Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-31 / 272. szám
Í98?- december 31. NŐGEi? 5 Osikkiiit m §@rtéük kiikléii td@j# a iiifiikiiitikküi Felelősséget a tenácstagsk munkájáért Az elmúlt egy év alatt jelentősen növekedett Nógrád megye közös gazdaságaiban a sertésállomány. A múlt év októberétől az idei év hasonló időszakáig 112 600-ról 141 300-ra növekedett a megyében a sertések száma. Az előrehaladás jórészt azzal magyarázható, hogy' növekedett a termelőszövetkezetekben az egy kocára jutó malacszaporu- lat, és csökkent az elhullott malacok száma. Jelenleg az egy kocára jutó malacsizaporulat 12, s a múlt évi 9.4 százalékról 8 4 százalékra szorult a malacelhullás a közös gazdaságok sertéstenyészetében. Ez a szám még mindig magas, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi években néhány járásban a fiatal állatok elhullása elérte a Ünnepélyes tanácskozásra hívta össze a bujá- ki termelőszövetkezet vezetősége nemrégiben a gépállomási és a szövetkezeti traktorosokat. Patkós István, a termelőszövetkezet elnöke méltatta az őszi vetési és mélyszántási munkák eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezet fennállása óta az idén először sikerült minden őszi feladatot elvégezni. A tsz életében először történt meg az, hogy sikerült befe18-20 százalékot is, mindenképpen eredmény. A sertésállomány gyarapodása növelte a szövetkezetek árutermelését is. Tavaly mintegy 20 500 mázsa sertéshúst értékesítettek a közös gazdaságok, az idén már 21 810 mázsa sertéshúst vásárolt fel megyénkben az Állat- forgalmi Vállalat. Jelentős eredménynek számít az is, hogy a helyes sertésfajta megválasztásával, a szakszerű takarmányozással sikerült megrövidíteni a sertések hizlalást idejét. Jelenleg ugyanis a megye 118 termelőszövetkezetének nagyrésze hét-nyolc hónap alatt hizlalja meg és értékesíti a sertéseket, átlagosan 105- 110 kilós súlyban. Ez lényegesen növeli a termelőszövetkezetekben a hizlalásból származó jövedelmet. szántást is. A bujáki termelőszövetkezetben 638 hold őszi mélyszántás helyett majdnem 730 holdat szántottak meg a Pásztói Gépállomás traktorosai. Annak idején a tsz prémiumot tűzött ki a munka meggyorsítása érdekében. A termelősövetkezet elnöke ezért 3500 forint prémiumot adott át a gépállomási traktorosoknak, ugyanakkor megjutalmazta a tsz traktorosait és a kisegítőket is. A HAZAFIAS NÉPFRONT Működési Szabályzata rögzíti. „A Hazafias Népfront... segíti a képviselők és tanácstagok munkáját, s szervezeti beszámolóikat és a választókkal való egyéb kapcsolataikat, általában támogatja az állami szervek tevékenységét, közreműködik azok feladatainak ellátásában és előmozdítja a nép széles rétegeinek közreműködését az állami szervek tevékenységében’’ Ebből a meghatározásból világosan kitűnik, hogy a népfront mozgalom e célkitűzésének megvalósítása érdekében a két választás között is felelősségteljesebben kell, hogy foglalkozzon jelöltjei munkájával, segítse elsősorban a tanácstagokat tevékenységük közmegelégedésre ‘ör- témő ellátásával. MIT MONDANAK A TANÁCSTAGOK, A Hazafias Népfront megyei Elnöksége határozata értelmében a megye 3939 tanácstagja közül eddig 2595-el váltottak szót. Érdekes tapasztalatokat szereztek. Annak ellenére, hogy nőtt a tanácsi társadalmi munkások száma, mind több ember érdeklődik a tanácsi munka iránt, az utóbbi időben csökkent a tanács-tagok aktivitása. Akadt olyan község, ahol a tanácstagok távolmaradása miatt elmaradt a tanácsülés. nem lehetett a végrehajtó bizottsági üléseket sem megtartani. Nem sokkal jobb a helyzet a törvényben foglalt tanácstagi beszámolók megtartása terén sem. Törvény írja elő, hogy minden tanácstagnak félévenként kötelessége választói előtt számot adni a végzett munkáról, tájékoztatni választóit a ma legfontosabb feladatairól. Ezek a beszámolók, alig 50 százalékban valósultak meg. MÁSFÉL év telt el A VÁLASZTÁSOK óta. A Hazafias Népfront elvégezte munkáját. Azoic, akik eddig is jól dolgoztaik, örömmel vették a népfront érdeklődését. Akiik pedig elhanyagolták munkájukat, a népfront segítségnyújtását is zaklatásnak könyvelték el Számos tanácstag arról panaszkodott, hogy munkával túlterhelték. Sok a különböző funkciókból adódó feladata, megelégedésre egyiket sem tudja ellátni. Masok arról panaszkodtak — és joggal, hogy nem kezdik pontosan a tanácsüléseket, mi több, azok legtöbbször éppen a kései kezdés következtében az éjszakákba nyúlnak. Különösen rossz ez az asz- szonydk szempontjából, akiket a férj, a gyermek vár haza. Sok a községi rendezvények száma is. A tanácstagoknak szinte „hivatalból” kötelessége azokon részt venni. Tété;-.: a tanácstagok rossz körülményeit, hogy — véleményük szertnt nagyon kevés segítséget kapnak a felsőbb szervektől, elsősorban egy-egy tomegmozgósítás- ban, vagy a választók által felvetett közigazgatási ügyek intézésében. Nem egy helyen szóvá tették tanácstagjaink (pl. a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységében, vagy a Salgótarjáni Acélárugyárban, de több bányánál is), hogy a tanácstagoknak maguknak kell az ülések miatt bekövetkezett műszakcserát megöl dán iok. -— abban a vállalat, az üzem vezetősége segítséget nem nyújt. Ve- gülis nehezíti a tanácstagi munkát néhány tanácstag képzetlensége is, ami a közigazgatási ismeretek hiányában mutatkozik meg. Több alsóbbezintü tanácstag és tanácsi vezető állapította meg, hogy a megyei tanácstagok, elsősorban azok. akik nem laknak helyben, alig-alig látogatják az úgynevezett al- sóbbszintű rendezvényeket. Községi tanácsüléseken, vb. üléseken a hivatali vezetőkön túl alig akad például megyei, vagy járási tanácstag, akit részvételével is növelné egy-egy rendezvény színvonalát. Surányi Imre Mihály megyei tanácstagról ugyan tudják választói, hogy elfoglalt ember. Azt azonban senki sem érti Etesen, hogy választása óta egyetlen egyszer sem jelent meg községi rendezvényen. Kanizsa Mihály megyei tanácstag három műszakba jár. Ez okozza, hogy nem tud megfelelő munkát végezni területén, pedig választói igényelnék a nagyobb segítséget. Természetesen a megyei tanácsnál is akad tennivaló. Ma- tuszka József például késve kapta meg a meghívót a megyei tanács ülésére, érthető, hogy aktív munkát sem fejthet ki a megyei testületben. Nem, nem általános ez a jelenség, de feltétlen figyelemre méltó! S® lehet, hogy éppen ezek következtében fáradt el néhány tanácstag, s kért felmentését beosztása alól. Feltétlen fel kell figyelni a szé- csényi járásban mutatkozó jelenségre. Itt eddig 3, Salgótarján városban 2 tanácstag kérte felmentését. A községi tanácsokban is akad bőven ilyen ember. Az érem másik oldala pedig az, hogy a rosszul dolgozó tanácstagok vísszahí-' vását kérik a választók^ mint például Eevhézasden- gelegen, ahol két tanácstag munkáját kifogásolják a község lakói. MI TEHAT A FELADAT? Feltétlen dicséretes a Hazafias Népfront ez- irártyú tevékenysége Olyan jelenségekre hívta fel a figyelmet, melyeket nem lehet közöm bősen nézm. azok megakadályozásáért, a hibák kijavításáért már ma is tenni kell. Elsősorban segítsünk abban, hogy jobban sajátítsák el a közigazgatás, a tanácsi munka ismereteit. Bízzuk meg megfelelő feladatokkal. azok végrehajtásában nyújtsanak segítséget, de ellenőrizzük is a feladatok teljesítését. Egyetlen tanácstag se érezze: csak megválasztották. Inkább a felelősségérzetet növeljük benne, mint az államhatalom helyi, mind járási, vagy megyei képviselőiben. És egy-egy általuk felvetett probléma r,e vesszen el a ’oürokráeia posványában, hanem a törvényesség betartása mellett a legsürgősebben intézzék azokat felsőbb tanácsi szerveink. A -tanácstagok önbizalmát felelősségérzetét ezzel is növeljük. Somogyvárí László Megjutalmazták Bujákon a traktorosokat jezni időben az őszi mélycÁZ Út Ködös, hava tolvasztó, latyakos december vége volt akkor is, amikor egy este Petur István bekopogott Szálai Jánosihoz, a termelőszövetkezet elnökéhez. Az elnök már ledobálta az egész napi ködben átnedvesedett ruháját, a sarokba vetette a sáros gumicsizmát és viaskodott önmagával, most, vagy reggel mossa-e le. Elfogta a jóleső semmittevés. Kényelmesen elnyújtózkodott a lócán, onnan szólt az asszonyának: — Jó volna egy kis meleg bor ... Petur három félénk kopogás után ekkor lépett be. Amikor Szalai meglátta, egyszerre elfelejtette fáradtságát. Látogatója úgy nézett ki. mint a régi világ koldusai. A bakancsa csak éppen összeakasztva, valami régi csizmanadrág lötyögött rajta, egy kinőtt kabát, alatta piszkos ing. Puffadt arca keltre dermedve, apró szemeivel bocsánatkérően pislogott az elnökre. — Hazajöttem Janikám, izé elnök kartárs. Ha befogadnátok beállnék dolgozni ... Az elnök nem tudott hirtelenében szóhoz jutni. Jól ismerte Peturt. Szegről-végről még rokonság is kötötte hozzá. Amikor a szövetkezetbe álltak Petur is velük ment. Jó gazda ember volt Amikor hirtelen meghalt a felesége. A kocsmába ment, leült az egyik asztalhoz és ivott, Napokon át csak ivott. Egy napon elment a faluból. Most ott áyt ae ajtóban, várva az elnök válaszát. — Ajjaj . Szalai megvakarta homlokát. Hiszen ez nem is olyan egyszerű. Peturról úgy beszélnek a faluban, hogy elzül- 19tt. A közgyűlés dönt, hogy befogadoéíje... ják-e. De a vezetőség engedi-e a közgyűlés elé vinni? — No, üljön már le — mondta és egy pillantást vetett az asszonyra, aki egy csuprot meleg borral töltött Peturnak is. — Tudod, értek a lovakhoz! — kapott a bögre után, s mohón szürcsöl- te a forró itailt. — A kordélyosoknál is négy lovam volt. Egy egész hegyet elhordtám velük... v Akkor este megint nagyon berúgott. Szalai reggel benézett hozzá, ott találta ruhástól a takarónélküli, koszos ágyon, eszméleten kivuíj álomban. Szálaiban megszólalt a lelkiismeret. A vezetőség azonban hallani sem akart róla. Azt mondták Szálainak, hogy csak akkor hagyják jóvá, ha felelősséget vállal érte. Szalai vitatkozott velüik: — Vállaljunk közösen felelősséget. Falunkbeli, közénk való. Petur visszakerült a termelőszövetkezetbe. Kapott két lovat és, kisebb fuvarokat végzett velük, meg az elnököt hordta a határba. Egyszer előleget is kapott, de megitta. Később már nem adják kezébe a pénzt, hanem az elnök vette -fel. Vásárolt neki kabátot, ünnepre fekete ruhát Egy hónapra előre kifizette a fűszerboltban az élelmiszert és néha-néha megengedett neki egy-egy „stampedlit”. Már úgy látszott minden rendbe jön, amikor valaki a fuvarért borravalót adott neki. Megint leitta magát és neki esett az elnöknek: — Adjál nekem pénzt! — Nincs — csitította Szalai. — A sajátomat kérem, megdolgoztam érte — kiabált. Már az utcáról is figvélték őket. Szalai nagyon kényelmetlenül erezte magát. Karonkapta Peturt és elindult vele a kocsma felé. Petur mikor látta, hová tartamiak, hálálkodott: — Te vagy a legrendesebb ember... Szalai egy deci pálinkát rendelt Petúrnak. Aztán még egyet. Mikor Petur megitta az utolsó nyeletet is, ösz- szecsuklott és elaludt. Szalai pedig vette a telefont szólt a mentőknek és Peturt elvonókúrára vitette. Három nap múlva telefonon érdeklődött a kóiházban. Petur a kórházból is hazajött. Szalai néhány hét után észrevette, hogy Petur megint ivott. Nagyon megharagudott rá. Megfogadta, hogy többé nem törődik vele. Már tavaszodott, rügyet dobott az akác, visszajöttek a gólyák is. Sok a tennivaló ilyenkor falun. Minden ember, gép, fogat, munkával hálálkodik a tavasznak. Csak Petur piszmogott a majorban, mert a kocsira sem merték ültetni. Dói felé azért már befogott és szecskát hordott. Kettőt se fordult, amikor az elnök üzent érte, tegyen a kocsira ülést és menjen az irodához, mert vendégek érkeztek, ki kell vinni őket a határba. Szalai a kemény tartásáról vette észre, hogy Petur megint részeg. Nem volt számítása, hogy kikoosizik, de nem merte a vendégeket Peturra bízni. Jól is számított. A kocsi kotyogása, a lágyan simogató tavaszi nap és az utasok egyenletes beszéde elringatta Peturt. Arra riadt, hogy a lovak nagyot horkantnak és átugranak egy vízmosáson. — Mit csinál. ..? Adja ide azt a gyeplőt. — Szalai kikapta Petur kezéből a haj tószárat. — Jól van. jói van. add ide. — Nem adom. magára már ezt. sem bízhatom. Szalai valóban nem törődött többé vele. Egy hónap múlva a brigád vezetőtől hallott róla. aki kérte, hogy osszák be hordani Peturt is, Szalai vasvilla szemekkel nézett rá. — Na, mit akarsz, már egy hónap óta egy korty szeszt nem ivott,,. Az elnök nem akarta hinni, Rábízta a brigádvezetőre, döntsön. Petui* a többiekkel együtt dolgozott. Csakhogy az ő lovai mindig jobb formában voltak, fényesen ragyogott a szőrük és két téréssel mindennap többet írtak neki. Kezdtek rá morogni, mert üresen a lovak futva vitték a kocsit. Nem kei- lett erőszakolni csak osettintett nekik, már ugrottak. Akkor is eset tintett nekik, hogy megelőzze az előtte bandukolót. A lovak kiugrottak és nagyívben előztek. A baloldali kerekek egy apró kőbuckára futottak, a kocs: felvágódott, amire Petur nein számított és nagy ívben lerepült az ülésről, pontosan az előzött kocsi kerekei alá A huppanástól a lovak megriadtak, megrántották a kocsit, rá Petur lábára, amely nagy roppanássá! ketté tört. — Jajj a lábam! — kiáltott és többet nem is szólt. Bevitték a kórházba. Az elnök úgy rendezte, hogy minden héten legyen látogatója. Az egyik vasárnap őrá került a sor. Ott feszengett Petur ágya mellett, nem tudott mit mondani. Beszéd helyett aztán rakta az ajándékokat, meg egy köteg pénzt is. — Ez a magáé — meleg tekintettel simogatta Peturt. — Jó lesz majd ha felgyógyulok. mert tudod szeretném megvenni á tehenet a szomszédtól. Fene egye meg. hogy most. kellett a. lábamnak is eltörni. Látod, amikor nem tudtam magamról, semmi bajom nem történt ... • A kórterem túlsó sarkában valaki hangosan nevetett. Szalai sem tudott mást tenni. ílnevette magát. Petur te, de tisztán, jóízűen.
