Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-03 / 250. szám
tse*. Satt. t esCfffirCSS. WÓGSÍ5 5 étsiázhetveiikíleiieeieF hold Az öntözéses gazdálkodás fejlődése hazánkban Az ön tő A Zománcipari Művek sál gőtarjáni öntödéjében dolgozik 15 éve Balogh Feren c öntő, a Varga öntő-csoport egyik legeredményese bb dolgozója. Koppány György felvétele Befejezés elett a kukoricatörés A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes agrárpolitikája meghozta a várt eredményt. A nagyüzemivé vált mezőgazdasági termelés erőteljesebb gépesítésével egyidőben meggyorsult az öntözési program megvalósítása is. A párt VTI. kongresszusa célul tűzte, hogy a második ötéves terv végéig 610 ezer holdra kell növelni hazánkban az öntözött terület nagyságát. (Öt év alatt tehát majdnem 500 ezer holdat kellett öntözés alá vonni.) Nem elemi erővel Ezt követően megindult a nagy átalakító munka, ötvenezer ember dolgozott a gátak, csatornák építésén, a folyók szabályozásán. Az egész országban megalakultak a vízhasznosítási társulások, és a termelőszövetkezetek megkezdték a csőkutas öntözés kiépítését. S az eredmény: 1962-ben már sok helyen sikeresen küzdöttünk az aszály ellen. Az országot járva, örömmel tapasztalta az ember az öntözés hasznát. Százezer holdon pompázott a rizs az alföldi szikes területeken. Sok helyen öntözték a szőlőt, a gyümölcsöst. S az öntözés igen gazdaságosnak bizonyult. Többlettermés Szolnok megyében például 1961-ben 35 ezer holdat öntöztek, amelynek évi költsége 42,2 millió forint volt és ezen a területen Kissé merész vállalkozás, két hétnél rövidebb ismerkedés után egy ország népéről, életkörülményeiről, gazdasági életéről és kultúrájáról akár megközelítően is ítéletet alkotni De a találkozások összegezésében, a benyomások tömegéből mégis kialakul az emberben egy kép, mely már lényegeset tartalmaz. Legnagyobb hatással minden esetben a Salgótarján lakosságának különböző rétegeivel kötött új ismerettségek s a velük folytatott beszélgetések voltak rám. Kiemelkedő tulajdonságnak tartom ez jellemzőnek látszik a magyar népre — a nagy és szívélyes vendégszeretetet, amellyel az egész megyében újra -s újra találkoztam. Csak egy kedves, apró élményemre utalnék. Szabó István. Kossuth-dí- jas szobrászművészt látogattam meg műtermében, s a látogatás végén a mester virágzó ibolyával kedveskedett. Ez a látogatás igen mély benyomást tett rám, mert Szabó István g művészet mesteri fokát nagyszerűen köti össze az élet valóságával, a bányászok életével. * Vannak mércék, melyekkel legjobban mérhető egy nemzet fejlődése. Ez 547 ezer mázsa termés- többletet értek el. Ez kukorica-értékben 109,7 millió forint ráfordítással mintegy 285 millió forint érték terméstöbbletet érnek el majd a Szolnok megyeiek- Ha például a jelenleg öntözött 579 ezer katasztrális hold területen csak kukoricát termelnének, — persze ettől értékesebb növényeket és gyümölcsöt is termelnek — holdanként 4—5 mázsás többlet termést számítva, kétmillió mázsa kukorica többleteredményt jelentene, amelynek a forintértéke megközelíti a 6 milliárd forintot. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Nálunk az öntözés közügy lett. 1963. év végére már 458 ezer holdon öntöztek, 1964-ben pedig 121 ezer holdat vontak öntözés alá. Megkezdték a Keleti Főcsatorna második ágának, a Nyugati Főcsatornának építését, amely a Hajdú és a Szolnok megyei földeket látja majd el vízzel. A 3004-es Miben nyilvánul tjjeg az állami támogatás? A 3004- es kormányrendelet alapján az állam hiteleket nyújt az öntözőművek megépítéséhez és az öntözőberendezések megvásárlásához. Továbbá az öntözőrendszeren kívüli öntözéses termeléshez szükséges vízért nem kell vízdíjat fizetni. Az állami hiteleket kedvezményes feltételekkel öt-tíz év alatt lehet törleszteni, s jelentős az állam gondoskodása legifjabb polgárairól, a gyermekekről. Szeretetteljes gondoskodás, lelkiismeretes tanítás, gondos nevelés a béke és a nemzetek barátságának szellemében — így neveli a szocialista Magyarország gyermekeit. * A széosényi termelőszövetkezet elnöke, Sümegi János beszélgetésünk alkalmával említette, hogy a népi hatalomnak mélyen gyökerező előítéleteket kellett legyőznie a nők új társadalmi helyzetével kapcsolatban. Az ő termelőszövetkezetükben az asszonyok minden fontos kérdésben egyenlő felelősséggel és azonos jogokkal döntenek, mint a férfiak. Igazolták ezt a nézetet, a nőtanács képviselőivel folytatott beszélgetéseim is. ♦ A szocializmus igen jeengedmény, hogy ezeknek a hiteleknek tekintélyes részét abban az esetben nem kell visszafizetni, ha az öntözőberendezést a kijelölt célnak megfelelően használják. Szövetkezeteink élnek is a lehetőségekkel. A Zala megyei tsz-ek az elmúlt négy év alatt szinte az egész Zala folyót új mederbe terelték. Mint ismeretes, a Zala mindig elöntötte a réteket és legelőket, a nyári zöldáradást mételykór követte, amely megtizedelte az állatállományt. Most az árterületeken jó széna terem és megszűnt a mételykór. Az ismertetett példák is bizonyítják, hogy hazánkban megvalósulóban van az öntözési program. Az ország tízmillió hold szántóföldjének 6%-án már öntözéssel termelnek. Az elkövetkezendő néhány esztendő alatt további jelentős lépéseket kell tennünk. A fejlődés lehetősége szinte korlátlan. A Duna vizét még alig használjuk öntözésre. Sok folyó vize még ma is kihasználatlan. A csőkutas öntözés ugyancsak jól bevált, telepítése gyorsan kifizetődik. Az Alföldön pedig az artézi kutak vizét lehet főleg üvegházi termesztésre felhasználni. Bizonyos, hogy az 579 ezer hold után újabb ezer és ezer holdon öntöznek majd hazánkban. Az éghajlat, a napfényes órák száma es a talajadottságok érré kitűnő lehetőséget adnak. lentós vívmányának tartom az általános érvényű gondoskodást a dolgozók egészségéről. A kapitalizmus egykori „népbetegsége” a tuberkolózis, ma már nem az. Ezek a hatalmas eredmények hűen tükrözik az orvosok viszonyát a munkásosztályhoz, és a dolgozó parasztsághoz. Ezt a nézetet erősítette meg bennem dr. Szászi Éva és dr. Szabó Sándor orvosokkal folytatott beszélgetésem, aldk valóságos lelkesedéssel vázolták előttem munkájukat. A megye számos községében jártam, és örömmel tapasztaltam, mekkora a változás a felszabadulás óta. Különösen feltűnt a termelőszövetkezeti gazdák építő kedve. Amihez jó összehasonlítási a'apot nyújtanak a falvak régi házai, s az újak. Befejezéshez közeledik a kukorica betakarítás a megye termelőszövetkezeteiben. A pásztói, a szécsé- nyi, a salgótarjáni és a rétsági járás közös gazdaságaiban már befejezték a munkát a szorgalmas asz- szonytagok. A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben még 100 holdon Szavak nélkül regél a múltról a hollókői, múzeumnak berendezett régi parasztház, mely az egykori nyomort, kilátásta- lanságot és szellemi sivárságot tükrözi. Az új falu életével ismerkedtem meg vasárnap, mikor a diósjenői termelőszövetkezet képviselőivel találkoztam. Ki kell emelnem együttlétünk szívélyes, baráti légkörét, mely az idegenség minden érzését legyőzte bennem. Örömmel látom, hogy a termelőszövetkezet tagjainak és a járási pártbizottság első titkárának. — aki bennünket utunkon elkísért — igen bensőséges, nyílt, emberi a viszonya, amely a párt vezető szerepének őszintén átérzett kifejezője. Ugyanezzel a légkörrel találkoztunk egy német ajkú községben, Szendehelyen is. Különös benyomást gyakorolt rám, hogy anyanyelvemen beszélgettünk. de fel-tettem magamban a kérdést: vajon ezek az emberek megértették-e az új korszak szavát? De megnyugtatott; hogy a termelőszövetkezeti parasztok és gyári munkások a szocializmus felépítésén fáradoznak, és aki becsületesen dolgozik, annak jobkell letörni a kukoricát, hogy végezzenek. A legtöbb gazdaságban a betakarítást végző asszonyok letakarítják a kukoricaföldről a szárat is, mert a szövetkezeti vezetők többsége ezt szabta pieg a prémiumfizetés egyik feltételének. / előtt Határozottan egyszerűbb új üzemet építeni, mint egy kapitalistáktól örököltben, fokozott termelési feladatok teljesítése közben, rekonstrukciót végrehajtani. ' Nagy tisztelettel tekintek azokra a munkásokra, technikusokra, mérnökökre, akik Salgótarjánban ezt a bonyolult feladatot bátrain oldják meg. Sokat hallottam a salgótarjáni munkásosztály hősi harcokkal teli múltjáról. Tapasztalataim szerint a munkások ebben a szellemben folytatják harcukat a népgazdaság fejlesztéséért. Aki Salgótarjánban járt, nem feledheti, az újjáépülő város nagyszerű látványát. Ez a kép mindennap újra lenyűgöz. Itt mindenki szeme előtt csoda játszódik le. Évekkel ezelőtt olvasott regény címe jut eszembe: Nálunk már itt a holnap. Még élnek bennünk a múlt sötét emlékei, de a valóságban már a holnapba léptünk. Fordította: Bokor István |A szó vetkezeti építőipar új feladatai Az MSZMP Központi Bizottsága az év elején hozott határozatában a szükségletek jobb kielégítése '•érdekében komoly teendőket jelölt meg a szövetkezeti építőipar számara is. Az ezt követő kormányhatározat pedig a szövetkezetek feladatává tette, hogy — a lakosság részére eddig végzett karbantartó munka mellett — az 1966- ban kezdődő haramdik ötéves tervben az országos lakóházépítésben is jelentős részt vállaljanak. Az OKISZ■ országos választmánya a .napokban részletesen megvitatta, hogy az új feladatoknak megfelelően miként kapcsolódhatnak be a szövetkezetek a többszintes tár- sasház-építési akcióba A tervek szerint 1970-ia a. szövetkezeti építőiparnak a vidéki nagyvárosokban 11 ezer, a kisebb helységekben további 4 ezer, Budapesten 5 ezer, összesen tehát 20 000 többszintes társasházban létesülő lakást kell épiteniök. Ugyancsak a szövetkezeti építőipar feladata lesz 15 ezer földszintes lakóház építése városban és községekben. Az utóbbiakat elsősorban csoportos családi- és sorházak formájában kívánják megvalósítani. A szövetkezeti építőiparban a termelékenység jelenleg lényegesen alacsonyabb. mint az állami iparban. Az egy főre jutó termelési érték mintegy 30 százalékkal kisebb. A termelékenység növekedésű üteme 1963-ban mindössze 3 százalék, volt. míg a- állami iparban 8 százalék A lemaradást az eltérő munkaszervezés. anyagellátás, szakemberhiány és a gépesítés alacsony foka b magyarázza.. A szövetkezetnek tehát megfelelő munkaszervezéssel, jó építési tervek biztosításával, az anyagellátás jobb megszervezésével és gépesítéssel el kell érniük. hogy egy-egy társasház építésének időtartama a jelenlegi 24— hónapról 12—14 hónapra csökkenjen. Az új feladatok melletti a szövetkezeteknek nem szabad elfeledkezniók arról sem. hogy egyik legfontosabb teendőjük továbbra is o. lakosság részére végzendő javító-szolgáltatás, karbantartás. Az Építő K1SZÖV éppen ezért célul tűzte: vidéken — különösen. a nagyobb városokban — külön karbantartó szövetkezeteket hoznak majd létre a lakosság igényeinek kielégítésére. Az építőipari szövetkezetek jövőbeni fejlesztésénél tekintetbe veszik.f hogy a növekvő feladató-1! kát nem lehet sem a Tét-j szám, sem a gépek szád mának nagyarányú növelésével megoldani, hiszen mindkettő függ a népgazdaság lehetőségétől. A fejlesztést elsősorban a munka, az anyagellátm jobb megszervezésével, szakképzéssel, a munkafegyelem megszilárdításával érhetik el. Ezek együttesen igen sok tartalékot, felejtenek a megfelelő eredmény eléréséhez. GááS ísbaÜM Gáli Sándor ban megy a sora, mint azUrsula Wohlenberg: Tjci!á/kű zás o k — idmémivk l
