Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-03 / 250. szám

tse*. Satt. t esCfffirCSS. WÓGSÍ5 5 étsiázhetveiikíleiieeieF hold Az öntözéses gazdálkodás fejlődése hazánkban Az ön tő A Zománcipari Művek sál gőtarjáni öntödéjében dol­gozik 15 éve Balogh Feren c öntő, a Varga öntő-cso­port egyik legeredményese bb dolgozója. Koppány György felvétele Befejezés elett a kukoricatörés A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány helyes agrárpolitiká­ja meghozta a várt ered­ményt. A nagyüzemivé vált mezőgazdasági terme­lés erőteljesebb gépesítésé­vel egyidőben meggyorsult az öntözési program meg­valósítása is. A párt VTI. kongresszusa célul tűzte, hogy a második ötéves terv végéig 610 ezer holdra kell növelni hazánkban az öntözött terület nagyságát. (Öt év alatt tehát majd­nem 500 ezer holdat kel­lett öntözés alá vonni.) Nem elemi erővel Ezt követően megindult a nagy átalakító munka, ötvenezer ember dolgozott a gátak, csatornák építé­sén, a folyók szabályozá­sán. Az egész országban megalakultak a vízhaszno­sítási társulások, és a ter­melőszövetkezetek meg­kezdték a csőkutas öntö­zés kiépítését. S az ered­mény: 1962-ben már sok helyen sikeresen küzdöt­tünk az aszály ellen. Az országot járva, öröm­mel tapasztalta az ember az öntözés hasznát. Száz­ezer holdon pompázott a rizs az alföldi szikes terü­leteken. Sok helyen ön­tözték a szőlőt, a gyümöl­csöst. S az öntözés igen gazdaságosnak bizonyult. Többlettermés Szolnok megyében pél­dául 1961-ben 35 ezer hol­dat öntöztek, amelynek évi költsége 42,2 millió forint volt és ezen a területen Kissé merész vállalko­zás, két hétnél rövidebb ismerkedés után egy or­szág népéről, életkörül­ményeiről, gazdasági éle­téről és kultúrájáról akár megközelítően is ítéletet alkotni De a találkozások összegezésében, a benyo­mások tömegéből mégis kialakul az emberben egy kép, mely már lényege­set tartalmaz. Legnagyobb hatással minden esetben a Salgótarján lakosságá­nak különböző rétegeivel kötött új ismerettségek s a velük folytatott beszél­getések voltak rám. Kiemelkedő tulajdon­ságnak tartom ez jel­lemzőnek látszik a ma­gyar népre — a nagy és szívélyes vendégszeretetet, amellyel az egész megyé­ben újra -s újra talál­koztam. Csak egy kedves, apró élményemre utalnék. Szabó István. Kossuth-dí- jas szobrászművészt láto­gattam meg műtermében, s a látogatás végén a mester virágzó ibolyával kedveskedett. Ez a látoga­tás igen mély benyomást tett rám, mert Szabó Ist­ván g művészet mesteri fokát nagyszerűen köti össze az élet valóságával, a bányászok életével. * Vannak mércék, melyek­kel legjobban mérhető egy nemzet fejlődése. Ez 547 ezer mázsa termés- többletet értek el. Ez ku­korica-értékben 109,7 mil­lió forint ráfordítással mintegy 285 millió forint érték terméstöbbletet ér­nek el majd a Szolnok me­gyeiek- Ha például a je­lenleg öntözött 579 ezer katasztrális hold területen csak kukoricát termelné­nek, — persze ettől érté­kesebb növényeket és gyü­mölcsöt is termelnek — holdanként 4—5 mázsás többlet termést számítva, kétmillió mázsa kukorica többleteredményt jelente­ne, amelynek a forintérté­ke megközelíti a 6 milliárd forintot. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Nálunk az öntözés köz­ügy lett. 1963. év végé­re már 458 ezer holdon öntöztek, 1964-ben pedig 121 ezer holdat vontak ön­tözés alá. Megkezdték a Keleti Főcsatorna második ágának, a Nyugati Főcsa­tornának építését, amely a Hajdú és a Szolnok me­gyei földeket látja majd el vízzel. A 3004-es Miben nyilvánul tjjeg az állami támogatás? A 3004- es kormányrendelet alap­ján az állam hiteleket nyújt az öntözőművek megépítéséhez és az öntö­zőberendezések megvásár­lásához. Továbbá az öntö­zőrendszeren kívüli öntö­zéses termeléshez szüksé­ges vízért nem kell víz­díjat fizetni. Az állami hi­teleket kedvezményes fel­tételekkel öt-tíz év alatt le­het törleszteni, s jelentős az állam gondoskodása legifjabb polgárairól, a gyermekekről. Szeretettel­jes gondoskodás, lelkiis­meretes tanítás, gondos nevelés a béke és a nem­zetek barátságának szel­lemében — így neveli a szocialista Magyarország gyermekeit. * A széosényi termelőszö­vetkezet elnöke, Sümegi János beszélgetésünk al­kalmával említette, hogy a népi hatalomnak mé­lyen gyökerező előítélete­ket kellett legyőznie a nők új társadalmi hely­zetével kapcsolatban. Az ő termelőszövetkezetük­ben az asszonyok min­den fontos kérdésben egyenlő felelősséggel és azonos jogokkal döntenek, mint a férfiak. Igazolták ezt a nézetet, a nőtanács képviselőivel folytatott be­szélgetéseim is. ♦ A szocializmus igen je­engedmény, hogy ezeknek a hiteleknek tekintélyes ré­szét abban az esetben nem kell visszafizetni, ha az ön­tözőberendezést a kijelölt célnak megfelelően hasz­nálják. Szövetkezeteink élnek is a lehetőségekkel. A Zala megyei tsz-ek az elmúlt négy év alatt szinte az egész Zala folyót új me­derbe terelték. Mint isme­retes, a Zala mindig elön­tötte a réteket és legelő­ket, a nyári zöldáradást mételykór követte, amely megtizedelte az állatállo­mányt. Most az árterülete­ken jó széna terem és meg­szűnt a mételykór. Az ismertetett példák is bizonyítják, hogy hazánk­ban megvalósulóban van az öntözési program. Az or­szág tízmillió hold szántó­földjének 6%-án már ön­tözéssel termelnek. Az el­következendő néhány esz­tendő alatt további jelen­tős lépéseket kell tennünk. A fejlődés lehetősége szin­te korlátlan. A Duna vi­zét még alig használjuk öntözésre. Sok folyó vize még ma is kihasználatlan. A csőkutas öntözés ugyan­csak jól bevált, telepítése gyorsan kifizetődik. Az Al­földön pedig az artézi ku­tak vizét lehet főleg üveg­házi termesztésre felhasz­nálni. Bizonyos, hogy az 579 ezer hold után újabb ezer és ezer holdon ön­töznek majd hazánkban. Az éghajlat, a napfényes órák száma es a talajadottsá­gok érré kitűnő lehetőséget adnak. lentós vívmányának tar­tom az általános érvényű gondoskodást a dolgozók egészségéről. A kapitaliz­mus egykori „népbetegsé­ge” a tuberkolózis, ma már nem az. Ezek a hatalmas eredmények hűen tükrö­zik az orvosok viszonyát a munkásosztályhoz, és a dolgozó parasztsághoz. Ezt a nézetet erősítette meg bennem dr. Szászi Éva és dr. Szabó Sándor orvo­sokkal folytatott beszélge­tésem, aldk valóságos lel­kesedéssel vázolták előt­tem munkájukat. A megye számos közsé­gében jártam, és örömmel tapasztaltam, mekkora a változás a felszabadulás óta. Különösen feltűnt a termelőszövetkezeti gazdák építő kedve. Amihez jó összehasonlítási a'apot nyújtanak a falvak régi házai, s az újak. Befejezéshez közeledik a kukorica betakarítás a me­gye termelőszövetkezetei­ben. A pásztói, a szécsé- nyi, a salgótarjáni és a rétsági járás közös gazda­ságaiban már befejezték a munkát a szorgalmas asz- szonytagok. A balassagyar­mati járás termelőszövet­kezeteiben még 100 holdon Szavak nélkül regél a múltról a hollókői, mú­zeumnak berendezett régi parasztház, mely az egy­kori nyomort, kilátásta- lanságot és szellemi sivár­ságot tükrözi. Az új falu életével is­merkedtem meg vasárnap, mikor a diósjenői terme­lőszövetkezet képviselőivel találkoztam. Ki kell emel­nem együttlétünk szívé­lyes, baráti légkörét, mely az idegenség minden ér­zését legyőzte bennem. Örömmel látom, hogy a termelőszövetkezet tagjai­nak és a járási pártbizott­ság első titkárának. — aki bennünket utunkon elkí­sért — igen bensőséges, nyílt, emberi a viszonya, amely a párt vezető sze­repének őszintén átérzett kifejezője. Ugyanezzel a légkörrel találkoztunk egy német ajkú községben, Szende­helyen is. Különös benyo­mást gyakorolt rám, hogy anyanyelvemen beszélget­tünk. de fel-tettem magam­ban a kérdést: vajon ezek az emberek megértették-e az új korszak szavát? De megnyugtatott; hogy a ter­melőszövetkezeti parasztok és gyári munkások a szo­cializmus felépítésén fá­radoznak, és aki becsüle­tesen dolgozik, annak job­kell letörni a kukoricát, hogy végezzenek. A legtöbb gazdaságban a betakarítást végző asszo­nyok letakarítják a kuko­ricaföldről a szárat is, mert a szövetkezeti vezetők többsége ezt szabta pieg a prémiumfizetés egyik fel­tételének. / előtt Határozottan egyszerűbb új üzemet építeni, mint egy kapitalistáktól örö­költben, fokozott termelési feladatok teljesítése köz­ben, rekonstrukciót végre­hajtani. ' Nagy tisztelettel tekintek azokra a munká­sokra, technikusokra, mér­nökökre, akik Salgótarján­ban ezt a bonyolult fel­adatot bátrain oldják meg. Sokat hallottam a salgó­tarjáni munkásosztály hő­si harcokkal teli múltjá­ról. Tapasztalataim sze­rint a munkások ebben a szellemben folytatják harcukat a népgazdaság fejlesztéséért. Aki Salgótarjánban járt, nem feledheti, az újjá­épülő város nagyszerű lát­ványát. Ez a kép minden­nap újra lenyűgöz. Itt mindenki szeme előtt cso­da játszódik le. Évekkel ezelőtt olvasott regény címe jut eszembe: Nálunk már itt a holnap. Még élnek bennünk a múlt sötét emlékei, de a valóságban már a holnap­ba léptünk. Fordította: Bokor István |A szó vetkezeti építőipar új feladatai Az MSZMP Központi Bizottsága az év elején ho­zott határozatában a szük­ségletek jobb kielégítése '•érdekében komoly teendő­ket jelölt meg a szövetke­zeti építőipar számara is. Az ezt követő kormányha­tározat pedig a szövetkeze­tek feladatává tette, hogy — a lakosság részére ed­dig végzett karbantartó munka mellett — az 1966- ban kezdődő haramdik öt­éves tervben az országos lakóházépítésben is jelen­tős részt vállaljanak. Az OKISZ■ országos vá­lasztmánya a .napokban részletesen megvitatta, hogy az új feladatoknak megfelelően miként kap­csolódhatnak be a szövet­kezetek a többszintes tár- sasház-építési akcióba A tervek szerint 1970-ia a. szövetkezeti építőiparnak a vidéki nagyvárosokban 11 ezer, a kisebb helységek­ben további 4 ezer, Buda­pesten 5 ezer, összesen te­hát 20 000 többszintes tár­sasházban létesülő lakást kell épiteniök. Ugyancsak a szövetkezeti építőipar feladata lesz 15 ezer föld­szintes lakóház építése vá­rosban és községekben. Az utóbbiakat elsősorban cso­portos családi- és sorházak formájában kívánják meg­valósítani. A szövetkezeti építőipar­ban a termelékenység je­lenleg lényegesen alacso­nyabb. mint az állami ipar­ban. Az egy főre jutó termelési érték mintegy 30 százalékkal kisebb. A termelékenység növekedésű üteme 1963-ban mindössze 3 százalék, volt. míg a- ál­lami iparban 8 százalék A lemaradást az eltérő mun­kaszervezés. anyagellátás, szakemberhiány és a gépe­sítés alacsony foka b ma­gyarázza.. A szövetkezetnek tehát megfelelő munkaszervezés­sel, jó építési tervek biz­tosításával, az anyagellá­tás jobb megszervezésével és gépesítéssel el kell ér­niük. hogy egy-egy tár­sasház építésének időtar­tama a jelenlegi 24— hónapról 12—14 hónapra csökkenjen. Az új feladatok melletti a szövetkezeteknek nem szabad elfeledkezniók ar­ról sem. hogy egyik leg­fontosabb teendőjük to­vábbra is o. lakosság ré­szére végzendő javító-szol­gáltatás, karbantartás. Az Építő K1SZÖV éppen ezért célul tűzte: vidéken — kü­lönösen. a nagyobb váro­sokban — külön karban­tartó szövetkezeteket hoz­nak majd létre a lakosság igényeinek kielégítésére. Az építőipari szövetke­zetek jövőbeni fejlesztésé­nél tekintetbe veszik.f hogy a növekvő feladató-1! kát nem lehet sem a Tét-j szám, sem a gépek szád mának nagyarányú növe­lésével megoldani, hiszen mindkettő függ a népgaz­daság lehetőségétől. A fej­lesztést elsősorban a mun­ka, az anyagellátm jobb megszervezésével, szak­képzéssel, a munkafegye­lem megszilárdításával ér­hetik el. Ezek együttesen igen sok tartalékot, felej­tenek a megfelelő ered­mény eléréséhez. GááS ísbaÜM Gáli Sándor ban megy a sora, mint az­Ursula Wohlenberg: Tjci!á/kű zás o k — idmémivk l

Next

/
Thumbnails
Contents