Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-09 / 255. szám

é •re G8A» 9. Háromszáz nagymama találkozója Vasomctp délután a Ba­lassagyarmati nagymamák első találkozójára került sor a városban a Nőtanács rendezésében. A találkozón mintegy 300, főleg olyan nagymama vett részt, aki a dolgozó szülő távollété­ben az unokák, déduno­kák nevelésével is foglal­kozik. Legtöbbje átélte az első és a második világhá­borút, többen gyermekü­ket, férjüket is elvesztet­ték a vérontásban. Akadt köztük olyan is, aki még abban reményekedik, egy­szer hazajön férje, vagy fia. Nagy-nagy szeretettel, fáradhatatlanul foglalkoz­nak a gyermekekkel. A SO éves Vitró Győrgynének 22 unokája van és 9 déd­unokája■ Legtöbbjét már felnevelte, most is károm dédunokával foglalkozik. Közülük a legkisebb I. osztályos. Ő készíti fel az iskolába, beszámoltatja a leckéről, jóra, szépre ne­veli őket. Méltán emlékezeti meg a nagymamák szerepéről, jó­ságáról Versényi György tanár, aki nevelési mód­szereiket is dicséretben részesítette. Ugyanakkor segítségüket kérte, nevel­jék az iskolával egységes szellemben, mellőzzék az e (kényeztetést. A találkozó kellemes színfoltja volt, amikor az óvodások, az úttörők ás iskolás gyermekek műsor­ral kedveskedtek a megha­tott nagymamáknak. A ta­lálkozó végén minden nagymama egy-egy tábla csokoládét és egy könyv­jelzőt kapott emlékül. Megható pillanat volt, amikor Gombos Istvánná — aki betegsége miatt nem tudott résztvenni a találkozón — levelet kül­dött, kellemes időtöltést, felüdülést kívánva vala­mennyi résztvevőnek. Takács Lajosné a megyei nőtanáes munkatársa Javaslom: Hiv&tásomm al kapcsolat­ban gyakran utazom Sal­gótarjánból Budapestre. Hol az esti személlyel té­rek haza, hol a reggelivel. Eddig kétszer fordult elő, hogy az éjszakai vonaton elaludtam, s felébredtem — a nagyallamáson., A nagyállomáson, ahová a főtériről visszavitt a vo­nat Nem lehetne megol­dani valahogy, hogy a jogyvizsgálók felébresszék a munkában elfáradt uta­sokat? A reggeli vonaton gyak­ran nagy a zsúfoltság. Nemritkán két-három gyer­mekkel utazik egy-egy há­zaspár. Ugyanakkor a gyermekkel utazók részére fenntartott kocsi majdnem teljesen üres. Szerény né­zetem szerint a jegyvizs­gálók mind a többi utas. mind a gyermekkel utazók érdekében elérhetnék. aluljáróhoz lemenni bal- lámpát. Addig, amíg va- esetveszélyes. Jól látni lakd ki nem töri a bokáját. csak akkor lehet, ha a postaépületből kiszürem- lik a fény. Javasolom; mi­előbb helyezzenek el a lépcső közelében még egy Így a MÄV-nak olcsóbb, az utasnak fájdalommen- tesebb lenne. dr. R. Gy. Salgótarján Iskolások af óvodásokért A fi. Rákóczi Ferenc 854 sz, úttörő csapatának Tyereskova Örse szép feladatot tűzött maga elé. Az őrs tagjai az V. á. osztály tabuiéi. Legutóbbi őrsi gyűlésükön az expedíció« munka keretében felaján­lást tettek: patronálják az iskolájuk mellett lévő óvo­dát, megjavítják az elromlott játékokat. Tavasszal rendbehozzák az óvoda kertjét. Segítenek az első osztályos kis pajtásoknak az iskolai feladatok elké­szítésében is. Azután szórakoztatásuk érdekében fil­met vetítenek és megtanítják őket különböző társas­játékokra. A gyermekkönyvtárban is munkát vállalt őrsünk. Rendbehozzuk a könyveket és vigyázunk azokra. Ehhez a munkához engedélyt kértünk a könyvtárban, és a könyvtár vezetője munkánkhoz minden segítséget megad. Tyereskova Örs hogy az utóbbiak a részük­re fenntartott. kocsiban utazzanak. A főtéri állomásnál lévő Fogadjak köszönetemet... Baleset ért a minap. A men­tük vittek be a Salgótarjáni Kerház sebészetének kötözőjé­be. Elismeréssel láttam, hogy az orvosokkal együtt az asz- szisztensek is milyen hozzá­értéssel bánnak a betegekkel. Elterelik a sérült figyelmét a fájdalmakról és nem felejte­nek el tanácsot adni az ott­honi kezelésre sem. Vidámak és fáradhatatlanok, pedig ugyancsak sok a betegük. A mentők is valóban percek alatt ott voltak a lakásomon, pedig elég messze lakom. Kö­szönöm fáradozásukat. Kalocsai F. Salgótarján Jólesett a figyelmesség Kedves meglepetés ért a napokban. Volt munkahelyem­ről, a Tatarozó Vállalattól ke­restek fel otthonomban, Tá- vollétémben a lányomnak ad­ták át a vállalat karácsonyi ajándékát. Nagyon meghatód­tam, s jóleső érzés fogott el a csomag átvételekor. JkT. aján­dékban nemcsak a vállalat, hanem a társadalom gondos­kodását is látom a nyugdí­jasok iránt. Földi Sándor nyugdíjas ács Zagyvaróna f&tZFbfjfrqXL éj A TAPASZTALT, sok furcsaságot látott bíró, a kezdő jegyzőkönyvíró kis­lány egyaránt elcsodálko­zott — s hallása épségében kételkedett —, amikor a panaszosként jelentkező néni végülis kibökte, miért kíván becsületsértés bűn­tette miatt szomszédasszo­nya ellen feljelentést ten­ni■ Azért, mivel az asz- szonyság őt a „rezesfogú” jelzővel illette. Így, ahogy itt áll: rezesfogú. A türelmes bíró hossza­san magyarázta, hogy ez a jelző még az Értelmező Szótárban sem lelhető, amelyben pedig az emle­getni nem illő szavak is benne vannak. Űjabb ne­gyedóráig fejtegette, hogy amint a „vasmarkú", az „acélostekintetű”, az „aranyszívű”, az „ezüstha­jó” szó nem sért, — épp­így nem sérthet a sosem- hallott „rezesfogú” sem. Mindhiába. A panaszos annak rendje-módja sze­rint lerótta az illetéket, előlegezte a tanúzás vár­ható költségeit: majd el­sietett az autóbuszhoz, amellyel háromnegyedóras az út a járást székhelytől falujáig. Mit lehet tenni?... A Ráth-Végh István tolla alá kívánkozó ügyben meg kell idézni a vádlottat, a tanúkat, sőt esetleg még nyelvi szakértőt is. S mind eközben megy-megy kár­ba a tanúk, a népi ülnö­kök, a tanácsvezető bíró, a vádlott és a magánvádló visszaadhatatlan ideje. Ha a most említett eset jellegében egyedi lenne, szót sem vesztegetnénk rá; legfeljebb tán harminc vi­dám sort kerekítenénk be­lőle. Sajnos, az élet mást mutat. Azt, hogy a társa­dalmi tudat vitathatatlan fejlődése ellenére még mindig igen nagy számban akadnak, akik teljesen je­lentéktelen ügyekben hó­nap- és évszám kilincsel­nek, gyártják beadványok, keresetek, panaszok gar­madáját. Salgótarjántól nincs messze az a község, amely­ben két asszony marak- szik hatodik éve ötven négyszögölnyi kertdara­bon. A Himalájává dagadt vakondturassal bajlódott Óvoda vízvezeték néfkM Szerkesztői üzenetek Horváth Jáao« (Balassa­gyarmat* A 358 1996. (IX. 304 M.T. számú rendeletet — a lakásrendelet — 21. §-a értelmében, ha a bér­beadót terhelő javításokat a tulajdonos a Iterlő írás­be# felszólításából szá­mított 30 napon belül nem végzi el, akkor a munkálatokat a bérlő sa­ját költségére elvégezheti és kérheti a bérbeszámí- ! tást. Amennyiben a tu­lajdonos nem ismeri el a ' beszámítási követelést, akkor a bérlő nyolc na­pon belül a bíróságtól kérheti a beszámítást Markos Sándor (Salgó­tarján); # A vonatkozó kormány- rendelet értelmében az államkölcsön-kötvények- böl eredő jogokat csak a kötvény bemutatója érvé­nyesítheti, Tehát a kisor­solt kötvények ellenérté­két csak a kötvény felmu­tatása és bevonása ellené­ben lehet kifizetni. El­veszett, eltűnt vagy meg­semmisült államkölcsön - kötvény alapján követelés nem támasztható, másod- példány nem adható tó. Kováés Ferenc (Seé­csény): A felsőoktatási intézmé­nyek társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjban részesülő hallgatóit — egyéb fel­tételek fennállása esetén — a munkaviszonyban ál­ló dolgozók részére járó családi pótlék is megilleti A családi pótlékot az ösz­töndíjjal együtt az adomá­nyozó köteles folyósítani. 1968-ben építettek a r>a- Votási gyerekek részére egy óvodát Átadáskor derűit ki, hogy nincs bevezetve a víz. S ae apróságoknak, ha esik, ha fúj, ki kell men­niük a szabadba, ha a szükség égy hozás, üaáő­a hideget*) idők begänne* kezűével egyse több kis­lány és kisfiú tesz beteg. A községi tanács meg­próbált változtatná ezen a helyzeten, ezt a ttKtnkát séfoe. Jéegátóapodtek a job­bágyi KfPSZ-aaai, árok vállalta a mwdeákBk ián a KSSZ foteála a ougl tapadási Sftpgősess kfiéSáSssdBgflhsfi. ment ötven gyerek ogtm gége kössetek est S megj kseH mentes! azt az dseee-1 get is, amelyet esve a oőbrst tettek fék-e az iám katóséq- ■wefcédbffl a ptóotóssak R Ar színű, nem vsteSen, hogy tájijai már nem egy tanácstag, községi, járási és megyei párt- és államigazgatási vezető, polgári és büntető bíró. Minden született már: határozat, ítélet első fokon, fellebbezés, ítélet másod­fokon — csak a békesség nem akar megszületni. Ne is beszéljünk arról, hogy az elpocsékolt idő alatt a perlekedők mennyit keres­hettek volna hasznos mun­kával. Csupán azt számít­suk, mennyit költöttek vo­natra, autóbuszra. Leg­alább ötször annyit, ameny- nyit a néhány tenyérnyi földdarabka ér. (Elérhetet­lennek tűnő álom: az asz- szonyok kibékülnek, s együtt kapálgatják a krumplit, együtt locsolgat- ják a virágokat a parányi, de annyi mesterséges vi­hart látott földecskén.) A MEGTÉVESZTŐ LÁT-' SZAT ellenére is állítjuk: ok nélkül nem perlekedik senki- Más kérdés, milyen ok miatt érdemes — vagy éppen szükséges — perre menni. Azok, akik semmi­ségek miatt nem sajnálják vesztegetni a. más és a ma­guk idejét, csaknem min­dig serültletkú emberek. Egyik hányaduk idegbe­teg; akiknek örömet akoz másnak borsot tömi atz orra alá. Másik hányadu­kat valahol, valamikor, tut­iamilyen, azóta sem orvo­solt sérelem érte, — vagy egyszerűen csupán túliér­zékenyek. Minőikét csopor­tot nehezen leküzdhető belső kényszer hajija, hogy valódi vagy vélt igazát tű­zön-vízen keresztül ktve- rekedje. Az ép itélőképességű em­berek előbb csak nevetik a notórius perlekedőt, majd a hónapok teltével bosz- szankodnak okvetetlenke- désén. Igaz, a higgadtak között ajtód olyan is — jócskán a tanácstagok kö­rében —, aki nem sajnálja a békítéstől, a megegyezés segítésétől a fáradságot. Mi tagadás, azokat sem kell lámpással keresni, akik „örülök, hogy engem nem piszkál!” kiáltással mvt- sem tesznek a szívek, a falu nyugalma érdekében. Igen, a falu nyugalma ér­dekében! Két szomszéd haragja nem ritkán az egész utca levegőjét meg­mérgezi; sőt adódott már, hogy a község egyik fele haragudott a másikra — legvégül azt sem tudva, miért. maebb tözóeségek —j sportkorok, ntteafeafee&éfcl — rég meghálálták, a veód,- ját, hogy jobb belátásra bírják a zabo&téáamateaá. ■ E kié ka&eletfvák taggei) minden előzetes összebe­szél és néTkM előbb flgyeA-< meztették, csendesítették ei rendbontót. S ha a jó seéi hatástalannak buöonyutt. elfordultak, tőié- A békét-j len előbb-utóbb észrevette, mennyire társtakmná vaSt-i Es mivel az emberek kö­zött reánktámadó magány érzése gyötrőbb a hajótö­rött magánosságánál, az ön­maga okozta szenvedés so­kakat térített jobb belá­tásra, helyes viselkedésre. AMINT A KICSINYNEK- a nagytól, úgy a nagynak! a kicsinytől sem szégyen — inkább hasznos — te-j nulnki. A helybelied ntm-l den faluban tudják,, ki aj békebontó, a konkolyhintőj Ha az okos szó nem fog 1 rajta, ám forduljanak el tőle mindaddig, amíg reá nem ébred: nem őt gyűlö­lik a községbeliek, hanem perlekedését, izgágaságát. A civódóst, a békétlensé­get egyértelműen és hatá­rozottan elítélő közvéle­mény a nyugodt emberi, együttélés legbiztosabb alapja­—- b, a. —

Next

/
Thumbnails
Contents