Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

■ amt '~Tn’-r.‘ 'T1T ■w* ff figsp* TT“'-^ "--------^~7 ' 25. vasárnap NÖGRÄD s gyidős a matróz és a flotta d a laktanyába — Mit tud a négy vasmacska? Tyereskova csókja Egy masas matróz és egV zőke kislány támaszkodik a korlátnak az úioesti öböl párt­án. Üj az ismeretség, mert így kérae/jgeiik egymást, Es hány éves?” — hallatszik esv fél mondat mire a fiú kicsit szégyenlősen, kicsit büszikén mondja: ..Húsz leszek a lövő héten...” Edd ennyi idős néphadsere­günk folyamőrsége is. mely 1945 márciusában alakult meg Debrecenben. Mire egy hónap múlva Budapestre költöztek, már 2O0-an voltak. Kicsit' iel- kéoes is. hoev a demokratikus flotta első harci feladata éoo a békét szolgálta. A szovjet hadsereg segítségével az or­szág vízi útlalt kellett meg­tisztítaniuk a háború gyilkos emlékeitől: az aknáktól és az elsfllyedt halók roncsaitól. Akik ma a Balatonban für­dőnek. bizonyára nem gondol­nak arra. hogy húsz éve két­százezer akna rejtőzött a tó vizében, és a Duna vadevező­sei sem félnek a partra lépni hiszen a folyamőrök onnan is kiemelték és ártalmatlanná tették a több mint kó száz ezer aknát. sakkoznak, mások a zenére fi­gyelnek. — Vigyázzí — hangzik a ve­zényszó az őrnaev belépése­kor. aztán visszaülnek helyük­re és ismét metgDemdül a há­rom gitár. A ..vasmacskúk” próbálnak — magyarázzák. Ez a neve ze­nekaruknak.. amelv belutott a tévé ..Ki mit tudatának elő­döntőiébe. Hárman gyakorol­nak: Faragó István. Jencsók Antal ts Juhász Béla: dobosuk, Pálit Jenő, szolgálatban van. Bai társaik körében nagv sikert aratnak... Vigyázz robban! t Ekkor kapta az értékes aláírá­sokat és az emlékezetes csókot. Ezzel még parancsnoka, az őrnagy elvtárs sem dicseked­het. Arról azonban büszkén számol be 6 is. milyen hasznos feladatokat teli esi lenek a la­kosság védelmében. Hozzájuk tartoznak á tűzszerészek, akik­hez naponta 30 bejelentés íz érkezik, hogy háborúból meg­maradt lőszert találtak vala­hol. Ezeket ők teszik ártalmat­lanná. nasv ügyességgel és még nagyobb bátorsággal. Mat­rózok duiguznnk a Lenin kör­úton is. a Nemzeti Színháznál, ahol a robbantási munkáikat végzik Ha megvadul a folyó Laktanyájukban most csend van. A kapuban őrség az ud­varon suiyi esne! két mkos ú. az egyik ablakból gitárze- ie szűrődik, s katonás léotek- iel vonul szolgálatba e2v sza- asz. Bozslk Tibor Őrnagy 1948 ta szolgál a folvam'-öknél. ól emlékszik az elmúlt két évtized minden eseményére: a küzdelmekre, a sikerekre egy­aránt. Rohamosan korszerűsö­dött a flotta fe’—«eelése. és a ..fiúk”, a matrózok is naegáll- ták mindig a helyüket. A r em­lékezetes 1954-es árvíz idején százak életét, ingóságait men­tették meg. 1956-ban Bajánál segítettek, és két éve a megva­dult Tiszán is fel dü Döröglek gélvt hozó halóik motorjai, azámat szolgálom” — mond- k a legbátrabbak amikor át­ütök a kitüntetést ..de hisz a fiaitok vagyunk” — hárítot- k el a hálálkodókat. akik .létükért mondtak köszönetét. Fényképes tabló emlékezeti a klub falán az újakat a régi­ek hőstetteire. Itt most azok úhennek. akiknek letelt a mai zol Bál a tűk. Három gitár zené- e tölti be a termet, a sarok­én televízió, az asztaloknál Az egyik folyosón nasv táb­la sorolja fei, mit kéri elérnie egy matróznak ahhoz, hogy a néphadsereg kiváló katonáig legyen. Még elolvasni k sok a nehéz követelményeket. A fo­lyamőrök közül ötvenkét,ten érték el ezt a kitüntető címet. Egyikükkel épp a tábla előtt találkozunk. Kenéz Attila emellett azzal is dicsekedhet hogy hálós .kolléganőiétől”, Tvereskova űrhajóstól kapott csókot. A nagy esemény a szovjet űrhajós házaspár tiszteletére rendezett sportcsarnoki nagy­gyűlésen történt. Kenéz tizedes is tagja volt az elnökséginek, és a végén autogramot kért Va- lentyinától. ..Ne egyet. hár­mat”. tette hozzá gyorsan, mert testvéreire is gondolt „Matróz szeretnék lenni... “ Búcsúzóul elmegyünk a ki­kötőbe. Karcsú naszádok sora­koznak a part mellett;, a nép­hadsereg szerves részét képező folyami flottilla halói. Az őr­ségen álló fiatal matrózt sokan írievlik a sorkötelesek közül, hiszen ha a sorozáson elhang­zik a kérdés, leggyakoribb a ..Matróz szeretnék lenni.. válasz. Lehet, hogy a lányoknak tetsző csinos egyenruha is vonzó — sokul 16—17 éyes korban írnak levelet a lakta­nyába. hadd kerüljenek a flo- tillához — de a lényeg: nagy megtiszteltetés a húsz éves fo­lyamőrség katonáiétiak lenni. Benedek B. István Ipoly szög % Y ' 1:. * %, PÉTI ZOLTÁN FESTMÉNYE materialisták együtt dolgoz­nál! a hívőkkel. Tudjuk, hogy ezeknek többsége neveltetése folytán lett vallásossá, vagy bajaira keres vigaszt a hit­ben. Társadalmunkban meg­vannak a feltételei annak, hogy ha ezek az emberek bekapcsolódnak a társadalmi tevékenységbe, ha megismerik a szocializmus új erkölcsét, akkor meggyőző érveink hatá­sára előbb-utóbb megtalálják az utat a tudományos világné­zethez is. S zéles körben, sokféle formában hat még ná­lunk a nacionalizmus. Vele szemben erősítenünk kell a szocialista hazafiságot, amely mindenekelőtt népünk szocialista vívmányainak, ezek nemzeti és nemzetközi jelentőségének tudatából táp­lálkozik, s amely eggyéforrt az internacionalizmussal, az­zal a meggyőződéssel, hogy hazai eredményeink és a vi­lág haladó erőinek sikerei el vá 1 oszthatatlanul összefügg­nek. Ezért erősíti népünk a barátságot a Szovjetunióval, mint a kommunizmust építő nagyhatalommal, a haladás úttörőjével, a béke fő védel­mezőjével. S támogatja an­nak a szocialista világrend-, szernek az egységét, amelv egyenjogú szociálisa államok i ntern a e i onal i sta közössége és szuverenitásuknak is legfőbb biztosítéka. Fontos tényezője országaink fejlődésének és egységének az. hogy tovább fejlesszük gazdasági együtt- működésüket, leküzdve ennek akadályait, A szocialista or­szágoknak harcolniuk kell a nacionalizmus, s elsősorban a saját országukban fellelhető nacionalista maradványok el­len. A társa^omfcdoményfoam eredményes harc folyik a marxizmus—lemniamus alko­tó alkaml ázásáért, a dogma­tikus és revizionalista néze­tek ellen. Amikor hangsúlyoz­zuk, hogy a marxizmus a legutóbbi negyven évben is fejlődött, akkor egyúttal azt is látjuk, hogy sok, az élet által felvetett új kérdést kell még feldolgoznia, sok vitás problémát kell tisztáznia. Amilyen örvendetes a szo­ciológiai kutatások megindu­lása, olyan sajnálatos, hogy egyik-másik folyóirat szo­ciográfiai jellegű írásai torz, elriasztó képet festenek a mai társadalmi valóságról. Mások divatossá teszik a polgári ideológia „modern” termékeit. Némelyek viszont túl egy­szerűnek mutatják be a szo­cializmushoz vezető utat. E hibák kiküszöbölése fontos feladata ideológusainknak, különösen az ifjúság szocia­lista nevelésének szempont­jából. Társa daim ltokban Igen nagy tudatformáló szerepe van az irodalomnak és a mű­vészetnek, » e területeken is vannak kiemelkedő eredmé­nyeink. Egyes művek azonban a szocializmus eszméitől való eltávolodást, kispolgári néze­teket, vagy világnézeti kö­zömbösséget, kiábrándultsá­got és pesszimizmust, vagy átforri Étáim! türelmetlensé­get tükröznek. A helyes állás­pont az, hog.y korunkban az irodalom és a művészet csak akkor töltheti, be társadalmi hivatását, ha tudatosan és I következetesen a szocialista realizmus alapján áll, ha te­hát a valóságot a maga lé­nyeges tendenciáiban ragad­ja meg és tükrözi. Ezen be­lül igen sokféle stllusáramlat lehetséges. A párt nem avat­kozik bele az írói és művé­szt alkotómunka műhelykér­déseibe, de mint társadal­munk ideológiai és politikai vezető ereje, állásfoglalásaival az irodalomnak és a művé­szetnek is ad eszmei irányí­tást. d őszerű ideológiai fel­adataink kijelölésé­nek azt kell eredmé­nyeznie, hogy fokozódik a párt kesxteményező, irányító és szervező tevékenysége a szocialista őpítőmur,ka és az Ideológiai harc tápiasztotia problémák elméleti, marxista kidolgozásában, s erősödik az az eszmei munka, amely a tömegekre legnagyobb hatást gykorió ideológiák: a kispol- gáriság, a nacionalizmus, a vallásos világnézet leküzdé­sére irányul. Az agitáciés és propaganda-munkának is bátrabban és kezdeményezőb­ben kell szembesziéllnia a té­ves felfogásokkal, a demagó­giával, a demoralizáló néze­tekkel. Az iskolában és a sajtóban, a tudomány és a kultúra területén folyó ideoló­giai munka, a Központi Bi­zottság irányelveinek szelle­mében, megújult erővel fára­dozik azon, hogy egész né­pünkkel elfogadtassa a mar­xista világnézetet, meghono­sítsa és érvényre juttassa a szocialista erkölcs követel­ményeit, s megtanítsa az em­bereket szocialista .módon él­ni, dolgozni és gondolkozni. Őrségváltást Diósjenőn! A tél végén elpusztult majd kétszáz újszülött bárány a di- ósienflj Uj Barázda Termelő­szövetkezetiben. Köós Ferenc, a járási főállatorvos megálla­pította. a nem várt márciusi tél. meg az éhség tizedelte inog az állományt. A Zslbak- tanyán huzatos, rossz hodálv- faan ellettek az anyajuhok. A Dárnaoos bárányokat alig védte valami a hidegtől, Belep­te őket a frissen. esett hó. Meg­fagytak. Keresik a bűnbakot A kárt a szövetkezet veze­tői öt-hatezer forintra becsü­lik. De hozzáteszik mindjárt« azt is. nem maw üsv az egész. Hasonló dolgok más gazdaságokban i& előfordul­nak. Valóban, ha ahhoz az egv millióhoz viszonyítjuk a bá­rányok pusztulásából keletke­zett kár összegét, melvet az idén állami dotációként, kaü A termelőszövetkezet, nem túlsá­gosan sok pénz ez. A kár azonban mind i árt másként ie- lentkezik. ha meggondolja az ember, hoev most 'is. mint már a korábbi években annyi­szor. a kölcsön kapott ezresek vesztei- el. A termelőszövetke­zetet esztendők óta állalmi do­tációval ..tniókciózza” a járá­si tanács mezővazdasági osztá­lya, S a könnven szerzett pénzzel meglehetősen könnyel­műen bánnak Diásjenőn. Most is mint már annyiszor. & fe­lelősséget egymásnak dobálják a szövetkezet első számú veze­tői. P. Szabó János, a termelő­szövetkezet elnökhelyettese, a szövetkezet pártái,apszerveze- tének titkára azonban nem te­kintette lényegtelennek ezt a ..bárány ügyet”. A felsőbb ha­tóságokhoz fordult, s kérte se­gítsenek végre rendet terem­teni Diósjenőn. A lárásl néni ellenőrzési bizottság április ötödiké és nvoloadika között vizsgálatot tartott a szövetke­zetben. Megállapította, hogy a bárányok nagyarányú elhullá­sát a hideg mee az elégtelen takarmányozás okozta. Ami­kor a zárszámadás előtti leltá­rozásihoz láttak, a gazdaságban nem volt több a szálasta&ar- mánv és takarmánvszalma készlet 1600 mázsánál. Tudták ezt a szövetkezet vezetői is. hogy ez a mennyiség minden­képpen kevés az állatállomány téli takarmányozásához. vetkezet vezetőinék a gazdál­kodás helyes megszervezésé­hez. a költségek tervszerű csökkentéséhez. Bausch Ferenc, a szövetke­zet főagronómusa tapasztalt, ió szakember hírében áll. Az ő nevéhez fűződik, hogy a fa­luban a mélyszántás gyakor­lattá vált, Ö szorgalmazta aZ áprilisi kukoricavetést a 120 holdas kertészet létrehozását. Mégis a gazdálkodás során a szakszerűtlenségek égésit sorát követték el a szövetkezetben. Nem vezetnek táblatörzsköny- vet. nincs biztosítva a termő­földek négy évenkénti trágyá­zása. A meglévő kevés istál- lótrágvát is szakszerűtlenül kezelik. Emiatt alacsonyai! a terméshozamok, magasak a termelési költségek. Drágán termelik a búzát, a kukoricát, a tejet, a húst. Alacsony a szövetkezeti tagok jövedelme is. A diósjenői Űj Barázda Terme'őszö vetkezel évek óta a járás leggyengébb szövet­kezeteinek egyike. Volt idő, amikor a fizetés egyszerűen elmaradt a gazdaságiban. Az már jó évinek számított ha 12 forintot fizettek. Tavaly, álla­mi dotációval, 25 forintra fu­totta. A 380 termelőszövetke­zeti tag, akik közül több mint száz, öregségi járadékos már, esztendők óta rendkívül ala­csony jövedelemért dolgozik a közösben. Már aki dolgo­zik. Mert az utóbbi években a szövetkezeti tagok a veze­tőkhöz hasonlóan csak rend­szeres havi fizetésért voitak hajlandók „lekötni” magukat a gazdaságba. A háromszáz szarvasmarhát húsz ember gondozza, S ezek közül mindössze kettő a ter­melőszövetkezeti tag. A töb­bi alkalmazott, Számuk erő­sen megnövekedett a gazdál­kodás egyéb ágazataiban is. Ma már több mint ötven al­kalmazottat tart a szövetke­zet, akik akkor Is megkapják fizetésüket, ha a hozamok alacsonybbaík maradnak a ter­vezettnél. S ez bizony súlyos aránytalanságokat szül a ter­melőszövetkezet jövedelemel­osztásában. Segít a „sxorxási“ hiba A leltározás idején a köny­velés ©gvik alkalmazottja ..szorzás!” hibát eltett. Mind­össze esv tizedes nur tot kellett fossz helyre tennie, máris lett takarmány a szövetkezetben. A mintegy 600 ezer forintos „tévedés” egyaránt elkerülte a főkönyvelő, a járási tanács, a Nemzeti Bank szakemberei­nek figyelmét. A termelőszö­vetkezet pedig újabb 120—180 ezer forint állami pénzhez ju­tott. A Nemzeti Bank kiutalta az összeget; Ott volt mögötte a takarmányból a „fedezet”. Am a vizsgálat, ha nem is terjedt ki. a Szövetkezeti gaz­dálkodás egészére felszínre hozott egv sor egvéb gondot is Didejenőn. Annak ellenére, hogy a szövetkezetben több mint húsz a függetlenített ve­zetők száma, bai van a mun­ka megszervezésével, a végzett munka ellenőrzésével. A köny­velés. mely naevlétszámú ap­parátust foglalkoztat. mind havi fizetéssel, képtelen ellát­ni a feladatát. A tagok tava­lyi fel lesitmén vének elszámo­lása körül sincs minden rend­ben. A zárszámadásban például 235 ezer forinttal nagyobb volt a mezei leltár összese a Íré­ivé« Összegnél, mert a trakto­rosok és a fosatosok teljesít­ményének felmérése netn volt megíelelő. Nyilvánvaló, hoev ilyen körüménvek között a számviteli apparátus vajmi kevés segítséget adhat a *zö­J ogosain vetődik fel a kér­dés, a dióejemői termelőszö­vetkezet vezetői, hogyan kö­vethették el a mulasztások, milliós károkat okozó felelőt - len intézkedésiek egfez sorát, amelyekért soha senki nem vonta őket felelősségire. Mert azt a járás, a megye szakirá­ny ító szerved egyaránt láttáik, hogy évről-évre sokasodnak a termelés és irányító munka megoldatlan problémái Diós- jen őn. Raj László, a termelőszö­vetkezet elnöke korábban az egyik megyei állami gazdasá­got igazgatta, s mivel nem állta meg helyét, leváltották, így került öt évvel azelőtt ál­lami támogatással a diósjenői termelőszövetkezetbe, A fel­adatokkal itt sem tudott meg­birkózni. Egyrészt azért, mert ideje nem volt rá. A közeg­ben, a Járásban a megbízatá­sok egész sorával látták el. Aztán később más, egyéb ba­jok is jelentkeztek. A diósje­női elnök jó vadász hírében áll, a Börzsöny rengetegedben meg sok a vad. A megyétől, a járástól is gyakorta jártak le Dlósjenőre. Lassam-lasean ki­alakult az elnök körül a ba­rátok tábora, akik minidig készségesnek mutatkoztak el- osateW a gondolt felhőjét, az elnök, a *aö vetkezettek feje fölül. Ezók a kapcsolatok egy idő múltán Önteltté és magabizto­sé tették az elnököt. Nemigen kérte ki a vezetőség; a tagok véleményét a szövetkezeti gazdálkodási- érintő legfonto­sabb kérdésekben. Lassan­1 issein a vezetőség óRze'ótele is úgy alakult, olyanok kap­tak benne helyet, akik ellen­vetés nélkül elfogadták az. el­nök helytelen intézkedéseit is és szemet húnytak a bajok felett. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya tavaly májusban kísérletet tett, , hogy rendbe­hozza a szövetkezet ügyét. Vizsgálatot tartott, amelyben kifogásolta a munka szerve­zetlenség rt, az állattenyész­tésben és a növénytermesz­tésben előforduló szakmai hi­báikat. Szóvá tették a túlságo­san magas termelési költsége­két is, azt hogy 1963-ban több minit nyolc forintba került egy liter tej Diósjenőn, tizen­két forintba egy kacsetöjás, s a búza mázsáját sem termelik olcsóbban három és félszáz forintnál. A becsületesen dol­gozó vezetők, szövetkezeti ta­gok egyaránt azt várták, a vizsgálatot erélyes intézkedé­sek sora követi, amelyek se­gítenek a szövetkezetieknek, hogy kilábaljanak a kátyúiról s végre a saját lábukra állja­nak. Sa jnos nem így történt. Az elnök megmozgatta az ösz- sízeköttetés hatalmas gépeze­tét, s minden maradit a régi­ben. Kísérlet a% állam millióin A felelősségrevonás elmarad De a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya nem is tudta megállítani a bajok áradatát. Hiszen helyiden intézkedé­seivel az apparátus is előse­gítette a j&lenlegt állapotok kialakulásét Diósjenőn. A ter­melőszövetkezettel évek óta káros kísérletet folytatnak az állam millióin. 3 mivel a szö­vetkezetét évről-óvre jelentős állami támogatáera „javasol­ják”, Jogot formálnak arra is» hogy beleszóljanak a termelő- szövetkezet olyan dolgaiba is, amelynek eldöntését inkább a szövetkezet vezetőire kellene bízni. Tavaly például emiatt hosszú ideig termelési terve sem Volt a szövetkezetnek. A gazdaság vezetői elkészítették ugyan a gazdálkodás éves ter­vét, ameljtben az feltétlenül jó volt, hogy az állam segít­sége helyett végre saját lá­bukra próbáltak .állni. A ter­vet elvetetnék, s a szövetkezet újra állami támogatással kezdte az esztendőt. Rendet kell teremteni A jSrSBÜ pártbizottság, he kissé megkésve is, de most mér végre hozzálátott, hogy rendet teremtsen Diósjenőn. A Végrehajtó bizottság, mely legutóbbi ülésén megtárgyalta a diósjenői ügyet, art tartotta szem előtt: a szövetkezet megerősödésének, a gazdálko­dás megjavításénak elenged­hetetlen feltétele, hogy hatá­rozott, megbízható, becsületes emberek legyenek a szövetke­zet élén. Mert nem lehet Jó vezető az, aki szemet húny a. hibák felett, hogy mindenki szemében jó ember maradjon. Eredményes gazdálkodást nem lehet ott folytatni, ahol csak a tagság egy része szor­galmas, a másik része meg csak tnvmel-iíwnKV&l vlgizl munkáját A tervtárgya]ó közgyűlésein, amelyre a közeljövőben kerti] sor Diósjenőn, a termelőszö­vetkezeti tagok. őszintén, nyíltan megbeszélik ezeket a Problémákat, azokat a füg­getlenített vezetőket bízón vá­ra, akik nem állták meg a he­lyüket. nem feleltek meff a ta­gok bizalmának, elmozdítják helyükről. Most a' szövetkezeti tagok art. várják, olyan embereik kerül­jenek ä gazdatag élére, akik rátermettek a vezetésre. Az emberek munkájuk után és ne ÖMzekÖtfeséteik ' révén nyerjenek jogot arra, hogy n szövetkezetben vezm ő borwr- tást töltsenek be. vttveze Istvánná i

Next

/
Thumbnails
Contents