Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-10 / 256. szám
ttm. dee. TO. csütörtök NOGBÁD 2 ÁSVÁNYBÁNYÁSZOK A környező hegyek Imre, a nehézipari minisz- gyomrából kötélpályán ér- terhelyettese, Alics János- keziik a tűzálló téglagyár- naik, a megyei pártbizott- táslhoz és porcellángyártás- ság titkárának és Trizna hoz nélkülözhetetlen alap- Jánosnak, a megyei pártanyag, a Felsőpetényi Ás- bizottság ipari osztály ve- ványbánya Vállalat rakó- zetőjének társaságában a dójára. Majzik István és helyszínen tanácskozott a brigádja szakavatott kéz- bánya fejlesztéséről, zel buktatja a nyersanyag- Ugyanis a kerámia ás a gal telt csilléket. Ha egy tűzállóanyagipar az eddigi- vonatravaló összegyűlt, — né! jobb minőségű alap- amely tíz csilléből áll — anyagot kér. A bánya fej- a dieselek magukkal von- lesztésével kapcsolatos ter- szolják az öt kilométerre veket a feldolgozó ipará- lévő vasútállomásra, ahon- igényeinek megfelelőnan tehervagonok repítik en állítják össze. A fej- az ország különböző tájai- lesztésre azonban csak a ra. harmadik ötéves tervben Nemrégiben Haracska kerül sor. Mikroszkopikus vizsgálat. Végzi: László József né és Csóté Éva KISZ-fiatal, a laboratórium dolgozói Nemsokára indel az újabb szerelvény Koppány György felvételei (^elkfo zLiléA cl zá nzám adásra I. Számvetés elétt Űjabb számvetés előtt állnak termelőszövetkezeteink. Rövidesen maguk mögött hagynak ismét egy esztendőt, amely sok örömet hozott, de nem fukarkodott a gondokkal sem. Az örömökre mindenki szívesen emlékszik vissza, a gondokat azonban igyekeznek elfeledni, hogy még a halvány emlékük se maradjon. Az esztendőt azonban még nem fejezték be a termelőszövetkezetek. Hátra van a legfontosabb teendő, a zárszámadás. Az egyéves munka eredményeinek, hiányosságainak felmérése, a tapasztalatok elemzése, s a tanulságok levonása. Tiszta mérleget Ezekben a napokban egyetlen fontosabb dolog sincs, mint a zárszámadásra való készülődés. Nem könnyű feladat felmérni egy év munkáját Gondos felkészülést, lelkiismeretes, pontos munkát kíván. Ha nem fordítanak gondot termelőszövetkezeti vezetőink, tagjaink a meglévő vagyon, a megtermelt értékek hiánytalan számbavételére, a hanyagság megbosszulja magát. A zárszámadási munkának fontos feladata, hogy az éves terv megvalósításának eredményeit és hiányosságait bátran, őszintén, aprólékosan elemezzék. Annak sincs semmi értelme, hogy az év közben elkövetett hibákat, az esetleges vezetési hiányosságokat különféle pénzügyi manőverekkel próbálják eltussolni, mert ennek később látják kárát. Inkább arra ügyeljenek, hogy a jövő évi munkában már ne ismétlődjenek meg az idei hibák. Fontos jellegzetessége az elkövetkező zárszámadásoknak az is, hogy előkészítésükből a tagság nagy tömegei szeretnék kivenni a részüket. Szükséges is, hogy minél több tsz-tag bekapcsolódjon ezekbe a munkákba, segítsen a leltározásokban, ismerje a tsz vagyoni helyzetét, kikérjék a véleményét az anyagi eszközök ésszerű felhasználásában. A korábbi gyakorlat szerint a zárszámadást rábízták a főkönyvelőre. A tagságot nem vonták be a zárszámadások lebonyolításába. Nem igényelték, vagy csak elvétve egy-két termelőszövetkezetben kérték k: a tagok véleményét. Ezt bizonyítják a tavalyi zárszámadó közgyűlések tapasztalatai is. Azokban a közös gazdaságokban, ahol a tagsággal közösen készüllek az évvégi számvetésre, ott a zárszámadó közgyűlések is hasznos vitafórummá változtak. A megye néhány termelőszövetkezetében azonban még ennél is tevékenyebben vesznek részt a tagok a zárszámadás előkészítésében. Sok termelőszövetkezeti tag maga is elkészíti az egyéni zárszámadásét, de — mint például a szécsényi II. Rákócziban — sor kerül brigád számvetésekre Közös ügy Mondani sem kell, hogy az egész munkának alapja a közös vagyon pontos számbavétele. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a megtermelt termékeket, a ve- rejtókes munkával gyarapítóit közös vagyont hiány nélkül leltárba vegyék. A pásztói járásban, ahol már november végén elkezdték a zárszámadási leltározást, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lelkiismeretes munkára. A leltározási bizottságokba a legrátermettebb embereket válogatták ki, akik gyorsan és megbízhatóan szám- baveszik a tagság értékeit. Mindettől függetlenül a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok ismételten ellenőrzik a leltározásokat. Alapos munka vár a leltározókra, mert ebben az esztendőben tovább erősödtek, gazdagodtak a közös gazdaságok. Üj gépek sokaságával, korszerű gazdasági épületekkel gyarapodtak. Tovább növekedett a termelés anyagi- technikai bázisa termel 6- szö vetkezet emkben. Természetesen ez hozzájárult az árutermelés fokozásához, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséhez. őszintén szólva nem lehetünk elégedettek a termelésszerkezet kialakulásának mértékével, az árutermelés aránytalanságaival, amely elmaradt a rendelkezésre álló lehetőségek mögött. Negyven tsz új irányba Ezek a kérdések felvetik és megoldásukhoz sürgetik a megye termelő szövetkezeti termelésének további koncentrálását, és speoializálását. Ez a feladat állandóan napirenden szereplő kérdés. Bizonyítja többek között az is, hogy ennek az esztendőnek a végén negyven termelőszövetkezet utoljára készít zárszámadást a jelenlegi üzemi keretek között. Két terfnelőszövetke- zetközii vállalkozás pedig az idén először összegezi az új működési forma keretében végrehajtott tevékenység termelési tapasztalatait. A termelés anyagi-technikai bázisának növekedése, a termelőszövetkezeti tagság nagyobb munkakedve a mezőgazdasági termelés további emelkedésével járt. Sok közös gazdaságunkban pedig a tagság jövedelmének jelentősebb emelkedése sem maradt el. A számítások szerint tovább csökken a gyengén gazdálkodó szövetkezeti gazdaságok száma is. Ez a gazdasági szín- vonalbeli erősödés azonban a jövő sikereinek alapozását, a bővített újratermelés szélesítését is felveti. Igen nagy Macist a zárszámadások idején a tez-ek számviteli dolgozóira. Azokra, akik közvetlenül foglalkoznak a különféle elszámolásokkal. Munkájuk rendkívül fontos* hiszen ők tartják számon' a gazdaság tartozásait, s vigyáznak arra, hogy a szövetkezet se rövidüljön meg. Ezekben a napokban mindenütt azt számolgatják a főkönyvelők, könyvelők, hogy mennyi kedvezményt lehet elszámolni1 a szövetkezetnek, hogyan oszthatnák el a leghasznosabban a jövedelmet. Arról azonban nem szabad megfeledkezni a számviteli dolgozóknak, hogy elengedhetetlen az eltelt év tapasztalatainak alapos közgazdasági elemzése. A párt és a tanács; segítségével Ezeket a feladatokat minden termelőszövetkezetben végre kell hajtani. De, hogy hol mennyire lelkiismeretesen hajtják végre és -milyen sikerrel, az attól is függ, hog;.’ mennyit segít a pártszervezet, a tanács é* nem utolsósorban a tagság. Mint ahogyan más nagy munkák előtt összefog a falu, most is fogjanak Ö6sze az emberek és vl - gyek sikerre a zárszám • adásokat. Ez a siker csak akkor lesz teljes, ha a számvetél nagy munkája mellett nem feledkeznek meg szövetkezeteinkben a jövő évi feladatok gondos megtervező séről sem. Ennek a kél munkának a különválasztása egyébként is oktalanság. Amint elkészültek egy- egy termelőszövetkezetben a zárszámadással, azonnal hozzá Jehet látni a tervek elkészítéséhez. így lényegesen könnyebb és gyorsabb ennek a feladatnak a megoldása. Tóta Ferenc a Megyei Tanács vb elnökhelyettese Apa és Ti% éve dolgozik az állami gazdaságban, s ahogy mondja 1957 óta „parancsnoka” a szőlő és borgazdálkodásnak. A kezdet, az ismerkedés a súlyos fürtöket nevelő tőkékkel, persze ennél jóval korábbi időkre nyúlik vissza Vámosmikolán. egy grófi, birtokon kezdte. Lehet annak már jó negyven esztendeje is. Mióta itt van Szirákon, „meggyógyította” a beteg, veszni indult tőkéket. A haszontalan szőlők helyébe újakat telepített. A sziráki hegyoldalakon már 130 holdon eresztett gyökeret, hoz termést évrél-évre a szőlő. Negyven holdat Zelnik János telepített. Erre a mostani évre nemcsak azért emlékszik szívesen, mert illatra. ízre egyaránt kellemes boleánya rokkal teltek meg a hatalmas háromszintű borpiaci, az 5-6 éves borokat őrző „bormúzeum” hordói. Mintha valamicskét szűnne a gondja, hogy mellette van. segít neki a leánya is. Zelnik Kati rövidre nyírt, huncut hajfürtjei alól kíváncsisággal teli csillogó fekete szemek tekintenek a világba. Tavasz óta ő is részese édesapja, tanítómesteré munkájának. — Bevallom, nem ez volt a régen megálmodott pálya — mondja, miközben a hordók világába kalauzol — Az érettségi után egyetemre készültem... Nem vettek fel. Azt tanácsolták, dolgozzam egy évig, s jelentkezzem újra. Én közben elvégeztem Gyöngyösön a szőlészeti és kertészeti technikumot. Onnan kerültem ide Szitákra az idén. — Valóságos offenzivát kezdtünk a hegyvidéki szőlők védelmében... A nagyüzemi szőlőtelepítésnek, a szőlőművelő gépeknek nem kedvez a hegyvidék. A szőlöskertek egyre ritkábban díszítik a hegyoldalakat, mindinkább leereszkednek az aljba... A hegyek, a dombok oldalai ott maradnak ültetvény nélkül, szabad prédájául az eróziónak. Ezen szeretnénk mi segíteni — magyarázza. Később távolabbi terveiről vallott, amelyeket akkor szeretne valóra váltani. ha befejezik ezt a türelmet, s mindenekelőtt a szakmában nagy-nagy jártasságot kívánó kísérletet. — Szeretnék szétnézni a világban. Nem. csupán egy-két hetes társasutazásra gondolok... Legalább egy hónapig megtelepednék egy olyan országban ahol a szőlőkultúra magasabb fokon áll a miénknél. Dolgozni, $ mindenekelőtt tanulni szeretnék... Így beszélt, s közben bejártuk a tágas pincékét, Medoch Noiret, Traminit, Rajnai rir.linget kóstolgattunk, amelyek szőlőjét a sziráki dóm boldalak nevelték. Még a kristálytiszta gyöngyöző italt Kati a poharakba töltötte, nagy szeretettel beszélt a hegyvidéki borok sajátos za- matáról, amelynek megmentésére vállalkozott a Sziráki Állami Gazdaságban Zelnik János és ő. Az apa, aki mögött évtizedekre tehető tapasztalat áll, s a leánya, aki lelkesedéssel, határtalan szorgalommal igyekszik pótolni a hiányzó, tapasztalatokkal telt. évtizedeket. Vtacze Istvánná i T
