Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-06 / 253. szám
mjec. / nOgrab 5 (folytatás a é. oldalról) jellegű zeneoktatás megvalósításának, az általános iskolai zeneoktatás feltételei javításának lehetősége. A jelenlegi gyors- és gépíró iskolát — a későbbi esztendők során — szélesebb tematikájú irodai szakközépiskolává kell fejleszteni. Hasonlóképpen kell gondoskodni a dolgozók középiskolája hálózatának fejlesztéséről isc) Az iparitanuló-intézet fejlesztésére, a szakközépiskolák és az iparitanulóintézet kapcsolatára a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A képzés minőségének emelésével növelni kell az iparitanuló-intézet rangját, javítani kell az iskolába kerülők minőségi összetételét. d) A harmadik ötéves tervben számításba vett általános iskolai tanteremépítés egy részét már a tervidőszak első éveiben A megyei pártértekezlet kimondja: „Hatékonyabban kell segíteni a termelési kultúra emelését •.. Emelni kell a kulturális rendezvények színvonalát... Szélesíteni kell a kulturális intézmények tömegbefolyását.” Következésképpen: ki kell alakítani a népművelési feladatoknak a harmadik ötéves tervre vonatkozó konkrét programját. a) Szélesebb méretekben létre kell hozni a munkásakadémiákat, az ismeretterjesztés és a továbbképzés e jól bevált fórumát. Az ismeretterjesztő előadásokat sokoldalúbbá és tartalmasabbá kell tenni. 1965-től kezdve meg kell szervezni a nyári szabadegyetemet. b) Könyvtárhálózatunkat fejleszteni és szakosítani kell. A különböző intézményekben szakkönyvtárakat, (műszaki, egészség- ügyi, pedagógiai, ideológiai) kell létesíteni. Megoldandó feladat az ifjúsági könyvtárak fejlesztése is. A különböző intézményekben működő könyvtárak fejlesztésére és szakosítására a megyei tanács készítsen tervet. c) El kell készíteni az új művelődési ház megyei feladatát is magában foglaló programját. Igényes, magas színvonalú színházi életet kell biztosítani budapesti, miskolci és helyi színjátszó egyesületeink progamszerű igénybevételével. A népművelési tanácsadás szervesen kapcsolódjék a megyei kultúrotthon tevékenységéhez. A népművelési tanácsadó programját. feladatát a meavei tanács határozza meg. Megyei jellegű népművelési hagyományainkat (népviselet, népitánc, dal- - és kóruskultúra, a népművészet különböző ágazatai) a művelődési tanácsadó kezdeményezéseként megfelelően ápolni, történetileg feldolgozni és mint nép- művészeti kincset kellően propagálni kell. d) A város művelődési házainak programját — az egészséges munkamegosztás figyelembe vételével — eredményesen kell ösze- hangolni. el kell végezni. A felnőtt lakosság általános iskolai képzésénél 3—4 éven belül döntő fordulatot kell elérni. Ennek érdekében szélesíteni kell a dolgozók általános iskolai hálózatát, önálló tantestületeket kell létrehozni, s lehetőség szerint az üzemek szükségleteihez kell szabni a dolgozók iskoláját. Az oktatásban természetszerűleg igazodni kell a műszakváltások rendjéhez. El kell érni, hogy a 15 és 40 év közötti korosztály döntő többsége 4—5 év alatt végezze el az általános iskolát, és minimálisra kell csökkenteni a nyolc osztályt el nem végző fiatalok számát. Az analfabétizmust (az írástudatlanok száma félezerre tehető) 3—4 éven belül fel kell számolni. e) A harmadik ötéves tervben javítani kell a kollégiumi ellátottságot. e) Ki kell fejleszteni a megye irodalmi életét, az irodalmat szerető közönséget szervezettebben kell összefogni. A „Palócföld”-et rendszeresen megjelenő szemlejel- legű folyóirattá kell fejleszteni. A Nógrád vasárnapi kulturális mellékletét irodalmi jellegű megyei fórummá kell átalakítani. A városban magas színvonalú irodalmi színpadot kell szervezni. f) A salgótarjáni képzőművészek számára kedvezőbb feltételeket kell teremteni alkotó munkájukhoz. A Képzőművészek Északmagyarországi Területi Szövetsége minden évben rendezzen széleskörű, színvonalas kiállítást, s e mellett a megyei művészek munkájából is egyéni, valamint csoportos tárlatokat. Rendszeres tárlatokkal, képzőművészeti bolt, üzemi ösztöndíiak létesítésével stb. el kell érni, hogy a megyei és az itt bemutatásra kerülő más területen élő művészek alkotásai révén a lakosság ízlése és Esztétikai igénye kifejlődjék, megnövekedjék, s ennek hatására mind hamarabb megszűnjék a giccses ..műalkotások” terjesztésének lehetősége. ^ Gondoskodni kell arról, hogy néhány éven belül művésztelep létesüljön a városban. Hasonlóképpen meg kell oldani a megfelelő kiállítási helyiség gondját is. A pártértekezlet elérendő s fontos célnak tekinti, hogy a város köztereire, közintézményeire színvonalas képzőművészeti alkotások kerüljenek. Szabó István Kossuth-dí- jas szobrászművészünk bányászati témájú alkotásait Salgótarjánban egy állandó jellegű bányászati múzeum keretében kell elhelyezni. g) A városban szabadtéri színpadot kell építeni. h) Meg kell szervezni a városi jellegű szimfonikus zenekart. működésének anyagi feltételeiről időben gondoskodni kell. Az acélárugyári és a bányai fúvós- zenekar továbbra is fenntartandó. Minden esztendőben meg kell rendezői a megyei zenekari és énekkari találkozókat, időszakonként az országos bányász illetve vasas találkozókat. i) A harmadik ötéves tervben meg kell oldani a munkásmozgalmi múzeum végleges elhelyezését és anyagának kialakítását. 1965-ben létre kell hozni az üvegipari múzeumot és abban megrendezni az állandó jellegű termék- kiállítást. Gondoskodni kell a 'megyei levéltár elhelyezéséről, valamint Nógrád megye eddig megjelent sajtótermékeinek összegyűjtéséről. j) Megvizsgálandó annak lehetősége, hogy városi jelleggel technikai ház létesülhet-e, amely otthona lesz majd az újítómozgalomnak. Figyelembe kell venni a városi pedagógusklub létrehozásának igényét is. k) Nagyobb szerepet, lehetőséget kell biztosítani megyénk munkásmozgalmi, történeti, szociológiai, irodalmi múltja feldolgozására, s ennek során a magyar—csehszlovák közös munkásmozgalmi múlt kellő értékelésére is. 1969- re a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára fel kell dolgozni a Tanácsköztársaság Nógrád megyei értékelést, feldolgozást nyerjenek. 1970- ig folyamatosan biztosítani kell, hogy a Horthy-korszak Nógrád megyei eseményei kritikai értékelést, feldolgozást nyerjenek. Felszabadulásunk 25. évfordulójára el kell készülnie egy átfogó műnek, amely az 1945 utáni évek pártpolitikai, társadalom fejlődésbeli, gazdaságpolitikai, szociológiai eredményeit tartalmazza. l) Törekedni kell arra, hogy a város több országos jellegű rendezvény, tanácskozás színhelye legyen. m) Tárgyalásokat kell kezdeményezni, hogy 1965- től minden esztendőben megrendezzük a magyarcsehszlovák kulturális napokat. A megyei pártbizottság e határozat meghozatalakor abból indult ki, hogy a feladatok elvégzése előbbre viszi az egész megye kulturális fejlődését. Salgótarján kulturális centrummá válása nem csökkenti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket más városok és falvak kulturális fejlesztésére kell fordítani. Meggyőződésünk, hogy e feladatok végrehajtása elősegíti pártunk VIII. kongresszusa által meghatározott kultúrforradalmi céljaink megvalósítását, s ezzel is sikerre visszük a szocializmus teljes felépítésének programjátSalgótarján, 1964 dec. 1. Am MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A népművelés feladatai Munkás-színjátszók fesztiválja Az észak-magyarországi vasas színjátszók fesztiválján mutatták be az acélár úgy a ri színjátszók Madách: Az ember tragédiája színműből néhány jelenetet. Képünkön: Egyiptomi szín Somosköy István (Lucifer), Csics György (Fáraó), Kerner Edit (rabszolganő) (Koppány György felvétele) Mikor jó a TMK ? SíkÜFeffffyári gondok — Ezek nemcsak nálunk gondok, hanem az Öblös- üveggyárban is, sőt az ország valamennyi üvegipari vállalatánál. Csak központi intézkedéssel lehetne végérvényesen megoldani őket. Ezt Juhász Gyula, a Zagyvapálfalvi Síküveggyár TMK-jának vezetője mondja. Szerinte tehát gondjaikkal nincsenek egyedül, azok megoldása ezért mindenképpen indokolt. De lássuk a gondokat! * — Igaz ugyan, hogy TMK-terv évenként készül nálunk, ám ezt legfeljebb 50—60 százalékban tudjuk végrehajtani. Ennek oka a saját erőből készülő felújítások és beruházások — tájékoztat Juhász Gyula. — Az előre nem tervezett feladatok létszámunkat lekötik; kevés a kapacitásunk. Nem megfelelő a TMK műszaki előkészítésének szervezete sem, bár ehhez az Üvegipari Országos Vállalattól már kaptunk segítséget. A nehézségek ellenére a TMK igyekszik kielégíteni a ráháruló feladatokat- Sikerül-e ? Gyöngyösi Gyula TMK irodavezető elmondja, hogy ebben az évben már megszervezték a tartalék- alkatrészek raktározását, a szerszámkiadást. Foglalkoznak egyes nagyobb szé riában készülő tartalékalkatrészek technologizálásával és gyártáselőkészítésével is. Mindezekre annál inkább szükség van, mert a TMK törzsgárdája, amely az előző évtizedekben körülbelül 1930-tól kifogástalanul helytállt, mindinkább kicserélődik, s a fiatalok a TMK-nál nem mindig találják meg számításaikat. Ahhoz epdig, hogy a TMK a következő években állandóan növekvő feladatait is megoldhassa, elengedhetetlen a törzsgárda kiaalkítása, illetve az egyes csoportok (bádogos, hegesztő vizvezetékszerelő, kőműves. asztalos, stb.) megerősítése. Mi a. helyzet jelenleg? A bádogos csoport a Síküveggyárban mindössze két emberből áll. — Kevesen vagyunk — mondja a vezető, Csongrádi László, s erre a csoport egyetlen tagja, Szegedi László is rábólint. Nem panaszkodnak. Munkájukat most is becsülettel elvégzik, sőt más vállalatoknak is segítenek alkalmanként. Ketten leg- alábp öt ember munkáját végzik. De mi lesz, ha nyugdíjba megy közülük is egyik, Csongrádi László? — Három év múlva megyek nyugdíjba — mondja az idős, kitűnő szakmunkás. — Tanulók kellenének, hogy legyen UtánpótlásHasonló gondokkal húzkodnék az asztalosműhelyben is. Sándor Ferenc így fogalmaz: — Kevés a létszám, sök a munka. Hármas István talán az egyedüli a síküveggyári TMK-csoportok vezetői között, aki nem panaszkodik a létszámhiányra. A keverőházi lakatosok annál inkább. Gazdaghegyi Lajos. Szép József és Bozó Gábor elmondják, hogy ők is főleg felújítási munkákat végeznek, vibrátort, új mérlegsort építenek. így nekik szintén kevés idő jut a tervszerű megelőző karbantartásraMi lenne a megoldás? Juhász Gyula szerint a\ létszámhiányt azzal is' enyhíteni tudnák, ha a szakmunkásokkal nem kellene esetenként segédmunkát is végeztetni. Sajnos, a TMK nem rendelkezik elegendő segédmunkás-létszámmal sem. Több esetben a segédmunkáshiány már eddig is súlyos gondot okozott, például a vízvezetéktörések vagy szivattyú- cserék esetében az üzemzavar elhárítását késleltette. Sürgősen szükség lenne legalább négy segédmunkásra is. De mindenekelőtt az őt megillető rangra emelni a TMK tevékenységet az üvegiparban is. r. E. i
