Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-09 / 255. szám

HMR. december 9. szerda NŐGRÁ® 5 Tervszerűséget a mezőgazdasági építkezéseken Másfél milliárd az élelmiszerek csomagolására A Központi Statisztikai Hivatal kimutatást készí­tett a csomagolóanyagok felhasználásáról, az élelmi­szerek csomagolási kultú­rájának fejlődéséről. Az összesítéséből kitűnik, hogy évente mintegy 1.800 millió forintot költenek Magyar- országon az élelmi cikkek csomagolására. A Statiszti­ka; Hivatal megállapítja, hogy az élelmiszerek cso­magolási kultúrájában szá­mottevő előrehaladás tör­tént Magyarországon. A dohányipar után, amelynek termékei lényegesen teljes egészében csomagolva ke­rülnek forgalomba, a tar­tósítóiparban is mintegy megkétszereződött 1960 óta a csomagolt áruk mennyi­sége. A tartósító ipar ter­mékeinek mintegy 76 szá­zaléka előre csomagolva kerül forgalomba. Több más területen is jelentős a fejlődés. A csomagok mi­nősége azonban nem min­dig kifogástalan. A leföldelt burgonya­prizmák hőmérsékletét, le­hetőség szerint hét-jjz na­ponként ellenőrizni kell, vagy speciális hőmérő, vagy esetleg közönséges szobaihőmérő használatá­val. Minden termelőszövetke­zetben prizmanaplót kell rendszeresíteni, melyben — a prizrhákat sorszámozva — egész télen át feljegy­zendők a tárolt vetőbur­gonyára vonatkozó ta­pasztalatok, elsősorban hő- mérsékleti adatok. Ügyelni kell arra, hogy minden prizma-vizsgálat és hőmérsékletmérés után a szalma és földtakarót meg­felelő módon megigazítsák, nehogy ennek elmulasztá­sa miatt a nyílásokon ke­resztül a burgonya meg­fagyjon. Prizmavizsgálatot és hőmérsókletmérést csak fagymentes órákban vé­gezzünk. Fagymentes napszakban szúrópróbaszerűen meg kell bontani egyes priz­mákat különösen azokat a fajtákat, melyek a tá­rolásra érzékenyek, pél­dául a Pierwiosnek és a Sperber fajta. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének igen fontos feltétele a termelési alapok megteremtése, illet­ve ezen túlmenően az ag­rotechnikai és műszaki színvonal állandó emelése. A mezőgazdaság átszerve­zése óta a. mai napig, de az elkövetkező 1965—66-os években is a termelési alapok megteremtésében az építkezés nyert nagyobb szerepet. Azonban a beru­házási eszközök erre a cél­ra fordított összegének ál­landó rövekedése mellett is csak differenciáltan tud­juk kiépíteni a közös gaz­daságok nagyüzemi tele­peit Megyénk termelőszövet­kezeteinek a többsége 800—1600 hold nagyságú földterülettel rendelkezik. Ezeket a közös gazdaságo­kat nem tekinthetjük vég­leges nagyságúaknak, ép pen ezért kell beruházá­saink megvalósításánál fi­gyelembe venni a várható területi és termelésszerke­prizma felmelegedését. Ilyen esetekben fagymen­tes napszakban a prizmát meg kell bontani és hely­ben, vagy védett színek­be, pajtáikba, helyiségek­be behordva, a vetőbur­gonyát át kell válogatni. A pincében, veremben tárolt burgonyánál ugyan­úgy rendszeresen mérni kell a hőmérsékletet, mint a prizmában tárolt bur­gonya esetében és gondos­kodni kell a pince állan­dó szellőztetéséről, oly módon, hogy az ajtót eset­leg az ablakot a nappali fagymentes órákban nyit­va tartjuk. Barlai Gábor zeti változásokat. Tavalyi mezőgazdasági építkezé­seinket már ezek számí- tásbavételével valósítottuk meg. Immár elengedhetetlen­né vált azokban a terme­lőszövetkezetekben az üzemfejlesztési terv elké­szítése, ahol már ismertek, vagy már ki is alakultak a szükséges területi ará­nyok. Nélkülözhetetlen to­vábbá az említett terme­lésszerkezet kialakításá­nak, valamint a már meg­lévő eszközök figyelembe­vétele. A gyorsabb, hatékonyabb beruházási tevékenységnek tehát alapvető feltétele a körültekintően elkészített üzemfejlesztési terv. Ezek a tervek elősegítik az egyes beruházások fontos­sági sorrendben történő megvalósítását is. Azüzenl- fejlesztési tervek birtoká­ban már jnelőre számítás­ba lehet venni a szükséges építkezések elkészítését, a gépek beszerzését is. Nem fordulnának elő olyan esetek, hogy a beruházási előkészületek késlekedése miatt meghiúsul, vágj' el­húzódik egy-egy építkezés. A üzemfejlesztési tervek sokat segíthetnének az épí­tési kapacitás minél hasz­nosabb kihasználásában is. A mi megyénkben jórészt csak a közös építési vállal­kozásokra és a házi építő- brigádokra számíthatunk. Ezeknek a munkáját a jö­vőben — éppen az említett feladatok megoldása érde­kében — gazdaságosabbá, termelékenyebbé kell ten­nünk- Az igaz viszont, hogy a házi építőbrigódok által készített munkák mi­nősége átlagosan jobb mint az állami vállalato­ké. Az utóbbi két év gya­korlata pedig azt is bizo­nyítja, hogy 10—22 száza­lékkal olcsóbb is. A házi építőbrigádok az idén is bizonyították fejlődőképes­ségüket. pedig jelentős épí- tőanyaghíány gátolta a munkájukat. Ennek ellené­Tsz -tan ácsad 6 A bur^onyaprizmák téli kezelése és ellenőrzése Több mint 9 millió tojás, 3500 mázsa baromfi Csaknem másfélmil­lió naposcsibét adtak a keltető állomások Kötik a jövő évi szerződéseket A BAROMFITENYÉSZ­TÉSNEK Nógrád megye termelőszövetkezeteiben több éves hagyománya van. A nagybátonyi gaz­daság maconkai üzemegy­ségében, Érsekvadkerlen, a palotási Május 1 Terme­lőszövetkezetben, Nógrád- megyerben évről-évre több százezer forintot jö­vedelmez az aprójószág nagyüzemi tenyésztése. Ez a mostani év meg különösen kedvezett a gaz­daságoknak. Koch Ferenc, a Baromfiipari Országos Vállalat Nógrád megyei; Kirendeltségének vezetője a közelmúltban számolt be arról, hogy a megye már október végén teljesítette tojásból a felvásárlási ter­vét. Az idén 3500 mázsa ba­romfit, s több mint ki­lenc millió tojást adott me­gyénk a népgazdaságnak. Tojásból például négy mil­lió 300 ezerrel többet ér­tékesítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett baromfihúsból is a felvásárlás: mintegy 900 mázsával vásárolt fel többet a Baromfiipari Vál­lalat, mint tavaly ilyenkor. Az évnek azonban nincs vége, a tojás és baromfi­fel tjásárlás tovább tart. A számítások szerint 1000 má­zsa baromfit valamint 250 ezer tojás értékesítése vár­ható, amire már • korábban szerződést kötöttek a kö­zös- és háztáji gazdaságok. A tojás- és baromfifel­vásárlás kedvező alakulása elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy a megyében nö­vekedett a baromfiállo­mány. A keveredett, kis tojáshozamú állatokat, nagy termelésre képes, egységes törzsállománnyal cserélték fel több szövetkezetben is. A keltetőállomásokról egy­millió 411 ezer naposcsibe 3800 liba, 14 ezer 600 ka­csa, s ugyanennyi napos­pulyka érkezett a termelő- szövetkezetekbe és a ház­táji gozdaságokba az idényállomány megerősíté­sére. Csirkéből. 400 ezerre, pulykából négy és fél ezerrel, kacsából másfél ezerrel, libából 2800-al többet értékesítettek a keltető állomások, mint az elmúlt évben. Kacsá­ból, libából ennek ellenére sem sikerült kielégíteni a jelentkező igényeket. A FELVÁSÁRLÁSI ARAK rendezése, valamint az első fél év kedvező ta- karmányellálása ugyan­csak jó hatással voll a felvásárlási tervek teljesí­tésére. Az év második felé­ben azonban több termelő- szövetkezetnél kevésnek bizonyulj a takarmány, s emiatt Erdőkürtön, Mátra- novákon és Kazáron is a nevelöház egy része üre­sen áll. A tojás- és baromfihús iránti kereslet a jövőben sem csökken. A jövő évi tervek szerint 15 vagonnal több baromfit és egy mil­lió 500 ezerrel több tojást értékesítenek a termelő- szövetkezesek és a háztá­ji gazdaságok. A terme­lőszövetkezetek egy része már most bejelentette igé­nyét napos baromfira. A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet két ezen pulykát nevel jövőre, s még az idén csak 500-at adott át a felvásár'ó szer­veknek. A diósjenői Űj Barázda Termelőszövetke­zet, ahol kedvező adottsá­gok vannak a lúdtenyész- tésre, jövőre hat-hét ezer naposlibát küld a termelő­szövetkezetekbe, háztáji gazdaságokba. A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK egyrésze, a ház­háztáji gazdaságok már megkezdték a szerződések kötését a jövő évi baromfi- és tojás értékesítésre is. Amennyiben a prizma hőmérséklete a plusz öt fokot meghaladja, a hő­mérsékletet naponta el­lenőrizni kell. Ha ennek során arról győződünk meg, hogy a hőmérséklet nem csökken, sőt tovább emelkedik plusz hat-hét fokra, akkor a földtaka­rót 120—150 centiméteres csíkokban húzzuk le és a szalma fellazításával a prizmát szellőztetni kell. Ha ismételt szellőzteté­sekkel sem sikerül a priz­ma hőmérsékletét a kí­vánatos mértékben csök­kenteni, úgy nyilvánvaló, hogy a prizmában levő gumók góconként, esetleg általánosan romlásnak in­dultak és ez idézi elő a-f-mi?! Rólam?! Írjál / te csak a szerelem­ről. Az kell az em­bereknek. Én is azt szere­tek leginkább olvasni, sze­relmes regényt. Olyat, amelyikben sokat csólco- lóznak. Te talán nem sze­retsz csókolózni?! Na, lá­tod. De mit lehet írni egy gépészről? Semmit. Állok itt reggeltől estig a gép mellett, indítok, olajozok, ha valami hiba van, kija­vítom, és — kész. Ezt csi­nálom huszonhét év óta- Amikor életrajzot kémek tőlem, mindig bajban va­gyok. Alig tudom annyira húzni, hogy legalább egy oldal tele legyen. Mert azt mégis szégyelném, ha olyan inci-finci életrajzot adnék, mint egy ma szegő­dött tanuló. így aztán amikor látom, hogy se- hogysem telik a papír a magam dolgával, írok va­lamelyik gépről a sok kö­zül, amelyikkel az életben valaha dolgom volt. Ezek­ről van mit írni. Hallgasd csak a turbiná­kat! Ez zene. mi? Bólo­gatsz, bólogatsz, de azért legszívesebben bedugnád a füledet, tudom. Ne szé- gyeld, így voltam ezzel én is. Csak azt hallod, hogy sírnak, vonítanak. De ez semmi. Hallás kell a gép­hez is, mint a hegedűhöz. Amelyik gépésznek nincs jó füle, azt előbb-utóbb el­veri magától a gép. Azt hiszed, nagyítok? Vagy tíz éve egy félsta­bil, szelepes Wolj-gép mellé kerültem- Malmot hajlott. Olyan zajjal járt, hogy siketült tőle az ember, s minden nap másképp szólt, Te még ilyet nem hallottál. Az istennek nem tudtam volna kiismerni. Széjjelszedtem az első félévben vagy tízszer. Az igazgató nem tudta elkép­zelni, miféle megszállott alak lehetek, hogy annyit szerelem, tisztogatom a gé­pet. De nem bánta. Üzem­zavar nem volt, s az volt a fontos. re október végere a házi építőbrigádok éves telje­sítménye majdnem 80 szá­zalékra emelkedett. A kö­zös vállalkozások sem sok­kal, alig két. százalékkal maradtak el ettől az ered­ménytől. Az idei építkezési lema­radások azonban nemcsak az anyaghiányból követ­keztek. Sokkal jobb ered­ményekről lehetne beszél­ni, ha az építőbrigádok egy részében és a vállal­kozásoknál jobban meg­szervezték volna a mun­kákat, megszüntették vol­na az indokolatlan kapko­dást­Legjelentősebb a lema­radás a balassagyarmati járásban, ahol az érsek­vadkerti vállalkozásoknak november elején még majdnem hárommillió, a Tanácsi Építőipari Vá’la- latnak pedig egymillió fo­rint értékű munkája volt hátra. A pásztói, szécsénvi és a salgótarjáni járások­ban a házibrigádok jól megszervezték a munkát, amit az érdekelt tsz-ek is elősegítettek. Alaposabb, a részletkér­désekre is kitérő elemzést jelenleg még nem lehel adni. Egyelőre még az építkezéseken jócskán akad tennivaló. De a hátralévő egy hónapban is sokat le­het tenni, ha okosan ki- használiák az időt. Ebben a finisben a termelőszö­vetkezetek is részt vállal­hatnak azáltal, hogy mesz- sznmenően segítik az épí­tőket. Az elemzésre a végleges eredmények után kerül sor. Ezt nem lehet elmu­lasztani, mert a tervek tel­jesítésének elemzése ép­pen olyan fontos, mint a jól megszerkesztett üzem­fejlesztési tervek elkészí­tése. Vali Ferenc. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának építésze Nem volt valami külö­nösen komplikált gép. Minden egyes darabját kü- lön-külön ismertem már, behunyt szemmel, a fogá­sáról megmondtam, melyik alkatrész micsoda. De amikor összeszereltem, s ráengedtem a gőzt — ide­gen lett. Zengett, harso­gott, és én ott álltam alatta süket füllel- Félni kezdtem tőle. Sza­bályosan félni. Rögtön megérezte. Mert a gép ilyen, akár az asszony, mindent észrevesz. Ki­vált, ha félnek tőle. Attól kezdve nem hagyott nyug­ton. Gyötört, kínozott. Egyszer-egyszer olyan si­mán járt, hogy alig volt zaja. szinte dalolt: máskor meg csattogott, dörömbölt, de annyira, hogy zengett belé a gépház. Már azon kezdtem gon­dolkozni, hogy felmondok, s elmegyek máshová. De aztán csak megmakacsol­tam magamat. Mert nem lehet az, hogy ne bírjak én el egy géppel. Az egyik nap csoda szé­pen indított- Kcttőt-hár- mat szusszant, majd ami­kor rányitottam a konden­zátorra a hűtővíz csapot, simán felgyorsult, s járt, akár egy svájci óra. Körül­jártam, körülhallgattam — minden rendben volt. Ki­mentem. hogy rágyújtsak. Nem szívtam kettőt, ami­kor hallom, hogy furcsán megrezzen hátam mögött az ablak. Futok persze be­felé. Az ajtóban nekem szalad a fűtő, s dadog va­lamit, hogy baj van, álla­sam meg a gépet. Félre­lódítottam az útból, és be. Lezártam a huzatot a tűz alatt. A feszmérö jól állt, viz is volt a kazán­ban elég. Ahogy meglap- padt a tűz, mindjárt szelí­dült valamit■ Nem hittem neki. Sokszor becsapott már. Mentem a kondenzá­torhoz, s abban a pilla­natban kopogni kezdett a vdkumszivattyú. Vizütés. Térdeltem azonnal a kon­denzátor mellé, nyomtam visszább a hütővizcsapoi. Elhagyta a kopogást, de' meg is lassult. Tudtam, ha sokáig így tartom -r- megáll. Akkor pedig végem. Legyőz a gép. Kezdtem óvatosan rendes állásra ütögetni a csapot. A vákummérő mutatója hideglelősen ug­rált. majd éppen a vonal­ra állt, amikor a gép új­ból kopogni kezdett. De talán még keményebben, mint az előbb­Visszavetettem a csapot, aztán rányomtam. így ho­zakodtunk. Közben fe­szülten füleltem. De még a tenyeremmel is hallgatóz­tam. Észrevettem, mielőbb kopogni kezdene, fojtottan szusszant egy párat. Ez a vákumszivattyú gumisze­lepe; meleg van. És rög­tön tudtam, mit kell csi­nálni. Kikapcsoltam a hűtőtor­nyot, s friss, hidegvizet ad­tam a kondenzátor alá. Talán egy félperc sem telt el, s megkezesedett. Attól fogva ismertem. Mert ez kell a géphez; fal. Mint a hegedűhöz­L átod, ezt megirhaloA- A gépről, arról nam mit írni. De ró­lam* ^VXV\XXVOCVV<SXVN>XVC>XN>XXNXXV<XXXXXXXXNX>XXXXXXXXXXNVNXAXXV\XNXN>XS.XXXXXXXV/ ! _______ .. . | ! | Fábián József: Gép mellett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents