Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-04 / 251. szám
T9M deesrf&ier I p&sirtP V06SÄ5 5 Német vendég egy salgótarjáni óvodában Őseik emeddig a takarónk ór... Kenesteedéhrn es ©gyét) szolgáltatások megoldása, de a salgótarjáni városközpont kialakítása szempontjából is fontos volna, hogy a Rákóczi úti üzletház kivitelezéséhez még az idén hozzákezdjenek, Józan számítások szerint azonban az idén erre már aligha kerülhet sor. Ennek legfontosabb, legdöntőbb okai ismét a beruházások előkészítésének tarthatatlan módszereire világítanak rá. Erre mutatnak már bizonyos előzmények is. Az eredeti beruházási programot — amely két üzletház egyenként kilenc millió Ötszázhetvenezer forintért való megépítéséről szólt — még 1982 októberében jóváhagyták. A 192 lakásos lakóépület kapcsolódó létesítményeinek megtervezésére a budapesti Lakóépület Tervező Intézet kapott megbízatást. A jóváhagyás után eltelt több. mint egy esztendő során elkészült egy vázlatterv, ennek az alapján pedig a kereskedelmi Tervező Intézet technológiai terve. Erfurtból érkezett kedves vendég járja második hete megyénk, városunk üzeme it. intézményeit, és ismerkedik sajátos életünkkel. Fő érdeklődési területe*min- denekelőtt a nömozgalom, a család- és gyermekvédelem, illetve az ezek érdekében tett szociális intézkedések. Ursula Wohlenberg a Das Volk főszerkesztőhelyettese látogatást tett a salgótarjáni II. számú, megyetanács mögötti óvodában. A kedves vendeget német nyelven és német zászlóval köszöntötték a kispajtások, majd Praznovszki Katalin és Barta Isvánné az óvodáscsoportok vezetői bemutató foglalkozást tartottak. Esemény telenseg után kapkodás Hanem, mire a beruházás előkészítése a csaknem eseménytelen eiső esztendőből a másodikba lépett, néhány kellemetlen körülmény fejtetőre állította az eredeti elképzeléseket. Az egyik: a LAKO- TERV közölte, hogy a kiviteli dokumentációkat csak 1965 első negyedében tudja szállítani. Némi alkuéi vízátemelő telepen Automaták a vízszolgáltatásban Rutar Istvanné szivaty- tyúkezelő fogad bennünket a salgótarjáni Kun Béla telepi átemelőnél. A fehér asztal fiókjából elénk teszi a naplót, amelybe a városrész vízszolgáltatásának adatait rögzíti. Más gondja nem is igen akad, a munkát, a kapcsolásokat automata végzi. Az automata Molnár Józsefnek, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökének újítása. Két hete üzemel. — Nincs vele semmi baj, kitűnően látja el a feladatot. — mondja Rutár Istvánná. — Miben áll a* új automata szivattyú jelentősége? Kérdésünkre Molnár József adja meg a választ. — Mindenekelőtt abban, hogy üzemblztosabb a jelenleg még használt szivattyúknál. A berendezés ugyanis a szivattyúzást előre megadott program szerint végzi, tehát kiküszöböl minden e téren előforduló mulasztást, késést. Népgazdasági szempontból is hasznos. A tervezett tizenegy automatikus berendezés a vállalatnak 400 ezer forint megtakarítást jelent. Üzemeltetésükkel létszámot is megtakaríthatunk, illetve munkaerőt csoportosíthatunk át az építőkhöz, amely egy évben ugyancsak mintegy kétmillió forinttal több értéket hoz a népgazdaságnak. — Melyek az új berendezéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatok? — Az automatikus berendezés a programvezérlő- és az ellenőrző részből áll. A programvezérlő az előre meghatározott időben végzi el a szivattyúzást, az ellenőrző berendezés pedig a nyomásvizsgálat alapján ellenőrzi a vízszolgáltatást. Salgótarjánban, illetve Nógrád megyében jelenleg még csupán a Kun Béla telepen működik ilyen. Eddigi tapasztalataink szerint a jövőben egy ember több berendezést is ellenőrizhet majd. — Hol tervezik még hasonló berendezések építését? — Jövőre a megyében tizenegy automatikus berendezést helyezünk üzembe, hatot Salgótarján zavartalanabb vízellátása érdekében. Ezen kívül Kis- terenyén, Kányáson, a János-aknánál és Rónabányán is építünk hasonló automata szivattyút. — Milyen új feladatokat ró a vállalat műszaki és munkás- kollektívájára az automatikus szivaty- tyúk üzembehelyezése? — Uzembehelyezésével. illetve üzemeltetésével kapcsolatban természetesen számos feladatot kell megoldanunk. Igaz ugyan, hogy létszám szabadul fel, ám a felszabadult erők egy részét az automatizálással járó fejlesztési feladatok megoldására kell fordítanunk. Elsősorban a TMK megnövekedett feladataira. Az automatáknál. ugyanis a tervszerű megelőző karbantartásnak fokozott jelentősége van. Jövő évben éppen ezért átképző tanfolyamot szervezünk, ahol a dolgozók megismerkedhetnek az automaták javításával, illetve karbantartásuk módjaival. T. E. dozás után ugyan belement az 1964 december 31-i határidőbe, de a beruházónak ez a dátum is kései volt. A másik: néhány lakóépület és más intézmény kivitelezésének elhúzódása, továbbá terven felüli beruházások megkezdése feszültséget teremtett a kivitelező vállalat kapacitásában. Még a reménye is szertefoszlott annak, hogy például a II. számú üzletház helyét időben szabaddá tudják tenni. így került szóba aztán az a lehetőség, hogy két üzletház helyett egyet építenek. De mert a beruházó nem akart lemondani a II. számú üzletház megépítésére biztosított beruházási hitel-összegből, s az üzemeltetők sem arról, hogy a városközpontban létesítendő reprezentatív üzletházban kapjanak helyet — született a koncepció, hogy az 1. számú üzletház alapterületét megnövelik, s ehhez a II. számú üzletházra biztosított összeget is felhasználják. Mire ezek az elképzelések elnyerik valamelyest is áttekinthető körvonalaikat. benn járunk 1964-ben. Az idő telik, az ügy a beruházó körmére égett. Tekintve, hogy a LAKÓTERV által felajánlott határidő a beruházónak alkalmatlan volt megegve- zés alapján az épület kiviteli terveinek elkészítésére, a Nógrád megyei Tervező Irodát kérték fel. Sainos nem ez volt a beruházás egvetlen tervezői konzekvenciáia. Ugyanis, hamarosan kiderült, hogy sem az első vázlatterv, sem a KERTI által szolgáltatott technológiai terv az új koncepcióba már nem illik bele. Az úi vázlatterv alánján készítendő technológiai terv megszerkesztését viszont a KERTI megint csak olyan határidőre ígérte, amire p beruházó a fejét rázta. így a technológiai terv. maid később az úgynevezett I. munkaközi terv elkészítése is — amelv a stabil berendezés. valamint a gépészeti ieénvek meghatározását tartalmazza — szintén a Nógrád megyei Tervező Troda munkaközösségére hárult. Határidők és a valóság Augusztus 15-re mégis megígérte a kiviteli tervek szállítását." Hogy ebből a határidőből semmi sem lett — nem a tervezők a hibásak. Az alapozás és a szerkezet kialakítása szempontjából döntő talajszerkezetröl például csupán az FTT tájékoztató jellegű szakvéleményének voltak a birtokában. Az új. most már alapos vizsgálat nem lett készen az ígért határidőre. Rudasul a végleges szakvélemény változtatásokat okozott az alapozásban és a szerkezet kialakításában. Az épület hőközpontjának, szellőző gépházának az elhelyezéséről a beruházási program összeállításakor úgy látszik megfeledkeztek — azt most kellett a testbe beszorítani. Az üzemeltetők még ez év júliusában is olyan módosító igényekkel léptek fel, amelyek a tervezőtől jelentős alaprajzi funkcionális változtatásokat igényeltek. Ezek, s egyéb okok miatt nem csoda, ha a kiviteli dokumentáció szállítását először szép- tember 30-ra, majd október 25-re kellett halasztani. Nem szabad csodálkozni például azon, hogy a tervező úgy fogott munkához, hogy erre szerződése nem volt. Nem szabad csodálkozni azon, hogy amikor a szerződést megkötötték, a módosított beruházási programot az Országos Tervhivatal még nem hagyta jóvá. De azon sem lepődjék meg senki, hogy amikor október 25-re az üzletház kiviteli tervei elkészültek, és sor került a tervbírálatra, a megyei beruházási iroda a tervet elutasította. S a beruházási iroda vezetője ezt azzal indokolta, hogy tervek szerint a kivitelezés költségei alig valamivel kevesebbek huszonnégymillió forintnál. Holott a tervező iroda tizennyolc és félmillióra (a beruházási iroda egyik előadója szerint tizenhét és félmillióra) kapott megbízást. A tervező ezen indokolás fölötti csodálkozásán csodálkozni aztán végképp nem szabad. Hiszen a tervező iroda, május elsején úavnevezett eayoszlopot költségvetést állított ösz- sze, amelyben becsült értékek alapián az üzletház kiviteli költségeit huszon- nénvmillió hatszázezer forintban jelölte meg. Ez az összeg a még jóvá hagvott csaknem tizenkilencmiRió- hoz kénest is olyan masas volt. hogy a megve eeves vezetői., azt tanácsolták: hagyják abba az egészet. De mert senki az illetékesek közül erre vonatkozóan hivatalosan nem intézkedett, a tervező iroda folytatta a tervezést. Sőt. eev július 9-i dátummal jegyzőkönyvezett vé- leménveltérési nvilatkoza*- ban n beruházási iroda kévviselő ie a.z üzletház épületének tervezési díi- nlapértékét huszonhétmillió háromszázharminchat- ezer forintban hagyja jóvá. Erre az összegre kötött tervezői szerződés+ a Generáltervező LAKÓTERV- vel. az pedig a meg vei tervező irodával. Ennek tudatában a költség túllépésért ©gvedül a tervező irodát felelőssé tenni, enyhén szó'va. következetlenség. A költség túllépés a tervekben Viszont tény. s ez az üzletház Orvét még lobban összekuszálta. A beruházási iroda — menti. ami menthető! — felkérte az ÉM tervezési főosztályát. adton szakvéle- ménvtr lehet-e az alaote- riilet és a szerkezet lényeges megváltoztatása nélkül ..húzni” a költségekből. A szakértői csoport november 29-án közölte, hogy ez lehetetlen. Ki a felelős ? Pedig.. ■ időközben az Országos Tervhivatal tizennyolcmillió forintba® jóváhagyta a módasátett beruházási program megvalósítására fordítható hitel összegét A salgótarjáni központi úzletház építését mégsem lehet megkezdeni, A felelősséget ezért a beruházó most a tervezőre hárítja Saját felelősségéről hallgat. Ez azt a látszatot kelti, mintha bűnbakra lenne szükség. .. E kicsinyes és meglehetősen terméketlen magatartás helyett nem árt, ha a beruházó körülnéz kissé saját házatáján is. Mert nem vitás, hogy a tervező iroda — amely most szintén elkeseredetten védelmezi saját álláspontját —, hibát hibára halmozott. De, ha a tervezőket felelősség terheli, mert olyan beruházás kiviteli terveinek elkészítését vállalták, amelynek hitelfedezete a tervezés megkezdésétől befejezte?!? mindvégig bizonytalan voll, még súlyosabb a beruházó felelőssége. Hiszen a hitel- bizonytalanságnak sokk--:1 inkább tudatában volt, mint a tervező A tervező irodát joggal elmarasztalhatjuk azért, mert kerő megfontolás nélkül masára vállalt olyan feladatokat. amelyek megbízható, szakszerű megoldásához jelenleg nincsenek elegendő tapasztalatokkal bú'ó káderei. Ugyanezt azonban a beruházó is tudta. — mégis megrendelte a munkát. Ezért a kudarc ódiumát is vállalnia, kell, A tervezők, az alkalmazott megoldások magas áraival a beruházót a hitel előre elhatározott túllépés -re befolyásolták. Ez kétségtelen. Csak részben mentség, a tervező iroda számára. hoev a várható költség túllépésre 1 dobén felhívta a beruházó figyelmét. Helyes, a költség- kereteket szigorúan megtartó. alapjaiban népgazdasági szemléletű, terve-ői felfogás nem az árak fölfelé sróf olása, hanem a költség csökkentés iránijába hat. De a beruh ázó még ilyen szerénv mentséget sem mutathat fel’ Hiszen módjában állt. hogy még tervezés közben megismerkedjék a tervezők rt- vasolta megoldások ség-konzekvenciáiva1. Mód. jában állt volna gyakorolni beruházói ioga.it — tegyük hozzá: hivatali kötelességét! — s nemet mondani a tervezői ..nagyvonalúságra” A takaró hossza • *9 A megyei tanáts-vh tervosztálya és a megyei beruházási iroda, azonban elmulasztotta ezt a köte'őrségét. Ezért az üzlethez megépítése körül kialakult zűrzavaros helyzetért, esősorban a beruházót terheli a felelősség. A megvei beruházások előkészítésének fogyatékosságai nem először szerepelnek e lap hasábjain. És nem az üzletház terve az első. amely túlméretezett költségeivel arra csábít: tovább nyújtózzunk a takarónknál Egyszer azonban tudomásul kell venni a takaró hosszát. — anyagi erőnk mértékét. S ehhez szabni — a beruházási program elkésetté sétál a tervezésig, a kivitelezés első kapavágásától a felmagasodó épületen, végzett utolsó simításokig — minden tftvék&ngségSnMe* Csizmadia öfem
