Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-31 / 272. szám
2 N O G R A n 1964. december 31. csütörtök Dél-vietnami helyzetkép Heves harcok Saigontól keletre A kormánycsapatok kudarca — Amerikai kitérő tálassok — Az USA ,,minden segítséget“ megad Saigon (MTI) Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, immár 1öbb mint két napja folyik a harc a Saigontól mintegy 65 kilométerre keletre fekvő Bihn Ghia város térségében. A 6.000 lakosú városkát hétfőn foglalta el a délvietnami szabadságharcosok egyik egysége, feltehetően egy megerősített zászlóalj. Kedden a. kormául/csapatok megpróbálták visszafoglalni a várost, azonban támadásuk teljes kudarccal végződött. A szabadságharcosok lelőttek három helikoptert és megsebesítettek hat amerikait is. A szerdára virradó éjszaka a dél-vietnami légierő repülőgépei rakétákkal és bombákkal árasztották el a hazafiak állásait, de minden földi támadási kísérletre heves tűz válaszolt. A nyugati jelentések emlékeztetnek arra, hogy ezt a városkát december 5-én egyszer már elfoglalták a hazafias erők, s akkor a helikopteren szállított kormánycsapatok foglalták vissza egy nap múlva a helységet. Ezúttal a partizánok szemmel- láthatóam felkészültek a helikopterek fogadására is . Az amerikai külügymi- niszítérium szóvivőjét kedden az újságírók elárasztották a Déf-Vietnamra vonatkozó kérdésekkel — azonban jobbára csak kitérő válaszokat kaptak. Mccloskey közölte, hogy tárgyalások folytak az amerikaiak és Tran Van Huong miniszterelnök között, akit az Egyesült Államokban továbbra is kormányfőnek tekintenek. Jelentéseik vannak a különböző most megvitatott javaslatokról, de még korai lenne ezekről bármit is mondani — mondotta a szóvivő, majd kjelentet- te: a kormány reméli, hogy Dél-Vietnamban hamarosan helyreáll a politikai egység és stabilitás. Az Egyesült Államok kész megadni minden segítséget a különböző csoportok egységének megteremtéséhez. kongói jelentés Amerika Nairobi Thomas Kanza, a kongói szabadságharcosok ideiglenes kormányának külügyminisztere nyilatkozatot adott az East African Standard című kenyai lapnak. Közölte, hogy birtokában van egy levél, amely bizonyítja az amerikaiak durva beavatkozását Kongó belügyeibe. Kanza bemutatta annak a július 7-ről keltezett levélnek fotókópiáját, amelyet Mcmurtrie Godley leopoldvillei amerikai nagykövet intézett Csomóéhoz. Ebben a levélben Nyugat-Németország egyre jobban elszigetelődik Niemöller bírálja a bonni külpolitikát A Stimme der Gemeinde című frankfurti folyóiratban Martin Niemöller lelkész nyugatnémet közéleti személyiség élesen bírálta az NSZK kormányának bel és külpolitikáját. Niemöller azzal vádolja a bonni politika irányítóit, hogy tetteik miatt egyetlen nép sem hisz Nyugat-Németország őszinte béketörekvésében. A nyugatnémet lelkész végezetül leszögezi: még- jobban növeli a bizalmatlanságot az NSZK politikájával szemben a bonni kormánynak az a szándéka, hogy elévülés címén beszünteti a háborús és náci bűnösök hivatalból történő üldözését. Az olasz köztársasági elnökválasztás 21. menetében Giuseppe Sár aga tot, az olasz Szocialista Demokrata Párt főtitkárát az eddigi olasz külügyminisztert választották Olaszország köz társasági elnökévé. A KÉPEN: Aldo Mór© miniszterelnök (balról) gratulál G. Saragatnak (balról.) TELEFOTO — MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT De Gaulle „keleti politikája“ Az év fordulóján a nyugati kancelláriák legnagyobb fejfájásra továbbra is De Gaulle francia tábornok-elnök „makacsul önálló” politikája. Ha Washingtonban, Londonban vagy Bonnban az óko- íi divat szerint madár- és béljósok is beleszólhatnának a politikai vonal meg- ha'_'-rozásába, ezek mindenekelőtt a francia külpoli- bel- és külpolitikáját. A Nyugat vezető hatalmai, s mindenekelőtt nz Egyesült Államok szemével nézve De Gaulle „önálló ságának” legjellemzőbb vonása, hogy át akarja venni az Egyesült Államok politikai és katonai hegemóniáját Nyugat-Európa felet1 De Gaulle célja egy francia uralom alatt álló és Washingtonnal egyenjogú partnerként tárgyaló N.vu- gat-Európa létrehozása..En- nek a nagy programnak csak következménye az úgynevezett „önálló atom- ütőerő”, amellyel kapcsolatban most annyi vita folyt az Atlanti Tanács évvégi értekezletén. De Gaulle és kormánya fantasztikusnak tűnő, s a francia gazdasági élet teherbírását minden valószínűség szerint meghaladó ütöm fegyverkezési programot dolgozott k-i. Ennek nincs más célja, mint az, hogy a katonai hatalom nyers eszközeivel megfelelő ..fedezetet’ nyújtson a tábornok-elnök a politikai terveihez: átvehesse azt a szerepet, amelyet jelenleg az amerikai .fegyverek töltenek be Nyugat-Európábar). Magától értetődő, hogy ennek a politikának van egy „keleti vetülete” is. Pontosabban: Franciaország európai hatalmi félkitűzéseiből következően De Gaulle az Egyesült Államoktól eltérő, külön utakon akar járni a szocialista országok viszonylatában is. Ennek a megítélésénél a legdöntőbb és elengedhetetlen feladat: a szándékok elválasztása a politikai gyakorlattól. A De Gaulle kormány szándékai meglehetősen ködösek. Nyilván megvannak a maguk elképzelései a szocialista országok társadalmi rendjének fokoz itos „fellazításával” kapcsolatban. A százalékok azonban mitsem változtatnak azon. hogy ez a francia politika csakis az adott nemzetközi erőviszonyok által megszabott keretek között érvényesülhet. Ezért a ködös szándékoktól függetlenül éppen a Washingtontól eltérő, külön út folytatása érdekében kénvtelcn tudomásul venni bizonyos realitásokat. A realitásoknak ez a tudomásulvétele leghatározottabban az említeti NATO-tanácskozáson mutatkozott meg. A francia külügyminiszter. Couvc de Murville elég erélyesen figyelmeztette Bonnt: ha kierőszakolja, hogy ráte- hesse ujját az atomfegyverek ravaszára — ezzel végzetes csapást mér a német újraegyesítés ügyére és hallatlanul megnehezít minden további tárgyalást a Szovjetunióval. Feltűnő módon és nyilvánvalóan nem véletlenül a De Gaulle pártjához közelálló Nation című lap főszerkesztője a de Murville beszéd napján cikket írt. Ebben megismételte De Gaullenak azt a régebben hangoztatott kijelentését, hogy az Odera-Neisse határ vitathatatlan és sérthetetlen. A lap ehhez még hosszú méltatást is fűzött arról az építőmunkáról, amelyet Lengyelország a második világháború után az ország nyugati területeinek újjáélesztésében végzett. Az Odera-Neisse határ ügyében elfoglalt pozitív magatartás természetesen döntő különbséget jelent minden más nyugati nagyhatalom állásfoglalásával szemben és szöges ellentétben áll a hivatalos bonni politikával, amely mindmáig az 1937-es határok visszaállításáról ábrándozik. A francia külpolitikának ezt a realista vonását húzta alá néháiiy , nappal ezelőtt Zsukov, a Pravda szemleírója is (aki egyébként hosszú évekig volt a lap párizsi tudósítója, s így a francia politika kulisszáinak kiváló ismerője.) Zsukov mindebből azt a következtetést vonta le: „A franciák lassanként kezdik megérteni azt az egyszerű tényt, hogy az igazi európai biztonságot nem úgy lehet és keli eléírni, hogy a kontinens egyik felét szembeállítják a másikkal — hanem úgy. hogy valamennyi európai állam együttes erővel küszöböli ki az agresszió veszélyét.” Tényként lehet megállapítani: ilyen irányú fejlődésre vall Románia. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Bulgária külügyminisztereinek a közelmúltban tett párizsi látogatása is. A nyugati sajtó sok tekintélyes orgánuma tudni véli, hogy 1965-ben De Gaulpénzzel támogatja C sombét Godley Ígéreteit tesz arra, hogy különleges pénzalapot létesít katonai egységek felszerelésére és megszervezésére. Ezek az egységek amerikai parancsnokság alatt működnének, belga szakemberek segítségével. „Az amerikai kormány kész teljes támogatást nyújtani önnek a Kongó körüli kommunista rendszerek elleni harcban” — írta az amerikai nagykövet Csomóénak. A szabadságharcosok külügyminisztere kijelentette, hogy birtokában vannak olyan okmányok is, amelyek bizonyítják Belgium, Spanyolország, Portugália, Dél- Afrika és Rhodesia szerepét Csőmbe visszatérésében, s ezeket a dokumentumokat az afrikai egységszervezet elé fogja terjeszteni. Washington Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden azt állította, hogy a Kanza által bemutatott okmány hamisítvány. A szóvivő közölte azt is, hogy Csőmbe kormánya még nem közölte végleges álláspontját a szabadságharcosokkal való esetleges fegyverszünetről. Leopoldville A hírügynökségi jelentések szerint tovább folynak a harcok Kongóban. A szabadságharcosok az elmúlt 48 órában támadást intéztek a kormánycsapatok ellen Lukala, Lokan- kiumle és Kindu térségében. A milánói tőzsde reagálása Sár agat Segni betegágyánál Sár agat, az új olasza köztársasági elnök felkereste Segni volt elnököt, akit betegsége kényszerűéit december 6-án lemondásra L és 20 percet töltött elődjének betegágyánál. A milánói tőzsde kedden íresésekkel reagált a köz- ársasági elnökválasztás □menetelére. A tazsdtk ilsosorban az töltötte el pesszimizmussal, hogy az elnökválasztás alaposan negtépázta a Keresztény >emokirata Pártot és Saraié több európai szocialista ország fővárosába szándékozik látogatni. Sőt, a Sunday Telegraph szerint „Párizsban arra is céloztak, hogy a politikai átértékelés keretében az eddiginél szorosabb és rendszeresebb kapcsolatokat létesítenek a kelet-német kormánnyal.” A tényékhez tartozik természetesen a kereskedelmi kapcsolat is. Franciaország már régebben áttörte azt a Washington által erőszakolt gyakorlatot, hagy öt évnél hosszabb lejáratú külkereskedelmi hiteleket nem lehet nyújtani szocialista országnak. A francia külügyminiszter maga jelentette ki hogy Franciaország * realista módjára“ fog eljárni gat sikere végiülis csak a kommunista szavazatok .segíttséfli vei vélt lehetségessé Franciaország és a sokoldalú NATOatomhaderő A Pravda párizsi tudósítója arról ír a lap hasábjain, hogy a francia fővárosban élénk vita tárgyát képezik az atlanti stratégák tervei, hogy Francia- ország veszedelmes R.tj- nán-túli szomszédját az atomfegyver indító gombjához engedjék. A franciák többsége veg- sősorban ebben látja azt « vezélyt, amit Washingtonnak és Bonnak a NATO atomhaderővel kapcsolatos összeesküvése a. békére nézve jelenti. A Pravda tudósítója a) továbbiakban hangoztatJ ja: a NATO atomhederő terveivel szembenálló francia ellenzék — bár objektívan nézve pozitív tényező — megfigyelők véleménye szerint mégsem áll szilárd a kupon. Abból a káros té- zisből indul ki ugyanis, hogy az NSZK-nak bizto* sítani kell a „kollektív nukleáris felelősségben” való részvételt. S ezáltal a kereskedelehi- es hitel- politika kérdéseiben is. Couve de Murville idézőjelbe tett szavai egyben a további fejlődés feltételét és kulcsát is megadják. Franciaország „keleti politikáját” illúziók nélkül és ellentmondásosságának tudatáben kell szemlélni — ugyanakkor azonban a legteljesebb mértékben figyelembe kell venni és értékelni annak realista vonásait. Ezek komoly Cs egyben új, néhány esztendővel ezelőtt még nem mutatkozó lehetőséget adnak az európai béke és biztonság megszilárdítására. csökkenti a francia kezdeményezés erejét. A cikk szerzője végező* tül leszögezi, hogy a fran-' cia politikai élet megfigyelői csak egy lehetőséget látnak Franciaország igazi nagyságának megerősítésére, nemzetközi tekin- télyének növelésére: az európai biztonság reális programjának kidolgozásában való részvételt. Minél előbb megértik ezt Franciaországban, annál több lehetőség nyílik arra, hogy az ország kellő súllyal vehessen részt a népeket érintő kérdések megoldásában.