Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-10 / 256. szám

6 N0G1.4D 1984 dee 10. csütörtöki Nincs felesleges ember A termelőszövetkezet fogatosa télt fuvarok ide­jén megfázott, tüdőbeteg­séget szerzett, S amikor a hajdanán erős, egészsé­ges ember legyengülten visszatért falujában, na­gyon elkeseredett. A szi- gurú orvosi utasítás sze­rint: kímélő életmódra szorult. Nem csoda, ha kitört belőle a keserűség: ..Mit ér az ilyen élet! Fe­lesleges ember vagyok...” A tsz vezetői és a tagság azonban bebizonyította, hogy nem ismernek feles­leges embert: az éppen elkészült tsz-fürdő fűtését, gondozását bitók ró, s ő lett a szövetkezeti udvar gondnoka. Sajnos, nem mindenütt van ez meg igy. Falun és városon is többször pa­naszkodnak a beteg, a megrokkant, a csökkent munkaképességű embe­rek. akiknek legnagyobb bánatuk az, hogy szinte már tehertételnek tartják őket némelyek. S a közö­nyösök nem veszik észre, hogy amikor a felesleges­ség rideg bélyegét szeren­csétlen társaikra sütik, tu­lajdonképpen önma­guk embertelensége felett mondanak ítéletet. S hány becsületben, munkában megöregedett embert emészt a felesle­gessé válástól való féle­lem. Csoda-e, ha ez a betegségtől való félelem­nél is erősebb bennük. Hiszen aki felesleges, — mint mondják egyesek — az ..már nincsen”, s ezt az érzést nagyon nehéz elviselni. De nemcsak az Öregek, a fiatalabbak, a munka bírók között is akadhat majd olyan ember, aki önhibáján kívül nem tud­ja képességei javát adni, Rendszerint, csendben, szorgalmasan dalgozó em­ber jár így, aki nem is­meri az érvényesülés kü­lönféle fortélyait, kallódik, keseredik, s végül feles­leges embernek érzi ma­gát. Pedig nálunk nincsen felesleges ember. Csak a mások iránti közönyt, né­melyek rideg szemléletét kell még legyőzni ahhoz hogy ez a szép törvény maradéktalanul érvénye­süljön. A kollektíva felelőssége Az emberi szabadsagesz- annak az ipari Szemünk- sértő határozat meghoza­tnék zseniális harcosa, a nek gazdasági vezetője, tatára késztette a társa- francia forradalom egyik aki attól való féltében nem dalmj bíróságot. Egyik ipa­szellemi előfutára, Mon- engedett egy ügyet a tár- rí üzemünkben a társadal- tesquieu már két évszázad- sadalmi bíróság elé, hogy mi bíróság úgy határozott, dal ezelőtt követelte, hogy ott nem az ő álláspontja hogy az italozó férj egész a megtévedtek fölött azok érvényesül majd. Az emlí- fizetését az asszonyhoz kell ítélkezzenek, akik legjob- tett ügyben e miatt olyan eljuttatni. Egy másik nagy­ban ismerik őket. Értelem- fegyelmi határozatot ho- üzem társadalmi bírósága szerűen: szomszédai, mun- zott, amely nem találko- kimondta, hogy az előtte katársai. A szocialista tár- zott a dolgozók igazságér- állót a legközelebbi igazo- sadalom elsődlegesen a bű- zetével. A helytelenül el- latlan mulasztásnál azon- nös. a megtévedt ember járó vezető ilymódon nali hatállyal el kell bo- megjavítására törekszik, csorbította saját tekinté- csátani. Az ilyen, mond- nálunk a büntetés nem lyét, s nem érte el a ki- hatjuk: jóslásjellegű hatá- cél, hanem eszköz. Ez a vánt célt sem: a munka- rozat törvénysértő is, em- tény nem áll ellentétben fegyelem megszilárdítását, bertelen is. az első mondatban állítat- Klasszikus jogi elv, hogy a »II»»« ««I»»« tál; s hogy mennyire nem, a bűnt mielőbb kövesse a eiienpo*«* azt társadalmi bíróságaink büntetés. A korábbi — Az indokolatlan szigor működése híven tükröz?, többnyire akaratlan, a tá- ellenpólusa más intézme- Példáinkban ezúttal mel- jékozatlanságból eredő — nyék társadalmi bírósága- lőzzük az üzemek, vállala- idővesztegetés mind rit- inak érthetetlen lágyszívű- tok megnevezését. Tesz- kább megyénk társadalmi sége. Gyáraink egyikében szűk ezt azért, mert az bíróságainál. Igen ritka a valaki a munkásszálláson elmondandó erények más törvénysértés is. A törvé- társa kabátzsebébol négy- intézkedésekre is jellem- nyesség megszilárdulása a száz forintot lopott. A zők, a megemlítendő hibá- társadalmi bíróság tagjai- tettes írásbeli megrovással kát pedig az érdekeltek nak felelősségérzete mel- szabadult. Közlekedési többségükben már kijevi- iett az ügyészségek fárad- vállalatnál fordult elő, tották hatatlan segítségadásának hogy a gépkocsivezető egy is köszönhető. Sokhelyütt másik gépkocsivezető jár- Mit tárgyal okosan vonják be a válla- művét leszorította az árok- . lati jogtanácsost a társa- ba, A társadalnii tulajdon­éi larsaaalmt dalmi bíróság munkájába: ban majdnem ezerforintos bíróság? arn néh°l megfeledkeznek kár keletkezett, emberélet & arról, hogy az intézmény is veszedelemben forgott; Első fokon a szakszer- jogásza aki különösen a felelőtlen sofőr mégis vezeti bizottságtól függ, polgári perekben remekül szóbeli feddéssel úszta meg dolgozik-e az üzem társa- szerepel — büntető- és az ügyet, dalmi bírósága. A helyi munkajogból csak elégsé- Összességében tekintve: körülmények alapos isme- 3est érdemelne, /Vem jogás%kodás rete nélkülözhetetlen. Nem sok értelme lenne — pél­dául — tanyai boltos ügyé­ben társadalmi bírósági el­járást kezdeményezni, hi­szen a tárgyaláson — tech- . „. . .. ,,, nikai okok miatt - csak Jogaszkodastol igen kevesen jelennének meg. Más a helyzet azon­ban egy gépállomáson. vaskalaoossáeaá tor­amelynek dolgozóit könnyű su,, a vaskaiapossagga tor a hiba ritkaságszámba ve­hető megyénk társadalmi bíróságainak hasznos mun­kásságában. Ezt a munkás­ságot legszebben az ered­mény ismertetése dicséri. Úgy esztendeje, a Nógrád megyei Főügyészség mun- . katársai nagyszámú, ko- sincs szükség - olykor rábban bíróság mégis találkozni vele. Ma- elé állított dolgozót kereg_ A társadalmi bíróságok­ról szóló jogszabály óva int a rossz értelemben vett Szakmai zult pontosság hat visz- szásán. Egyik vállalatunk- a társadalmi bíróság elnöke és a felszó­lalásra kerülő ügyről, '-alok egyike azon vitázott, íkk ,wái melyikük járatosabb a tárgyalásra összehívni; akikkel a tárgyalást meg- előzőén is lehet beszélget- nai Peldaul ni, Nem magáról a tár­sokkal inkább arról, hogy a megjelenők mindegyike érezze megtisztelő kőteles­a tár­sadalmi bírósági gyakor­latban. Akadnak üzemek, ségének az aktív részvél amelyekben csekély súlyú gatartá^ávaí telt. A törvény az üzem ^gyekben tizenot-huszolda­dolsozóiának las- suryP s J ' könyvet készítenek a tár­gyalásról; máshol viszont legfeljebb megemlítik a Ez -anbk nevét, de vallómé- _______ n em egyedül a határozat- suk ,le.n.yfgenek, r?Sf,ltf?ét tíva nem tevékenykedne hozatal helyessége szem- mar f°l°fepsnek irtják, felelőssége tudatában, VI­valamennyi megadja a jogot, hogy a nézete szerint fontos eny­hítő és súlyosbító körül­ményekről beszéljen. tek fel. Meghallgatták ezek feletteseit is. A vizs­gálódás valamennyi eset­ben örvendetesen meglepő eredményt hozott: az iszá­kos megjavult, az alkalmi tolvaj nem nyúlt többé a máséhoz, a kötözködő meg- juhászodott, a lógós ma­bizonyította be, hogy nem idegen tőle a munkafegyelem. E siker feléről sem te­hetnénk említést, ha a tár­sadalmi bíróságok s a ve­lük együttműködő kollek­helyessége szem­pontjából lényeges. A tár­sadalmi bíróság tárgyaié A munkahely egészséges, békés légkörének megóvá­tathatatlan, hogy az ered­ményességet lehet még sán elhangzó felszólalások “ érdekeben sokat tesznek fokoznl Az intézmények vezetői öregbítik a társa­társadalmi bíróságaink. Ige., al almasak a^. egész Egyetlen esetről sem tu- daimi bíróságok tekintélyét seges közfelfogás kialaki- dunk, amikor a békéltetés ha tárcn/aTnoai« mcaíden- tására. Súlyosan tévedett megkísérlését elmulasztót­ha tárgyalásain megjelen­nek, szavukat hallatják. A Napirenden a gyermek és ifjúságvédelem A gyermekvédelem idő­szerű kérdéseiről tájékoz­tatta kedden az újságíró­gyermekek 68,1 százaléka állami bentlakásos intézet­ben, 29,4 százaléka nevelő­kat Molnár István, a Mű- szülőknél, a többiek pedig velődésügyi gyermek- < mi osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a csa­ládi nevelést kiegészítő in­tézmények, így a napközi otthoni, óvodai, bölcsődei hálózat bővítése is a gyer­mekvédelmet szolgálja. Ezeket az anyagi tehetősé­gekhez képest fejlesztik. A távlati tervek között sze­repe! az úgynevezett ön­Minisztérium gyógyintézetben kapnak ifjúságvédel- otthont. A nevelőszülők­höz kihelyezett gyermekek sorsát, tanulmányi ered­ményeit, társadalmi szer­veink figyelemmel kísérik. A nevelőszülők havi költ­ségét 500 forintra emelték fel. Molnár István végül az állami gyermekintézetek­ből kikerült. fiatalokról való gondoskodásáról bé­ták volna, de annál töb- példás magánéletű, mun- bet sorolhatnánk, amikor kdban helytálló kommunis­a békéltetés valóban őszín te megbocsátást eredmé­nyezett. Bányaüzemeinknél figye­ták bölcsen alkalmazott biztatással nyerhetik meg munkástársaikat a véle- ménynyilvánitásnak. A fej­lemre méltó, jogalkotó te- lődés útja a társadalma- vékenységgel felérő gya- sitás útja. Éppúgy igaz ez korlat alakult ki. — például — a* állam- Ezek a társadalmi bírósá- igazgatásban, mint a köz­gok bevezettek egy új in- rend fenntartásában és az tézkedési formát, az „át- igazságszolgáltatásban. költséges hétközi otthon szélt. Elmondotta, hogy a is, ahol a nagyon elfoglalt szülők gyermekei nyerné­nek elhelyez»*! h étfőt ől- szonnbetig. Az á3tamr, gondozott KISZ érdekvédelmi bizott­sága is figyelemmel kiséri a fiain lók muíikatehetősé- gait, lakásviszonyait, tár­saságát. helyezést más aknaüzem­hez”. Ennek alkalmazásá­nál különösen kidomboro­dik a kollektíva felelős­sége. Többnyire italozásra hajlamos személyek érde­kében határoz úgy a tár­sadalmi bíróság, hogy olyan munkahelyen dol­gozzék, amelynek közelé­ben nincs italbolt. Még nagyszerűbb az olyan ha­tározat. amely a gyenge- akaratú dolgozót szocialis­ta brigádba helyezi. A jogalkotó tevékenység­nek ez a formája dicsére­tes. Előfordult azonban, hogy a segíteniakarás túl­ságosan erélyes és törvény­Borváró Zoltán Megkezdődtek a disznóölések Koppány György felvétel« Egy óra , az űj bölcsődében Nemrég avatták. Korábban óvoda volt, Most a legifjabb honpolgárokat, Zsuzsikákat, Józsikákat hoz- zák reggelente ide a mamák. Az Úttörők útja egyik bérházában találjuk. Becsengetünk. Bánkúti Lajosné, az intézmény fiatal vezetője nyit ajtót■ Élénk gyer­mekzsivaj, kíváncsi szemek fogadnak. Aranysárga parkett, szőttes függöny, vidám mini tájú szőnyeg díszíti a gyermekek hangulatos nappaAÍ otthonát. A központi fűtés állandó meleget biztosít Már az átvevőben, ahol az anyukák vetkeztetik, d gondozónők pedig bölcsődei ruhácskáikba öltöztetik, kellemes hőmérséklet fogad. A szekrény parányi fiókjaiban helyezik el otthoni ruhájukat. A hideg­melegvizes fürdő — amit a boyler tesz lehetővé —■ módot ad arra is, hogy megfürösszék az apróságokat. A gondozónői asztalnál Balcza Lajosné papírvat­tából készíti a zsebkendőket. Ebben a havas decem­berben bizony gyakran van szükség zsebkendőre A szöszke Szarvas Józsikán akad meg a tekinte-' tem. Beszédes nagy szeme van, és eleven, mint a csík. Nyúl a jegyzettömbért. Kitépek egy lapot■ Nagyon megörül, még meg is kóstolná, úgy kell elkapni aszó­jától. Göndörfürtű szőke csöppség tolakszik mellém. Körül mutat-a többire, és kijelenfi: — Neki is, neki is, neki is. — Azaz, ha egynek adtam, osszak a többinek is.i Másfél hónapja nyílott a bölcsőde. A gyerekek ezalatt már meg is szokták a közösségi életet. Pedig valamennyien itt kóstoltak bele a második otthon örömeibe. Már nem sírnak reggelente ast anyukák után. Jó az étvágyuk is. Lássuk a mai menüé a ,JMt étlapunk”-on, amit mindig kifüggesztenek. Ma pél­dául tejbeaprított kiflit reggeliztek és reszelt almát tízóraiztak. Ebédjük ma megegyezik a nagyokéval, kelkáposztafőzelék tojással. Uzsonnájuk késié és sü­temény. A gyárban, hivatalban dolgozó szülök nyugodtan végezhetik munkájukat. Jó helyen szerető gondosko­dás mellett töltik idejüket az új városrész legkisebb honpolgárai. U,flaky Tartós, hasznos ajándékkal akarja meglepni hozzátartozóit karácsonyra? AJ ártjuk önnek ezt a PRAKTIKUS ÉTKEZŐASZTALT. Fogyasztói ára: 150—«SO Ffcjg, Kap- ható a bútorboltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents