Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-16 / 261. szám
I#W. december W5. saerda. N ÖGRiD 5 Cf-elkésziUéi a zárszámadásra VI. A jó főkönyvelő irányítja, ellenőrzi a számviteli dolgozók munkáját NAGY A SÜRGÉS-FORGÁS a termelőszövetkezeti irodában. A külső szemlélődő csak azt látja, hogy ezekben a napokban a szokásosnál többen adják egymás kezébe a kilincset. Érthető ez a nagy forgalom, az irodai dolgozók szorgoskodása: készül a zárszámadás. Bár a zárszámadások csak januárban fejeződnek be, a nagy munka eredményét döntően befolyásolják a decemberi tennivalók. Mindenekelőtt a leltározás, amelynek a legfontosabb követelménye a pontosság. Ehhez jön aztán a számos adminisztrációs intézkedés, amelyek nélkül nem készül el határidőre az éves számvetés. Az egész évi gazdálkodás eredményét igazoló, bonyolult összefüggéseket tartalmazó zárszám-^ócf a termelőszövetkezet főkönyvelője irányítja. Kötelessége kioktatni a tennivalókra a leltározó bizottság tagjait, intézkedni a leltárhiányok 1— esetleg többletek — okának kivizsgálásáról, stb. A főkönyvelő, rendszeres irányító, ellenőrző tevékenységén kívül résztvesz a részletfeladatok megoldásában is. A számviteli dolgozóik még az új év megkezdése előtt „kiegyenlítik” a tsz adósságait, ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy a közös gazdaság is megkapja a más vállalatoktól járó pénzösszegeket. Ugyancsak igyekezni kell a havonta esedékes könyvel ni- valók elintézésével is. Több termelőszövetkezetben például csak negyedévenként jegyzik fel a gazdaság készleteinek változását. Javasolom, hogy ezekben a tsz-ekben az utolsó negyedév hónapjairól, külön-külön készítsék el a változások összesítőit. TudniUik januárban így csak a decemberi változásokat kell összegezni. AZ IDÉN ELŐSZÖR az önköltségszámítás szerves része a zárszámadásnak. A valósághű költségszámítás érdekében szükséges a különféle nyilvántartások ellenőrzése, a hiányzó adatok pótlása. Figyelmesen vizsgálják meg a termelésre fordított költségeket, nehogy a jövő évi kiadások is az idei kamatokat terheljék. Az önköltségszámítás jó elkészítése, az elemzés számadatainak fel- használása minden főkönyvelő kötelessége. A felsorolt tennivalókon kívül akad még decemberi tennivaló. Részletezi ezeket a Földművelés- ügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Üzemgazdasági Főosztálya is a Pénzügyminisztérium Számviteli önálló Osztálya által készített útmutató is. amit minden főkönyvelőnék eljuttattunk. Igencsak sürgős a tsz tagság pontos nyilvántartásának elkészítése, a munkateljesítmé-. nyék egyeztetése, munkaegységre való átszámítása. Ezt az aprólékos munkát nem szabad januárra hagyni. A könyvelési nyilvántartások rendezése után a jövedelem felosztására már csak a következő év első napjaiban kerül sor. Elsősorban a főkönyvelő segítse elő, hogy az előírt és íratlan belső amyok érvényesüljenek. Ilyen fontos arányok például a felhalmozás és a tagság jövedelme: a gazdaság belső szükségletei és az áruértékesítés, a termelés és a jövedelem növekedése közti arány. Persze emellett nem szabad megfeledkezni a takarékossági, gazdasági feladatokról sém. Tehát gondoskodni a tagság jövedelméről, az alapszabályban jóváhagyott felhalmozásról — mint a következő évi termelés bővítésének nélkülözhetetlen feltételéről. Azokban a közös gazdaságokban, ahol az egész évben egyenletesen dolgozott az adminisztráció, most az év végén nincs kapkodás. De aíhol ezt elhanyagolták most sok álmatlan éjszakába kerül az el'könnyelműsk.ödött munkanapok pótlása. A gazdaság alapos FELMÉRÉSE, a számítások elkészítése után következik a közgyűlés. A termelésre, gazdálkodásra, pénzforgalomra vonatkozó adatok sokasága pontosan „elárulja” hogyan működött a tsz 1964-ben. Ezeket az adatokat, illetve a gazdálkodásra legjellemzőbb bizonyítékokat a tagsággal is közölni kell. Egyszerűen, érthetően, hogy az egész tagság felismerje, milyen okok játszottak közre az eredményekben, hol van a hibák eredője. Csak akkor lehet helyesen értékelni a tagság és a vezetőség munkáját, ha nyíltan és őszintén feltárják a valóságot a közgyűlésen. Igen ‘hasznos lenne, ha az önköltségszámítás eredményét külön, mint a zárszámadás fontos alkotórészét vitatnák meg a kögyűfóseken, s összefoglalnák azokat az intézkedéseket, amelyeket a jövő évi önköltségcsökkentés érdekében akarunk végrehajtani. Bíró Miklós megyei tsz főkönyvelő Cjpejtík az ájíwrí ■É|||ÉP A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben egyre nagyobb szőlőterület fordul termőre. Panaszkodik is Illés Gyula, a közös gazdaság föagronómusa, hogy bizony gondot okoz a szőlő levének, a bornak elhelyezése. Pedig az idén még csak 10 hold új telepítésű szőlő hozott termést Palotáson. Jövőre azonban már újabb 20 hold termesével kell számolniok. Az idei szürettel elégedettek a szövetkezetiek. A szőlőtőkék dús terméssel fizették a szövetkezeti tagolt fáradozását. Ahogy befejezték a munkát kiderült, hogy 35 mázsa szőlőt szüreteltek egy-egy holdról. Kétszáz mázsát csemege- szőlőként értékesítettek. De megteltek a hordók is zamatos borral. \, i A palotásiak a későbbi években tovább növelik szőlőskertjük területét, amely már most is majd 60 hold. A tervek szerint újabb 100 holdon telepítenek szőlőt. A munkálatokat megfelelően előkészítik. Először fejtik a bort a palotásiak. Kiss István és Zífcsák Antal gondos munkáján is múlik, milyen lesz az üjbor. Szita Imre brigád vezető kíváncsian várja, hogy teljen a pohár, s megízlelje a termést. / Koppány György felvételei Túlteljesítette vállalását — együtt szórakozik és tanul a tolmácsi termelőszövetkezeti dohányos csapat A tolmácsi termelőszö- >etkezet dohánytermesztéssel foglalkozó női szocialista munkacsapat a legszorgalmasabb munkakollektívák egyike a járásban. Kilencen 5 hold dohány művelését vállalták, emellett résztvettek a cukorrépa, kukorica és egyéb növények ápolásában. A csapat valamennyi tagja szorgalmas, legöregebb tagjuk, a 61 éves Tördel Mihályné is 170 munkaegységgel büszkélkedhet december elejéig. A kilenc asszony gyakran szervez együttes szórakozási 1 programokat, együtt járnak moziba résztvettek kiránduláson is. Most a téli hetekben valamennyien a nők akadémiája előadásain gyarapítják ismereteiket. A csapat minden tagja megszerezte a szakmunkás bizonyítványt. Munkások az exportról A kulcsöntők gondja — Hát ha éppen az exporttal kapcsolatos gondokra kíváncsi, mondhatok néhányat — kezdi Rózsa Márton brigádtag. — Kikerekíthet belőlük egy szép cikket. Nem mintha panaszkodni akarnék, de akad belőlük bőven. Burján József munkatársa rábólint. A ZIM Salgótarjáni Gyáregyságe kulcsöntöde j ében dolgozik a Lókai Jánosról elnevezett brigád, Lantos József brigádja Lantos József beteg. Az emberek fújják a tenyerüket. Nyílik az öntöde ajtaja, hideg légáram csapong. A műhely klímáját persze nem nagyon változtatja meg, itt különben is hideg ban. Rózsa Mái ton összébb húzza mágán a kopott pu- fajkát. — Amint látja, itt télen olyan hőmérséklet uralkodik, mint az utcán. Aztán felnevet. — Különbség azért van, nem esik ránk a hó. De nehogy azt higyje, hogy a hideg csak nekünk árt. Nézzen csak oda a sarokba arra a kupacra. Az a formázó homok. Ilyenkor megfagy. Ha a tenyerébe vesz egy marékkai, érezheti, hogy szemcsés, Ez nagy baj. A kulcs kényes gyártmány, ha már egy dudorodás van rajta, mehet a selejtbe. Persze az is igaz, hogy a . műhely eredetileg nem öntödének készült, hanem kokszraktár volt. Abból alakították át ideiglenesen erre a célra. Azóta is így maradt. Feljebb tolja most már a svájci sapkáját Rózsa Márton, úgy mondja szépen sorjában a bajokat. Az arca olyan piros, mint a sapkája. — Aztán meg nemrég építettünk társilalmi munkában egy anyagraktárai. Hogy legyen, mert kellett. El is készült, csak éppen más anyagokat tárolnak benn?, de úgy is adódik, hogy üresen áll. Télen aztán az anyagszállítás akadozik, mert nincs szállítólétszám. így hát anyag sincs. Vagy csak annyi, amennyi éppen a munkához nélkülözhetetlen. Az is fagyos. Burján József öklei, mint a göröngyök, ahogy tapogat egy ezüst színű, hideg ólomszekrényt. Nem kedvtelésből tapogatja persze, csavarokat lazít. Közbemordul ő is, száraz a hangja, mint az arcán feszülő bőr. — Azt is megírhatja, ha akarja, hogy a termelési értekezleteken több éve panaszkodunk, hogy nincsen csavar, meg bak. Ami van, az se mindig jó. Mármost kérdezem én, mi a fenével szorítsa össze a dolgozó a szekrényeket, ha egyszer nincs csavar. Nem azért mondom, hogy sírjak, de ha egyszer maga is végignézné, hogy munka közben hogyan szaladgálunk a csavarokért, s ha hallaná hogyan káromkodunk, mint a záporeső, ha valamelyikünk elől elhalássza a csavart, aki ügyesebb, hát lőhet, hogy azt mondaná, nesze neked szocialista együttélés. Pedig állítom, nálunk sincs ám ezel semmi baj, csak éppen kevés a csavar. Volna elég belőlük, mi is szelídek lennénk. — Hogy értse, miről van szó, meg is mutathatjuk. Ezt megint Rózsa Márton mondja, aki köbben már elő is kapart valahonnan egyes. — Ezt például a mi szerszámkészítőink csinálták nekünk. Láthatja, nem valami. jó. Nem tehetnek róla, nem tudnak lapos' menetet vágni, nincs mivel. Ezért hegesztik a csavart. Képzelje el, ha a hegyesztésnél valamelyik elpattan, úgy agyoncsaphatja a dolgozót, mint a pinty. — Persze nehogy azt higyje, hogy elkenődünk — gombolkozik be Rózsa Márton. — De mi a fenének sírunk, ha egyszer a formaszekrény is kevés, a matricák is elavultak, mégse törődik vele a kutya se. Azaz, . hogy törődik, csak Budapest van messze, ahol segíthetnének. Az Elzet segíthetne, ezt is megírhatja. Kulcsokat egyedül itt gyártanak Magyarországon. Korcsolyakulcsoktól a különböző biztonsági zárkulcsokig. Az Elzeínek van "gyan még egy részlege Sopronban, de ■ ott főképpen a nagyobb méretűekst. csinálják. A többi Tmhd itt készül. Ebben a huzatos, hideg öntödében, ahol megfagy az ember. Az ember, aki mégsem erre panaszkodik, hanem inkább a homokot félti. Az ember, akinek fontosabb az anyag amellyel dolgozik, akinek olyan az ezüstfényű ólomszekrények mellett az ökle, mint a fagyos rög. de akinek piros az arca. ®s meleg. (tóth)