Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-29 / 270. szám

Világ proletár I ai, egjc&u.^iekl NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX ÉVF. 270. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1964. DECEMBER 29. KEDD Ne késlekedjünk Teljesítette éves export-tervéi' legbupin a jövő évi első külföldi megreiicleléseket Is a* Acélárngyár Múlt hét szerdáján — nyolc és fél nappal a ha­táridő előtt — teljesítet­te éves tervét az Acéláru­gyár. Csütörtökön délre — tehát egy nappal ké­sőbb — pedig egészéve® export tervüknek is ele­get tettek a gyár dolgozói. Egyébként erre a legbüszkébbek. Ugyanis a több mint 300 milliós igénye is. így exporttervét mintegy 750 tonna főleg hddegenhengerelt acélsza­laggal tetézi meg a gyár. A Acélárugyár idei ter­melési eredményeit jelen­tősen segítette a műszaki fejlesztésben, a gyártás- és gyártmányfej iesztésben történt előrelépés. Eddig több mint 500 egy hónappal ezelőtt me; kapta a feldolgozó vili? mossági ipar. Most föl; nak a krómozott, savál i szalagacélok gyártási k sérleted is. Megoldották domborított — edzett ace. szalag gyártását is. E, utóbbi új gyártmány ered menyeként 300 ezer deviza- forintot takarítanak meg idén népgazdaságunknak. Gazdaságosabban termel­ni. Ez a gondolat vonul végig az új esztendő nép- gazdasági tervén. Éspedig azért, mert az elmúlt év­ben e tekintetben iparunk, közlekedésünk, külkeres­kedelmünk csak részben oldotta meg a reá bízott feladatokat, s emiatt né­hány1 ágazatban és egyes, a népgazdaság szempont­jából fontos termékek ter­melésében elmaradással kell számolni. De nem emelkedett kellően a ter­melékenység sem, a ter­vezettnél nagyobb létszám, bér, valamint túlóra fel- használással oldottuk meg termelési programunkat. Nem csökkent a kívánt mértékben az önköltség, a fajlagos anyag felhaszná­lás. Hasonló visszásságok tapasztalhatók a munka és üzemszervezésnél, a mű­szaki fejlesztési tervek megvalósításában és egyes beruházások kivitelezésé­nél, Az előbbieket iigyelem- be véve, s az;, hogy az új esztendő a harmadik öt­éves terv előkészítésének ideje is, kormányzatunk úgy döntött, hogy az elő­ző évhez viszonyítva csök­kenti a termelés növeke­désének ütemét, s ezzel módot ad gyáraink vel­őinek, hogy rendet teremt­hessenek saját portájukon. Megyénk iparára is töb- bé-kervésbé vonatkoznak azok a megállapítások, amelyek a gazdaságos ter­melés alakulását érintik. Vegyük csak a termelé­kenység fejlődését. Elvét­ve találunk olyan gyárat, amelyik minden tekintet­ben " teljesítette ezirányú kötelezettségét. Pedig az ezzel kapcsolatos tervek megvannak, akár a műsza­ki fejlesztési elképzeléseket, akár a munka és üzem­szervezésből fakadó tenni­valókat vizsgáljuk meg, Csakhogy ezeknek végre­hajtásáról, üzemeink veze­tői élfeledkeztek, Igaz, egyik-másik helyen objek­tív okok is közrejátszottak, ezek azonban csak nehezí­tették, alapvetően nem gá­tolták a terv minőségi mu­tatóinak teljesítését. Ha kutatjuk az okokat, hamar előbukkan a többé- kevésbé ismert, hibák: a felelőtlenségből fakadó mulasztások, kényelmesség, rugalmasság hiánya, a ve­zetés irányításának ala­csony színvonala, szerve­zetlenség, s nem utolsósor­ban fegyelmezetlenség. Gyáraink többségében egy év alatt majdnem ugyanannyi ember lépett ki, mint amennyi munká­ra jelentkezett. Nőtt az igazolatlan mulasztók szá­ma. Ezért, amikor a gaz­dasági munka hatékonysá­gát helyezzük a központ­ba, vele együtt hangsúlyoz­zuk; a terv sikeres végre­hajtásának egyik alapvető feltétele a munkafegyelem javítása, Vonatkozik ez be­osztottra és vezetőre egy­aránt. Akár megyénk szénbá­nyászatát, akár a vas, vagy az üvegipart nézzük, hamar rábukkannunk az e téren meglévő mulasztá­sokra. Vagyis ' arra, hogy legtöbb gyárunkban inkább a könnyebb megoldás út­ját választották; a mun­káslétszám felemelésével, nem pedig a munka és üzemszervezési intézkedé­sekkel oldották meg a többlettermelésből fakadó feladatokat. Ennek az állapotnak megszüntetését tűzte célul a minisztertanács, amikor a tervben előirányzott ter­melés növekedésének, töbh mint hetven, százalékát a termelékenység emelésé­ből kívánja biztosítani. De jelentős feladatot kap me­gyénk ipara a költségszínt csökkentését illetően is. A megtakarítandó tíz, száz­ezreket és milliókat jórészt a belső tartalékok kiakná­zásával és a sokoldalú ta­karékossággal kell előte­remteni. A termelés emelésének ütemétől függetlenül 1965- ben tovább kell növelni az exportképes termékek mennyiségét. A népgazda­sági terv országos * szinten tíz százalékos emelést ír elő. Ez azt jelenti, hogv megyénkből jövőre 440 millió értékű exportképes áru hagyja majd el gyára­inkat. Ismerve a külkeres­kedelem igényeit, a kül­földi piacok lehetőségeit nyugodtan állíthatjuk; ha növeljük áruink verseny- képességét, Diztositjuk a szállítási határidők betar­tását a jelenleginél több piacot tudunk meghódíta­ni. Ilyen vonatkozásban jó kezdeményezésekkel talál­kozunk az Acélárugyárban, a Bányag épgyár ban. Bár a jövő évi terv ki­sebb mint az előző évi mégis nagy erőfeszítése­ket követel mindenkitől. Ennek megértetése, az eb­ből fakadó felelősségérzet felkeltése, elmélyítése táplá­lása üzemi pártszervezete­ink feladata. Mert a sorokból kivilág­lik: ezért kell a gondos gazda módjára az eddigi­nél jobban gazdálkodni, mert még szebbé, gondta­lanabbá akarjuk tenni éle­tünket. Azt akarjuk, hogy szilárd legyen az életszín­vonal, liogy több legyen .a lakás, ne kelljen szoros- kodni az iskot ikban gyer­mekeinknek, hogy több jusson kulturális- és egész­ségügyi célokra, hogy job­bak legyenek útjaink, gyorsabban és korszerűb­ben utazhassunk. Mindezek elérésében sokat segíthet a szocialista munka verseny, amelynek keretében mindenki tudá­sa legjavát adhatja. Ezt követeli a köz és az egyén érdeke. Ezért egy percig se késlekedjünk. V. K. A törzsgárdáról Gépjavítás Erdőkürtön ivxasfe] hónappal a hideghengerműi taggyűlés után Karácsonyi utólagos . ,j jel-nappal szórják az utakat export feladat nyolc nappal a határidő előtt való teljesítése, egye­dülálló a gyár tör­ténetében. Ugyanakkor az Acéláru­gyár több népgazdasági érdekből fontos, terven felüli munkát is vállalt a második félévben, A csepeli hengerészek lema­radásából háromezer ton­na hidegen hengerelt acél­szalagot vállaltak, s tel­jesítettek a hideghenger­mű dolgozói. A huzalmű 320 tonna magasszilárdsá­gú betonacél gyártását vál­lalta el. Ezt pedig az épí­tőipar kapta. Évközben nőtt meg a külkereskedelem újítást nyújtottak be. Az újításoknak mintegy felét már alkalmazzák. Mi­vel az újítások zöme a gyártásfejlesztést szolgál­ja, figyelemre méltó, ösz- szesen több mint négy­millió forint az újítások­ból származó gazdasági eredmény. ,A gyártásfejlesztéshez hasonlóan sikeres évről ad­nak számot gyártmányfej­lesztésből is az acéláru- gy áriak. A hideghengermű az idén oldotta meg a dinamószalagacél ha­zai gyártását. Az első száztíz tonnát már Az éves terv, majd az idei exportkötelezettségek teljesítésével egyidőben ér­kezett meg az új észtén- «•» dőre vonatkozó megrende- 'jő lés. Eszerint jr jT már az első negyedben " 400 tonna szeget, es háromezer tonna hi­degen hengerelt acél­szalagot kell gyárta­nia Salgótarjánnak. A jövő évben előrelát­hatólag már negyven or­szágba küldi termékeit a gyár. Ugyanakkor a bel­földi igényeknek megfele­lően is növeli új, korsze­rűbb termékeinek gyártá­sát. Vasárnap tizenkét tangón kertésxüveg hagyta el a Síküveggyárat Leltározás a mogye szövetkezeteiben Terven felül hatvannégyezer ncgyze(m,u''r esehszlovák megrendelésre ötszázhamiincezer négy­zetméter export üveget rendeltek az idén a Sal­gótarjáni Síküveggyártól. A hagyományos mód­szerekkel, régi tech­nológiával dolgozó gyárat nagy feladatok elé állította a rendkí­vül igényes nyugat­német kereskedelem Végül is az év utolsó nap­ján sikerült az új műsza­ki eljárásokat követelő fel­adatokat megoldaniok. Va­sárnap már az utolsó két vagon exportáru szállítás­ra való előkészítése is meg­kezdődött a gyár csoma­goló üzemében. Teljes műszakot tar­tottak vasárnap a ker­tészüveg csomagoló üzemben is, A külkereskedelmi válla­lat ugyanis rendkívül rö­vid határidőre szóló meg­rendelést ajánlott fel a gyárnak, Hatvannégyezer négyzetméter kértész- üveget kért a csehszlovák külkereskedelem, 'ha a tar- jániak vállalják a decem­ber 31-4 szállítása határ­időt. Noha az év utolsó napjaiban van még ren­dezni valójuk az üveg- gyáriakinaik, mégis vállalták a tíz napos szállítási határidőt. A munkások egy része karácsonyi pihenőjét fel­áldozva vasárnapi munká­ra jelentkezett, s az első tizenkét vagon kertész­üveg a délutáni órákban elhagyta a gyárat. A még hátralevő nyolc vagonnyit szerdán és csütörtökön rak­ják vagonba. Műsort továbbít és erősít a Salgótarjáni TV reléállomás Kedves karácsonyi meglepetésben volt részük az északi országrész és a közép-szlovákiai, besztercei kerület tv tulajdonosainak: a vevőkészülék tizenegyes számú állomáskereső csa­tornáján tökéletes éles képpel és kitűnő hang­erővel állt be a képernyő­re a budapesti televízió műsora. Noha, a salgót'.r- jáni relé még csak kísérleti jelleggel továbbítja felerő­sítve a televízió műsorát, máris sokszáz eddig Ké­kesre irányított antennát állítottak rá a salgótarjáni adóra. A posta rádió és tele­vízió műszaki igazgatósága és a salgótarjáni városi ta­nács végrehajtó bizottsága összefogásával épált relé­állomás az eredeti elgon­dolásoknak és tervnek megfelelően és az előre meghatározott ütemben készült el. December húszadikán vasárnap állították fel a Salgótarjáni Acélárugyár munkásai által készített hatvanöt~méter magas tor­nyot, a város fölé emelke­dő csaknem négyszáz méter magas Pipis-hegyen. A posta és a budapesti elektromechanikai va’lalat szakemberei éjjel nappal dolgoztak a műszerek bemérésén, szinkronba- állításán, s december hu­szonegyedikén Salgótar­ján felszabadulása husza­dik évfordulója előestéjén kapcsolták be először az új adót műsortovábbítás­ra. Karácsony első és máso­dik ünnepén már az első hibákat is felszámolták s a műsorátvétel tökéletes­nek bizonyult Salgótarján körzetében. A kísérleti jel­legű műsortovábbítás ja­nuár közepéig tart. Addig gondoskodnak az új rend­szerű vevőantennákról is. Megkezdték a közős gazdaságok több millió fo­rint értékű vagyonának felmérését december köze­pén a leltározása bizott­ságok. Nógrád megye 118 termelőszövetkezetében mintegy 250 leltározási bizottság látott munkához. Az előírásoknak megfele­lő«! a szövetkezetekben 3-5 tagú leltározási bizott­ságokat választottak, A munka a nagy értékeket képviselő állóeszközök, épületek, gépek, tenyész­állatok számbavételével kezdődött, amelyek érté­kében lényeges változás az év végéig már nem várható. Utoljára marad a takarmánykészlet felmé­rése, amelynek mennyisé­ge, értéke napről-napra változik, A megyei tanács mező­gazdasági osztályán ka­pott tájékoztatás szerint a leltározási munka az ütemezésnek megfelelően halad a közös gazdasá­gok többségében. Kezdet­ben a salgótarjáni járás­ban mutatkozott elmara­dás az ütemtervtől, Mát- raszelén például a szövet­kezet vezetői magára hagyták a könyvelőt, eb­ben az egész évi gazdál­kodást értékelő mtmká- ban. A járási tanácsok mezőgazdasági szakembe­rei segítik a szövetkezet számviteli dolgozóit a zárszámadások előkészí­tésében. A szécsényi járás mezőgazdasági osztálya felelősöket jelölt W, akik egy-egy községben irányít­ják, ellenőrzik a* előké­születeket. A leltározó bizottságok munkáját tekintve a lel­tározást január elejéig a megye valamennyi terme­lőszövetkezetében befeje­zik. i

Next

/
Thumbnails
Contents