Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-04 / 251. szám

2 NOGRAD 1964. december 4. péntek. Élénk diplomáciai mozgás as ENSZ székhelyén A G-roinlko-Riisk találkozás az érdeklődés közó |> pontjai Imii U Thant derűlátó — Ad hoobizottság a német kérdés megtárgyalására — Kína jogai Gromiko szovjet külügy­miniszter — mint már je­lentettük szerdán New Yorkban újabb megbeszé­lést folytatott Rusk ame­rikai külügyminiszterrel. A ..munkaebéden” részt vett Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, Kohler moszkvai amerikai nagy­követ, Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-kép- viselője, valamint több szakértő is. Nyugati hírügynökség je­lentése szerint a közel há­romórás megbeszélés után Rusk „óvatos derűlátással” nyilatkozott a tárgyalások­ról. „Úgy vélem, konstruk­tív útra jutottunk” — mondotta. A megbeszélé­sek még nem zárultak le. Az ENSZ-székház folyo­sóin olyan hírek terjedtek el, hogy U Thant főtitkár kezdeményező lépéseket tesz a világszervezet pénz­ügyi problémáinak megol­dása érdekében. Ezt meg­erősíteni látszik Stevenson amerikai ENSZ-képviselő- nek a szerdai Gromiko- Rusk megbeszélésések után adott nyilatkozata, amely szerint „a főtitkár talán igen hamar kezdeményező lépést tesz”. Quaison-Sackey ghanai küldött, a közgyűlés 19. ülésszakának elnöke szer­dán tartott sajtóértekezle­tén javasolta, hogy a köz­gyűlés keretein belül ala­kítsanak ad hoc-bizottsá- got a német kérdés tanul­mányozására. Hozzátette azonban, hogy a bizottság felállítására csak akkor ke­rül' sor, ha azt kellő szá­mú küldöttség helyesli. Quaison-Sackey kifejezte azt a meggyőződését, hogy az afrikai egységszervezet hozzájárul a kongói hely­zet stabilizálásához amiatt, hogy erre „a legújabb ese­mények” (értsd a belga ej­tőernyősök stanleyvillei orvtámadása) előtt nem i kerülhetett sor. A ghanai diplomata végül ismét a Kínai Népköztársaság tör­vényes ENSZ-jogainak helyreállítását sürgette. A TASZSZ jelentése sze­rint Gromiko szovjet kü- | lügyminiszter szerdán fo- ■ gadta Ousmane Ba minisz- 1 tért, a Mali Köztársaság ENSZ-küldöttségének ve­zetőjét, majd Kosztopulosz külügyminisztert, az ENSZ- közgyűlésen résztvevő gö­rög küldöttség vezetőjét. Megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaka. Képünk: az ülésterem az ünnepélyes megnyitó n apján (Rádió-Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Peron visszaindult Spanyolországba Stanleyville-Í a zsoldosokon kívül a tífusz is veszélyezteti A kongóiak szabadok akarnak lenni Heísza Philadelphiában egy gyújtogató után Rendkívül veszélyes gyúj­togató tartja izgalomban Philadelphia város lakos­ságát — jelenti az UPI. A rendőrség és a tűzoltóság egyaránt állandó riadó-ké­szültségben áll, hogy meg­akadályozhassa az örült újabb bűntetteit. Az elmúlt hat nap során három templomot gyújtot­tak jel, kettőnél sikerült eloltani a tüzet, de a város északi részében porig égett a szentháromság templom. Az első két tűz után egy ismeretlen személy telefo­nált a lapoknak és közöl­te, hogy egy pontosan meg­határozott postaládában üzenetet hagyott a hatósá­gok részére. Az őrült ezt írta: „még három templo­mot fogok felgyújtani, ahogy Bostonban tettem”. (Novemberben Bostonban is több templom-tűz volt.) A KGST építésügyi állandó bizottságának ülésszaka A KGST építésügyi ál­landó bizottsága Berlinben befejezte 14.-ik ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST-tagországok képvi­selői vettek részt. Megfi­gyelőkkel képviseltette magát a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az állandó bizottság megvitatta a KGST-tagor­szágok együttműködése to­vábbi fejlesztésének kér­déseit a cementiparban, az építőanyagiparban, fontos objektumok építésének tí­pustervezésében és egyéb kérdésekről tárgyalt. Meghallgatta az 1964. évi munkáról szóló beszá­molót és elfogadta az 1965. évi munkatervet. A brazíliai hatóságok Peron volt argentin elnö­köt szerda este visszain­dították Spanyolországba ugyanazzal a repülőgéppel, amellyel Peron szerdán délelőtt Rio de Janeiróba érkezett. A brazilliad kor­mány Peron távozása után közleményt adott ki, amely szerint Brazília az argen­tin kormány kérésére, a két ország közti együttmű­ködés szellemében hatá­rozott úgy, hogy nem en­gedi tovább utazni a volt argentin elnököt más latin­amerikai országba. „Ami ma Kongóban tör­ténik, az a gyarmatosítók alaposan kidolgozott tervé­nek egy része- Olyan ter­vé, amely az afrikai né­pek önállósága ellen irá­nyul” — mondotta a mi­nap Accrában, Ghana fő­városában egy afrikai po­litikus. Nos, azok a véres ese­mények, amelyek Kongó­ban lejátszódtak, szerves részeként foghatók fel egy olyan tervnek, — amely­nek végrehajtása jóval a belga ejtőernyősök beveté­se előtt kezdődött. Ehhez a tervhez tartozott Csom- benak — ennek a modern politikai zsoldos kapitány­nak száműzetésből való visszahívása és a kongói kormány élére állítása. Az új gyarmatosítók jól tudták, hogy erre a gát­lástalan fekete macchiavel- listára mindig számíthat­nak. De azzal is tisztában voltak, hogy a kongói nép­re nem. S ezért készen ál­lott a terv második etapja, úgymond „Csőmbe megse­gítése saját kérelmére”. Mert eddig köztudott: — Csőmbe miniszterelnök az amerikai—angol—belga ag­resszió után azonnal lcije­Peron menedékjogot kért a brazíliai kormánytól, de kérelmét visszavonta, ami­kor tájékoztatták arról, hogy ba Brazíliában ma­rad, ako-r csak a kormány által kijelölt helyen lak­hat. Ramon Vazquez argen­tin külügyi államtitkár új­ságírókkal közölte azt az olyan spanyol engedéllyel értesülését, hogy Peron távozott Madridból, amely lehetővé teszi, hogy 72 órán belül visszatérjen az országba. lentette, hogy semmiféle intervenció nem történt, a belga ejtőernyősök a kon­gói törvényes kormány, azaz: Csimbe kérésére lép­tek Stanleyville-ben akció­ba. Szóval egy „alkalma­zott” kérésére gyilkolták halomra a kongói hazafiakat és békés polgárokat. S ezért folyt patakokban a vér Stanleyville utcáin. Ez volt az, amire a ko- loniallsták számítottak. Ezért kellett nekik Csőm­be, hogy fedezze beavatko­zásukat, ha a hazafiak si­kerei veszélyeztetnék a gyarmatosítókat kiszolgáló kormány létét. És veszé­lyeztették! Csőmbe „had­serege” a méregdrága dol­lárzsoldosokkal is csak kétes sikereket tud felmu­tatni- Hiszen a küzdelem folyik. Már nem volt elég a világ minden tájáról összeszedett zsoldos söpre­dék, — szükség volt bizo­nyos NATO hatalmak be­avatkozására is. Ezek a fegyveres agresszió végre­hajtásánál felosztották a szerepet. A végrehajtók, a A nyugati hírügynöksé­gek legfrissebb kongói jelentésükben arról adnak hírt, hogy Stanleyville vá­rosában a zsoldosok meg­kezdték a „megbízhatat­lan elemek” felkutatását. Szerdán 170 személyt őrizetbe vettek és tíz­ezernél több kongóit tereltek össze a város sportstadionjában ki­hallgatásra. A zsoldosok garázdálko­dásán túlmenően Stanley­ville városát más veszély is fenyegeti. Az utcákon megszámlálhatatlan holt­belga ejtőernyősök, a szál­lítást az US Air Force, az amerikai katonai légierő végezte, a támaszpontot pedig az angolok bocsátot­ták rendelkezésükre. S a „hős ejtőernyősök” leszáll fcak Stanley vil le mellett A „kulturált” fe­hérek halomra gyilkolták a „barbár” feketéket, mi­közben kiderült, hogy oda- érkezésükig egyetlen európainak vagy amerikainak haja szála sem görbült meg- Sőt! Sokan tiltakoz­tak erőszakos elszállításuk ellen és hazájukba visz- szatérve kijelentették: akár saját költségükön is visszautaznak Kongóba. A fegyver tehát vissza­felé sült el. Többnyire ép­pen azok leplezték le az agressziót, akiket meg kel­lett volna ennek a beavat­kozásnak mentenie. Ezen­kívül igen kellemetlen volt Londonnak, Brüsszel­nek és Washingtonnak egy­aránt az a felháborodás, amely világszerte és első­sorban Afrikában fogadta az agressziót. A tömegek test hever és a kongói hatóságok attól tartanak, hogy tífusz vagy egyéb járvány tör ki. Egy másik Reuter-jelen- tés arról tájékoztat, hogy Csőmbe kongói miniszter- elnök de Gaulle francia el­nökkel megtartott tár­gyalásai után csütör­tökre virradó éjsza­ka Párizsból vissza­tért Leopoldville-be. Megérkezésekor tanácsko­zásait hasznosnak nevezte, majd méltatta de Gaulle franoia elnök „segítőkész­az utcán tiltakoztak a leg­újabb gyarmatosító manő­ver ellen, s a tüntetések eredményeképpen gyorsan kivonták a belga ejtőer­nyősöket Kongóból. Persze csak akkor, miután azt. hit­ték, hogy elvégezték fel­adatukat De már az is nagy szó, hogy az agresz- szoroknak legalább rész­ben meg kellett hátrál- niok a világ minden ré­szén felzúgó felháborodás láttán. Felmerül a kérdés: nein számítottak erre az új gyarmatosítók? Alkalma­sint igen! A tét azonban sokkal nagyobb, mint ami­lyennek az első pillanat­ban látszik. Többről van ugyanis szó, mint Kongó­ról. Ez az agresszió új fe­jezetet jelenít a neokolo- nializmus Afrika elleni hadjáratának történetében. Leleplezett valami olyant, amit a cselszövő hatalmak eddig álcázni próbáltak. A cél nem más, mint a neokolonializmus lábának szilárd megvetése az afri­kai kontinensen- Ennek érdekében szeretnének Dél-Rhodézia, Dél-Aírika, a portugál gyarmatok, va­lamint Kongó bevonásával olyan neokolonialista bá­zist létesíteni a kontinens ségét” Tárgyalásain ugyan­is — fűzte hozzá — arról volt szó, hogy Francia- ország milyen gazdasági segítséget ad majd kor­mányának. Beljajev a Pravda csü­törtöki számában megál­lapítja, hogy — elmúltak azok az idők, amikor ezer katonával egész népeket lehetett „paeifikálni”. Az afrikaiak ezt most újból bebizonyították.. Megmu-J tatták, hogy szabadok akarnak lenni és nem tűr­nek semmiféle beavatko­zást belső ügyeikbe. szívében, amelyre támasz­kodva megőrizhetnék Fe- kete-Afrikában ingatag po­zícióikat. Nem lehet vitás,: hogy ilyesvalami szándék' lapul az elmúlt napok vé­res komgói eseményei mö­gött is. Ezért támogatják1 a gyarmatosítók Portugá­liát, ezért szállítanak hadianyagot és repülőgépet a fajüldöző Verwoerd kormányának és ezért ke­rült sor a kongói esemé­nyekre is. Helytelen lenne tagadni azt, hogy a gyarmatosítók újabb támadása Kongó el­len súlyos csalás a kongói felszabadító mozgalomra. Súlyos, de távolról sem halálos! Más a csatanye­rés és más egy háború megnyerése. A kongói nép felszabadításáért és igazi függetlenségéért vívott végső győzelmet lehet kés­leltetni, de nincsen olyan kolonialista erő, amely ké­pes lenne megakadályozni a felszabadító mozgalom végső diadalát. G. Gy. Kolonialista tervek Afrika ellen

Next

/
Thumbnails
Contents