Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-08 / 254. szám

Vm. december 8. kedd Tavalyi vlii^álat — Idei eredmények A megyei NEB kereskedelmi utóvizsgálata A Nógrád megyei Népi sítés programozását. A ho- Ellenőrzési Bizottság ta- noráriumot az fmsz annak valy megvizsgálta hogy az ellenére kifizette, hogy a állami és a szövetkezeti program hasznavehetetlen, kereskedelem mennyiben a megyei NEB javasolta a elégíti ki a lakosság igé- SZÖVOSZ-nak, hogy mind hyeit. A NEB a közelmúlt- a szécsényi. mind a va­nyarci eset összes körülmé­nyeit vizsgálja ki, a mu­lasztókat pedig fegyelmi- leg vonja felelősségre. Több raktár, jobb áru Megyeszerte régi gond a raktárhiány, a meglevő KÖGSÍD JL ban utóvizsgálatot tartott annak megállapíására, va­jon megörténtek-e a jobb ellátás érdekében a szük­séges intézkedések. Nem kötelező, de ajánlatos A felfedett hiányosságok javarészt megszűntek. vasv raktárak korszerűtlensége, legalábbis csökkentek. Lé- E kedvezőtlen állapot eny- nyeges eredmény, hogy öltésére a SZÖVOSZ elő- tervszerűbbé vált a beru- segítette, hogy gyorsabbá házás és a felújítás, bár váljék a raktárépítés. En- etekintetben a MÉSZÖV- nek eredményeként ebben nél még lenne tennivaló, az évben negyvenhét új Igaz, jogszabály nem kö- raktár elkészült, s további veteli meg, hogy százezer tizenöt befejezése még Szil­forinton alul gazdaságossá- veszter előtt remélhető. A gi vizsgálat előzze meg a nagyobb, modernebb rak- munka megkezdését. A tár az áruk gondosabb, hi- NEB álláspontja szerint giénikusabb s a társadalmi azonban a gazdaságossági tulajdon védelmét biztosi- vizsgálatot még a kisebb tó kezelését teszi lehetővé, beruházások felújítások Ehhez h_asonlóan szépen nagy részénél is érdemes halad a Nógrád megyei volna elvegezni. Élelmiszer Kiskereskedel­Hasonló negatívumok mi Vállalat boltjainak mutatkoznak a Nógrád me- korszerűsítése. A tavalyi gyei Vendéglátó Vállalat- vizsgálat óta — például — nál is. Az operatív tervek az önkiszolgáló üzletek előkészítése nem kielégítő; száma negyvenháromról öt- s mind a hálózatfejlesztés- venegyre emelkedett. A nél, mind a korszerűsítés- vállalat, szeretné elérni, ozdaságos- hogy önkiszolgáló boltjai­nak száma a harmadik öt­éves terv végére meghalad­A NÉPGAZDASÁG ÉRDEKÉBEN Csupán látszólagos az el­lentmondás, hogy a Salgó­önmagábam is sen önköltség termésaete- rontó. An­tarjáni Öblösüveggyár az nak ellenére, hogy a gya­esztendő tíz hónapja alatt négy millió háromszázhu­szonötezer forint értékű áruval elmaradt a tervétől, a megengedettnél mégis kétszá znegyvennégyezer forinttal több bért fizetett ki. A vállalat termékeinek önköltségében a bérhá­nyadnak tekintélyes az aránya. A terv 18,3 százalé­kot ír elő. A tíz hónap i eredménye 18,9 százalék. Ez az eltérés természete­sen a gyár termékeinek az önköltségét rontja. Vannak más tényezők is, amelyek nem tettek jót az önkölt­ségnek. f I I nél hiányos a sági vizsgálat. Kirívó, ami Ludányhalá- . sziban történt. Az fmsz 3 ‘ ' majdnem háromszázezer forintért megvásárolt presszónak és falatozónak szánva — egy ingatlant. Arra vonatkozóan azonban, hogy mikor hogyan térül meg e hatalmas összeg, senki sem végzett alapos számítást. Önmagában persze az előrelátó számítás sem ga­rantálja az új üzem ered­ményes munkáját. Bujákon például a bagolyrúgta tal­ponálló nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a he­lyébe teremtett korszerű, kisvendéglő. Nem azért tör­tént ez így, mivel közben leégett az üdülőül szolgáló vadászház, s ezzel csökkent a vendégek várható szá­ma. A népi ellenőrök a hanyaltás okát abban lát­ják, hogy az üzlettel nem törődő embert állítottak a kisvendéglő élére. Feketén nem megy... A pénzügyi fegyelem meg­sértése miatt kínos helyzet­be került a vanyarci 2. számú vegyesbolt felújítá­sát megrendelő földműves­szövetkezet, de a munkát elkezdett Jobbágyi Vegyes Ktsz is. A bankban ide­jében megmondották: a ter­vezett munka nem felújí­tás, hanem beruházás, s ezt nem engedélyezhetik. Az építkezés ennek elle­nére megkezdődött. S ami­kor a ktsz benyújtotta het­venezer forintos részszám­láját, a bank nem enge­délyezte annak kifizetését. Szécsényben négyezer­négyszáz forintot dobott ki a földművesszövetkezet. Magántervezőnél rendelte meg a két és félmillió to­rta tor vegtdégHn korszerű­B. Z. A döntő ok A főkönyvelő a legfon­tosabbaknak a következő­ket tekinti: A IV-es kád­kemencében az üveg kö- vesedése, illetve váratlan kilyukadása. A soronkivüli nagyjavítás idejére jutó termeléskiesést az orszá­gos vállalat elfogadta, mint vis maiort. De az üzem­zavart megelőző idők, va­lamint a nagyjavítás utáni „felfutás” okozta kiesést már nem. Költség emelkedést okoztak a gyár területén végzett különböző re­konstrukciós munkálatok, amelyek legkiváit a törési • selejtben, illetve a szállí­tási költségekben hoztak emelkedést- Nem vitás azonban, hogy a döntő, a legsúlyosabb ok az auto­mata üzem elmaradása. Az a 3 millió 53 ezer fo­rint adósság, amely tíz hónapban itt összegyűlt, kori üzemzavarok, leállá­sok, valamint a hosszú időn keresztül tartó csök­kent mennyiségű — és sok selejttel járó — termelés itt messze elmaradt a vá­rakozásoktól, a bérköltsé­gek alig változtak. Az au­tomaták munkásait akkor is fizetni kell, ha a gépek állnak. Az automaták gyenge teljesítménye azon­ban közvetve is előidézte a bérhányad emelkedését. A II-<|s és a IH-as kemen­cékre „kapcsolt” automata gépeken — leszámítva a gyár minden termékével foglalkozó kiszolgáló sze­mélyzetet — kilencvenki­lenc munkás dolgozik. Kö­zülük barmi, cketten telje­sítménybérben, a többi órabérben. Gyors számítás eredményeként — az auto­mata gépeken egy hónap alatt előállított átlagos termelési érték és a kilenc­venkilenc munkás egyhavi átlagos bére alapján — ki­tűnt, hogy az automata üzem gyártmányainak ön­költségében a bérhányad körülbelül három százalék. Gép helyett—kézzel Eltekintve attól, hogy a megtermelt értékhez tó- pest, a gépek gyakori üzemzavara, a termelé­kenység csökkenése az au­tomata üzemek termékei­nek önköltségét önmagá­ban is emelte (egyéb költ­ségemelő tényezőikről itt nem is szóival még eev el nem hanyagolható forrása van a bérhányad emelke­désének. Mégpedig az, hogy a gyár vezetői igye­Fásítják a salgótarjáni strand környékét Kidolgozták az épülő váro­si strand környékének ren­dezését. A terv szerint a strand környékét fásítják. Ezt megelőzőleg a régi fá­kat gyökerestől kiemelik. A medence környékén jelen­leg honos füzfabokrok sze­dését máris megkezdték, mert, ez a fafajta virágzás után nagyon szennyezi a környéket. A fásítás első szakaszá­ban a munkával megbí­zott erdészet az eróziótól pusztított oldalakat fenyő­vel telepítette be. A követ­kezőkben a strand közvet­len környékének kilenc holdnyi területét fásítják. Máris több ezer csemetét — gyorsan fejlődő feketefe­nyőt, nyírfát, bükk- és tölgyfát — telepítetlek. A PÉCSKŐ UTCÁBAN keztek az automataűzeen tel j esítményfokozásá­val ellensúlyozni. Magya­rán, amennyi forint értékű áru elveszett az automa­ta üzemben, megtermelni — legalább részben — a többi üzemben. \ A teher átvállalása azokra az üzemekre várt, amelyekben zömmel kézi erővel folyik a termelés- Amelyeknek áru-önköltsé­gében a bérhányád sok­szorosa az automata üzem bérhányadának. Hiszen, mint említettük, az auto­mata üzemben az önkölt­ségnek körülbelül három százaléka bérköltség, de a VI-os csarnokban, amely egyébként ennek az átter­helésnek a zömét viseli, 14 százalék. Mármost hátramaradt an nak a kérdésnek a tisz­tázása. vajon elkerülhetet­len volt-e az ügyek Ilyetén való alakulása? Ha ehelyütt most nincs is mód az egész gyár gazdasági tevé­kenységének vizsgálatára, a termelés illetve az ön­költség imént vázolt ala­kulásában döntő sízerepet játszott a/utomataüzem né­hány problémájának rövid áttekintése, mégis választ ad a kérdésre. A befejező műveleteket végzik a Pécskő utcai lakásépítkezés két torony­házán. December végéig itt összesen hetvenkét lakást kell átadjanak az épí­tők. A fő feladat Stark Ferenc, a norma, és technológiai osztéiy ve- zető je másfél hónapja rend­kívüli megbízásnak tesz eleget: fő feladata rendibe­hozni az automata üzem szénáját. Az automata üzem termelésének vissza­esését Starte Ferenc a kö­vetkező okokra vezeti visz- sza: 1. A kompressziós leve­gőhiány; illetve a sűrített levegő szolgáltatás egyenet­lensége; Z. nem biztosították a formacserék zavartalan, zökkenésmentes lebonyo­lítását: 3. hiányzik az üvegcsa­tornák, az- úgynevezett fi- derek hőszabályozásának automatizálása. A hőszabá­lyozást műszerek híján ké­zi erővel, „szemre”, ..érzés­re” végzik; 4. zavarokat okozott a fonoUtszinte átmenet nél­küli helyettesítése perlij.- tel; 5. a gépek tm portból származnak. Tartaléfeal- katrészt behozni külföldről nem lehet. Az elkopott, el­törött, elromlott alkatré- ziek helyi pótlása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik: a pásztói közpon­ti mechanikai műhely ha­tékony segítségére még csak jövőre számíthatnak. Stank Ferenc közölte hogy a formacserék szaba­tosságát a bizonylati fegye­lemmel és a MEO ellenőr­zés megszigorításával ren­dezik. A gépek sűrített le­vegővel való ellátását az új kompresszorház üzem- behelyezése remélhetőleg megoldja. Addig kínlódni kell a régi, ócska komp­resszorokkal. A periit okozta in-homogenitás meg­szűnt, Remélik, többé nem jelentkezik. De nyílt kér­dés — s erre senki száz- százalékos bizonyossággal egyelőre nem felelhet —, hogy a fiderek hőszabályo­zásának automatizálása a gyér kutatócsoportjának si­kerül-e? Bíznak ebbe** mérnök fegteJfeoaífc a prob­lémával. s rende&eaéséBW állnak a küMöMi máaaep- mintáík is- Dehét ha «te­rül — ez sem csotetea# m illetékesek ieteftősségát azért, hogy a modern gé­peken a minőség ós a ter­melékenység szenzpoesßjö- ból egyik legfontosetotoeaa- bályozási műveletet immá­ron négy éve elavult teéz- műves jellegű módszerrel végzik. Arról sem "agyank meggyőződve, vajon helyes volt-e lemondat« a tarta­léka lka trészek import be­szerzéséről, még míeSőhtl biztosították volna e fer- talékafka trésaek helyi elő­állításának lehetőségeit. Mert most érmék az intéz­kedésnek a fonákja ásvisz- saaüt. a gyér veistéí Okokat, okosatokat meg sorolhatnánk. Mind egv- irányba mutat: a Salgótar­jáni öblösüveggyár máso­dik éve nem teljesíti a tervét. Ebben a® esztendő­ben különösen súlyos az' elmaradás: nemcsak keve­sebb árut ad a népgazda­ságnak. mint amennyit az elvárt volna, de amrt meg­termelt, azt is drágábban a tervezettnél. Nyilvánva­ló, hogy ezért elsősorban a gyár vezetősége tartozik felelősséggel. Egy körül­ményt azonban nem hagy­hatunk figyelmen kívül. Évköziben mar nyilvanva-j lóvá vált, hogy a gyár só-' lyos gondjaival önerejéből | nem lesíz képes megbirkóz-f m- Ezeket a gondokat te­tézte, hogy főmérnöke hó-| napíkog betegeskedett, egy másik automata „specialis- tája” az országos vállalat rendelkezésére Orosházára utazott, segíteni az ottani üveggyár berendezéseinél előforduló problémák meg­oldásában, A Salgótarján? netssnse- gek nagyságához. bonyo­lultságához képest, nem ta­pasztaltuk az Üvegipari Országos Vállalat tfyen operatív segítségét A kérdés féltévé« egy ál­tálán nem csökkenti a helyi gazdasági és műszaki veze­tők felelősségét: hiszen a- zért- állították ókét a gyár élére, hogy a termelés gaz­dasági. műszaki irányítását- megvalósítsák. De 194*4. má­sodik félévre már olyan helyzet alakult ki. amely­ben nincsenek eléggé ala­pos biztosítékok sem arra, hogy az eddigi elmaradás pótolható, sem arra. hogy jövőre gyökeres fordulat következik. Időszerű a sagítségi Mint mondottuk, a Sal­gótarjáni Üveggyár egyik szakembere segített az orosházi műszaki vezetők­nek — azokban a hóna­pokban, amikor az ő szak­értelmére saját gyára is igencsak rászorult, volna. Időszerűnek találnánk, hogy az ilyen, (te bármifé­le operatív és főleg hatá­sos segítségből az eddigi­nél nagyobb mértékben asz öblösüveggyár is réssesüft*. ne. A többszösös vörös vándorzaszlos éifrsemi dcé- gozój munkájukkal k*sv öesneMék, a érdekei nsc&g fik eafc, Koppány György felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents