Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-10 / 256. szám
9Bt See. SB. «fflßrSSfe. sröerniB 1 j&? rége élőét Teljesítette játekrugégyártási tervét 3 Salgótanáni acélárugyár ifjúsági üzeie Á sieiagedző is befejezte éves tervét A salgótarjáni Acéláru- laiták az év elején, hogy gyár hideghengerművének az idei terveknek megfe- egyik félreeső sarkában lelő egymillió hatszázezer most négy éve kezdték rugót készítenek és decem- meg a játék- és órarugók bér 15-re teljesítik játékhazai gyártásának első ki- rugótervüket. Az év utol- sérleteit. A Svájcból vá- só negyedében a játéksáról! két hasítógépen és gyártó üzemek kérésének rugószélgömbölyítőn ma megfelelően félmillióval már ötezemyi játék és éb- több rugót készítettek ere- resztőóracsengő rugó ké- deti Sérvüknél, így is ele- szül noponta. A rugógyár- get tettek azonban egész- tás külön érdekessége, éves kötelezettségüknek, hogy ebben a „kis üzemben” csak fiatal. 15—18 éves lányok dolgoznak. A napi ötezemyi rugót négy és hatórás munkaidőben készítik el Noha rajtuk kívül sok száz acélárugyári fiatal vetélkedik egymással, a KISZ kongresszusi verseSzerdán jelentették a Salgótarjáni Acélárugyárból, hogy a gyár üzemei közül a szalagedző is teljesítette egész éves tervét Az év hátralévő részében még hatvanöt tonna hidegenhengerelt szalagot : fűrészlapot, epeda- rugót és más hengerelt nyében, a játék és ébresz- £ru^. edzenek az üzemben, toórarugot gyártó fiatalok , , kiemelkedő munkasdker- s «5Z®1 masfélnulho formt ről adtak hírt szerdán. értékkel tetézik meg ere- A gyár vezetőségével deti tervüket á szalaged- kötött szerződésben vál- ző dolgozói. Terven felül dolgozik a nógrádi szénbányák kétszáz szocialista brigádja 236 bányász munkacsapat gére esedékes terv utolsó vetélkedik egymással a csille szenét, szciallsta brigád címért a nógrádi szénmedencében,' Rajtuk kívül meg sok Noha a követelmények na- szocialista címért verseny- gyök ,a kitüntető címért zo brigád tett eleget idei folyó versenyben, mégis terv-kötelezettségének, sőt egymást szárnyalják tűi - pálhegyí bányák két ak teljesítményeikkel a brigá- naüzemének bányászai már dók. A mizserfal bányában együttese« is teljesítették Pintér András brigádja egészével tervüket, s elő- több mjnt ötezer tonna beláthatóan először nyerik szénnel adott többet esetié- e- a bányászatban a szocl- kes éves tervénél, s ezzel a“st? bányaüzem kitüntetés* éves tervét lg telje- címet, A nógrádi szénit tette Ugyanakkor csak- bányákban eddig 200 szőném Öt százalékkal csők- ciahsta címért versenyző kentette a kitermelt szén báilyászbrigpd teljesítette csal a tar talmit te. A szó- egész éves tervét, rospatakí bányában több kamraíejtésbefl dolgozó bá- ayászcsapat teljesítette éves tervét. Közülük Cikóriáé Gábor vájár csapata mostanáig küencszáz tonna szenet adott tervén felül. A kányási frontbrigádok közül Sándor János brigádja szerdán küldte felszínre az éves terv utolsó tonna szenét. A zagyva! bányában dolgozik Kovács László Kossuth- díjas vájár brigádja. A Kovács brigád 108 %-os átlagos teljesítménnyel dolgozott januártól mostanáig, s ugyancsak külszínre küldte a december véAhcmy hál, annyi szokás Am igazgatói alapok felhasználásáról A saaksaervezetí bizottságok tevékenyen közreműködnek az igazgatói alap jutalmazási és jóléti arányainak kialakításában, felhasználásában. Azoknál a vállalatoknál, ahol üzemi tanács működik, óét a szakszervezet ezt a funkciót közvetlenül végzi, ahol pedig nincs, ott az igazgató köteles a szak- szervezeti bizottságot meghallgatni. Legyen ösztönző Az SZMT Közgazdasági Bizottsága megyénk öt jelentős vállalatánál vizsgálatot folytatott- A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkások körében még mindig lehet találkozni Ilyen nézettel: „az igazgatói alav felhasználása körül nincs minden rendben.” Ugyanakkor tények igazolják annak szabályos felhasználását. A hiba az, hogy a munkások a fel- használásról csak ritkán, vagy egyáltalán nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Köztudott, hogy az igazgatói alap jóléti és jutalmazási arányait központilag nem szabják meg. Az előbbi az igazgató hatáskörébe tartozik, gyakorlatban viszont érvényesül az a helyes elv, hogy csak a s-zakszervezetí bizottságok trösztnél, az Öblös- üveggyárban, az Állami Építőipari- és a balassagyarmati Fémtöfnegeikk- ípari Vállalatnál 1963-ban az állományban lévők 23 százalékát, azaz 5577 dolgozót, míg ez év első félévében 3584 dolgozót jutalmaztak meg. Egyes nagyüzemeknél — Szénbányászati Tröszt, Acélárugyár, Cserháti Erdőgazdaság — a jutalmazási keret egyré- szét' felosztották a gyáregységek, üzemrészek között, Ezt. a feladatot az üzemrészek vezetői, a munkahelyi bizottságokkal karöltve oldják meg. Nincs vita, ha a dolgozók előre ismerik, tudják, milyen feladatokat kell elvégezni a kitűzött jutalom elnyerésért- Ezt bizonyítja, a gépállomások. az Acélárugyár és a bányaüzemek példája, ahol 40-50 százalékban előre kitűzött feladatok eredményes megyal ósftását jutalmazzák. Véleményünk szerint, ezt még lehet fokozni, hogy a célok az eddiginél jobban ösztönözzenek az önköltség csökkentésére, a műszaki feilesztési feladatok megoldására a biztonsági intézkedések megtartására, a munkaverseny vállalások teljesítésére. Helyes továbbá az is, hogy az alapvető rész a jutalmazás javára növekedett: a véleményének figyelembe- kiváló munkát végzők .Kivételével döntenek az igazgatók. Az elmúlt évben megyénk üzemeinél a felosztást illetően változások történtek. Az előző évhez viszonyítva 7,6 százalékkal nagyobb összeget fordítottak jutalmazásra. Ebben az esztendőben viszont az alap 38 százalékát fordítják ilyen célra. Az Acélárugyárban, a szénbányátalmazására használják fel, a jóléti részre szánt összegeket pedig nem csökkentették, A jóléti keret felhasználása vállalatonként igen eltérő. Legtöbbet az üdülők fenntartására fordítanak. A múlt évben ilyen címen a trösztnél 1 millió 655 ezer, az öblösüveggyárban 247 ezer, az Acélárugyárnál pedig 139 ezer Kiváló dolgozók a Bányagépgyárban Ez évben a zagyvapál- falvi Bányagépgyárban tizennyolcán nyerték el a kiváló dolgozó jelvényt. A munkások a műszakiakkal vállvetve vették ki részüket a selejt csökkentésére, a termelékenység emelésére. illetve a balesetmentes munkára irányuló erőfeszítésekből. Különösen sokat tettek annak érdekében, hogy az üzem határidőre teljesítse exporttervét. Egy kiállítás emlékkönyvébe kívülálló ember ritkán jut be egy-egy gyárba. Látja a kéményeit, olvasott már arról, hogy füstjük rontja, szennyezi a véres levegőjét Esténként látja a gyárból felvillanó fényeket, hallja a motorok bugását. Megcsodálja a kéményeken kitörő óriási lángnyelveket és egy-két percet talán arra is áldoz, hogy a jó munkát teljesítő brigádok fényképein ismerőseit keresse . . . A gazdasági építő munka értékelésénél termelési és munkaértetkezletieken, taggyűléseken, szemináriumokon sokat hallunk eredményeikről és sikertelenségekről, tervekről és túlteljesítésükről, világ- színvonal eléréséről. Az exportterv teljesítéséről szóló híradásokat megelégedéssel nyugtázzuk. színi megismerést az elismerés váltsa fel. ...Amulat és büszkeség ... Talán ezzel tudnám leginkább érzéseiigen szemléltetően „beszelnek”. Salgótarján épül, szépül, most lesz igazán várossá. Megújhodik, újjászületik. met jellemezni az export- Helybeliek és vidékiek csotermékeík kiállítása láttán. Ez a kiállítás rádöbbentett arra, hogy Salgótarjánnak nemcsak szép környéke, sok gondja, baja. öröme és munkásmozgalmi múltja van, hanem olyan munkás-osztálya is, mely a világpiacon is elismert remekműveket tud alkotni. A kiállított exportcikkek a Ferunton, Metrimpex és más külkereskedelmi vállalatok jelzéseivel ellátva a salgótarjáni vasasok és üvegesek szorgos kezemundálják íelmagasló épületeit, lüktető forgalmát. Nekem legalább ilyen csodálatos volt az a röpke félóra, melyet vasárnap a kiállítási teremben eltöl- töttem. Meglepett, mi több, meghatott a kiállítás. Büszkén gondoltam a gyáraink és szövetkezeteink munkásaira. nagyszerű munkájuk elismerésemet, csodálatomat váltotta ki. UTÓLAG BOCSÁNATOT KÉREK attól az elvtárstól, aki nagyon udvakáját, dicsérik és öt világ- riasan megkért távozáskor. részben öregbítik a magyar munkás jóhírét. Re- püiogépmodell-motorok, töl tőtollak, esi szol t vázák A Salgótarjáni József és hajlított üvegek, üvegAttila Városi Művelődési Otthon kistermében megrendezett exportcikk kiállítás megtekintése kitűnő alkalom arra, hogy a felcsempék, kapák, vasvillák, fejszék, csákányok, kulcsok. fém-ötvözetek, grafi- nak és önmagam konok önmagukért, az méretének, őket gyártó munkásokról Habonyi Zoltán hogy írjam alá a látogatók könyvét. Ott nem írtam alá. Ügy éreztem, nem elég csak aláírnom, írnom is kell énül. Ezt most megtettem. Tartoztam ezzel a munkások- lelkilsf orui tot költöttek el Továbbá ugyancsak jelentős összegeket kaptak a sport és kultúrintézmények támogatásira, jutalomüdul- tetésre. Céltudatos jutalmazást Vannak azonban kelle-, meiden jelenségek is- Gyakran előfordul, hogy a jutái mázolták többsége nem előre kitűzött feladat elvégzéséért kap jutalmat, ezért a pénz nem ösztönöz úgy, ahogy kellene. Másrészt néhány üzemben 50 forint jutalmat is adnak. EZ történt az Acélárugyárban. az Állami Építőipari Vállalatnál- A vezetők ezt azzal indokolják, hogy jó hangulatot teremtenek azzal, ha minél több dolgozót jutalmaznak meg. Ez a nézet helytelen. Szakszervezeteinknek meg kell értetni a munkásokkal: jutalom csak átlagon felüli teljesítményekért jár. A jóléti keret kiadásai vállalatonként igen változóak. Anélkül, hogy a sport célokra adott összegek szükségességét kétségbe vonnánk az az észrevételünk, hogy az eddiginél nagyobb hányadot kellene a kulturális kiadások fedezésére fordítani, különösen ott, ahol nincs önálló kultúrotthon. Ezek az aránytalanságok azért, jöttek létre, mert a felosztást még olyan jelentős üzemeknél sem beszélték meg az üzemi tanácsosai, mint az Állami Építőipari Vállalat, holott jogszabályok írják elő, az előbb említett célra biztosított összeg hovaforditá- sát, termelési tanácskozásokon való megvitatását. Jog és kötelesség A szakszervezeti bizottságoknak joguk es kötelességük tájékoztatni a munkásokat az összegek felhasználásáról, szervezni őket az igazgatói alap anyagi forrásainak megteremtésere, a jövedelmezőség növelésére. Ennek elősegítése céljából helyes, ha a megyei és az üzemi szakszervezeti bizottságok hozzáértő aktívák bevonásával felülvizsgálják és elemzik az ez évi tapasztalatokat és ennék birtokában szabják meg a következő év tennivalóit. Ezenkívül kívánatos, hogy a szakszervezeti bizottságok önálló napirendként, félévenként megtárgyalják az igazgatói alap felhasználását, az üzemi tanács tagjai pedig adjanak számot választóiknak, mit és mire költötték el- Ez is jó módja az üzemi demokratizmus bővítésének. Solymosi Imre SZMT közgazdasága felelős BEMUTATJUK: JPleqqhtk kmiqiejAiiui IdildMtei Bandúr Karoly, KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Szabó Márta, a Balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium tanú Ózsvár István, * Salgótarjáni Járási KISZ Bizottság titkára. Lőrinci Kálmán főhadnagy, hivatásos katonatiszt. Skoda Peren«, a Szécsé- nyi Járási KISZ Bizottság titkára,.
