Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-31 / 272. szám
NÓGR A D 5 1964. december 31. csütörtök INTERMETALL Január elsején megkezdi működését Budapesten az INTERMETALL Vaskohászati Együttműködési Szervezet Irodája. A szervezet életrehívásáról szóló egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország képviselői 1964 június 15-én írták alá Moszkvában. Valamivel később csat- lakoztt hozzájuk Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. Az INTERMETALL — a szocialista országok együttműködésének új formája — célja, hogy a résztvevő országok a kohászati termékeiket a lehető leggazdaságosabb ban, a legnagyobb szériában termelhessék és egyúttal egymásnak, különösen a legnagyobb választékot biztosíthassák. Közöttük már korábban is kialakultak az együttműködésnek bizonyos formád. így például a diósgyőri és az ózdi hengersorok nagy mértékű kihasználhatóságát az biztosította, hogy csehszlovák üzemektől kaptak félkésztermékeket. A technikai fejlettség mai színvonalán minden ország nagy teljesítményű berendezéseket igyekszik üzembehelyezni. Az ilyen berendezések azonban nem egy esetben több terméket állítanak elő, mint amennyire az adott időszakban az illető országnak szüksége van. A hengerelt drót igény például Magyarországon nagymértékben növekszik. A következő ötéves tervben évente körülbelül 250 ezer tonna lesz. Egy korszerű nagyteljesítményű hengermű termelése viszont 500 ezer tonna. Az utóbbi felépítése mintegy egymilliárd forintba kerül, míg a 250 ezer tonnás kapacitású hengersor ára 7—800 millió forint lenne. Természetes tehát, a nagyteljesítményű, gazdaságosabb hengersort érdemes felépítenünk és üzemeltetnünk azonban megfelelő kooperációval biztosítanunk kell, hogy a többlettermékként jelentkező 250 ezer tonna dróthuzaít értékesíthessük. Az INTERMETALL iroda nemcsak kidolgozza az ajánlásokat a résztvevő országok részére, hanem azokat gyakorlatilag meg is valósítja. A termelési kooperációt közvetlenül szervezi és az ebből származó szakosításokra és műszaki fejlesztésre irányelveket alakít ki. Milyen egyéb lehetőséget nyújt népgazdaságunk számára az új szervezet? Magyarország jelenlegi finomlemez behozatala pl. mintegy 50—70 ezer tonna. Az épülő korszerű dunaújvárosi hengermű viszont 260 ezer tonna lemezt termel majd. Igaz, a későbbiekben, 5—6 év múlva, a magyar igény is jelentősen megnő. Addig is — a teljes kapacitás kihasználása érdekében — szükséges a baráti országokkal kooperálni. És ha a dunaújvárosi hi- legen hen gerelt lemez megfelelő minőségű lesz, akkor a többlettermék jelentős segítséget nyújthat az NDK és Csehszlovákia gépkocsi-iparának. Ez viszont megkönnyíti majd például, hogy ezek az országok több gépkocsit szállítsanak nekünk. Gáti István Fejlődtek a közös gazdaságok Zárszámadásra készülnek a rétsági járásban Ismeretes, hogy a rétsági járásban van a legtöbb gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet. Az irányító szervek egész évben figyelemmel kisérték munkájukat, s most a zárszámadások előtt még inkább fontos ez a figyelem, a segítség. Ez a véleménye Pe- recz Lászlónak is, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének. Elmondotta, hogy az idei zár- számadási előkészületek sokkal gondosabbak alaposabbak, mint tavaly. A zárszámadási oktatáson felmerült vitás kérdésekben sikerült egységes álláspontot kialakítani, s a zárszámadások előkészítésénél a közös gazdaságok vezetői figyelembe veszik a korábbi évek hasznos tapasztalatait is. Minden gazdaságban naprakész a könyvelés. Kivételt képez itt a felsőpotényi és nógrádi termelőszövetkezet, ahol csak az osztály dolgozóinak erőfeszítései tették ezt lehetővé. A rétsági járás közös gazdaságai már tavaly sokat fejlődtek Megnövekedtek a termelési alapok, megváltozott a szövetkezeti tagok munkához való viszonya is, mert az eredmények meggyőzték őket a közös és egyéni érdekek azonosságáról. Ebben az évben a legfontosabb termékekből teljesítik a fel- vásárlási terveket. A gondosabb munkát bizonyítja az is, hogy egy év alatt csaknem 60 kilogrammal növeltük a le tadott hízottmarhák átlagsúlyát és csaknem 20 kilogrammal a sertésekét is. Az elmúlt hónapokban jelentős mértékben növekedett a szövetkezeti téhenészetekben a tejhozam. Tavaly mindössze 19 387 hektoliter tejet adtak le a termelőszövetkezetele, s az idén már a harmadik negyedév végéig több mint 20 ezer hektoliter tejet értékesítettek. Természetesen a hozamok növelése nem ment gondok nélkül. Még mindig magasak például a járás közös gazdaságainál a termelési költségek. A tervezett bevételek 4 százalékkal növekedtek az idén, a kiadások viszont 7 százalékkal magasabbak a tervezettnél. A zárszámadási előkészületekkel párhuzamosan végzik a járás termelőszövetkezeteiben a jövő évi tervek előkészítését. De nem szűnt meg a munka a szövetkezetek határában sem. Ahogy az idő engedi, a traktorok még szántanak, hogy pótolják a másfélezer hold elmaradt mélyszántást. Háromszáz holdon kinn van mpg a kukoricaszár is. A munkát mindenütt nagy szorgalommal végzik hiszen az új gazdasági évet alapozzák meg ezzel a közös gazdaságokban. A. Gy. Mezőgazdaságunk legfőbb feladatai Irta: Dr. Dimény Imre, as MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezető#* A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Termelése 1964-ben mintegy 2,5 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk menv- nyisége pedig csaknem 4 százalékkal haladta meg az 1963. évit. A mezőgazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: megtermelte az ország kenyérgabonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenyerét teljes egészében hazai termésből biztosítjuk. A vetés szerható. A termelés össz- mennyisége pedig meghaladja az 1958-1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalható azonban a takarmánygabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak termesztésében. A rét- és legelőgazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek következményeként nem volt zökkenőmentes a lakosság ellátása elsősorban a zöldségfélékkel ; nagy mennyiségben kell az 1964 65-ös gazdasági évben burgonyát kezete 1964-ben lényegé- és takarmánygabonát imben a tervnek megfelelően alakult. Növekedett az értékesebb kutúrák aránya, főként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az állattenyésztés termelési értéke viszonylag jelentősen: 7 százalékkal nő. Valamennyi állatfajnál számszerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egyidejűleg növekedett az egy egységre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a szarvasmarhatenyésztés területén. Az állomány számszerű növekedése mellett, nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez azt jelenti, hogy 1964-ben az előző évek állomány csökkenése után a szarvasmarha- tenyésztés bruttó termelési értékének országosan 6-7 százalékos növekedése várSALGÓTARJÁNI UTCARÉSZLET Kin ka László felvétele portálnunk. Számos aprómag féleségből pedig nem tudunk eleget tenni export kötelezettségünknek, s a hazai vetőmag igényt is csali szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az esztendőben sem tudtuk biztosítani az abrakszükséglet összhangját. A mezőgazdaság ez évi eredményei, tapasztalatai tovább erősítették parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Államunk helyesen teszi, amikor a mezőgazdasággal súlyának megfelelően foglalkozik és jelentős összegeket fordít a mezőgazda- sági termelés gyorsuló ütemű fejlesztésére. A KÖZELI NAPOKBAN került jóváhagyásra a népgazdaság 1965. évi terve. Ebben is kifejezésre jut: a mezőgazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fontos kérdése. Az 1965. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági termelés 1985- ben 1963-hoz képest 4,2 százalékkal, 1964-hez viszonyítva pedig 1,5 — 2 százalékot növekszik. A terv egyik fő célkitűzése változatlanul az, hogy az ország kenyérgabona szükségletét ebben az esztendőben ugyancsak hazai termésből kívánjuk biztosítani. Ez év őszén nagy nehézségek közepet- I te — 2-3 hetes késéssel, I — de az előirányzatoknak j megfelelő nagyságú területen elvetettük a kenyér- gabonát. A búza közel egy negyede azonban megkésve került a földbe. Ezért a vetések ápolása minden eddiginél nagyobb gondot igényel. Állandóan , szemmel tartva fejlődését, ! különösen a tavaszi fej- ! trágyázás s a pangó vizek elvezetése érdemel nagy I figyelmet. Az állatállomány takarmányszükségletének biztosításában gyorsabban kell előrehaladnunk az új esztendőben. Főként a kukorica termesztés fejlesztésé- i re. valamint a rét- és legelőgazdálkodás további javítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben a szőlő-, és gyümölcstelepítés üteme valamelyest csökken. Elsődleges feladatnak a hiányos telepítések pótlását tekintsük azért is, mert teljes értékű termőfelül etet csak ezáltal kaphatunk. Az is .fontos, hogy minél előbb pótoljuk a szőlő- es gyümölcsösök gazdaságos termelésében szükséges járulékos- és kiegészítő beruházásokat. Az 1965-ös esztendőben kézzel fogható eredményekre számítunk a zöldség és burgonyatermelés és ellátás területén. Itt sem a vetésterület növelése fontos’ elsősorban, hanem a termésátlagok javítása. AZ 1965-ÖS ESZTENDŐBEN az állattenyésztésben az elsődleges feladat nem az állomány számszerű növelése, hanem a hozamok fokozása. A népgazdaság 1665. évi terve nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés további műszaki, anyagi megalapozásara. Szükség van arra, hogy' minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a meglévő eszközök gondos, céltudatos felhasználására. Ebben az évben a tsz-k nagy többsége helyesen alkalmazta a személyes anyagi érdekeltség elvét." Ennek további gondos alkalmazása újabb eredmények forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most készülő üzemi éves tervek kialakításakor kell megválasztani az 1965-ös esztendőben alkalmazásra kerülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát Fontos, hogy a különféle formák megállapításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési feltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság érdekeit sértő, a szokásosnál nagyobb részesedést ne állapítsunk meg. Továbbra is megkülönböztetett módon foglalkozzunk a gyenge termelőszövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságbír termelési lehetőségeit is. E CÉLOK ELÉRÉSE komoly erőfeszítést jelent a mezőgazdasági dolgozók számára, mindehhez fokoznunk kell a politikai fel- világosító, szervező műn-* kát. Jobban kell érvényesítenünk a termelőszövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hoey még általánosabbá váljék a felismerés: a szövetkezeti na- rasztsásgal együtt mindent meg tudunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megoldásához a szükséges feltételek bizosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalékok feltárása és fokozottabb hasznosítása, az elért eredmények megszilárdítása. illetve továbbfejlesztése, olyan lehetőségek. amelyekkel minden gazdaságnak fokozottabban kell számolnia. Ugyanakkor fegyelmezettebb munkára, az eszközök gondos kihasználására van szükség minden szinten. Ha így dolgozunk, a siker az 1965- ös esztendőben sem maradhat el és a mezőgazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat.
