő emberek viliágát, de az üzemi munkások életét is értő festőnek ismerjük meg Mazsa- roffi Miklós miskolci művészt. A Falusi utca reggel című műve a Seécsényi II. Rákóczi Perenc Termelőszövetkezet díjával jutalmazott alkotása. A kiáltás grafikai anyaga áramaik elleniére, hogy egymást váltják az országos grafikád bemutatok, mégis számottevő anyaggal szolgál. Azért is egészséges az a fciál- litás, mert a mai vátoeágunk- ra gyorsabban reagáló műfaj, és erőteljes színvonalat képvisel a tárlatképek mellett. Igaz viszont, hogy a ^ifikéi művek kiállítód között az országos elgréda egész csoportja jelentkezik. Elsőnek kell megemlítenünk Feledy Gyula Munkácsy-díjas festőművész Madách ilusztráció sorozatát, mely országosan is nagy feltűnést keltett. Feledy munkássága, kiértett mesteri fokon tartott alkotásai, a kiállítás gyöngyszemét jelentik. Lenkey Zoltán^ Borod Pffl, Tóth Imre, Farkas András grafikai lapjai emelkednek még ki az országosan is rangos együttesből. A szobrászati anyag ugyan kevés a kiállításon, de ez a helyzeti problémák körébe tartozik. És zakm agyarország szinte egyedüli rangos szobrásza id. Szabó István, Kossuth-díjas mester, aki gazdag saöboramyagával méltán jártat hozzá a kiállítás sikeréhez. Küäönösen a díjazott Bányász figurája keltett a tárlatlátogatok körében figyelmet. Király Róbert szép Fiú fej-e és Dargay M. érmei szánton figjaefemnerriéltó eüootáeok. Meg kell még említem Mustó János, Bojtor Károly, Tóth Imre munkáit, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy Nógrád megye etókeíiiő helyet fogkal- jon el az Éezakmagyanorswági Saeveteégfoen. Gondos rendezése a klMtfftásnak, Baranyai .Tűdül bjű- vesaettórténése mMnisáját dicséri. A felsorolás nean tehet teljes, hissen valamennyi kiállított; mő paffliba megemlítése is oldalakat venne igénybe. Méltatják majd aratott tollú kritikusok, akik talác szigorúbb mércével mérnek mént én, s akiknek esetleges etaé- rő állásfoglalása néma beto- lyásolt. Egy bizonya»: a kiáíHítás országos rangot jelent az Észak- magyarországi Szövetségnek, magának Salgótarjánnak is, s hozzájárul ahhoz, hogy a közönség a műveken keresztül közelebb keruB^ön a szocialista realizmus, mai művészetünk megérbéséhec és igényelje az úgratedáHcoaást. Kelemen István Az elmúlt év telén tanulmányúton voltam Kolozsváron, ebben a szép erdélyi városban. A hivatalos elfoglaltságom engedte szabadidőmben érdeklődéssel figyeltem a romániai magyarság szellemi életének valamennyi megnyilvánulásét. Mint szenvedélyes irodalombarátot, elsősorban a literature kérdései érdekeltek, és romániai magyar írók könyveivel megrakottan tértem haza. Kedvet kaptam az Utunk, az Igaz Szó és a Korunk rendszeres olvasásához is. A legnagyobb élményem azonban mégis az, hogy alkalmam volt megismerkedni néhány fiatal magyar íróval. A többi között Bálint Tibor író, Jancsik Pál költő és Kántor Lajos kritikus lett személyes ismerősöm. Dedikált köteteik könyvgyűjteményem legértékesebb darabjai közé tartoznak. Kapcsolatunk azóta sem szakadt meg, és a minap éppen Kántor Lajos levelével csöngetett a postás. A sorok között — közömbös csevegés helyett — az irodalommal kapcsolatos értékes megjegyzésekre tál álfám, s mivel Káwtor Lajos a Koránk irodalmi szerkesztője, mi sem természetesebb, hogy szóba került e raagymúttű folyóirat <*s. A Korunk társadalomtudományi és irodaimi folyóirat. A Tanácsköztársaság bukása után Romániába emigrált írók és újságírók a romániai magyar írókkal együtt indították meg 1926-ban Kolozsvárott. Szerkesztője Dienes László, majd 1929-től Gaál Gábor volt. A folyóirat fennállása legnagyobb résziében kommunista befolyás alatt állt, de munkatársai között igen sok pártonkívüli is volt. Szerzői közé tartozott többek margójára között József Attila, Illyés Gyula, Kassák Lajos és Tamási Aron is. 1940-ben Románia fasizálódása következtében megszűnt, de 1957-ben újra megindult Balog Edgár és Gáli Ernő szerkesztésében. A Korunk napjainkban is egyike a legjobb magyar nyelvű kultúr-orgánumoknak nem érdektelen tehát egy szerkesztőségi tag véleményének a iközzététele. „A lap nem lett hűtlen a Goal Gábor-i hagyományokhoz — írja a többi között Kántor Lajos —, persze a körülmények azóta jelentősen megváltoztak. A sokat vitatott profil igyekszik felölelni mindazt, ami a hazai és a nemzetközi fejlődésből az értelmiségi színvonalra törekvő embert érdekli, de ezt nem a magazin eklekticizmusával akarja megvalósítani, hanem marxista világnézeti következetességgel, lehetőleg mindig frissen reagálva a tudományok, technika, irodalom művészet eredményeire. Talán Te is egyet,értesz abban, hogy ezeken a területeken (kibernetika, fizika, biológia, orvostudomány; ae irodalom területén főként a Ura;) utóbb eredményeink is voltak. A fiatal képzőm&uésnek felkarolása terén talán a legtöbb lapot megelőztük. Januártól a külső it megváltozott és több benne az olvasmányos — nemcsak irodalmi értelemben — anyag, inkább gondoltunk az olvasóra, mint azelőtt. Olvasóink egyébként nagyrészt tanárok, tanítók s az értelmiség más rétegeiből kerülnek ki, de ami a legör- vendetesebb, mind több középiskolás olvassa:*' Eddig a levél Korunkra vonatkozó része. Néhány kiegészítő megjegyzés azonban még idekívánkozik, hogy teíjes legyen a kép e színvonalas folyóiratról. Napjaink tofomteyoa-Htűsaaki forradalma a művelődés bonyolult problémáit veti fel. A Korunk szerkesztői a szakszerű jelleg és a népszerűsítés végletei között igyekeznek meghatározni azt az intervallumot, amely az olvasók számára a maximális szellemi profitot biztosítani tudja. A lap célja az egységes szocialista világkép kialakítása. Ez a cél fogja egybe a Korunk gazdag, a tudomány és művészet zugaiba egyaránt be-betekintő anyagát. Bár a lap profilja nem irodalmi, mégis együk nagy erénye, hogy figyelmet és teret szentel az irodalomnak. A romániai magyar írók mellett programszerűen helyet kapnak benne a világirodalom jeles képviselői. Magas színvonalú tanulmányok és mű- bírálatok is rendszeresen olvashatók a Korunk hasábjain. A művészetek közül elsősorban a zenével és a képzőművészettel foglalkozik rendszeresen és intenzíven. Társadalomtudományi eik- kei elsősorban a helyes világnézet kialakítását segítik. A humán- és a reál ismeretek harmonikus ötvöződését szolgálják azok a cikkek, amelyek a terméseettadearaárayok köréből merítik témájukat. íme néhány cím a fentiek igazolására: Áramlatok a mai katolicizmusban; Vezetés és emberség; Jean-Paul Sartre filozófiai útvonala; Kiberne- ■ tika és hadtudomány; Egy Nugy l»*v ott-regény dimenziói; Toulouse-Lautrec, a melegszívű gúnyolódó; Ady-em- lék ZUahon. És végül ami még hiányzik a Korunkból. Csak elvétve lehet olvasni szociográtfiaá, etikai, pszáholó- giai jellegű cikkeket, keveset foglalkozik a lap a színházáé; filmművészettel. Gyakori a túlságosan elvont, spekulatív írás, amely távol áll a gyakorlattól. Sokoldalú folyóirat tehát a Korunk és talán valószínűtlennek hat, ha mégis szaklapnak nevezzük. A Korunk az általános műveltség szaklapja. Szimpatikus törekvései nagyobb figyelmet érdemelnek Magyarországon is. Csongrády Béla URAIM, EZ A HELYZETI (Kossuth könyvkiadó, 1965) ..Kuba ízeit, színeit mítoszait. társadalmi szerkezetét, történelmét. politikai életét akartam kifejezni a forradalom előtti időszakban” — nyilatkozott Lisandro Otero, amikor a latin-amerikai reeénvoá- lyázat első díját elnyerte. Túlzás nélkül mondhattok: az elmúlt évek egyik ielentős irodalmi alkotásában mindezt sikerrel oldotta meg a szerző. Lendületes sodrású szatirikus regénye a filmhíradó gyorsaságával fogia át a szigetország történelmének fél évszázadát, az uralkodó nagypolgárság, a politikai és gazdasági élet vezető rétegének kialakulását és életét. 1894-ben véget ér a spanyol korona uralma. Cayetano Sar- ria. a bevándorló fogához vert garasaiból és a véren szerzett dús örökségből cukornádmezőket. később feldolgozó üzemeket vásárol, s a ..fehér arany” révén az ország eevik leggazdagabb emberévé válik. 1902-ben kikiáltják a köztársaságot. s az amerikai zászló helyébe felkúsaik a magányos csillagé. «sávos lobogó, s ezzel megindul a harc a Politikai hatalomért: felvirrad a Cedrónok napja. Gabriel. á ..haza atvia” a fővárosiban tanul. élénk érdeklődést tanúsít a vidám szórakozás, a társadalmi élet és a politika iránt, részt vesz az 1933-as felkelésben is. de csakhamar ráiön. hoev céljai eléréséhez más út vezet. Betársul egv ügyvédi irodába, s ílv módon elindul politikai karrierjén. Ez hát az a két jellegzetes család, melv Kuba uralkodó osztályát képviseli a század eleién. Az évek azonban múlnak. Gabriel Cedrón 1951-ben már szenátor. Alejandro Sar- rda oedie a gazdasági élet ie- lentös ténvezőie. Varaderóban nyaralnak. Havannában üzleteket kötnek — Sarria a kubai Wall Streeten. Cedrón pedig a szenátusban. A Veda- do villáiban az ..édes élet’ hangoskodik, a szenátusban az amerikai nagykövet megbuktatja az önálló kereskedelmi flotta tervét. ..a közkedvelt” Cedrón szenátor ellen fegyveres merényletet követnek el. az egyetemi ifjúság gyűléseken követeli jogait — s eközben Batista nyugodtan készül a hatalomátvételre 1952 március 10-én a Cedrónok és Sarriák. a ..fehér arany” urai és a ..haza atv- iai” megdöbbenéssel ébrednek az új helyzetre. Tanácstalanságuk azonban nem tart sokéig. hamar rájönnek. hogy végeredményben ..nem történt semmi”. Más szereplők is színre lépnek. Luis DasoaL a kispolgár értelmiségi, a reménytelen jövőjű egyetemi hallgató fellázad — egyelőre csak — a környezete ellen. A jobb és gondtalanabb élet reményében csatlakozni akar a ..felsőbb körökhöz” Otero könyvének történetei a múltba vezetnek: az USA érdekeivel összefonódó, a kubai népen élősködő nagypolgárságot leplezik le. Kitűnő szatirikus képét adják az akkori időknek.
