Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-17 / 91. szám
2 NÖGRÁD tm. ánrilis TT szombat. Moszkvában ratifikálták a szovjet-lengyel szerződést Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a minisztertanács javaslatára oénteken egyhangúlag ratifikálta a szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az ülésen — amelyen Anasjtasz Mikoran elnökölt — felszólaltak B. Ponomariov képviselő. N. Ignatov. J. Pa- leckisz és V. Kozlov a Legfelső Tanács Elnökségének elnökhelyettesei. V. Kavun és Bugyonij marsall — az elnökség tagiad. Itt az ideje, hogy megfékezzék az agressziót 4 nagykövet megsértődött — Tito Algír díszpolgára Wilson hazaérkezett London (MTI): Harold Wilson angol miniszterelnök pénteken a kora délelőtti órákban repülőgépen visszatért Londonba washingtoni és new york-i tárgyalásairól. New Yorkban U Thant ENSZ-főtdtikárral. Washingtonban Johnson elnökkel és vezető kormánytisztviselőkkel tárgyalt gazdasági és pénzügyi kérdésekről, valamipt nemzetközi problémákról. írv elsősorban a dél-vietnami válságról. Ciprusi jelentés A ciprusi kormány nagy pénzjutalmat tűzött ki mindazoknak. akik hiteles adatok szolgáltatásával lehetővé teszik a szakszervezeti vezetők gyilkosainak letartóztatását. A gyilkosság — amelynek két szakszervezeti vezető esett áldozatul — vasárnap a Nicosiából Lamacába vezető úton történt. A kormány közleménye szerint az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a merénylet elkövetői legalább né- even lehettek és törökök voltak. Ezt az utóbbi feltevést a ciprusi török közösség szóvivője elutasitotta. Mint az AP jelenti, a sziget északnyugati partján Am- beliku és Polisz vegyeslakosú városkában péntekre virradóan szintén vöVak lövöldözések, emberéletben azonban nem esett kár. ALGÍR, (TANJUG): Mint már jelentettük, Tito jugoszláv elnök csütörtökön megkezdte nyolcnapos algériai látogatását. Az Algírba érkező jugoszláv államfőt üdvözlő Ben Bella algériai elnök beszédében foglalkozott a nemzetközi helyzettel, különös tekintettel a vietnami kérdésre. Hangsúlyozta: itt az ideje, hogy megfékezzék az imperialisták és szekértolóik agresz- szióját és bűnös tevékenységét. Tito elnök válaszában aggodalmát fejezte ki a vietnami helyzettel kapcsolatban. Rámutatott, hog haladéktalanul véget kell vetni az agresszív cselekményeknek, amelyeket az amerikai hadvezetés a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen követ el. Nyugati hírügynökségek szerint, mivel a jugoszláv államfő megérkezésekor elhangzott beszédében elítélte az Egyesült Államoknak a VDK ellen elkövetett e, ‘esszióját, . William Porter, az Egyesült Államok algériai nagykövete, tiltakozásul, távozott a jugoszláv elnök üdvözlésére érkezett diplomaták sorából. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnököt csütörtökön este ünnepélyes keretek között Algír díszpolgárává nyilvánították. Ben Bella algériai elnök csütörtökön díszvacsorát rendezett Tito elnök, felesége és a jugoszláv küldöttség többi tagja tiszteletére. A díszvacsorán Ben Bella elnökön kívül jelen voltak az FLN politikai bizottságának és az algériai kormánynak összes tagjai, a nemzetgyűlés elnöke és sok más magasrangú személyiség. Az Algerie Presse Service hírügynökség Tito és Ben Bella megbeszéléseit kommentálva hangoztatja, hogy a két államfő mostani tárgyalásai során elsősorban az algériai—jugoszláv együttműködésnek és főként a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseit vitatta meg. A légierők parancsnoka személyes vezetésével Újabb éjszakai légitámadás a VDK ellen Saigon (MTI): Az amerikai és dél-vietnami légierő folytatja „fegyveres felderítésnek” nevezett terror- támadásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Mint Saigonban hivatalosan közölték, csütörtökön éjjel a dél-vietnami légierők több Skvraider-tipusn bombázója a 17. szélességi körtől északra ..fegveveres felderítés” közben bombázta a határtól Vjnh városáig húzódó eeves számú műutat, majd később a tenger fölé érve megtámadott egy hajókaravánt. Ez volt a második éjszakai légitámadás. Az akciót Nguyen Cao Ky légimarssal, a dél- vietnami légierők főparancsnoka személyesen vezette. Szabadlábra helyeztek kilenc letartóztatott baloldali személyt Mexikóban A mexikói hatóságok a hétfőn letartóztatott 34 baloldali vezető közül kilencet szabadon bocsátottak — jelenti az AP hírügynökség. Antonia Rocha főállam- üevész közlése szerint nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani azt a vádat, amely szerint a Mexikói Kommunista Párt. a Népi Választási Front és a Független Parasztszövetség vezetői az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vettek részt. A íőóUamügvész bejelentette. hpgy a még őrizetben levő 25 személy kihallgatása tart. A jelentések nem számolnak be arról, hosv a szabadlábra helyezettek között van-e Martinez Verdugo. a Mexikói KP első titkára. További tüntetések Szöulban Szöul (MTI): A napok óta folyó szöuli politikai tüntetések első halottja a 21 éves Kim Csüng Bei egyetemi hallgató. Halálhíre pénteken újabb tüntetéseket robbantott KJ. Ezerötszáz egyetemista Indult el a központi eevetemről a nemzetgyűlés épülete felé. de csak háromszáz métert jutottak előre, A rendőrség megint közbelépett és könnygázgránátokkal kergette szét a felvonulókat A PERZSA-ÖBÖL „MINTAÁLLAMA Még az első világháború előtt az angol és német üzletemberek tárgyalásokat kezdeményeztek a török szultán vezéreivel a Tigris és az Eufrá.esz közötti területekről. Ezek a megbeszélések akkor realizálódtak, amikor a Deutsche Bank koncessziót kapott közel-keleti vasútvonalának mindkét oldalán. 20—20 kilométeres sávon olajkutatásra, s ugyancsak húsz százalékos részesedéssel bevet ék a Turkich (később Iraq) Petroleum Com- pany-ba. „ Vörös vonal“ Az első világháború vége a törők birodalom pusztulását jelentetne. A győztesek számára a legnagyobb tét, a legcsábítóbb közel-keleti zsákmány a társaság kézbekapa- rintása volt. Az angolok és franciák hamar megegyeztek. Felosztották egymás közit — népszövetségi mandátumok formájában — a hajdani török birodalmat. Az Egyesült Államok olajtársaságai természetesen nem nézték jószemmel, hogy kimaradtok az osztozkodásból de csak évekig tartó bonyolult manőverezés után sikerült elémiök, hogy társulhattak az angol- francia-török kézben lévő céghez. E társ-tulajdonosok azután „vörös vanalat” húztak a régi török birodalom területe köré, és kötelezték magukat, hogy a koncessziók megszerzésében a „vonalon” belül nem játsszák ki egymást. 1927-ben azonban az amerikai Gulf Oil a helyi uralkodótól potom pénzen engedélyt szerzett a Perzsa-öböl- beli Bahrein szigetekre. Ezt a koncessziót egy évvel később a Standard of California kezére játszotta át, amely nem tartozott az Iraq Petroleum „testvéri közösségébe”, s így nem volt köteles alávetni magát a „vörös vonal” egyezménynek. Az angolok egyébként. azért nézték el az amerikai térhódítást, mert kutatóik már átvizsgálták a Bahrein szigeteket, s arra a meggyőződésre jutottak, hoev Bahrein olaj szempontjául teljesen értéktelen. Második aranykorszak... Az angolok azonban tévedtek. A Standard of California (amely később CATLTEX rpouérZsioán, A SZÁZAD NEVEZETES ^abáJiáAzu: bűnügyei Antikor a bírót megvesztegetik 42. 1925-ben a „jobb körök” már az olasz tengerparton töltötték a nyaral. Mint az újságok írták, „konszolidálódtak a viszonyok”. És az olasz tenger hűs hullámai magukhoz csábították a hadiszállításokon meggazdagodott fe- zörökot, a bankvilág hírhedt figuráit, az elegenás világfiakat, arisztokratákat, hogy Fortuna istennő kegyeltjei a fürdőhelyen pihenjék ki ’az első világháború és a nyomában felcsapódó forradalmi hulláin izgalmait. A kártya- és rulettklub este 10-kor nyitott, és kivilágos virradatig jötiek-mentek a vendégek. Volt. oki csinos vagyonokat veszített a ruletten, de arclz- ma sem rándult, aztán a pálmasoron hajnaltájban főbelőtte magát. A környezet ennek ellenene gondtalannak tűnt, s talán ezért is keltett feltűnést két ismeretlen férfi- vendég és a kíséretükben levő két fiatal, csinos hölgy. Az egyik férfi, a robosztus külsejű, dr. Nagy István budapesti törvényszéki biró, számlálatlanul költötte a pénzt. Különösen akikor, amikor együtt volt Lubik Júlia kisasszonnyal. Éppen tizenkettedik napját töltötte az illusztris társaság a fürdőhelyen. A hölgyek öltözködtek, mig dr. Nagy és férfitársa, Huczik Elemér, az Astoria Szálló halijában üldögéltek. A bíró hallgatag volt, gyakran felugrott és kibámult a tenger felé. Aztán valamelyest megnyugodni látszott, és megint leült a súlyos fotelba. Az ügyvéd gyanakodva leste barátja idegességét: — Fáradtnak látszol, Pistám. — Igen, egy kicsit — felelte lehunyt szemmel a bíró. — Talán ... hogy 1» mondjam ... gondjaid vannak? — Miféle gondjaim? — kapta fel kissé gőgösen a fejét Nagy. — Nézd, Pistám, arra gondolok — köntörfalazott Huczik —, hogy immár tizenkét napja élünk itt, és enyhén szólva, sokba kerültek ezek a csodálatosan szép napok. Éa arra gondolok, hogy ... A bíró nyersen félbeszakította: — Kérlek, semmi okod arra, hogy ilyesmit beszólj. És nagyon kérlek, ne krajcáros- kodj megint, mint este a kaszinóban. A feszült diskurzusnak egyszeriben véget vetett Lubik Juci és Nemes Rózsa érkezése. Juci szertelen volt és kacér: — Hohó, uraim, úgy látom, a legjobbkor jöttünk 1 Hiszen maguk unatkoznak! Hát szabad Ilyet csinálni ezen a csodás tengerparton? — Ügy van, szabad ilyet? — csivitelt Nemes Rózsa is. S a két úr redői kisimultak, mosoly jelent meg szájuk szögeitében. Juci máris nyújtotta a karját: — Szabad? Gyerünk a korzóra. Egy kis séta jót tesz. Különben is, ha már az urak nem veszik észre az új ruhánkat, hadd vegye észre legalább valaki más. Csacsogtak, be nem állt a szájuk, úgy sétáltak végig a tengerparti korzón. A sétány közepénél egyszer csak megtorpant Lubik Juci: — Jaj, Pista, majdnem elfelejtettem. Ez a sürgöny volt a portán, akkor hozta fel a liftesfiú, amikor maga már lement a hallba. Nagy átvette a sürgönyt és idegesen fellépte. Átfutotta, majd zsebnegytirte. A sürgönyt a felesége küldte, aki mit sem tudott arról, hogy férj ura nem sokat szenved a magánytól... Az állt a sürgönyben, hogy tüstént induljon haza, mert a minisztere kereste, beszélni óhajt vele. , — Remélem, nem valami rossz hír? — aggódott Juci. — Nem, kedv«. Semmiség, — Csak nem a felesége? — érdeklődött bosszúsan a lány. — Nem. Hanem forduljunk most vissza. Ebéd után csomagolunk, és az esti gyorssal hazautazunk. — Jaj, csak nem? — borult el a két lány képe. Nem volt apelláta. A társaság már vonaton ült, de Nagy Istvánból egy azét sem tudtak kihúzni. A bíró mindig titokzatos ember hírében állott. A nagyon gazdag embereket övező rejtély és mítosz hallatlan tekintélyt kölcsönzött neki. Azt, hogy vagyonát miképp szerezte, még Pesten sem tudta senki bizonyosan. Ő maga azt állította, hogy felesége révén örökölte, s azért tud „rangján felül élni’. Különben sem volt tanácsos firtatni a törvényszéki bíró magánügyeit. Nemcsak azért, mert közismert volt határtalan gorombaságáról és erőszakosságéról. de azért is, mert az a hír járta, hogy 6 dr. Pesíhy Pál Igazságügy-miniszter bizalmi embere a fővárosi törvényszéken. (Most is ő rendelte haza.) Afféle „fehér komisszár”, a Bethlen-kormány támasza és talpköve, egyúttal sújtó ökle a bírói kar „defe- tistái". „renitens elemei” ellen. Bírótársai rettegtek tőle. Egyébként sejtették, honnét van hirtelen szerzett nagy vagyona. Nagy István úgynevezett kényszeregyezségi biró volt. A bírák valósággal tülekedtek ezért a beosztásért. Zsíros falatok főttek a kényszeregyezségi ügyek fazekában! A kényszeregyezség a tőkésvilág farkasverme, s Jaj annak. aki beleesik. Tegyük fel, hogy a tőkés cég adósságba keveredett, n fizetésképtelenné válik. Csőd fenyegeti, ami egyenlő az üzlet pusztuláséval. A csődöt csak úgy kerülheti él, ha kényszeregyezséget kér maga ellen. A tönk szélére került tőkés a bíróság előtt alkuszik meg hitelezőivel. Ott kell megállapodnia, hogy mennyit fizet ki adósságaiból azonnal, a miképp törleszti le a hátralékot. A bíróság vagyonfelügyelőt éa könyvszakértőt nevez ki a céghez. A vagyonfelügyelő őrködik a cég ügyvitelén, a kényszeregyezségi ítélet megtartásán, s vigyáz, nehogy a tőkés cég kivonja pénzét a kasszából, hitelezői orra elől. néven társult a Texas Com- pany-vai) — a Bahrein szigeteken olajat talált. A bahreini olaj (ma 600 tonna ke" üaj a n .pi termelés) a sziget számára a második aranykorszakot jelentette. Az első — - z archeológusok szerint — időszámításunk előtt 3000—2000 közti időszakaszra tehető. Ezidőtájt gazdag és fejlejt kultúrájú nép élt a szigeten — a nemrégiben feltárt kikötő és fallal körülvett városromok tanúsága szerint, s ez a nép India és Mezopotámia nagy kereskedelmi és kulturcentrumai között ugyanazt a szerepet töltötte be, mint amit később a föníciaiak játszottak a Földközitengeren. A háborúk, a belső hatalmi viszály okozta, a nagy kereskedő államok pusztulását. Ettől kezdve a szigetek lakói részben kalózkodásból, részben pedig — ahogy erre egy ősi asszír lakói felírat is utal — 4000 éven át gyöngyhalászatból éltek. Júniusitól októberig hajók és bárkák indultak a mélyvizek felé, s a gyöngyhalászok — lábukon súlyos nehezékekkel — 21 méter mélyre is lebuktak a tenger kagylóba zárt kincseiért. A gyöngyhalászat hanyatlása a 30-as években azzal fenyegetett, hogy a próféta egyenesági leszármazottjának országa (a mai uralkodó ugyanis Mohamed II. utóda) visszasüllyed a nyomorba, primitív és szegény agrárállam marad, amelynek lakói pusztán a datolyatermésből élnek, öt izgalmas esztendő telt el az olaj kutatási engedély kiadása után, amíg végül is rábukkantak az olajra. ...de iskolákra nincs pens Azóta Bahrein szigetén a lakosság kétharmada közvetlenül, egy harmada pedig közvetett formában az olajból él. (Á sejkség évi bevétele az olajból 72 millió márka.) Körülbelül 100 ezer emberről van szó, s ennek mindössze 10 százaiéira 50 év feletti. Bár a bahreini sejkséget a Perzsaöböl „mintaállama”-kénf emlegetik, talán, csak a többi közel-keleti olajállamokhoz viszonyítva lehet itt „fejlettebb közállapotokról” beszélni De azit, hogy ez a viszonylagosság mennyire fennáll, igazolja: éppen a közelmúltban juttattak el a bahreini diákok az ENSZ-hez egy levelei, amelyben sötét képet festőitek a külföldi olajtársaságok munkásainak nehéz helyzetéről. Isa Bin Kalifa sejk például az Is megtiltotta-, hogy szakszervezeteket Vagy munkásegyleteket alapítsanak. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy egy olyan országban. ahol — a lakosság kis száma mellett — óriási (az olajból származó!) jövedelem, ami természetesen egyet jelent. a sejk magánpénztárával, még máig sincs elegendő pénz Iskolák építésére s így Bahrein szigetén nincs kötelező iskolai oktatás. Bahrainről évek óta nem érkezett hír. csak az elmúlt hetekben kopogták Ismét a távirati Irodák telexgépei a sziget nevét. A munkások ugyanis az utcára vonultak és tüntettek a külföldi olaitársa- sárak ellen, mert sok munkást elbocsátottak. A sztráik letörésére, az amerikai kő- olalvállalatoik létesítményeinek védelmére a bahreini rendőrség oáncélk öcs lkat vonultatott fel. A legfrissebb jelentések szerint esrv merénylet során a rendőrfőnök is majdnem életét vesztette. Hogy a rendőrfőnök, a bah- reinl sejk testvére sUen a jogaikért küzdők merényletet kíséreltek mee az sokatmondó a brit védnökség alatt álló sejkség magát -Mohamedr tői származtató uralkodóiénak trón iával kapcsolatiban is ,. —1 r.
