Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-25 / 269. szám

NÖGRÁD (tecemlSer 23. uíSKWH cÁ ma haráei/mi/u A kataesony a bétee és a szeretet, ün­nepe — szoktuk monda®«. Shogy merrnyi- re mélyről fakad ez a megállapítás, azt különö­sen az ünnep közeledté­vel érzi mindenki. „Világosság és bé­kesség ünnepének is nevezhetnénk, amely fel­robbantotta a népek szívében a béke és a bol­dogság reményét. S még­is. sok száz év karácso­nyán dúltak háborúk, ropoglak fegyverek a vi­lágban. El sárgult újsá­gok, .képeslapok hitele­sen szólnak az egykori szegények és gazdagok karácsonyáról, amikor a község, vagy város elö­lt 'öfl dámái jótékonykod­tak. A. használt ruha, pár k’ló liszt. krumpli és ke- V''c cukrot tartalmazó r-orpagok szétosztáséval v'qet ért a ceremónia, utána a következő ka­rácsonyig a „szeretet” — .----'obq gyermek lett. N -iáinkban ez az "'«régi ünnep új érte1met kapott. Valamennyi ünnepi ha- nvomarnyunk köztit talán öwn az aiándékozás szokása teszi olyan meg­törté. családiassá a ka- ráosonyt. Már hc+ekkel előtte emberek százezrei járják az áruval telt üzleteket. Még a városok és a fal­vak utcái is megszépül­nek a készülődéstől. A boltok kirakatai vetél­kednek egymással. Az emberek pedig élvezik az ajándékozás örömeit. Üzemekben. h i vata k»k- ban is elkészülnek az apró fenyögallyaeskák- kal díszített csomagok, amelyben sok tízezer szülő viszi gyermekinek — a gyár, hivatal kol­lektívájának kedves fi­gyelmességét. Azokhoz a gyermekek­hez is eljutnak az aján­dékok. akiknek szívéből az élet kilopta a szülői szeretet melegét. Az ál­lami gondozott gyerme­kek közül sokat látnak vendégül ünneplő csalá­dok. De a gyermekott­honokban maradtak 1s vi- rJómafc. örülnek az aj&n- d koknak. A 1 egmogktittebb -terS­rsonv mégis a családi Vrrbori van, amikor a szülők, gyermekek ofvütt, s egy asztalnál fogyaszt jak el a közös fáradsággal készült wn- «----vacsorát. A­zobában feKHí­1 ott, feldíszíljett fenyőfa Magyar- országon csak egy évszá­zada honosodott meg. 1840-ből ered az első, erről saőfö feljegyzés. A készülődés mér akkor is ünnepet Jelentett össase- jdtt a család. Színes pa­pírokba füzéreket ra­gasztották. aranyesüfegot faragtak. Ma már.a ka- 'lácsonyfatKsE magvasa- rnfhate. De a Tcészülődfe:. a fenyőfa díszítése, a meglepetéseket tartoga­tó örömök, az ünnepi va­csora most is a cseléd, a jőbfB-átök. és a nagy cserfád, ae egész, nemzet. 'ShteetetréoaSaé* jelentik. DIVATtljDONSÁG Ezernyi terv - ezernyi lehetőség; Mivel tölthetjük a téli szünetet? §| REMÉLJÜK, tül segítettek. Verssel, dal­iái, apró ajándékkal, a ház AZ EXPEDlCIÓS §a hóesésnek lesz folytató- körüli munkák elvégzésé- őrsöknek jó alkalom ar Ksa, a szünidei tervek, a tél vei kedveskednek „veden- szünidő arra, hogy talál-1 <-igazi örömeit kihasználó ceiknek”. kozzanak a KISZ kong-S 'hócsatáik, szánkó-, korcso- §lyaversenyek, a Sítúrák resszus küldötteivel, be- § szélgessenek a nagy te- ^ s De az úttörők nem, fe- megvalósulnak. Ha a vár- ledkeznek el a kicsinyek- nácskozás eseményeiről. az 2 5§ íva vart hó otámpótlas elma- ről sem. Sok őrs lázas iz- ott elhatározott feladatok-S ff j rád. akkor sem kell ag- galommal készül arra, §gódni, mert nagyszerű ver- hogy az óvodásoknak, kis­f senyékét rendezhetnek a dobosoknak műsorral re«i^.kk-táhLá'k és nrns-txyng- an ik k^zí tót-tó látók ről. § A szabadban való jáüé-ff »otujca« muw...... kok mellett, sok őrs. raj 2 jfsakk-táblák es ping-pong guk készítette matekokkal t„,„,Ahon gyérénél ifiiísáziS |asztalok mellett is. kedveskedjék De gondol­y „Az úttörő, ahol tud, se- nak az eido kicsinyeire is. 2ió nézís, a bábszínház. f\ §gü" — törvény szeMemé- Szorgos kezek madarete- eIőadásainak megtekintésére eben az úttörők, kisdobosok tőket készítenek, s a gyér- Mindenki kedve és telte--» Inem pihennek a téli szün- mekek megszervezik az sége szeriiTllt szórakoztatja § S időben sem. Ilyenkor van ügyeletet, hogy az ennivaló a raJuk Ki mire § idő a tábori fölszerelés sose fogyjon ki az etetők- tud„ versenyén. r § 3 megjavítására, a különbö- bői. -----------------------’___________\) ző gyűjtemények rendezd- ....................... , , I AHOL AZ ÖRS, |S § sére, az iskolaszertár szá- Sok szakkor es szakpio- -----------------——-----------~ttc S , mára szemléltető eszközök bóra készülő pajtas hasz- a raj nem tudta magaloly «készítésére nálja ki a szünidőt a lcu— y tatómunkára, érdekes be Ír FELKERESHETIK | az őrsök azokat az idős, let elvégzi sére, vagy ép- y egyedülálló embereket, pen egy új bábjelenet még­jél kihasználni a lehetősé- K geket, sokat, segíthetnek ajr szélgetésekre, barkácsolás- szülők. Velük együtt a| ra, egy-egy izgalmas kísér- hátralevő napokban gaz- y dag, érdekes, hasznos K program alakítható ki. r Szabó László r § aki ket egész éven kérész- tanulására. 5 A terített asztal l 5 Egyre kulturáltabb kő- könnyedén, halkan szelik tétlenül szükséges a da-§ maszt abrosz. Erre a céi-^ §rülmények között élünk, a húst. §s a napi gondokon túl ______ _ A terített asztalnak, a ra megfelel a lemosható­S ma már követelőbben je- közösen elköltött ebédnek nylon terítő is, ha alá ja y jelentkezik a jó megjelenés- ^ vacsorának, kis szertar- színes kartont, vagy mo-| ynek, az otthon kulturált- tás jellege van. Együtt a sóabroszt terítünk. A la-r § Ságénak az igénye is. Azét- csaiód. Naponta, legalább pos tányérra helyezett | . háziasszony c kezésnél sem elég arra eg> étkezést költünk el melytanyerto balra } vcän tert az ^^mrö hatással van a j! szorítkozni, hogy „ha ven- közösen Tiszteletet te- gyük a villát es a szalve- K vesern tart az €3ésloanr«sá- hátassal van a fogak K .. . .7 ... Közösen. hmiotici ... . - J ban egv-ket uvec mézét, csontszövetére Ismert Isméi divat a bársonyra fűzött szilt«« gyöngy. Koppány György felvétek Mit kell tudni a mézről szí- rapodást segíti A más jb; dég van nálunk.” vagy IJmír az üléssorrend- tát. A tányértól jobbra aj^dI1 , esy-Kec üveg mezei, csontszövetére. ftmert S ha vendégségbe megyünk” hiszen mindenkinek kés. mellette a leveses ka-§ha köhög a gyerek, eh- baktériumellenes hatása: r&Ä8kfemTUvflia Í!,"kőhlShXe vtnnta Az nál. A tányér előtt kisvü-§«-morre, forró -teába ^1- -£akadáay_ozza a bakté­§ Akí’ otthon TtXt äryMesZ’ fog- la, vagy kiskanál, asz^^mes^^S«dtó fe^ SCSÖ1La vendégségé ^StudjäT&T 3T fr.H ooonHo ini az edesanya ’ gv komDot. Skck táplálkozásában egy mézzel, tojássárgé-já^al e*­§Air- nem tanuli-> ’ mer és köztuk a gy®re.ke.^’ ?8y a pohár a tányér felsőit l“111*1 méz értékesebb, kevert túró. A felnőttek ^ Aki nem tanulja meg es apa anya segítségükre he- ü,. p£na.r a tanyer, , ^ §mint 20-25 dks cukor mözadaefc, na«nn*a ne § nem gyakorolja a kés, hessen a tálalásnál, étke- félénél, jobbra foglal he-j»mint M ^ °*g cukot. mezMlagja naponta ne- — - - • ttí lyet. Só- paprikaszóró sey A mézet annál is inkább bnkid ia meg a 100-20) hiányozzék. Az asztal kö-Kbe kell sorolni a gyerme- grammot, s a gyermek-----— - számára c kék téli étrendjébe, mert naPi fogyasztása petfig ne S növeli a vörös vérsejteket legyen több 80 firmrwrmáíl. K villa helyes használatát, zés közben. ^csattogva, csikorgatva bir- Törekediünk minde­§kózik majd az elóratott nJelöU az asztal ízléses t .. S étellel, szemben azokkal, terítésére. Persze a csa- Gdényalátétót tegyünk. §akik életlen késsel is ládi vacsorához nem fel- f. M. § § § C §és a vérfesték mennyisé- ° gét, s a gyorsabb súlygya­K. — M. Mese a fenyőfáról... szeretet fényei ragyogtak, kacagva mesélte a cserép-1 AUt a pompás fenyő az kályhának: — nm tadják; összegyülekezett boldog azok, akik kint maradtak ,... _ , , , család körében s erdőbeli az erdőn, hogy milyen (T Csípős, hideg tel* reg- koronáját buszken ma- ben. ..suttogott a fenyő- testvéreire gondolt, akik nagyon szép is a fenyőfa igeien koafatyolba takarva gasba tartotta. Ágait szét- fácska... s messze földről sem részesei, sem élőidé- ünnepe.. §suttogott a fenyőerdö. tárta, igyekezett szebbnek, összegyűjtöm az elszéledt zöi nem lehetnek ennyi Lángolt * lobogva bv­c — Hallasz-e valamit mf;,g szebbnek látszani tár- családot... örömnek... zonykodtd: Lacika kis­rtestvérkém? j hajolt egy sainál, hogy vigyek a va- A köd felszállt. Izgalom pár napon ál ragyogott ágyát be keUett tolni éj- Skarcsu fenyő a szomszéd- rosba karácsonyi fenyő- futott át az erdőn. Közel- fenyöfácska az ünnep fé- szakára hozzám... aludni ről csattogott_ a fejsze, nyében. Aztán elmúlt a sem akart nélkülem. Éde­Menni, menni akarok! ue„r,do„’ ££/££££ karácsony és az újév. A sen mosolygott felém al­kjához. Mintha baltacsap- fának.„ ^kodást, fürészelés zaját hozná a szél... utazni“’ csattogó, "'gyors testvérke helye csakugyan vonatok "indultak, a csa- mábanIsT Kihu^láii­i? Érzem, tudom, most kell kerekek felett, hogy mié- UTfs. tett... ládtagok útrakéitek. A ja boldogan. ethalóan S jönniök! — szólt izgalom- Wbb oU iegyekt ahol nyá- s UQV lett minden, ahogy díszek megritkultak fenyő- suttogta: kezetfogtak esi Któl borzongva a fenyöcske. -as mosoiygó arcok vár- fenyofacska megálmodta, fácska ágain s egy este a megcsókolták egymást c A holdfényes tiszta éj- naoda> ahol dédelget- Csillarfényes, fehérfüg- hintaló a másik szobában előttem azok. akik haraA gszakában ünnepi sejtelem w körülvesznek. Agaimra 0°nyös szép szobába ke- maradt. Fenyőfácska leve- gudtak azelőtt... ezt id §lebegett. — Karácsony kö- ékes_ fényes díszeket ag- rult! ~ Ékes. fényes dí- iei fakultak. Agai száraz- láttam., s úgy örültem... feledett! gátnak' Csillogó, villogó sze^hel díszítettek, csil- Ta bámulták, s tűlevelei Elégett és parázsszeme c — Jól láttam tavaly — holmit raknak rám. s an- l°0°- villogó holmival mind lehulltak a szőnyeg- villanásért* integetett, } beszélt tovább fenyöcske gualhaj fátyolba takarnak. megraktak legapróbb re... Gyertyácskai csonkig azt .gáttá szaggatot­§—, puskás vadász bácsi Színes gyertyák lobognak ágacskáit is es angyalhaj égtek s egy este Lacika tan... Éri ke — lets szája tjelöli ki a fákat. — A ágaimon s koronámra 0,elte korus' korul \ sem tapsolt már előtte _ csókolgatta — szúrós c másik fehér vonalat raj- büszke csillagot tűznek! Lábához temérdek já- apró tenyerével. levélkéimet... szép — volt j)zol arra, akit elvisznek. Lábamnál sok-sok aján- tékot és ajándékok halma- Édesanya leszedte szik- — érdemes — volt — ö­§ Hogy szerettem volna dékot talál kicsi és nagy... -át rakták. S amikor kadt ágairól a díszeket, romét szerezni... másokat K menni akkor! Be a város- felnőtt és gyermek... kigyulladt, a sok fényes A pincében összeaprítot- boldogítani! S most alusz­a ba. Örömet, jókedvet. Békességet, boldogságot gyertya, örömében sikong- ták a kiszáradt fenyőt s kálni megyek... — hu­S ajándékot vinni sok-sok Vlszek én a házakba ezen va, újjongva bejött az másnap vidáman pattog- nyorgott még egy-kettőtt § csillogó szemű, szép gyér- a fenyőillatos estén! A apró nép. Fenyőfácska va égett fenyőfácska a elhallgatott boldogan s K meknek. megenyhülés, a szeretet, boldogsága határtalan cserépkályhában. magára húzta a szürke S fenyőfácska pipiskéd- az öröm fényeit gyújtom volt! Égett, szikrázott, szipor- hamutakarót... sudáran áML Formás a szobában és a szívek- A felnőttek szemében a kázott. Pattogva, pergőn, Solt Petemre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents