Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
4 »ÖCfllÄB 1965. április 25. vasárnap Misidig- újat... Sokszor érte már j őket a vád, hogy nem azt csinálják, amit kellene egy tanácsi vállalatnak csinálni. Aztán, még ma is, ha megbízottaik — egy-egy ügy elintézésére küldve — bemutatkoznak, s megnevezik a vállalatot, sokhelyütt fitymálóan elhúzzák a szájukat: tanácsi vállalat! S még mielőtt kérésük elhangzana, már megtagadják. Pedig ez a vállalat 1958-óta megtízszerezte a termelést. És innen indult el útjára a gépesített csibeetető — amelyet már nemcsak hazánkban, de külföldön is ismernek — a Vulkán petróleumfőző, a Colibri kempingfőző — amelyből több mint kétezret mostanában . szállítottak exportra. Itt törekszenek makacsul, immár negyedik esztendeje, hogy előállhassanak egy, a mostani típusoknál még korszerűbb és gazdaságosabb házi presz- szógép példányaival, s egy hidraulikus tengelykapcsoló lípussal — amelyre ha „fent” jobban odafigyelnének, már régen milliós népgazdasági megtakarítást hozott volna szerte az országban, ahol csak villanymotorokat gépek, berendezések mozgatására, működtetésére használnak... Mindez persze nem hálás dolog. Vagyis az effajta törekvések nem biztosítanak nyugodt, gondtalan életet, amely csörgedezik a nyugdíjig. .. Nem, ilyesmiről szó sem lehet. Lehetne, ha ezek az emberek — a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál — nem akarnának valamit bizonyítani nekünk. De akarnak. Február elseje | óta megint van egy új gyártmányuk amelyet a Magyar Kábelművek készítenek. A kábeldob. Amelyről el kell mondanunk hogy különösen export szempontból nagyon fontos. Tavaly mégis már attól tartottak, hogy a kábelművek nem tud eleget tenni exportkötelességeinek a Kábeldob hiánya miatt Érthető hát, hogy Szegeden, ahol a huzalkilóméterek ,.spulni” után áhítoztak megörültek a balassagyarmatiak jelentkezésének Meg is állapodtak tüstént, hogy az idén 3 ezer darabot elkészítenek. Aztán ebből a három ezerből ezer ötszáz lett. Nem azért, mert a kábeldob fontossága csökkent. Hanem azért, mert ennyit engedélyezett az Országos Tervhivatal. Helyesebben, ennyi kábeldob gyártására biztosított anyagot S mivel a Fémipari Vállalat tanácsi irányítású, a többit — ha tudja — biztosítsa a tanács. Arról pedig már ki tehet hogy a tanács erre képtelen. És most Balassagyarmaton megint azon törhetik a fejüket, vajon miért is van ilyen furcsán berendezve a világ. Mennyit kínlódtak vesződtek. Az új cikk felszerszámo- zása itt történt, egy parányi szerszám műhelyben. S még ha csak a felszerszámozása történt volna! De szükség volt egy hengerítő gépre. Az üzem, amelyet először felkértek, hogy megcsinálná, 1965. első negyedére ígérte a gépet A gyarmatiak is, a szegediek is ennek a határidőnek a hallatán felszisszentek. És akkor hozzáfogtak a gép megszerkesztéséhez Gyarmaton. Részt vett benne úgyszólván az egész műszaki gárda. A felújítási keretből maradt még százezer forint, úgy vélték, az elegendő lesz a masinához. Nem lett elég, túllépték mintegy harmincezer forinttal. De a kábeldobgyártás február elsején megindult Akkor, amikor — ha máshol készül — a gép meg sem érkezett volna. A vállalatot természetesen megbüntették háromezer forintra a felújítási keret túllépéséért. De ezen már nem is csodálkoztak. Utóvégre, a túllépés az túllépés. Rendnek muszáj lenni. Hogy ők még gépet soha nem csináltak? Így hát az árát sem tudhatták előre, s pontosan. A gép mindenesetre működik, és a kábeldob gyártás is megy... ha nem, jfe olyan jól olajozottan, mint a hengerítő masina. Egy jő pár éve | ismerem a vállalat vezetőit, dolgozóit. Neve ezidő alatt háromszor megváltozott. De a lényeg — ami ezt a kis kollektívát fűti, hajtja előre — nem változott. Vezetői szüntelen kutatnak olyan cikkek, gyártmányok után, amelynek előállítása népgazdasági érdek, de más, nagyobb üzemek, ilyen vagy olyan okok miatt, nem vállalkoztak a gyártásra. Olykor pórul jártak ezzel isi Előkészítették a gyártást, kikísérletezték a legjobb eljárásokat, megszervezték a sorozatgyártást. S mikor már ment minden, mint a karikacsapás, elvették tőlük. „átprofilírozták.’’ Ezt lem bánták. Mert akkorra találtak maguknak valami mást, valami még jobbat. És terveznek és álmodoznak tovább. Most például azt tervezik, hogy a kábelgyártól megszerzik a kábelgyártás profil-társi jc'gát. A profilgazda hajlik eífelé, hiszen ■ ez távlat okban azt jelentené, hogy egy idő múltán egyszer és mindenkorra megszabadul a kábeldobgyártás terhétől, s azt teljesen magára vállalhatja a jövendő balassagyarmati profiltárs. És álmodoznak. Arról, hogy a tenyérnyi gyárból, amelynek már úgyszólván minden négyzetméterét beépítették, egyszer egy igazi gyártelepre költözhetnek Meg arról, hogy ha mennek valahová tárgyalni, nem kell eltitkolniok, hogy ők „csupán” egy tanácsi vállalatot képviselnek. Arról!, hogy egyszer mindenütt rájönnek arra; nem kell egy vállalatnak minisztériumhoz tartoznia — tartozhat tanácshoz is — hogy a népgazdaság, mindannyiunk érdekéért, felemelkedéséért dolgozhasson. Arról, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor nem vágják a fejünkhöz itt is, ott is: nem azt csinálják, amit egy tanácsi vállalatnak csinálnia kellene. De addig is. amíg ez bekövetkezik, folytatják azt, ami már vérükké vált: keresnek, kutatnak szüntelen az új után. Amivel használni lehet a pvárnak, Balassagyarmatnak, s vele az egész országnak. Jelentékenyen nő az általános iskolát befejezők száma A Művelődésügyi Minisztérium tanügyigazgatási osztályán összegezték a tankötelezettség tíz évre történt felemelésének eddigi tapasztalatait. Az iskolai statisztikák adatai szerint az általános is- kol nyolc osztályát 16 éves korig eredményesen végzettek aránya az 1953-54-es tanévi 67.5 százalékról, 1958-59-ben már elérte a 77 százalékot. A nyolc osztályt 15 éves korukig végzettek aránya az 1959-60- as tanévben az előző évi 75,7 százalékról 80.5 százalékra növekedett, a nyolc osztályt 16 éves korig végzettek aránya pedig 82.3 százalékra emelkedett. A 10 éves tankötelezettség bevezetésének pontos eredménye csak az idei tanév befejezésekor mérhető le, annyi azonban máris megállapítható. hogy a fejlődés nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó: az általános iskolát befejezők száma az elmúlt évekhez képest előreláthatólag jelentősen növekszik. Az első osztályba jelentkezésnél a tapasztalatok nem ilyen biztatóak, mert az arány az 1963-64 évi 98.3 százalékról az idei oktatási évben 97.1 százalékra esett vissza. A 16 éves körig tartó tarr kötelezettég elrendelése egyébként azt is jelenti, hogy az ide- tanévtől a különböző típusú középiskolások első és második osztályaiba járó tanulókat az iskolai rendszeri! oktatásból nem lehet kizárni, bármely főhatóság felügyelete alá tartozzék is a tanintézet Magyar műszaki javaslatot fogadtak el Genfben Az ENSZ európai gazdasási bizottsága villasnosenergiai szakbizottságának statisztikai muwkaasoportia a napokban tartotta 8. ülésszakát Genfben. A csoport alelnökévé ismét — ezúttal negyed ízben — Teőke Gézát, a magyar vifllamosener- giaioar képviselőjét választották meg. Az ülésszakon tárgyalták többek között a szilárd. a folyékony és a gáznemű energiahordozókkal valamint a vízerővel termelt villamosenergia összehasonlítására és összegezésére vonatkozó javaslatokat. Két méter húsz centi az átmérője a kábeldobnak. Naponta nyolc darabnak kell elhagynia a gyárat. Még az idén megkezdik egy még nagyobb méretű kábeldob gyártását. Jövőre pedig már valamennyi méretű itt készül, Balassagyarmaton Fontos dokumentum az ideológiai TUDOMÁNYOS MOZAIK Szovjet mérnökök 3x4 ernes képernyőjű Tv- készüléket szerkesztettek, amelynek nagyítója kétszeresére növeli a képet. Az aprócska készülék háromféle adást vesz; 22 tranzisztorból, hat diódából, egy elektroncsőből és egy katód- csőből álL Elnevezése.„űrhajós”. John Fremiin angol fizikus kiszámította, hogy egy ezredév múlva földünk, „pokolian” túlnépesedik: a földfelszín minden négyzetméterére 120 fő jut. 2000 emeletes házakban fognak lakni. A túlnépesedés e végső pillanatában a földgolyó narancsszínű fényben. fog égni, amit az emberiség hő-kisugárzása idéz elő. Ez a hő azonban lehetetlenné teszi a további nemzedékek megszületését. Maga az élet vet gátat a szaporodásnak. Edmond Déván amerikai orvos megtette az első lépéseket az agy elektromos hullámainak segítségével végbemenő érintkezéshez. Szerinte „begyakorlott” emberek képesek megváltoztatni a látásukat szabályozó kisfrekvenciá- jú agyhullámokat Ebből kiindulva elképzelhető bizonyos Morse jellegű jelrendszer, amelynek segítségével két ember a távolból közölheti egymással a gondolatait \z MSZMP Központi Bizottsága néhány héttel ezelőtt megvitatta a párt időszerű ideológiai feladatait. A vita eredményeit összefoglaló dokumentumot azonban nem öntötte határozat formájába. Irányelvekként tette közzé, a párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlében. Miért történt ez így? Azért, mert feladatainkat s köztük a szocialista tudatformálás feladatait, már a párt VIII. kongresszusa meghatározta. Nem új, ettől eltérő határozatra van tehát szükség, hanem annak vizsgálatára, mit valósítottunk meg ebből. Továbbá1 nem lehet minden ideológiai kérdést határozattal lezárni. Az Irányelvek éppen arra ösztönöznek mindenkit, aki szellemi életünk valamelyik területén dolgozik, hogy tovább tanulmányozza a kérdések megoldásának legjobb módját. Ezzel és a ma legfontosabb kérdések kiemelésével tovább élénkítik ideológiai munkánkat. Az elméleti munka megjavításának elengedhetetlen előfeltétele az ideológiai front pártvezetésének erősítése. A párt a munkásosztály ideológiáját képviseli, annak az osztálynak nézeteit, amely a szocializmus teljes felépítésének fő társadalmi ereje. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus-leninizmus a pro- letártiktatúra első percétől kezdve a társadalom vezető ideológiája A szocializmus alapjainak lerakása arról tanúskodik, hogy a nép egésze elfogadja, helyesli a szocialista építés fő céljait Ez egyben a párt vezető szerepének erősödését is mutatja Azt a köaeget, amelyben ma az ideológiai munka folyik, az jellemzi, hogy a szocializmus alapjainak lerakása óta tovább növekedett a dolgozó tömegek szocialista tudatossága. Szép eredményeket értünk el a kultúra területén. Ámde változatlanul küzdenünk kell a dogmatikus és a revizionista nézetek, különösen az imperialistáknak a szocialista országok belső gyengítésére irányuló „fellazítás!” taktikája ellen. Ez, és a nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult vita is megkívánja az állandó és szívós eszmei küzdelmet, az ideológiai munka megjavítását A>z ideológiai munkát szocialista építésünk hatékony segítőjévé kell tennünk. Véget kell vetnünk az ideológiai munkában gyakran tapasztalható bátortalanságnak, lassúságnak, passzivitásnak, az ismert tételek mechanikus ismételgetésének. „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” József Attillának ez a mondata közmondásszerűen terjed ma népünk körében. Idézik iskolákban, munkahelyeken, mert mondanivalója helyes és világos. Emlegetik pontosan és pontatlanul. Pedig a műköltészet alkotásain senkinek sem szabad változtatni. Persze nem igen gondolnak arra, hogy József Attillát idézik. Méghozzá mindössze egyetlen versszaknyi verstöredék utolsó sorait. Az előző két gondolatot kifejező mondatot (Ne légy szeles, bár munkádon más keres) nem ismerik, mert mai világunk számára csak a verstöredéik befejező szakasza fontos, annak van jelenünkre is érvényes mondanivalója. A szállóigék nagy emberek közmondásszerűen használt közismert mondásai. Sokat irodalmi alkotásokból, versekből emeltünk ki. Kölcsey Ferenc a XIX. század elején Huszt című versében a múlton való céltalan merengés helyett a cselekvő hazafisó- got sürgeti, azóta szállóigévé vált mondásaival: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Petőfi Sándor 1848 lániglelkű költője így fogalmazta meg a néphez való feltétlen hűség gondolatát: „A néppel tűzön-vízen át!" Mindkét szállóige ugyanúgy szól a mának, minit Ady Endre szállóigévé vált sora (mely -a dunai népek összefogását sürgeti): „Dunának Oltnak egy a hangja..” A szállóigék nem ismernek sem földrajzi, sem nyelvi határokat. Az ókori Róma nagy fiának, Cézárnak szavait használjuk, amikor valamilyen felelősségteljes, nehéz döntés után így zárjuk a vitát: „A kocka el van vetve.” Ha jó barátunk (inkább csak. valamiféle játékos ugratásban) ellenünk szövetkezik, ugyancsak Cézár szavaival élünk, azt mondjuk, amit Cézár mondott gyilkosának: „Te is fiam, Brutus?” „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés.” Ismételjük Hamletnék, a dán királyfinak drámai szavait, a legtöbbször inkább csak „megjátszott” drámai helyzetekben. Galileinek a bátor középkori természettudósnak szavait ismételjük, amikor bekövetkezett valamilyen — általában szerencsés — fordulat egy-egy nehéz ügyben: „És mégis mozog a Föld!” A francia Zolától is megtanulhattuk ezt a szállóigébe tömörített igazságot: Nem az egyén a fontos, hanem az eszme, amiért él.” De térjünk vissza a hazai földre, mert a nyelvi korlátok sikeres áttörése ellenére ma is helyes ez a régen keletkezett tömör szállóige is: „Nyelvében él a nemzet”. Politikai fontosságot, aktualitást a XVIII-XIX. században kapott, amikor a felvilágosodás, polgári fejlődés, nemzeti öwtu- datosodás kifejezője volt. Valóságos jelmondattá lelt abban a harcban, amely azt célozta, hogy országunkban a latin és német nyelv helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv. Eredetét máig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni nyelvészeinknek, sem tudjuk kitől származik. „Magyar- ország nem volt hanem lesz!" Ez a szállóige azonban — mindenki tudja — Széchenyinek előremutató bátor kijelentése. A Kölcsey hirdette alkotó hazafiság jegyében született. Szakítani kellett a középkori Magyarország ré-: módon való feltámasztásánál. hamis illúziójával. A török dúlás sötét korszakában még érthető volt a régi dicsőség ábrándos felemlegetése, de Széchenyi idejében már másként, polgárosodva kellett előrelépni, a sóhajtozások helyett építeni kellett, és azt tesszük ma is. A szállóigéket — változatlan alakiban — nem is elsősorban mondanivalónk kifejezésére, hanem inkább mondanivalónk helyességének igazolására, nyomósitására használjuk. Beszédünket tegyük fordulatosabbá, képszerűdbe, színesebbé a stílus virágaival: 1. Szólásokkal: ami a szívén, az a száján. 2. Szóláshasonlatokka!: Reszket, mint a miskolci kocsonyában a béka. 3. Közmondásokkal: Nincsen rózsa tövis nélkül. 4. Szállóigékkel: „Ember küzdj, és bízva bízzál!’' Tóth Imre munkáról Á mindennapos termelőmunkának eszmei vonatkozásai között sok vita folyik arról, hogyan hat az életkörülmények javulása az emberek gondolkodására? „Elpolgá- riasodást okoz” — mondják egyesek. Mi elutasítjuk ezt az álradikális felfogást, az azonban tapasztalható, hogy ha némelyek olyan keresethez jutnak, amelyet nem érdemeltek ki munkájukkal, akkor ez valójában erősíti a kispolgári önzést és haszonlesést. „A magasabb életszínvonal automatikusain növeli a szocialista tudatot” — mondják mások. Ez sem igaz. A szocializmus tettekkel való igenlését, a szocialista tudatosodást megkönnyíti ugyan az anyagi körülmények állandó javulása, de fontos feltétele a céltudatos, friss, rugalmas eszmei politikai nevelő munka. És szükséges a tervszerű, szocialista munkaszervezés, s az, hogy a dolgozó valóban a magáénak érezze üzemét, községét, egész államunkat. E hhez sokoldalúan tovább kell fejlesztenünk társadalmunk szocialista demokratizmusát. Az elmélet művelőinek ma fontos feladata, hogy ennek módozatait tanulmányozzák. Annyi máris megállapítható: megvan a lehetősége és a szükségessége is annak, hogy hatékonyabb*« nyilvánuljon meg a szocialista demokrácia választási rendszerünkben, parlamentünkben, tanácsainkban, a központi irányítás és a helyi önállóság jobb összehangolásában. És ami a legfontosabb: abban, hogy a dolgozók közvetlenebbül és aktívabban vegyenek részt a közügyek intézésében. Ide számítva természetesen a gazdasági ügyeket, az üzemek, termelő- szövetkezetek, hivatalok és intézmények irányítását. Ezzel tovább növekszik a munkásosztály vezető szerepe is. mert jobban érvényesül a párt politikája, amely a dolgozók akaratát fejezi ki. Az apolitikusság, a közügyek iránti közömbösség a kapitalizmus káros eszmei öröksége: egyik megnyilvánulása a kispolgári szemléletnek, amely még ma is széles körben hat, s amelyet nyugatról jövő hatások is táplálnak. Ez ellen elsősorban a szocialista viszonyok tökéletesítésével, eszmei harccal küzdünk, úgy azonban, hogy türelmesek vagyunk azokkal szemben, akik még nem érkeztek el a szocializmus tudatos vállalásáig. Elítéljük a vallásos ideológia elleni harc kapcsán tapasztalható türelmetlenséget és opportunizmust. Terjesztjük a tudományos világnézetet, cáfoljuk a vallás mai érveit, bíráljuk az egyház képviselőinek azokat ez állásfog- lalásait.amelyek politikánkkal ellentétes törekvéseket tükröznek. De a szocialista nemzeti összefogás keretében kommunisták és pártonkívüli /
