Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-17 / 91. szám

szómba?. NÖGEÄD ?955. gprílís T7 Országos mozgalommá vált az IBUSZ-TIT Ország- Világi órása Beszélgetés a/ Baráti Kör főtitkárával Három esztendeje sincs, hogy egy tizenöt tagú lelkes kis gárda létrehozta a buda­pesti Kossuth Klubban az IBUSZ—TIT Ország-Világjáró Baráti Körét. Mindannyian ulazniszerető, élményekre vá­gyó emberek voltak, és re­mélték, hogy mind többen csatlakoznak majd hozzájuk, Elképzelésük valóra vált, mert a kis csoport azóta több mint tízezer tagot számláló országos mozgalommá fejlő­dött. — Mi a titka a baráti kör népszerűségének? — kérdez­tük Vörösvári Bélát, a kör országos titkárát. — Az egy- és több napos autóbuszos országjárásokon a közös élmények hatására ba­rátságok szövődnek fiatalok es öregek, munkások, értelmi­ségiek, falusi dolgozók, nyug­díjasok és diákok között. Él­ménytárukat gazdagítja a sok szép út a festői tájak, a történelmi nevezetességek, a műemlékek, népviseletek, az irodalmi em­lékek látványa, amelyekkel egy-egv kiránduláson megis­merkednek. A baráti kör ma már a belföldi idegenforga­lom fejlesztésének nagy táv­latokat nyitó tömegmozgalma, amely a legjobb úton halad, hogy az ország minden táját népszerűén, vonzóan ismertes­se meg hazánk lakosságával. — Hogyan sikerült országos tömegmozgalommá fejleszteni ilyen rövid idő alatt a kis cso­portot? Az alakulás utáni egy év alatt a Kossuth Klub helyisé­ge már kicsinek bizonyult az összejövetelek, megbeszélések és az utakhoz kapcsolódó is­meretterjesztő előadások meg­tartásához. Üj, nagyobb he­lyet kerestünk, és ekkor n Csengery utcai Közlekedési Klub vezetősége segítséget nyújtott, felajánlva támogatá­sát a kör budapesti szerveze­tének. Helyet kaptunk a 400 személyt befogadó művelődé­si ház falai között, ahol sok összejövetelt, klubdélutánt, útibeszámolót, diafilmes is­meretterjesztő előadást ren­deztünk, valamennyit nagy sikerrel. A tagok elhozták családtagjaikat, rokonaikat, barátaikat, és így növekedett hétről-hétre a taglétszám. Tcübb művelődési ház ve­zetősége felfigyelt baráti kö­rünk működésére, és helyet ajánlottak otthonaikban. Ma már sok vidéki városban >s működnek helyi szervezeteink. — Mit nyújt a tagoknak az Ország-Világjárók Baráti Kö­re? — 73-féle autóbuszos tár­sasutazás közül válogathatnak. Ezek az egy- és többnapos kirándulások történelmi, földrajzi, irodal­mi, művészeti, művészettörté­neti, néprajzi ismereteket nyújtanak, és nem utolsó sor- zon hazánk természeti szép­ségeivel ismertetik meg az utasokat. Az országjáráson szer­zett Ismereteket tagjaink bő­ségesen kamatoztathatják egy- egy idegenforgalmi vetélke­dőn. ahol a színes rejtvényfil- rnek megfejtői között jutalma­kat osztunk ki. Világjárás is szerepel programunkban, amint azt baráti körünk neve is bizonyítja. Több kirándulást tettünk eddig a szomszédos baráti országokba és legutóbb — tavaly ősszel— tagjaink közül hatvanan hét­hónapos moszkvai úton sze­reztek szép élményeket. — Milyen kirándulásokat, illetve előadásokat terveznek az idei esztendőre? — Az idén a felszabadulás 20. évfordulójának jegyében szervezik mindenütt az uta­kat. és az előadásokat. Klub­jaink nagy segítséget nyújta­nak majd a honismereti szak­köröknek az „Ismerd meg me­gyédet” c. előadásokkal, ame­lyeken a húsz éve történt vál­tozásokról adnak filmvetítés­sel egybekötött ismereteket. A. klubnapokon a tagok saját filmjeiket is bemutathatják. A színvonalas, jól szemléltetett előadásokat olyan utak köve­tik majd, mint például a „Csillagturák”, az „Űt az Is­meretlenbe” — turista — és üdülőjeliegű többnapos prog­ramok a Mátra a Bükk, Zemplén, Bakony, Mecsek és a Balaton területeire. To­vább fejlesztjük a nagysikerű Nyugat-Magyarország Dunán­túli túrákat is. Elvisszük a Baráti Kör tagjait a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba. Jugoszláviába, Ro­mániába, Bulgáriába, Len­gyelországba is. Reméljük, hogy a tagok élményei tovább gazdagodnak, és mozgalmunk az idén Is gyarapodik —mon­dotta befejezésül Vörös vári Béla. V. A. Nyugdíjasok iskolája Az elnöknek távoznia kell! Nyugtalanság tapasztalható Mátraszőlősön. Ennék egyik oka. hogy a II. Rákóczi Tsz évek óta nem bir kike­rülni a gyenge termelőszövet­kezetek sorából. A környező községekben mind szebb ered­ményekkel dicsekedhetnek, a niátraszőllősi tsz-tagük pedig egyik esztendő, mint a másik, nem haladnak előre. A termelőszövetkezet veze­tőségi tagjai az összefogás helyett civakodva vitáznak egymással. Wajsz János, az el­nök hitelét vesztette, már csak „papíron” irányítja a gazdaságot. A tagoknak egy része is elhanyagolja a mun­kát. A kocsisok reggel kilenc­kor fognak be és délután négykor már hazahajtanak. Az is elég gyakori, hogy a kijelölt munka helyett a szá­mukra anyagilag kedvezőbb fekete-fuvarba mennek. A traktoristák napi 20—25 órát számolnak el. Az elmúlt na­pok egyik délutánján, amikor az állatoknak szecskát kellett volna vágni, az erre kijelölt két ember egyszerűen kije­lentette: nekik letelt a mun­kaidejük, nem hajlandók dol­gozni. Aznap az állatok nem kaptak szecska* Érthető hát, hogy a falu többsége, amelynek megélhe­tését a termelőszövetkezet biztosítja, nyugtalan és köve­teli a rendet. Ezt azzal is ki­fejezte, hogy a hanyag, nem­törődöm embereket félreállít­va, kemény akarattal hozzá­láttak a tavaszi munkához. Annak ellenére, hogy az őszi szántással elmaradtak, a ve­tés jelentős részét jó minőség­ben elvégezték. Igazi rend azonban nem lesz addig, amíg a tagok több­ségének akaratából a bajok legfőbb okozója, a termelő- szövetkezet elnöke el nem távozik a tsz éléről. Nem a tagok lettek hűtlenek hozzá, ő lett hűtlen a termelőszövet­kezethez, a tagokhoz. Wajsz János korábban a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója volt. A megalakulás után a mátraszői- lősiek választass Wajsz Já­nosra esett. Tetszett nekik, hogy dinamikusan, hozzáértés­sel beszél a nagyüzemi mező­gazdaságról. A járási párt­bizottság is ismerte jó szak­mai felkészültségét, szervező- készségét és a szőllősiek óha­jára pértmegbizatásként kap­ta tsz irányító munkáját. Bal­ia József a községi párttitkár elmondta; az új elnök az első években olyan népszerűségnek örvendett a faluban, hogy nem volt munka, amire tömegesen ne jelentkeztek volna, ha kér­te az embereket. Fellendült a politikai élet is. Taggyűlése­ken, pártnapokon, különböző tanfolyamokon vitakozlak az emberek a mindennapi fela­datokról. y Később mintha megszédült volna a sikerektől, önteltté lett. Nem vette figyelembe a tsz-gazdák véleményét, nagy­hangon, durván, embertelenül bánt veilük. Csalhatatlannak hitte magát. Egy-néhány kar­rieristára hallgatott, akik kö­rülfogták és mást sem hallott tőlük, csak dicséretet, amelyet kezdetben egy-egy pohár Hó­kéval ,is szentesítettek. Ké­sőbb már dorbézolásig menő mulatozásokkal ünnepelték elnök barátjukat. Végiül az el­nök teljesen elzárkózott a ta­gok többségétől, hogy ne is halija bírálatukat. A lejtőn nehéz megállni. Két esztendővel ezelőtt Tót- imre Balázs társaságában el­adták a termelőszövetkezet lovát és a pénzzel csak jóval később bírósági féb szólításra számoltak eL Az elnök így vall erről: „Tőtimre Balázzsal együtt voltunk a vásárban. A ló árát magánál tartotta, én pedig megfeleő­iéssel termelt burgonyát ősz­szel saemrevételezrve osztották el a tagok között. Többségük felháborodott, mert ígv azok­nak. akik meg sem művelték a részükre ki ielölt területei, több burgonya jutott. mint azoknak, akik a magasabb ter­més érdekében egész éven át megfeszített szorgalommal dol­goztak. Az elnök, hívei gyarapítá­sára. megtartására az alkal­mazottaknak a tervezett 28 fo­rint 40 fillér munkaegység ér­ték szerint kászpénzfieztést fo­lyósított. Amikor kitudódott, hogy a tervezett 28 forint 40 fillér helvett csaik 21 forint 40 fillért ér ew munkaegység, a tsz-tagok körében úgv igye­kezett népszerűséget szerezni, hogy a zárszámadó közgyűlé­sen jövedelem visszafizetésre tett iavaslatot az alkalmazott • ként dolgozó aeronómus. a fő­könyvelő. a traktorosok és a? adminisztrátorok esetében. Volt olyan alkalmazott, alt, - nek hét ezer forintot keilen volna viszafizetnie. Ettől aztán végkép meg ingott az elnök tekintélye, és akkor a mindig körülötte lebzselő, vélt bará*ai is el­hagyták. Magára maradt. A járási szervek Wajsz Já­nos helytelen magatartását több esetben is tárgyalták, ilyenkor az. elnök rövid idő­re változtatott magatartásán, de később ott folytatta, ahol ab­bahagyta. Legutóbb a párt­bizottság foglalkozott hibáival, és mert pártmeatoízatásának nem tett eleget, visszaírva a pártbizottságból, egyben úgv határozott, hogy családiára va­ló tekintettél nem vezető le­osztásba eey új munkahelyre irányítja. Lehetőséget ad Wajsz Jánosnak, hogy munká­jával iővátegve mulasztásait. Idős férfiak tartalma», tevékeny élete Két alkalommal találkoztam már a Nyugdíjasok Iskolájá­nak hallgatóival, a Salgótar­jáni Acélárugyár művelődési házában. Azt mondják minden előadásra hetvenen-nvolcva- nan elmennek. Mielőtt leülné­nek a klubszobában, bekuk­kantanak ide is, oda is. Egy kicsit tereferélnek a folyosón. Minden érdekli őket. A mai élet. az élet újdonságai, ese­ményei nagyon lekötik a fi­gyelmüket. Hetente járnak el az előadá­sokra. amelyeket az ő ked­vükért tartanak. mérnökök, pedagógusok. orvosok. Az egész iskoláséinak egv nagyon lelkes ember. Pályi Kálmán a oatrónusa. elindítója. Kálmán bácsin nem látszik meg. hogy már ő is a nyugdíjas éveket tapossa. Ügybuzgalma talán örökké fia*alon tartja. Ezelőtt hét évvel is. mikor kezdemé­nyezte a nyugdíjasok iskolá­Bérszabál yzat a gépállomások dolgozóinak Minden gépállomáson el­készítették a bérszabálvzatot. Az idei bérszabályzat — ame'v alapelveiben nem különbözik a megelőzőktől — részletesen tartalmazza a bérezéssel kap­csolatos munkaügyi kérdése­ket. Az elkészült bérszabályzato­kat csütörtökön vizsgálta fe­lül a MEDOSZ azt kutatva. minden tekintetben megfelel­nek-e az előírásoknak, eléggé ha'ékonvan seeítik-e a terme­lőmunkát. iái szolgál1ák-e a vállalat, illetve a dolgozók ér­dekeit. A felülvizsgálat, il­letve a ióváhagvás után va­lamennyi gépállomáson több o -Wnvban készítik el a bér- «zabálvzatot. Ebből kannák a brigádvezetők is. A dolgozók kívánságára ez bármikor meg­tekinthető iát. az a cél vezérelte, hogv megszépítse idős barátainak, sorstársainak hátralevő éle­tét. Az iskola tagjai nem sza­kadtak ki az életből. Hozzá­segítik őket ehhez az előadá­sok. a gyakori találkozások, közös rendezvények. Az iskolai foglalkozásoknak már vége. de ők a nyári szü­netben is bejárnak a műve­lődési háziba, második ottho­nukba. S utaznak is egvütt. Meglátogatják Bükkszéket. Egert. A kirándulás nemcsak a pihenés, kikapcsolódás ked­véért történik. Ilyenkor min­dig felkeresnek esv-esv üze­met. nevezetesebb helvet. Kap­csolatuk nem szűnik meg a mával. A pálfalvai asszonyok a Sík üveggyár kultúrtermében a Vöröskereszt rendezésében rendszeresen összejönnek, ahol el­sősegélynyújtás! tanfolyamon vesznek részt Képünkön a „parittya-kötést” gyakorolják. A pálfalvai asszonyok sütő-főző tanfolyam keretében szendvics és hidegtál készítésével ismerkednek. keztem tőle számankérni.” Tótimre Balázs már őszin­tébb: „Többet ittunk, mint sza­bad lett volna, a pénz pe­dig fogyott. A bíróság térített észhez.. Az egyik könnyelműséget a másik, követte. A részes műve­i Az) élet már ilyen: meg nem állhat. Valaminek min­dig történnie kell. Négy éve például megállapították, hogy a MÁV salgótarjáni külső állomásán az úgynevezett felvételi épület födémcseréje halaszthatatlan. S az sem állítható, hogy azóta nem történt semmi eb­ben az ügyben: az itt dolgozó vasúti alkalmazottak például azóta is reménykednek, hogy a mennyezet nem szakad a •yakuk közé. Ugyanebben re­ménykednek a szolgálati lakó­épület lakói is. ahol szintén esedékes a födémcsere és az i általános tatarozás, j S lám. nem hiába remény­kedtek eddig: hiszen a meny- i nyezet még valóban nem sza- ! kadt le ... I Akik pedig netalán kétel­kedtek volna a dialektika cfaj- ta, értelmezésében, csúfosan i felsültek. Hiszen tavalv nyá- ' ron az állomásra egymás után ) futottak be a sóder, tégla, be- j tonelem szállítmányok, ame- j Iveknek címzéséből némely, a dialektikához nem sokat ko- ■ nyitó elemek azt vélték kitud- : ni, hogy a magas Igazgatóság végre mégis rászánta magát a | régen elhatározott, de egyre ' halogatott három- és félmilliós munka kivitelezésére. Dp múlt a nyár. jött az ősz, s egv szép napon az utasítás: ennyi, meg ennyi téglát, rakjanak vagon­ba, s küldjék ide meg ide. Kis idő múlva úiabb. maid megint ú.iahb uasítás érkezett a már egyszer ideszállított anyagok másfelé irányításáról. tévedéseit A szövetkezet rövidesen új elnököt választ, új életet kezd. mert a tagók többsége eredményesen akar dolgozni és nvuaodt biztonságban óhajt élni. Bobál Gyula Ám az élet ilyen: meg nem állhat. Valaminek mindig tör­ténnie kelL Mint, ahogyan a teaménte- len sóder, tégla, betonelem valóban egyre fog.vadozott. Vagy olyan formában, hogy elszállították, vagy olyan for­mában. hogy elmállott, szét töredezett. Persze, vannak akadékosko­dó emberek is. ezzel számol- ni kell. Olyanok, akik arréJ kezdtek beszélni, hogv ezért valaki felelős. Akik nem lát­ják a nagy összefüggéseket, csak a tönkrement anyagot, meg az ismét elmulasztott fö­démcserét ... Vizsgálta az ese­tet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is, aztán átadta az ügyet budapesti testvérszerve­zetének, bogozza az tovább. Dehát, ki tudja, ebben az irányban történik-e majd va­lami. Viszont arra vonatkozóan hogy nem az akadékoskoáo embereknek van igaza, min­denesetre biztató, hogv az iiíé>> megint jártak itt Budapestre; magas.állású vasúti szakértők és ismét megállapították. íiogv a födémcserét, tatarozást ha­ladéktalanul el kell végezni. Ezért hát fel a fejjel! Le­het. hogy a nyáron megi H befutnak az énitőan - íal'.n- mányok. Remélhetnek tehai: talán a födém eziiíú- be­szakad a nvaknk közé. f megint lesz mit felrakni, szállítani másüvé ó* ; len. Meddig? — Csizi — Mindig történik valami. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents