Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-31 / 272. szám

4 If ő G R A n 1964. december 31 csStortak Zárszámadás és kulturális tervkészítés AZT AZ IGAZSÁGOT, hogy az eredményes esz­tendőnek mennyire fontos feltétele a gondos tervké­szítés, szükségtelen ma már a gazdaember előtt bi­zonygatni. Esztendőről- esztendőre tapasztalja, zár­számadások idején forin­tokban mérheti le a kö­vetkezetes mimika eredmé­nyét. Közeledik most is egy gazdasági esztendő anyagi összegezése. A számvetés, a mérlegelés, s a tajiulságok birtokában az új gazdasági terveik megvalósításának ideje. Ki-kí megkapja fo­rintjait szorgalma, a végzett munka, a közösség életé­ben betöltött haszna alap­ján. S tartalékolnak is gon­dosan közös ügyeikre. T ormelöszövetkeze le­inknek páldául két száza­lék évente a fel nem oszt­ható jövedelmük, amit szo­ciális és kulturális alap­ként tartanak számon. Az összeg rendeltetését nevé­ben hordozza az alap. ör­vendetes dolog, hogy szö­vetkezeteink gazdasági erő­södésével természetszerű­en, arányosan növekedik a szociális és kulturális tar­talékolás összege is. Azt viszont még mindig nem mondhatjuk el, hogy fel- használása, okos, célszerű hovafordítása valamennyi szövetkezetben rendben lenne. Azon talán már túl vagyunk ami a felhaszná­lás korábbi formáit jelle­mezte hogy a tízezrekre rúgó összegek ilyen-amo­lyan mondvacsinált ban­kettek hordócsapjain foly­janak el, — mert végülis nyakára kell hágni vala­milyen formában, — de a felhasználáskor ma sincs megnyugtató, tervszerű megalapozottsága. VANNAK JÓ TAPASZ­TALATOK már néhány helyről nálunk is, miképp lehet tudatformáló anyagi forrássá tenni a szociális- kulturális alapot, — mint például a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz-ben is. ahol jut az összegből a kultúrcsoport szükségle­tedre, jut ismeretbővítő ha­zad és külföldi társaskirán- dulásokxa, a szocialista bri­gádok kulturális vállalásá­nak segítésére, a közösség családias összekovácsolódá- sát szolgáló névünnepekre Másutt a községi művelő­dési otthont támogatja 'Alpjából a termelőszö­vetkezet ügyének érzi a könyvtárfejlesztést, egyes szakkörök, vagy az isme­retterjesztő munka erő­sítését. Akadnak — sajnos, elég nagy számban — olyan gaz­daságok is, amelyek Vol- pone módjára ülnek pénzü­kön, vagy mások, ahol a kettős rendeltetésből öreg­ségre, betegségre, halálra, születésre, házasságra hi­vatkozva csak a szociális utalást veszik tekintetbe. Az alap kettős rendelte­tése pedig világos. Hely és körülmény szerint az ösz- szeg megosztási arányában lelhet eltérés egyik, vagy másik javára, de bármelyi­ket is kisemmizni helytelen gyakorlat. Ebben az érdekegyezte­tésben komoly feladat há­rul a továbbiakban a ter­melőszövetkezeti kultúrfe- lelősökre. Itt az ideje, hogy a tsz-ek a gazdasági terv- készítéshez hasonlóan meg­formálják terveiket a szo­ciális és kultúrális alap felhasználására is. S ez a munka lehet talán legfonto­sabb felelőssége a jövőben tsz-kul túrfelel őseinknek. Zárszámadás idején min- uen gazdaságban pontosan kiderül: mennyi jut abban az esztendőben a két szá­zalék fel nem osztható tar­talékra s ezzel voltaképpen megkezdődhet részletes előirányzása az Mindenek előtt talán azt a leghelyesebb tisztázni, hogy a kettős rendeltetés között milyen arányban kívánja megosztani pén­zét a szövetkezet. AHÄNY gazdaság, annyi méret, - nem lehet tehát szabványt adni a terveknek. S nem lehet főképp azért, mert a fal­vak, a gazdaságok adott­ságai mind termelési kö­rülményeikben, tendenciá­jukban, mind művelődési, kulturális fejlesztésükben érdeklődésükben, és ige­njeikben helyről-helyre mások és mások. A ter­melőszövetkezet kulturális tervében azonban gyümöl­csözőn fektethetjük be a község pénzét különféle szakmai tanfolyamok szer­vezésébe, színházi és mo­zibérlet akciókba, szakkö­rök, öntevékeny együt­tesek, a művelődési ott­hon, vagy a könyvtár támogatásába. Amit ez utóbbiaknak juttatunk, ma már nagyobbára a szövet­kezetnek térül vissza szel­lemi, kultúrális értékké lényegulten. Telhet gon­dos porciózással ismeret- szerző társas utakra és sok-sok másra pénzünk­ből. Csak azt kell tisztáz­nunk, tervekbe rögzíte­nünk: mire mennyit, mit és miért akarunk, hogy sokoldalúan, hasznosan él­hessünk minden lehetőség­gel. Hogy a kulturális a- lap mind gazdagabban, mind tartalmasabban ■ tölt- hesse be nagyszerű ren­deltetését az egész falusi közösség javára. (barna) NECÍJELEMT Ascher Oszkárt MINDEN VERSEK TITKAI (Szépirodalmi) Művészet- és irodalom­történeti dokumentumnak éppen úgy rendkívül érté­kes Ascher Oszkár könyve, jának. Ascher mérnökként indult, de már a Nagy Endre kabaréban, ezelőtt négy évtizeddel megpró­bálkozott az újstílusú sza­valással, majd prózai szö­vegek recitálásával. ön­életrajzában regényes for­mában eleveníti fel pálya­futása küzdelmes fordula­tait, nagyon vonzó és em­beri meglátásokat vonultat fel hírneves kortársairól, írókról, művészekről, köz­szereplő emberekről. Amel­lett szinte észrevétlenül megismertet az előadómű­vészét stílusváltozásaival, fejlődésével, régi és új irá­nyainak jellemzésével. Egy tevékeny és taoaszta latok­ban gazdag élet gazdag tárházából adakozó bőség­gel juttat sok-sok élményt a mai nemzedéknek. Anna Langfuss: HOMOKPOGGYÄSZ (Európa) Súlyos teherrel, a múlt gyötrelmesen nehéz pogy- [ gyászával a vállán érkezik Franciaországba egv len­gyel leány. Végigszenvedte a náci megszállás poklát, elvesztette szeretteit, s ki­látástalanul, társ ■ nélkül bolyong a párizsi utcákon Ám az élet nem áll meg, a magánosán tévelygő fia­tal leány felé is integetnek baráti és rokoni kezek, sőt szerelmet is kínál egv résztvevő szív. A múlt li- dércei azonban megront­ják Maria életét, gyötrel- mes álomlátásokban nyúl utána folyton a nyomasz­tó múlt, s nem enged fel­oldódást a gúzsban szen­vedő léleknek. mint a versmondás hazai alapnak, fejlődése hiteles krónika­51. Krzyzewski őrnagy más­nap reggel Zeinkiewicz ezredesnél jelentkezett. Az ezredes meghallgatta az őrnagy jelentését, és feltétel nélkül jóváhagy­ta további tervét. —Igaza van, őrnagy úr — mondotta —, így lesz a legjobb. Nagyon óvato­san kell dolgozni. Ma a miniszterhez megyek, és elmondom neki a maga felfedezését. Biztos meg­örvendeztetem vele, mert a Külkerböl naponként telefonálnak neki szemre­hányóan és követelőzőn, hogy mi semmit sem csi­nálunk. Én is kikaptam néhányszor az öregtől. Nos, gratulálok magának. Ugyanezen a napon az őrnagy meglátogatta az ügyészt. A szokásos kér­désre, hogy mi újság; elmondott egy-egy új vic­cet, aztán megkérdezte: — Nincs valami érdekes munkád? Szívesen fog­lalkoznék most valami­vel —. — A guta megüti az embert, ha veled dolgozik. Nyögd ki már végre, hogy mi van a csekk-ügyben. — Ó, azt már befejez­tem, Kalinkowski ül. Minden rendben. — És mi van a „sápadt Nikóval”? —Köszönöm, megvan, egészséges. Tegnap a Pal­ladium moziban volt, a Gallérok szövetsége cí­mű filmet nézte meg. Láttad ezt a filmet? Ér­demes megnézni. Jó kis komédia. Szeretem a szá­raz angol humort. — Viszont, én nem sze­retem a te humorodat. Tudod, hogy ki a „sápadt Niko” és nem tartóztatod le? Mi van a csekkel? — Ügy gondolom, hogy a „sápadt Niko” jól elrej­tette, és az égvilágon nincs semmi baja. Az ügyész még kérde­zősködött, puhatolózott, de az őrnagy továbbra is kitérő válaszokat adott. Végül azt javasolta: — Tudod, ezután a Ka­linkowski ügy után nem ártana egy kicsit iárúgni a hámból. Mondjuk a legközelebbi szombaton, elmehetnénk vikendezni. Zienkdewicz ezredes a belügyből megígérte, hogy kölcsön adja a kocsiját. Leszaladnánk Sziléziába. De nem a fekete, füstös Sziléziába, melyet mind­nyájan ismerünk, hanem a szép, zöld festői Szilézi­ába. Megnéznénk a Pszczyni Palotában Len­gyelország legnagyobb kí­nai porcelán — és váza­gyűjteményét. Aztán für­dés Wislo-ban. Útközben érinthetjük Zywiecet, a- hol a legjobb sört mérik egész Lengyelországban. Majd megismeritek ezt a nektárt! Rögtön, munka után indulunk, két óra tájban. Ha akarod, érte­tek jövök. Rendben van? A hideg, csúnya, esős augusztus egy nap hirte­len rádöbbent, hogy ő az- esztendő legforróbb hó­napja, mért Varsó felől egyetlen éjszakán elfujták a szelek a sötét felhőket; kora reggeltől minden napfényben sütkérezett. Másnap már olyan meleg volt, hogy a trolibuszok hatalmas kerekei nyomot hagytak a megolvadt asz­falton. Pénteken Krzyzowski őrnagy kora reggel tele­fonált az ügyészségre: ne feledkezzenek meg a ki­rándulásról. — Tudod, Jerzy, Olyan hőség van, jobb, ha ko­rábban indulunk. Tizen­egy órakor megyek érte­tek. — Micsoda ötlet! Hiszen mi szombaton is két ó- ráig dolgozunk. — Holnap korábban hagyjátok abba! A parkí­rozó helyen várok, a tej­csárda előtt. — Ez a Stach megőrült! — mondta az ügyész tit­kárnőjének. — Azt gon­dolja, hogy mi itit az ügyészségen semmit sem csinálunk és munkaidő alatt kirándulhatunk. Ugyancsak csodálkozott az ügyész és a titkárnője is, amikor néhány perccel később, a főnök titkárnője telefonon közölte velük: a vajdasági ügyészség ve­zetője szombaton tizenegy órától engedélyezi az el­távozást. Amikor másnap Halin­ka Jerzy Kurral együtt kiment a bíróság épülete elé, egy vadonat új, zöld „Volga” várt rájuk. Az őrnagy mellett egy isme­retlen férfi állt. — Ismerkedjetek meg! A barátom, Durko kapi­tány. Wilska üdvözölte a ci­vilruhás kapitányt. Ami­kor kezet nyújtott neki, azonnal megismerte. Nem egyszer látta, mint szak­embert autóbalesetek ügyében. Ásd is tudta, hogy Durko a rendőrsé­gen a „speciális ügyek tiszt”-je funkcióját is be­tölti. (folytatjuk.) Gimnazisták Kinka László felvétele „Ifjúságunk, a jövő nemzedéke neveléséhez to­vábbra is az egész társadalom összefogására van szükség... A munkában t ámaszkodjunk jobban a középiskolás tanuló és a középiskolát végzett fiata­lokra ... Ezt különösen a most választott új tanin­tézeti KISZ bizottságok helyes munkastílusának, módszereinek kialakítása igényli... A KISZ segítő tanárok nyújtsanak támogatást tanintézeti szerve­zeteinknek. a legcélszerűbb nevelési formák, eszközök megvalósításában.” (A KISZ NÖGRÄD MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZ­LETÉNEK HATÁROZATÁBÓL)

Next

/
Thumbnails
Contents