Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-25 / 269. szám

A

NÓGRÁD

ÜNNEPI MELLÉKLETE

„Ferkonak e szerény sorokat az -élet felé*.

Marinka Dalia.'. •v' Gianni To ti”

Vendégségben Radnóti olasz fordítójánál

Meneteljünk az élet felé

A római Monte Mario vényt azoknak a forradal- varosunk fiatal irodaimé- ház bari Radnóti kötetének egyik gy*tmölcs-zöldség üz- mi impulzusoknak, melyek raival: Paróczay Gergely- utolsó cizellátori teendőin létében vásároltunk Marin- tisztán szövik át életét. lyel és Kojnok Nándorral, dolgozott. S a kötet meg- kával az ebédhez. Szeptern- Uj irodalmi műfajt te- Gianni a szigligeti alkotó- jelent, béri meleg, nálunk kániku- remtett. S nagyon érdekes, la-számba vett idő. A ez plakát műfaj, ő írja, ő zöldséges asszony Marinka szerkeszti. Mexikói, spa- rokonát véli felfedezni ben- nyol, olasz metszetek, til- nem. Ráhagyjuk. takozó szövegek, saját kői- Igy kaptami ayen dedi- mártírhalálának 20. évA Via dei Gxornalista 25- temen yeiuj formában, uj kációval a megjelent köte- fordulója alkalmából ren- ben laknak rv'ianm Totiék. hangon harcol a nagy kettőjük közös, szép dezett római ünnepségről,

Innen a második háztömb, lagirodalom ararmcoteben. aikotását. A levélből egy melyet a Római Magyar A bejárat körül pálmák. Egész munkásságában a fa- r€SZjet tudósit, Radnóti Akadémia rendezett 17-én: oleanderek, az első eme- sízmus létrejötte ellem stir- leti ablakban tűzpiros mus- gető cselekvésre szólít fel, kátli pompázik. Bent a nagy humanizmusában, az hallban a falak épitményes antifasiszta egységre való dekorativitása — forradal- felhívás ölt testet, mi plakátok, spanyol és Marinka Dallos, aki szán- mexikói művészek eredeti tén költő, műfordító, pub- grafikái, indián nyíl, afri- licísta és jó feleség, a makai maszkok, magyar nép- gyár kultúra üzenetével él művészeti tányérok. Gian- alkotói szépségben és munni dolgozó-szobája innen kában az olasz fiatal köl- nyílik. írógépe mellől ga- tészet legtehetségesebb rep„Tudod, volt egy nagyon szép est az Akadémián, ahol Gianni is beszélt a Radnóti versek fordításáról és talán nem vagyok szerénytelen, ha azt írom, hogy igen szép sikerrel. Itt volt ..Róma Giovanne”, vagyis az ifjú költők képviselete —

Elio Pagliarani, Gaio Fratini, Jole Tognelli — azután a „Későbbiekből” Vigorelli, aki szintén nagyon lelkes beszédet mondott Radnótiról és verseket is olvastak fel Gianni, Vigorelli és Bruck Edit.”

Az ünnepség

lambszárnyú mosollyal áll rezentásával Gianni Totí- fel, tört magyarsággal kő- vai Szép frigyet kötött a tét” köszöntött, A D' Ur- szönt, én ügyetlen olasz- fiatal magyar költészet az so Editrice kiadó megjelen

„újszülöt- delésben. Az előszót. Tolnai Gábor, a költő ifjúkori barátja, az illusztrációkat

Sággal viszonzom, s nagy meleg olasz szivével ölel át. Gianni Toti gyerekképű, az időt megtréfálva kopaszodó fiatal költő.

Könyvei erdejéből külön polcon a fiatal életút gazdag termése, mint színes mozaik — aranyveretesen, mint a ravennai — figyelmeztet, rangos ember, magasan-szárnyaló költő.

József Attila első szép fordítása és értékelése, esztétikai tanulmányai, műfordítások, kritikák, publicisztika, szép verskötetei a mai olasz irodalom élvonalába sorolják.

Marinka csirkepaprikást készít magyarosan, és ebédnél már a véget nem érő vitában hántjuk le egymásról — sokszor élesen, mint a kés — az ismeretlent, hogy nézeteink bonyolult rendszerében az emberi tájékozódás rangján megtaláljuk a közös olasszal, a Lőrinciből szár- cselekmények indítékait, mázó Marinkával és a ro- melyből a mai napig tartó mai Giannival. barátság táplálkozhatok. Gi- A Tasso_íája cimű kép_

tette • Marinka Dallos és Orosz János magyar és EnGianni Toti válogatásában és fordításában egy nagy költői kvalitással és műgonddal elkészített Radnóti kötetét. A kötet elegáns formája az újszerűséggel hat, s bizonyítja a modern műfordítás korszerű és igaz problematikáját a fordítás vonatkozásában is. A rím ugyanis XVIII. századi rekvizitum — legalábbis Itáliában.

portréja és az illusztrációk a. kötet első lapjain ná- poiyi-sárga, a versfordítások fehér famentes papíron készültek, elegáns tórámtól sokat tanultam mint művész, mint ember egyaránt. Naponta szerez érMiklós Radnóti

^'SCB

ÖVEI

pel pecsételtem meg barátságunkat, melynek születésénél Marinka ott ült műtermemben, aztán megita- tot.t a tenger sós vizéből,* fordította a megjelent olasz’] képzőművészeti viták en-* gém érdeklő vonatkozása- ’ it, elkalauzolt a Via Bábui-’ nőn megnyílt kiállításokra,: esténként a Tevere-parton ’ fordította Gianni új verseit, ahol járdaszélen ülveij rajzoltam egy csodálatos 4 gótikus katedrális lány: karcsú formarendszerét, üdvözölhetem őket kiállí- somon. aztán úgy becsúz- tam Rómától, hogy oda* vissza kell még sokszor* térnem, mert őket hoztam* magammal és én is ott* maradtam náluk, egy kicsit szivet cserélve.

Aztán milyen a véletlen?’ — A nyáron Keszthelyen, találkoztunk újra, örülve’ egymásnak boldogan vitéz-* va, s megismertetve őket,5

Méllézuhanlam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan Tarkólövés — így végzed hát te is, — súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan, Halált virágzik most a türelem. —

Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.

(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

Czinke Ferenc

ANDRÁS ENDRE;

A

mo Calabria .olasz-művészek készítették a műalkotás dicséretes igényével. Radnóti után József Attilát ismertetik meg Totiék az olasz irodalmat szerető közönséggel, vállalva a, közös harcot az emberi boldogságért való küzdelemben: soha ne ismétlődjön meg, hogy lakkfeketévé elégve bennük a nap a mélyre zuhanjunk, hanem

Totiék kötete tanulságul . menetelhessünk a boldogszolgál a magyar könyvki- ság, az „élet felé”, adás számára is. Radnóti

A Razglednicák felkiáltó jellé nőve szóljanak minden nyelven, ne feledhessék soha a Radnótiban beteljesült jóslatot:

rcl-űifjúnáit

E1 ő h a n g :

Az agak fázva ringának, szél karmolja az ablakot, sáppadt-bágyadtan felragyog a Nap, és vértelen szavak (leírva vértelen jelek) siratják érkezésedet siratják távozásodat

Tavasz asszonya, hogy lehet zenébe fogni lényedet rímek hálóját vetni rád,

Hogy itt maradj? Jaj, el ne gekbe röppenő madár!

Elmorzsolhatok száz imát kőtáblán állhat száz szabály, haszontalan; te alkotod játékos törvényeidet.

Messzi világok rengenek,

(itt nem zeng más, mint szép neved) a tudós már a Holdra néz, ad tengereknek új nevet ahová egykor szállni kész, ha megfejti majd mindahány műszerén felfénylő jelet

A tudós új galaktikát keres, mert szűk lett a világ, a költő most emlékezik, borús szivében szép, szelíd ábrándokat sző, s hogyha szól (színes ruhákról hódolón) s meghallgatásért esdekel, dalára senki sem felel a visszhangtalan ég alöL

E t ó h a n g : ,

Szél karmolja az ablakot az ágak fázv a ringanak, sáppadt-bágyadtan felragyog a Nap, és vértelen szavak «él-orgonán a jégcsapok) sírnak a mindenseg alatt.

DARÁZS ENDRE:

Két férfi beszélget

— Megfeszüljek — mondd, minek feszüljek? Hiszen jó nagy napi kenyerem

S szalonna is akad hozzá, széles.

Ennél több, mondd, minek már nekem?

— Igen, láttam kunyhódat, mit kedved Tclkccskédre tavaly épített:

Alhatsz benne, teteje erős és Télen sem mar meg a vad hideg.

— No, látod. Majd ha egykor fülünkbe Beléharsan a takarodó,

Milyen jó lesz a küszöbén ülve Az öreges, csöndes pipaszó,

— Néked? Jó. Én nem kunyhót, de tornyot magamnak és másnak építek

S ha vén leszek, csodálom alulról.

Ahogy körötte felhő libeg.

— Hm, másnak is? Látom, hogy bolond vagy! E kis küszöb inkább valami! . . .

— Engem meg . . .

Hálás karok támogatnak fel majd S onnét fogok rádpillantani.

t

>

c

s

L

E

S

Gonda Zottéa mdmnt*