Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-23 / 267. szám

2 NOGRAD Rabah Bltat visszatért Algírba Az USA reménykedik Délmvietnami helyzetkép WASHINGTON (MTI) zott, két órán át tárgyalt Algír, (MTI): Rabah Bitet ismert algé­riai politikus — több hó­napos önkéntes száműze­tés után — hétfőn este Pá­rizsból hazautazott Algír­ba. Nyilatkozatóban kije­lentette: hazatérek Algé­riába, hogy tovább szol­gáljam országomat és az algériai forradalmat. Ter­mészetesen folytatom ak­tivista tevékenységemet az FLNpá-rt kebelében, amely­nek sohasem szűntem meg tagja lenni. Rabah Bitat. az FLN ki­lenc „történelmi” vezető­jének egyike, annak a cso­portnak a tagja, amely 1954-ben Algériában meg­indította a fegyveres felke­lést. 1963 szeptemberében az algériai kormány átala­kításakor ellenzékbe vo­nult és 1964 ápriliséban titokban elhagyta Algériát, Amikor még Goldwater az amerikai elnökválasztás ádáz küzdelmeinek idején szabadjára engedte fasisz­ta-ízű demagógiáját, ke­vésbé figyelt a nemzetközi közvélemény a józan, vagy józanabb amerikaiak hangjára. Pedig ilyenek nemcsak vannak az Egye­sült Államokban, hanem köntörfalazás nélkül ki is mondják véleményüket. Ez pedig jelentős esemény, hiszen az igazság kimon­dása bizonyos körülmé- nj'ek között forradalmi tett. Akadnak józanok Az UNESCO Lo Cour- rier című havi kiadványá­ban Linus Pauling ameri­kai professzor emelt szót az atom fegyverkezés és a hi drogén háború szörnyű­ségei ellen. Martin 'Luther King éppen a közelmúlt­ban tett hitet a faj üldözés minden formájának meg­szüntetése és a népek test­vérisége mellett. Benfrand Russel professzor a nyu­gati pacifisták élén szokat­lanul ostromolja a hábo­rús készülődés megszállot­táit. És a nyugati realisták sorában legújabban, J. Wil­iam Fulbright szenátor, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke „tette el a garast”, mégpe­dig igen határozottan. Franciaországba utazott önkéntes száműzetésbe. Ugyancsak hétfőn este közölte az algériai had­ügyminisztérium, hogy Mo­hamed Ruina, az algériai hadsereg volt századosa — a lázadás miatt kivégzett Sabaná volt ezredes helyet­tese — szolgálattételre je­lentkezett az algériai had­seregben. Algíri politikai körök­ben rámutatnak, hogy Ra­bah Bitet hazatérése és Ruina jelentkezése a Ben Bella-kormány kettős sike­re. A Reuter értesülése szerint az elmúlt hetekben bizalmas tárgyalások zaj­lottak le az algériai ellen­zék száműzetésbe vonult tagjaival és ennek köszön­hető a két ellenzéki sze­mélyiségnek Ben Bella kormányával történt meg­békélése. Előadást tartott a dalla­si Déli Metodista Egyetem hallgatóinak, és állást fog­lalt a meglévő nemzetkö­zi problémáik fegyverekkel történő megoldása ellen. Kijelentette: „Az atomkor­szakban nincs más politi­kai lehetőség, mint hidat verni a Nyugat és a kom­munista világ között, meg­értésre jutni a kommunls- te világgal”. És nyomaték­ként hozzátette: „A kom­munista világgal fenntar­tott kapcsolatainkban nem választhatunk a győzelem és a vereség között. Csak kölcsönös megértés és köl­csönös megsemmisülés kő­zett választhatunk”. Fulbright e véleményé­nek utolsó mondata egy nukleáris háború mérhe­tetlen pusztításaira utal, másként nem értelmezhe­tő. Lényegében a nyugati erőpolitika teljes csődjé­nek és kilátóstalanságának beismerése ez. Olyasféle realizmus, amely nem éri be szólamok hangoztatásá­val: cselekedetet kíván. Szükséges ezt hangsúlyoz­ni , mert szép számmal akadnak olyan nyugati „realisták”, akik szavak­ban elismerik a politikai realizmus érvényszerűsé­gének szükségességét — de ugyanakkor véres konf­liktusokat robbantanak ki a világ különböző pont­jain. Az amerikai kormány aggodalommal figyeli a dél-vietnami helyzet fejle­ményeit. Az Egyesült Ál­lamok az elmúlt hónapok­ban minden igyekezetével azon volt, hogy Dél-Viet- namban stabilabb helyzetet teremtsen. A vasárnapi puccs, a katonák váratlan újabb beavatkozása a dél­vietnami politikai életbe, washingtoni politikai kö­rök szerűt az amerikai politika újabb kudarcával egyenlő. Hogy milyen mértékben nyugtalanítja az amerikai kormányt a számukra ál­datlan dél-vietnami hely­zet, világosan megmutat­kozik abból a tényből, hogy Johnson elnök kevés idő­vel azelőtt, hogy az ünne­pekre texasi birtokára uta­Hétfő este a Biztonsági Tanács befejezte a Szíria ellen intézett izraeli ag­resszió miatt tett panasz megvitatását. A legutóbbi — december 17-i — ülésen a nyugati hatalmak meg­akadályozták az Izraelt elí­télő marokkói határozati javaslat elfogadását. Ezu­tán Marokkó több módosí­tó javaslatot tett ahhoz az angol-amerikai határozati indítványhoz, amely fel­Fu-lbrightnak vannak tapasztalatai a szocialista országok erejéből. Ismeri a magyar viszonyokat is. Teljes tudatéiban van an­nak a mérhetetlen erőnek, amely képessé teszi a Szovjetuniót békéjének és biztonságának megvédésé­re. Fulbright nem lenne azonban amerikai és nem lenne egy meghatározott világszemlélet híve, ha nem lennének bizonyos fenntartásai az „amerikai nemzetbiztonság” köve­telményei nek érdekében. Mindamellett a megcáfol­hatatlan tények súlya alatt így szól: „Arról le­het vitatkozni, hogy el­lenfeleink nyilvánvaló és gyors legyőzése hasznos és kivánatos-e? Ez a vita azonban csak akadémikus jellegű lehet, mert a teljes győzelem lehetősége egy­szerűen nem áll fenn.” Cselekedetekre van szükség Az amerikai szenátor, természetesen, nem éri be a diagnózis megfogalmazá­sával. Megkísérli a therá- pia megjelölésit is, hogy szólhasson a prognózisról: a folyamat végéről. E tekintetben és alapjaiban a Kennedy-féle „barátsá­gosabb arculat” politiká­ját ajánlja az USA és a szocialista országok kap­csolatában. Jutalmazni és szankciókkal sújtani sze­retne, mert ezt az újfaj­a dél-vietnami problémák­ról Rusk külügyminiszter­rel és George Ball helyet­tes külügyminiszterrel. Ge­orge Reedy, a Fehér Ház szóvivője e tanácskozásról tájékoztatva az újságíró­kat, hangsúlyozta, hogy Johnson elnök teljes mértékben bízik Max­well Taylorban, dél-vietnami nagyköveté­ben. Taylor nagykövet a hely­színen úgyszólván folya­matos tárgyalásokat foly­tat, hogy Dél-Vietnam polgári és katonai vezetőit megnyerje az amerikai ál­láspontnak. Az Egyesült Államok nemegyszer nyíl­tan hangoztatta, hogy csak „a Dél-Vietnamon belüli egység megte­remtése adhat komoly támogatást az amerikai erőfeszítésekhez”. hívja a két felet, vegyen részt a fegyverszüneti ve­gyesbizottság munkájában és jelölje ki az összetűzés körzetében a demarkációs vonalat. A marokkói küldöttség módosításai jórészt arra vonatkoztak, hogy a hatá­rozat jelölje meg, ki a fe­lelős az incidensért. Az angol-amerikai javaslat ugyanis nem tesz különb­séget támadó és megtáma­dott között. ta politikát — amelyet Johnson sem vetett el — „kényszerítő okok teszik szükségessé.” Ami képtelenség Amióta bizonyos nyugat­német, francia, angol, sőt amerikai üzletemberek mind több alkalommal je­lentik ki, hogy keresked­ni akarnak a szocialista országokkal, mert ez köz­vetlen érdekük — azóta a nyugati politikába is kezd észrevehetőbben alakot öl­teni a koegziszfencia elfo­gadása. Oly sokszor el­mondottuk a világpoliti­kában megváltoztak az erőviszonyok. A világpoli­tika mozgató erőinek ál­landóan ható tényezői oly nyilvánvalóak, hogy a bé­kés egymás mellett élés tagadása — képtelenség. Ha lassan is, de érik a vetés. A világ keleti és nyugati haladó erőinek békeharca állandóan foko­zódik. Változik a világ s benne a változások üteme gyorsul. Optimista túlzá­sok nélkül 'kimondható: az a politika, amely általános és teljes leszerelést akar. amely a koegzisztenciára és a két világ békés ver­senyére akar berendezked­ni — minden lehetséges bonyolultságai ellenére: az emberiség érdekeit szolgá­ló egyetlen realitás. Fulbright nVegmyiltako- zása is erre utal. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője kitért a nyílt válasz elől, amikor a sajtó képviselői megkér­dezték, mi igaz azokból a saigoni hírekből, hogy az Egyesült Államok a segély megvonásával fenyegető­zött, vagy legalábbis a ka­tonai támogatás korlátozá­sával, hogy ezzel is kife­jezésre juttassa: nem ért egyet a katonai puccsal. A szóvivő megerősítette, hogy az Egyesült Államok saigoni nagykövetségét nem értesítették előre a dél-vietnami katonai főtanács feloszlatásá­ról. Nem titkolta, hogy kormá­nya komolynak tartja a helyzetet, továbbra is re­méli azonban, hogy Dél- Vietnamban „alkotmányos kormányzat” megalakulá­sával megszűnik a bizony­talan helyzet i A szavazásnál az Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország, Norvégia, Ele­fántcsontpart, Bolívia és Brazília, továbbá a Csang Kaj-Sek-klikk képviselője tartózkodott a szavazástól, s így a marokkói módosí­tások nem kaphatták meg a szükséges hét .szavazatot. A tanács ezután eldön­tötte az angol-amerikai Ja­vaslat sorsát. Nyolc állam szavazott e javaslat mel­lett, Marokkó, a Szovjet­unió és Csehszlovákia azonban ellene foglalt ál­lást. A szovjet szavazat — a Biztonsági Tanács állan­dó tagjának állásfoglalása — vétónak minősül. így a javaslatot elvetették. ENSZ-hírefc As afrikai egységszerv»­set külügyminiszteri taná­csa az ENSZ-székháztoan befejezte a kongói belga- amerikai beavatkozás meg­vitatását és határozatába« indítványozza: ítélje el a Biztonsági Tanács az in­tervenciót. A határozat rá­mutat, hogy az Egyesit M Államok és Belgium kato­nai beavatkozása súlyosan sérti az afrikai földrész békéjét és biztonságát. A tanács ülésének eredj menyeit az AESZ szóvivőd je sajtóértekezleten ismer­tette. Elmondotta, hogy a határozat mellett húsz af­rikai állam szavazott, tizei tartózkodtak, négy kül­ügyminiszter nem volt je­len, a Csombe-kormány képviselője pedig nem veti részt a szavazásban. A külügyminiszterek ta­nácsa egy másik határozaJ tával meghosszabbította a Kongó ügyében aíakítottl különbizottság megbízatá­sát. A tanács jóváhagyta a Jomo Kenyatta elnökleté­vel működő bizottság je­lentését Kiszeljov, a Belorusz SZSZK külügyminisztere ebédet adott az ENSZ-köz- gyűlésen résztvevő számos küldöttség vezetőinek tisz­teletére. A baráti találko­zón Alex Quaison Sackey ghanai diplomata, a IS. közgyűlés elnöke is meg­jelent * A Reuter hírügynökségi részletesen ismerteti Péter János magyar külügymi­niszternek a közgyűlésen elmondott beszédét. A je­lentés kiemeli, hogy Péter János részletesen foglal­kozott a kongói vérontás­sal és az ENSZ összetéte­lében az utóbbi éveli fo­lyamán bekövetkezett je­lentős változásokkal. Az ENSZ-közgyúlés szer­dán megkezdi karácsonyi szünetét. Az Opera luxus zsíros krém vmM rövid idő alatt megszünteti azt a feszülő, húzódó ér­zést, amit a bőr zsírszegény volta okoz. Rendszeres használata elejét veszi az arcbőr korai ráncosodásának. Amerikai tanácsadók Kongóban ..c./ococ'ooé-j — Na, ezeken legalább látszik, milyen tanácsot fognak adni!!! (Gerő Sándor rajza) Politikai realizmus Elutasították az angol-amerikai javaslatot A szíriai —izraeli vita a Biztonsági Tanácsban NEW YORK (MTI):

Next

/
Thumbnails
Contents