Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-16 / 261. szám

I#W. december W5. saerda. N ÖGRiD 5 Cf-elkésziUéi a zárszámadásra VI. A jó főkönyvelő irányítja, ellenőrzi a számviteli dolgozók munkáját NAGY A SÜRGÉS-FOR­GÁS a termelőszövetkeze­ti irodában. A külső szem­lélődő csak azt látja, hogy ezekben a napokban a szokásosnál többen adják egymás kezébe a kilin­cset. Érthető ez a nagy forgalom, az irodai dolgo­zók szorgoskodása: készül a zárszámadás. Bár a zárszámadások csak januárban fejeződnek be, a nagy munka ered­ményét döntően befolyá­solják a decemberi tenni­valók. Mindenekelőtt a lel­tározás, amelynek a leg­fontosabb követelménye a pontosság. Ehhez jön az­tán a számos adminisztrá­ciós intézkedés, amelyek nélkül nem készül el ha­táridőre az éves számve­tés. Az egész évi gazdálko­dás eredményét igazoló, bonyolult összefüggéseket tartalmazó zárszám-^ócf a termelőszövetkezet főköny­velője irányítja. Kötelessé­ge kioktatni a tennivalók­ra a leltározó bizottság tagjait, intézkedni a lel­tárhiányok 1— esetleg több­letek — okának kivizsgálá­sáról, stb. A főkönyvelő, rendszeres irányító, ellen­őrző tevékenységén kívül résztvesz a részletfelada­tok megoldásában is. A számviteli dolgozóik még az új év megkezdése előtt „kiegyenlítik” a tsz adósságait, ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy a közös gazdaság is meg­kapja a más vállalatoktól járó pénzösszegeket. Ugyan­csak igyekezni kell a ha­vonta esedékes könyvel ni- valók elintézésével is. Több termelőszövetkezet­ben például csak negyed­évenként jegyzik fel a gazdaság készleteinek vál­tozását. Javasolom, hogy ezekben a tsz-ekben az utolsó negyedév hónapjai­ról, külön-külön készítsék el a változások összesítőit. TudniUik januárban így csak a decemberi változá­sokat kell összegezni. AZ IDÉN ELŐSZÖR az önköltségszámítás szerves része a zárszámadásnak. A valósághű költségszámítás érdekében szükséges a kü­lönféle nyilvántartások el­lenőrzése, a hiányzó ada­tok pótlása. Figyelmesen vizsgálják meg a termelés­re fordított költségeket, nehogy a jövő évi kiadá­sok is az idei kamatokat terheljék. Az önköltségszá­mítás jó elkészítése, az elemzés számadatainak fel- használása minden főköny­velő kötelessége. A felsorolt tennivaló­kon kívül akad még de­cemberi tennivaló. Részle­tezi ezeket a Földművelés- ügyi Minisztérium Terme­lőszövetkezeti Üzemgazda­sági Főosztálya is a Pénz­ügyminisztérium Számvi­teli önálló Osztálya által készített útmutató is. amit minden főkönyvelőnék el­juttattunk. Igencsak sür­gős a tsz tagság pontos nyilvántartásának elkészí­tése, a munkateljesítmé-. nyék egyeztetése, munka­egységre való átszámítása. Ezt az aprólékos munkát nem szabad januárra hagy­ni. A könyvelési nyilván­tartások rendezése után a jövedelem felosztására már csak a következő év első napjaiban kerül sor. Első­sorban a főkönyvelő segít­se elő, hogy az előírt és íratlan belső amyok érvé­nyesüljenek. Ilyen fontos arányok például a felhal­mozás és a tagság jövedel­me: a gazdaság belső szük­ségletei és az áruértékesí­tés, a termelés és a jöve­delem növekedése közti arány. Persze emellett nem szabad megfeledkezni a takarékossági, gazdasági feladatokról sém. Tehát gondoskodni a tagság jö­vedelméről, az alapsza­bályban jóváhagyott fel­halmozásról — mint a kö­vetkező évi termelés bő­vítésének nélkülözhetetlen feltételéről. Azokban a közös gaz­daságokban, ahol az egész évben egyenletesen dolgo­zott az adminisztráció, most az év végén nincs kapkodás. De aíhol ezt el­hanyagolták most sok ál­matlan éjszakába kerül az el'könnyelműsk.ödött mun­kanapok pótlása. A gazdaság alapos FELMÉRÉSE, a számítá­sok elkészítése után követ­kezik a közgyűlés. A ter­melésre, gazdálkodásra, pénzforgalomra vonatkozó adatok sokasága pontosan „elárulja” hogyan műkö­dött a tsz 1964-ben. Eze­ket az adatokat, illetve a gazdálkodásra legjellem­zőbb bizonyítékokat a tag­sággal is közölni kell. Egyszerűen, érthetően, hogy az egész tagság fel­ismerje, milyen okok ját­szottak közre az eredmé­nyekben, hol van a hibák eredője. Csak akkor lehet helyesen értékelni a tag­ság és a vezetőség mun­káját, ha nyíltan és őszin­tén feltárják a valóságot a közgyűlésen. Igen ‘hasz­nos lenne, ha az önkölt­ségszámítás eredményét külön, mint a zárszámadás fontos alkotórészét vitat­nák meg a kögyűfóseken, s összefoglalnák azokat az intézkedéseket, amelyeket a jövő évi önköltségcsök­kentés érdekében akarunk végrehajtani. Bíró Miklós megyei tsz főkönyvelő Cjpejtík az ájíwrí ■É|||ÉP A palotási Május 1 Ter­melőszövetkezetben egyre nagyobb szőlőterület for­dul termőre. Panaszkodik is Illés Gyula, a közös gazdaság föagronómusa, hogy bizony gondot okoz a szőlő levének, a bornak el­helyezése. Pedig az idén még csak 10 hold új tele­pítésű szőlő hozott termést Palotáson. Jövőre azonban már újabb 20 hold terme­sével kell számolniok. Az idei szürettel elége­dettek a szövetkezetiek. A szőlőtőkék dús terméssel fizették a szövetkezeti ta­golt fáradozását. Ahogy be­fejezték a munkát kiderült, hogy 35 mázsa szőlőt szü­reteltek egy-egy holdról. Kétszáz mázsát csemege- szőlőként értékesítettek. De megteltek a hordók is za­matos borral. \, i A palotásiak a későbbi években tovább növelik szőlőskertjük területét, amely már most is majd 60 hold. A tervek szerint újabb 100 holdon telepíte­nek szőlőt. A munkálato­kat megfelelően előkészítik. Először fejtik a bort a palotásiak. Kiss István és Zífcsák Antal gondos munkáján is múlik, milyen lesz az üjbor. Szita Imre brigád vezető kíváncsian várja, hogy tel­jen a pohár, s megízlelje a termést. / Koppány György felvételei Túlteljesítette vállalását — együtt szórakozik és tanul a tolmácsi termelőszövetkezeti dohányos csapat A tolmácsi termelőszö- >etkezet dohánytermesz­téssel foglalkozó női szo­cialista munkacsapat a legszorgalmasabb mun­kakollektívák egyike a járásban. Kilencen 5 hold dohány művelését vállalták, emel­lett résztvettek a cukor­répa, kukorica és egyéb növények ápolásában. A csapat valamennyi tagja szorgalmas, legöregebb tagjuk, a 61 éves Tördel Mihályné is 170 munka­egységgel büszkélkedhet december elejéig. A kilenc asszony gyak­ran szervez együttes szó­rakozási 1 programokat, együtt járnak moziba résztvettek kiránduláson is. Most a téli hetekben valamennyien a nők aka­démiája előadásain gya­rapítják ismereteiket. A csapat minden tagja meg­szerezte a szakmunkás bizonyítványt. Munkások az exportról A kulcsöntők gondja — Hát ha éppen az ex­porttal kapcsolatos gon­dokra kíváncsi, mondha­tok néhányat — kezdi Ró­zsa Márton brigádtag. — Kikerekíthet belőlük egy szép cikket. Nem mintha panaszkodni akarnék, de akad belőlük bőven. Burján József munka­társa rábólint. A ZIM Salgótarjáni Gyáregyságe kulcsöntö­de j ében dolgozik a Lókai Jánosról elnevezett brigád, Lantos József brigádja Lantos József beteg. Az emberek fújják a tenye­rüket. Nyílik az öntöde ajtaja, hideg légáram csapong. A műhely klímáját per­sze nem nagyon változtat­ja meg, itt különben is hideg ban. Rózsa Mái ton összébb húzza mágán a kopott pu- fajkát. — Amint látja, itt té­len olyan hőmérséklet uralkodik, mint az utcán. Aztán felnevet. — Különbség azért van, nem esik ránk a hó. De nehogy azt higyje, hogy a hideg csak nekünk árt. Nézzen csak oda a sarok­ba arra a kupacra. Az a formázó homok. Ilyenkor megfagy. Ha a tenyerébe vesz egy marékkai, érez­heti, hogy szemcsés, Ez nagy baj. A kulcs kényes gyártmány, ha már egy dudorodás van rajta, me­het a selejtbe. Persze az is igaz, hogy a . műhely eredetileg nem öntödének készült, hanem kokszrak­tár volt. Abból alakítot­ták át ideiglenesen erre a célra. Azóta is így ma­radt. Feljebb tolja most már a svájci sapkáját Rózsa Márton, úgy mondja szé­pen sorjában a bajokat. Az arca olyan piros, mint a sapkája. — Aztán meg nemrég építettünk társilalmi mun­kában egy anyagraktárai. Hogy legyen, mert kellett. El is készült, csak éppen más anyagokat tárolnak benn?, de úgy is adódik, hogy üresen áll. Télen aztán az anyagszállítás akadozik, mert nincs szál­lítólétszám. így hát anyag sincs. Vagy csak annyi, amennyi éppen a munká­hoz nélkülözhetetlen. Az is fagyos. Burján József öklei, mint a göröngyök, ahogy tapogat egy ezüst színű, hideg ólomszekrényt. Nem kedvtelésből tapogatja persze, csavarokat lazít. Közbemordul ő is, száraz a hangja, mint az arcán feszülő bőr. — Azt is megírhatja, ha akarja, hogy a termelési értekezleteken több éve panaszkodunk, hogy nin­csen csavar, meg bak. Ami van, az se mindig jó. Már­most kérdezem én, mi a fenével szorítsa össze a dolgozó a szekrényeket, ha egyszer nincs csavar. Nem azért mondom, hogy sír­jak, de ha egyszer maga is végignézné, hogy mun­ka közben hogyan szalad­gálunk a csavarokért, s ha hallaná hogyan káromko­dunk, mint a záporeső, ha valamelyikünk elől elha­lássza a csavart, aki ügye­sebb, hát lőhet, hogy azt mondaná, nesze neked szo­cialista együttélés. Pedig állítom, nálunk sincs ám ezel semmi baj, csak ép­pen kevés a csavar. Vol­na elég belőlük, mi is sze­lídek lennénk. — Hogy értse, miről van szó, meg is mutathat­juk. Ezt megint Rózsa Már­ton mondja, aki köbben már elő is kapart vala­honnan egyes. — Ezt például a mi szerszámkészítőink csinál­ták nekünk. Láthatja, nem valami. jó. Nem tehetnek róla, nem tudnak lapos' menetet vágni, nincs mi­vel. Ezért hegesztik a csa­vart. Képzelje el, ha a hegyesztésnél valamelyik elpattan, úgy agyoncsap­hatja a dolgozót, mint a pinty. — Persze nehogy azt higyje, hogy elkenődünk — gombolkozik be Rózsa Márton. — De mi a fené­nek sírunk, ha egyszer a formaszekrény is kevés, a matricák is elavultak, mégse törődik vele a ku­tya se. Azaz, . hogy törő­dik, csak Budapest van messze, ahol segíthetnének. Az Elzet segíthetne, ezt is megírhatja. Kulcsokat egyedül itt gyártanak Magyarországon. Korcsolyakulcsoktól a kü­lönböző biztonsági zárkul­csokig. Az Elzeínek van "gyan még egy részlege Sopronban, de ■ ott főkép­pen a nagyobb méretűekst. csinálják. A többi Tmhd itt készül. Ebben a hu­zatos, hideg öntödében, ahol megfagy az ember. Az ember, aki mégsem erre panaszkodik, hanem inkább a homokot félti. Az ember, akinek fonto­sabb az anyag amellyel dolgozik, akinek olyan az ezüstfényű ólomszekré­nyek mellett az ökle, mint a fagyos rög. de akinek piros az arca. ®s meleg. (tóth)

Next

/
Thumbnails
Contents